Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-08 / 38. szám
1981. február 8., vasárnap Dunántúli napló 11 Jobbat, többet Munkásőrparancsnokok és kiváló munkásorök tanácskozása Megtartani az első helyet és a vele járó vándorserleget — ezt a feladatot tűzte maga elé a pécsi Landler Jenő munkás- őregység. E célkitűzés a parancsnokoktól és a személyi állománytól a tavalyinál is jobb és eredményesebb munkát követel: a munkahelyen, a kiképzésben és a szolgálatban. A munkásőröktől különösen elvárható a példamutatás: a Kiváló parancsnok és a Kiváló munkásőr kitüntetések birtokosainak még az átlagosnál is jobban helyt kell állniuk. Tegnap délelőtt Pécsett a Landler Jenő munkásőregység parancsnoksága által szervezett tanácskozáson a kiváló parancsnokok és a kiváló munkásőrök vitatták meg, mit és mennyivel kell többet tenni valamennyiüknek, hogy megtartsák a vándorserleget és méltóképpen készüljenek a Munkásőrség megalakulásának 25. évfordulójára. Sári Ferenc egységparancsnok beszámolójában hangsúlyozta: nem elég megtartani az eredményeket, még előbbre kell lépni a szocialista versenymozgalomban. Az egység 1964-től, e versengés kezdetétől négy esetben 1. és két esetben 2. helyezést ért el a megyében, a személyi állomány közel fele viseli valamelyik — vagy mindkettő — kiváló jelvényt. Tizenkét fő szólalt fel, elmondották a továbblépés lehetőségeit, és azt is, ami hátráltathatja azt. Javasoltak is. így: Csáti Imre az egységen belül külön versenyt hirdetett meg; Cserti József ajánlata: az egyéni lövészeti eredményeknél vegyék figyelembe a lőszermegtakarítást; Kovács Ferenc a folyamatos műszakben dolgozó munkásőrök szolgálatból adódó egyéni és munkahelyi gondjairól számolt be. Szó esett még a minőségi munkáról, a párttaggá nevelésről, a szervezettség javításáról, a fegyelemről, a foglalkozásokon való részvételről, az előképzés állomány kiválasztásáról és felkészítéséről. A tanácskozáson felszólalt Vass István, a Munkásőrség Baranya megyei parcncsnokhe- lyettese és Lőcsei Attila, az MSZMP Pécs városi Bizottságának munkatársa M. L. Készül a Domus, a déldunántúli kereskedelmi üzlethálózat pécsi létesítménye. De hogyan készülnek az átadására az építők mellett a kereskedők? Az építészeti feladatok folyamatos elvégzése mellett, ahol lehet, már elkezdték a berendezését. így a nyitás ezzel is előbb megtörténhet. Az árut pedig a Bútorért Vállalattól kapják majd. De szállít Ide bútort a komlói Carbon Vállalat, valamint például a Szentlőrinci Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet üzeme is. Ezenkívül rendszeres szállítójuk lesz a pécsi Univerzum Szövetkezeti Vállalat. A Bútorért az egész országból hozza az árut Tőkés elszámolású országból jött importbútor, főleg jugoszláv lesz. A szocialista országok közül legtöbbet az NDK-ból, Lengyelországból, Csehszlovákiából, a Szovjetunióból, valamint Romániából kapnak. Ezenkívül vásárolható majd itt minden lakástextil, ami Magyarországon fellelhető, továbbá minden lakásvilágítási áru. Ami a lényeg: a bútorkereskedők szerint a lakosságnak téves a véleménye. E vélemény szerint ugyanis kevés a bútor. Pedig van, csak az üzleteket, a raktárakat nem lehet áttekinteni, s az áru nem látszik. A Domus itt. Pécsett most ezen is segít. Megnyitásával a városban a bútorelúrusíló és raktártér 5870 négyzetméterről 8680 négyzetméterre növekszik. A nyitás? Nehéz kérdés, de talán a nyár végén. A sokat kérő hoppon maradt, a kártyanaptár sokat ér Vásári kavargás és hangzavar. Az asztalokon töméntelen kincs. Gumiállatok, diafilmek, képeslapok, dominók, csokipa- pirok, féllábú kalózok, egy kocka híján ép kirakójáték, könyvek, elvétve néhány szalvéta és a slágercikk: a kártyanaptár. Izgatott lökdösődés, futkosás, nézelődés és kérdezősködés: Mit adsz érte? A hangos kínálgatás, a .mindent túlszárnyaló vásári kikiáltás még nem igen megy, de azért eligazodnak egymás portékájában. Vannak, akik megfontoltan szemlélgetnek, mások viszont az első asztalnál megállnak és mindent egyszerre akarnak elcserélni. Van, aki ..árat" sem szab, hagyja, hogy válasszanak a kipakolt dolgaiból. Az egyik kéknyakkendős kislány elégedetten forgatja szerzeményét. A Május 35 majdnem vadonatúj példányát. Jó üzletet kötött, két kártya- naptárért cserélte. A rózsaszín, lépegető malac egy diafilmért kelt el, s nagy üzleti vitát váltott ki a tekergő fémkígyó. Az értékek e kiismerhetetlen forgatagában csak a gyerekek igazodnak el. A mágneses betűtábla vagy a diáksakk senkit sem érdekel, de annál inkább a falinaptár vagy a külföldi kozmetikumról • leáztatott színes címke. Piroska néni időnként felhívja a figyelmet egy-két holmira, de befolyásolni a cserét nem lehet. Egy óra alatt nagyjából mindenki döntött és választott, alkudott és engedményeket tett. Volt, aki semmit sem cserélt, mert túl sokra tartotta a saját kínálnivalóját, s az végül így a nyakán maradt. Egy-két anyukakedvence is megjelent, de a mama alkudozása nem ért el sikereket. A pécsi Úttörőház első alkalommal rendezte meg cserebere délelőttjét kisdobosoknak. A ház szűkössége miatt csak korlátozott számú meghívót küldhették az iskoláknak, bár háromszor annyian is jöttek volna. Volt, aki „becsempészte” a barátját is és együtt kínálták Rum- cájsz már megunt kalandjait. Az Úttörőház egyébként minden szabad szombaton meghirdet valamilyen programot, egyszer ügyeskedőt (bábvarrást), másszor múzeumi sétát. Ezek a rendezvények mindig vonzzák a gyerekeket, de a legizgalmasabbnak most a cserebere látszik. De hogy a délelőtt más időtöltéssel is teljék, Hartmann Piroska pingponglabdákat és posztódarabkákat szed elő. A jó hangulatú vásár után még bohócot is gyártanak, amit a gyerekek hazavihetnek emlékbe. B. A. Az áruház belső berendezéseit készítik Bár még egy hónap is alig telt el az év kezdetétől, az SZMT munkavédelmi osztályán már felmérték az elmúlt esztendő tapasztalatait. Aktuálissá tette ezt a feladatot az is, hogy 1979-ben jelent meg egy kormányrendelet, amelyik új alapokra helyezte a munkavédelmet. Egy év volt rá, hogy felmérjék: a jogszabály biztosította nagyobb önállósággal miként éltek a vállalatok, üzemek. Mint Hegedűs Miklóstól, az SZMT munkavédelmi osztályának munkatársától megtudtuk, ez az önállóság elsősorban a gépek, berendezések üzembe helyezésénél jelentkezett. „Hétköznapira” fordítva ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezet vezetőjének, műszaki irányítójának kellett az üzembe helyezést engedélyeznie, így a felelősséget is magára vállalnia. A tapasztalatok jók, az üzembe helyezést követő ellenőrzések egyértelműen ezt bizonyították. A rendelet előírásai közé tartozott az is. hogy az üzemeltetőnek kötelessége volt együttműködnie a tervezőkkel egy-egy beruházás elkészítésénél, éspedig azért, hogy a terveket készítő szakember figyelembe vehesse a munkavédelmi előírásokat. Sőt: munka- védelmi tervet is kellett készíteni. így nem fordulhat például elő az, hogy egy leendő munkahelyen mérgező anyagokkal dolgoznak majd, ám a káros melléktermékek elszívását „elfelejtik” megtervezni. Az 1981-es évi ellenőrzések kiterjednek a munkavédelmi tervekre (félő, hogy nem egy helyen arra: egyáltalában megvannak-e?), és a karbantartási tervekre is. Sok helyen ez utóbbiakat sem készítik el. holott a gazdaságosság és a biztonsági követelmények egyaránt indokolnák. Ellenőrizni fogja az SZMT munkavédelmi osztálya azt is, hogy a különböző vállalatok ellátják-e termékeiket minőségtanúsító jegygyei. Ezt ugyanis rendelet írja elő, ám nagyon sok esetben hiába keressük. Feladata ennek az esztendőnek — minden gazdálkodó szervezetnél — az új munkavédelmi szabályzat elkészítése. Ebben meg kell határozni a vezető beosztású dolgozó munkavédelmi feladatait is, természetesen a felelősség „letisztázása" érdekében. Azt talán felesleges is hangsúlyozni: fontos, hogy a szervezeti és működési szabályzat, illetve a 'munkavédelmi előírások egymással összhangban legyenek. Ugyancsak 1981 feladata: minden gazdálkodóegységnél létre kell hozni a munkavédelmi szerveket, lehetőleg úgy, hogy minden szakterület (pl- műszaki vezető, jogász) ismerői képviselve legyenek. Bár ilyen testületek eddig is több helyen voltak, de megalakításuk nem volt kötelező. A Nagy Lajos király alapította első magyar egyetem eredeti épületének maradványait sejtetik Pécs történelmi központjában a Sándor Mária kutatásai nyomán napvilágra került középkori falmaradványok. ,üzemi baleseti jegyzőkönyv: az SZMT munkavédelmi osztályának — és a gazdálkodó szerveknek — ehhez kötődnek a munkavédelemmel összefüggő legsürgősebb feladatai. Az új rendszerű jegyzőkönyv használatát (megújítását az tette szükségessé, hogy számítógépes feldolgozásra alkalmas legyen), ugyanis még mindenütt meg kell tanulni. Elkészítésénél figyelemmel voltak arra is, hogy könnyű legyen kitölteni, ne növekedjen az adminisztráció, illeszkedjen a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtési rendszeréhez, a népgazdaság minden ágazatában felhasználható legyen, sőt arra is gondoltak, hogy az új üzemi baleseti jegyzőkönyv kapcsolható legyen a nemzetközi adatgyűjtéshez. Minderre elsősorban azért volt szükség, hogy a balesetek oka egyértelműen kiderüljön, másrészt figyelemmel voltak a megelőzés fontosságára, s ezt is segíti az új rendszerű jegyzőkönyv használata nyorpán kialakuló gyakorlat. Segil HaSv francia hadmérnök 1687-ben készült térképe II törökök is használták az épületet A pécsi püspökvár és városfalak immár egy évtizede folyó ásatása, kutatása ^kezdettől sok érdekes, új eredményt hozott a város középkori története szempontjából is. E munkához nagy segítséget nyújtott Haüy francia hadmérnök 1687-ben, a törökök távozása után készült térképe, amely a vár és a városfalak visszafoglalás utáni helyszínrajzót rögzítette. A városrekonstrukcióval ösz- szekapcsolt régészeti kutatás két évvel ezelőtt érkezett a vár északkeleti végéhez, ahol Haüy térképe nem jelez összefüggő épületet. Az első nagy meglepetés volt, amikor ennek a fehér foltnak tekintett területen nagyobb épület falmaradványai kerültek elő. A kutatást évről évrfe folytatták. Mindinkább világossá vált, hogy itt egy nagy épületkomplexum állhatott. Az eddig kiszabadított épületegyüttes hossza 25 méter, szélessége pedig meghaladja a 6 métert. A tavalyi kutatás eredményei különösen figyelemreméltóak. Előkerült az épületegyüttes két nagyméretű helyisége, amelynek déli homlokzati faián a gótikus ajtó- és ablaknyílások eredeti helyükön voltak. Az épület északi falának nagyobb szakasza majdnem teljesen elpusztult, amikor a belső várfalat berobbantották. A feltárt helyiségek egy emeletes épület földszintjének maradványai. Erre engednek következtetni ugyanis a pusztulási rétegből előkerült és egykor a födémet tartó konzolkövek. Találtak Mátyás címerét ábrázoló kőfaragványt is. A leletek tanúsága szerint az épületet hosszú időn keresztül még a törökök is használták és az 1664. évi Zrínyi-féle téli hadjárat harcai következtében pusztulhatott el. Ezután a törökök a romokat fel- töltötték és az épületek helyén ágyúpadokat alakítottak ki. A napvilágra került épület- maradványok láttán felvetődött o kérdés: ez az igen nagyméretű és nem lakóháznak készült építmény milyen célt szolgálhatott? A püspökvár területén már korábban ismert volt a középkori püspöki palota alaprajza és helye. Mind ez ideig azonban nem volt ismert a Nagy Lajos által 1367-ben alapított pécsi egyetem, a későbbi Schola Maior helye. Az egyetem történetével és helyével foglalkozó szakirodalom az egyetemet a püspökvárba, a Székesegyház mellé helyezi el. Erre a kérdésre azonban eddig sem a helyszíni kutatás, sem pedig a régi térképek nem tudtak választ adni. Vagyis, hogy közelebbről meghatározza az egyetem helyét. Az utóbbi években „vallatott" északi püspökkertben viszont még soha sem volt a jelenlegi feltárásokat megelőzően régészeti kutatás, s mint ismert, a Haüy-féle térkép sem jelzett épületmaradványokat. A kutatás során feltárt épület alaprajza és kora, valamint a vár területén és a Székesegyház melletti elhelyezés arra mutat, hogy az az egyetem, a későbbi egyházi főiskola — Schola Maior - épületének maradványa. A Schola Maior tanulóira és az iskola fennállására vonatkozóan még a XVI. század elejéről is vannak okleveles adatok. A további kutatás célja az első magyar egyetem eredeti épületének és a napvilágra került falmaradványoknak az „aíonositása". Remélhetően tisztázni lehet Pécs kiemelkedően jelentős történeti és kulturális múltjának e fontos létesítményével kapcsolatos problémákat. Hné Cserebere az Üttöröházban Cserebere, kinek mi kell < Áz árfolyamot és a csereértéket csak a gyerekek ismerik Új rendszerű üzemi baleseti jegyzőkönyv Ellenőrzések, feladatok Közelebb a bizonyossághoz Kutatják az első magyar egyetem épületmaradványait Előtérben a megelőzés a püspökvárban * Látható lesz a bútor
