Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-07 / 37. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 37. szám 1981. február 7., szombat Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Árverezik a vendéglőket * Januári tűzesetek * Karpové az esernyős hölgy Félévi értesítők Krumplis kenyér hazai burgonyából A vajszlói burgonyatároló válogató szalagjai: innen látják majd el az új üzemet alapanyaggal. Fotó: Erb János Fantasztikus gyorsaság: egy év múlva termelés A szentőrincieken legalábbis nem fog múlni a magyar krumplis kenyér! Nemrég avatták ünnepélyesen hazánk első nagyüzemi édesvízi halfeldolgozóját a Bikali Ál­lami Gazdaságban, s most újabb, országosan is egyedülálló élelmiszeripari beruházás indul a megyében: a Szentlőrinci Állami Gazdaság Vajszlón, korszerű burgonyatárolója tő­szomszédságában 154 millió forint költséggel burgonyape- hely-gyártó üzemet épít. Terveik szerint — merész ól­mainkban is elképzelhetetlenül rövid idő — nem egészen egy év leforgása alatt. Mindehhez 86 millió forintnyi hitelt kértek, melyről a szerződést tegnap ír. ta aló Szentlőrincen dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója és dr. Kern József, az állami gazdaság igazgatója. Az eseményen ott volt dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára és dr Földvári János, a Baranya megyei Tanács általá­nos elnökhelyettese. A szentlőrinci gazdaság, fel­ismerve és jól kihasználva ter­mőhelyi adottságait, a burgo­nya nagyüzemi termesztésének megteremtésében iskolát terem­tett, immár évek óta magas ho­zamokkal rukkolt elő, magas szintű szellemi, biztonságos ter­melési háttért hozott létre. Eköz­ben más növényi kultúrákban és az állattenyésztésben is felzár­kózott a jók közé, pénzügyileg megerősödött a gazdaság. Ilyen háttér mellett már korábban el. határozták, hogy létrehozzák a burgonya-vertikumot, azaz a már megépült tárolók mellé burgonyapehely-gyártó üzemet építenek, értékesebb terméket adva a piacra. Az események­nek újabban lökést adott az is, hogy a lengyel importra épülő hazai burgonyapehely-eliátás utóbb akadozni kezdett, az idei év első negyedében már Jugosz­láviából és az NSZK-ból voltunk kénytelenek 700 ezer dollár ér­tékben beszerezni a pelyhet, s feltehetően be kellene rendez­kednünk a tőkés behozatalra. A szentlőrinciek beruházása te­hát voltaképpen importkiváltás, ezért is adott készségesen hi­telt a bank. A Vajszlón épülő üzemet, mint említettük, a gazdaság saját beruházásában egy év alatt hoznák tető alá, tehát a jövő év januárjában már ter­melne. A tervező: az AGRO- BER-MEZÖTI. Építi a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat és alvállal­kozói. Mivel a kazán széntüzelé­sű lesz, a szén odaszállítósához 600 méternyi iparvágányt kell építeni. A beruházás 154 mil­lió forintnyi költségéből egy­ötöd rész építés, ugyanennyi a belföldi gép. 43 millió forintért pedig tőkés gépeket szereznek be. Ez utóbbi gépeket a ma­gyar KOMPLEX által meghirde­tett versenytárgyalást megnye­rő holland Komein+Kuin B. V. cég szállítja, mégpedig villám­gyorsasággal. Érdekes fejle­mény — további népgazdasági haszon —, hogy a hollandok a versenytárgyalás elnyerésével egyetemben ingyen átadják bi­zonyos burgonyafeldolgozó gé­peik licencét a kecskeméti Me­zőgépnek, melytől 500 ezer dol­lár értékben visszavásárolnak gépeket. A Szentlőrinci Állami Gazda­ság vajszlói üzemében évente 12—14 ezer tonna burgonyából 2000 tonna pelyhet gyártanak, 20 kilós zsákokba csomagolva — a sütőiparnak kenyérbe, a hűtőiparnak továbbfeldolgozás- ra (például burgonyapürének), továbbá bébiételnek. Számok­ban: a hazai igény évi 2800 tonna burgonyapehely, amiből 1500 tonnára a sütőipar, 1200 tonnára a hűtőipar tart igényt. Az üzem három műszakban dol­gozik, létszáma 51 fő. Mivel a beruházást eleve nagyobb igé­nyek figyelembevételével tervez­ték, az üzem körülbelül 10 mil­lió forintos költséggel a későb­biekben tovább bővíthető, ezzel a kapacitás megduplázható, így megfelelő kereslet esetén a tőkés piacokra is szállíthatnak a szentlőrinciek burgonyapely- héből. Miklósvári Z. liter Türkmen pénteki programja Pénteken az Országházban Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke szívélyes légkörű talál­kozón fogadta liter Türkment, a Török Köztársaság külügymi­niszterét, aki kollégájának, Pú­ja Frigyesnek a meghívására hivatalos látogatáson tartózko­dik Magyarországon. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a Parlament, ben szívélyes légkörű találkozón fogadta a török diplomácia ve­zetőjét. A parlamenti találkozókon részt vett Púja Frigyes külügy­miniszter. liter Türkmen látogatást tett a Külkereskedelmi Minisztéri­umban, ahol Veress Péterrel, a tárca vezetőjével a magyar— török kereskedelmi kapcsolatok és a gazdasági együttműködés fejlesztésének kérdéseit tekin­tették át. , Délután Budapest nevezetes­ségeivel ismerkedett liter Türk­men, akinek pénteki programján részt vett Rosta László, a Ma­gyar Népköztársaság ankarai, illetve Oguz Gökmen, a Török Köztársaság budapesti nagykö­vete. Madridi találkozó Jelentős lengyel és nagy érdeklődéssel várt amerikai felszólalás hangzott el a madridi találkozó pénteki teljes ülésén, a küldöttsé­gek által beterjesztett ja­vaslatokról folyó általános vitában. Marian Dobrosielski kül­ügyminiszter-helyettes, a lengyel küldöttség vezető­je részletesen ismertette álláspontját a katonai eny­hülési és leszerelési érte­kezlet tárgyában benyújtott javaslatokról. Max Kampel- man nagykövet, az ame­rikai küldöttség vezetője először szólalt fel azóta, hogy csaknem egyhetes washingtoni konzultáció után visszaérkezett a spa­nyol fővárosba. A lengyel küldöttség vezetője az ülés után sajtóértekezletet is tartott. A lengyel küldöttség ve­zetője hangsúlyozta, a ka­tonai enyhülési és leszere­lési konferenciára vonat­kozó lengyel javaslat, az összes többi ilyen javaslat­tal együtt, jó tárgyalási alap. a hitelpolitikáról és a devizagazdálkodásról A gazdaságirányítás és a vállalati gazdálkodás nagyobb hatékonysága nyomán az el­múlt évben kedvezőbbé vált a népgazdaság egyensúlyi hely­zete — mondotta pénteki sajtó- tájékoztatóján Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnö­ke. Nem rubel elszámolású kül­kereskedelmünk lényegében egyensúlyba került, tartozása­ink némileg csökkentek. Ehhez az is hozzájárult, hogy rubel viszonylatú külkereskedelmünk­ben — a cserearány-romlásból eredő veszteségeink egy részé­re — a Szovjetuniótól transzfe­rábilis rubelben úgynevezett konszolidációs hitelt vehettünk igénybe. Beruházási hitelek Az export árualapokat bőví­tő hitelkonstrukció keretében az V. ötéves terv folyamán az eredetileg tervezett 45 milliárd forinttal szemben 54 milliárd forintot bocsátottak a vállala­tok rendelkezésére, s ezt az összeget saját erőből és más hitel-, illetve támogatási forrá­sokból kiegészítve körülbelül 95 milliárd forint értékű beru­házást valósítanak meg. 1980 végéig e beruházásoknak kö­rülbelül kétharmada fejeződött be és a folyamatban levők ké­szültségi foka is 85 százalékos­ra tehető. A beruházási hitelek összege az idén lényegében nem növekszik, a gazdaságos exportot szolgáló fejlesztések finanszírozására azonban van lehetőség. A tapasztalatok sze­rint a vállalatok és szövetkeze­tek VI. ötéves tervre elképzelt beruházásai még nincsenek úgy előkészítve, hogy hitelké­relmeiket a bankhoz benyújt­hatták volna. Az MNB pályá­zati felhívást tett közzé a finan­szírozási lehetőségekről. Új in­tézkedés, hogy ilyen hiteleket ezentúl a Magyar Külkereske­delmi Bank is nyújthat és a Közép-európai Nemzetközi Bank is támogathat. A beruházási hitelek odaíté­lésekor a korábbinál átlagosan két százalékkal magasabb jö­Pihenőparkot és 45 gépkocsi parkírozására alkalmas területet alakítanak ki Pécsett, a főposta előtt. Tegnap a Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói a koros fákat ültették, a következő hé­ten a zöld területet fogják füvesíteni, majd a pihenőparkot átszelő gyalogösvényt betonozzák. Fotó: Szokolai István vedelmezőséget követelnek meg. így akarják elérni, hogy a viszonylag szűkös hitellehe­tőségekből csak a leggazdasá­gosabb fejlesztések részesülje, nek. Minél nagyobb a tervezett fejlesztés jövedelmezősége, an­nál kisebb saját erőforrást kö­vetelnek meg a vállalatoktól. Változást jelent az is, hogy kedvezményes kamat csak a vállalt feltételek teljesítése ese­tén illeti meg a hitelt igénybe vevő vállalatot, illetve szövet­kezetét. A mezőgazdaságban a hitelfeltételek annyiban vál­toznak, hogy egyes, főként épí­tési beruházások állami támo­gatása helyett hitelt vehetnek igénybe. Ami a devizagazdálkodást il­leti, 1980-ban kötelezettsége­inknek tervszerűen eleget tet­tünk. Az egész év folyamán meg­felelő likviditással, vagyis azonnal lehívható követelések­kel rendelkeztünk. 1980-ban három nagyobb hitelfelvételre került sor: háromszázmillió, 250 millió, illetve 50 millió dol­lárt vettünk fel egy-egy bank- konzorciumtól. Az MNB 1981- ben is felvesz külföldi hiteleket. További hiteleket szándékozik igénybe venni a KGST Beruhá­zási Bankjától és a Szovjet­uniótól. Konvertibilis valuták­ban az exportnövelő kapacitá­sok bővítése céljából lesz szükség hitelekre. A magyar bankrendszer szer­vezetileg is törekszik a külgaz­dasági feladatokat mind job­ban megalapozni. A múlt év elején kezdte el tevékenységét Budapesten a Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB) össze­sen 20 millió dollár alaptőké­vel, amelyből a Magyar Nem­zeti Bank 34 százalékkal, ja­pán, francia, NSZK-beli, olasz és osztrák bankok 66 százalék­kal részesednek. A bank nye­resége az első évben megha­ladta a 2 millió dollárt. A bank elsősorban nemzetközi kooperációkat, közös vállalko­zásokat hivatott elősegíteni, s tevékenységi köre nemcsak a magyar vonatkozású ügyletekre terjed ki, hanem a világ bár­mely részével létesíthet bank­kapcsolatokat. A valuták árfolyama A bank az idén tovább foly­tatja aktív árfolyampolitikáját. A nem rubel viszonylatú fizető- eszközök árfolyamait — úgy mint az előző évben — rendsze­resen kiigazítják az egymás közt kialakuló piaci értékarány eltolódásának megfelelően. A külkereskedelemben érdekelt vállalatok tehát helyesen teszik, ha rendszeresen figyelemmel kísérik a tőkés pénzpiacok ala­kulását, hogy időben felkészül­hessenek egyes konvertibilis valuták árfolyamának esetle­ges megváltozására. E munká­jukhoz a bank rendszeres in­formációkat bocsát rendelke­zésükre. Burgonyapehely-gyártó üzemet épít a Szentlőrinci ÁG MNB-táiékoztató

Next

/
Thumbnails
Contents