Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-06 / 36. szám

e Dunántúlt napló 1981. február 6., péntek Tudomány — Technik» Egy kis technika­történet Az időszámításunk előtti 3000 kerül épült Cheops piramis nemcsak az építészet remeke, hanem tewezői magasfokú csillagászati ismereteiről is hírt ad az utókornak. Ez a piramis ugyanis az égtájakra betájol­va épült fel és ebből például az is megállapítható, hogy az egyiptomiak már ebben az időben ismerték a délvonal (későbbi elnevezés szerint a délkör) fogalmát. * Másfél ezer év múlva, i. e. 1500 körül III. Thutmosis fáraó Heliopolisban felállította Kleo­pátra tűjét, amely árnyékvető­ként a napszakok, a napfor­dulók és az évszakok meghatá­rozására szolgált, így tulajdon­képpen az első órának tekint­hető. Az első nyilvános órákat vá­rosaikban az asszírok állították fel, ezek szerkezetükre nézve víztórák voltak és i. e. 640-től mutatták az időt. * Herodotos görög történetíró ad hírt arról, hogy i. e. 600 kö­rül Nekai egyiptomi fáraó né­hány főniciai tengerészt azzal bízott meg, hogy hajózzák kö­A mozsár, az igen elterjedt al­kalmazású lövegféle a XVI. szá­zadból. Valturius: De Re Mili­tari (1534) cimü könyvéből, rül Afrikát. Egyiptom keleti partjainál szálltak tengerre, három esztendeig hajóztak a partok mentén, míg elérték „Herkules oszlopait" (Melkárt oszlopait), azaz a mai Gibral­tárt. * A lovagkor alkonya a maga romantikájával együtt, a tűz­fegyverek alkalmazásával kez­dődött el. A XV. századtól kezdve a várak, a maguk erő­dítményeikkel, falaikkal, várár­kaikkal, védőtornyaikkal egyre bevehetetlenebbé váltak. A kö­zépkori hadviselésben ezért egyre inkább a hosszas ost­romra kellett felkészülni. Ennek a folyamatnak a meggyorsítá­sát célozták előbb a parittya­gépek, majd a puskaporral működő várostrom mozsarak. A tüzérség lassú kialakulása okoz­ta aztán azt, hogy például a százéves háború során VII. Ká­roly francia király csapatai csupán Normandiában egy év alatt (1449—1450) már hatvan várat tudtak bevenni, amíg korábban egy-egy vár bevéte­léhez egy esztendő kellett. Kováts Andor Korszerű térképészeti módszerek Térképi információk rögzítése számitégépes adatbankban A Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat új rendszere Az elektronika a földmérés területén is hatalmas fejlődést eredményezett az utóbbi évek­ben. Új eszközök, műszerek szü­lettek és a szakemberek ma már infravörös fénnyel működő fénytávmérőkkel mérik gyorsan és igen pontosan a távolságot. A hagyományos térkép ugyan még beláthatatlan ideig meg­marad, ám néhány évvel ezelőtt felmerült, hogy ezeknek a tér­képeknek teljes rajzi és egyéb információit számítógépes adat­bank rögzítse. Ugyanis a térké­pek tartalmának egyes műsza­ki és egyéb célokra történő al­kalmazásánál az adatbank kor­szerű megoldásnak tekinthető. A MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának föld­mérési főosztálya három eszten­dővel ezelőtt vette tervbe a nagyméretű térképek digitalizá­lásának kialakítására egy olyan rendszer létrehozását, amely döntően hazai, illetve szocialis­ta viszonylatban beszerezhető elemekből áll. A kutatási-fej­lesztési feladat elvéqzésére a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat kapott megbízást, amit a közelmúltban teljesített. A fejlesztőmunka során ki­alakított rendszer lényege a kö­vetkező: A térképi adatok pon­tos lemérésére a magyar gyárt­mányú RA-04 típusú digitali- zálót választották. A gyári ada­tok szerint ezzel a berendezés­sel 0,1 milliméter pontossággal lemérhetők a koordináták. A berendezés ugyancsak magyar gyártmányú EMG—666 típusú számítógéphez kapcsolódik, amely az átvett adatok feldol­gozását végzi el. Az adatokat ezen kívül egy NDK gyártmányú DARO 1156 típusú sornyomta­tóra és a MOM által készített EP 36-os szalaglyukasztóra is eljuttatják. A digitalizálás során nyert adathordozót (lyukszalagot) nagyszámítógépre továbbítják, ahol a digitalizált adatok alap­ján tetszőleges méretarányú térképet képes készíteni az automatikus rajzolóberendezés. Az adatbank létrehozása egyelőre a távlati tervek között szerepel. Addig is meg kell ol­dani a meglevő térképek ada­tainak átalakítását, digitalizálá­sát, azaz számszerű adatokká való alakítását. További felada­tot jelent az is, hogy a közvet­lenül terepen végzett mérések adatai adathordozóra, majd számítógépre kerülhessenek, amelyből aztán már létre lehet hozni a térképi adathalmazt. A Pécsi Geodéziai és Térké­pészeti Vállalat által kialakított rendszer feleannyiba került, mintha azt nyugatról szerezték volna be. Felállítása alig más­fél millió forintba került. Előnyt jelent továbbá az is, hogy az egyéb vállalati számítási mun­kák elvégzésére is alkalmas. Így lehetőség nyílt arra, hogy meg­oldják a digitalizáláson alapu­ló területszámítást. A jövőt il­letően elképzeléseik között sze­repel a számítógépi tárolókapa­citás növelése. Ennek biztosítá­sa érdekében mágneslemeztá­rolóval bővítik a rendszert. Az adatok ellenőrzésének biztosí­tására pedig egy grafikus dis­play beszerzését tervezik. Vé­gezetül érdemes arról is szólni, hogy más feladataik kapcsán megtették a kezdő lépéseket a terepi adatok digitális rögzíté­sével kapcsolatos technológia kialakítására, amelyek közvet­lenül számítógépre juttathatók. Ennek kapcsán a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolával is kialakították együttműködésü­ket. ásványi kincsek nyomában Jól vizsgáztak a műszerek Az ásványi kincsek kutatásá­hoz a szovjet geológusok már régóta alkalmazzák az elektro­mágneses légi feltárás módsze­rét. Repülőgépekre vagy heli­kopterekre szerelt nagy érzé­kenységű műszerek segítségé­vel a bányakőzetekben villa­mos teret gerjesztenek, a szak­értők ennek kontúrja alapján következtetnek a felderített le­lőhely alakjára, méreteire és települési mélységére. A légi villamos kutatás alkalmazása azonban a legutóbbi időkig egész sor nehézséggel járt együtt. Amíg a korszerű mérő- berendezés nem súlyos, addig a kőzetekben villamos tér ger­jesztéséhez szükséges áramfej­lesztő berendezések túlságo­san terjedelmesek. Ez a körül­mény, különösen a hegyvidéke­ken és a nehezen hozzáférhe­tő térségekben megnehezítette a kutatást. A geofizikusok elhatározták, hogy tökéletesítik az alkalma­zott módszert. Elsősorban az áramfejlesztő berendezésektől kell megszabadulni. Ügy hatá­roztak, hogy ezek helyett rá­dióállomásokat alkalmaznak. Az általuk sugárzott 15—30 ki­lométer hosszúságú rádióhul­lámok képesek mélyen a föld­be hatolni, és a felszíntől több száz méterre kimutatni a tele­pülésekét. Kidolgoztak egy ér­zékeny hordozható vevőkészü­léket, amely lehetővé tette azt, hogy a munkálatok helyszíné­től tízezer kilométer távolság­ban működő rádióállomások erőterei a geofizikai kutatáshoz felhasználhatók legyenek. E készülék kísérleti példá­nyainak a repülőterekre és he­likopterekre szerelt komplex aerofizikai állomások villamos kutatási csatornájaként való al­kalmazása sikeresnek bizonyult, a műszerek jól vizsgáztak a Kaukázus és a Bajkál-tavon túli vidék, a Távol-Kelet és Jokutia színes fémtelepeinek kutatásakor. Az új módszer geológiai tér­képek készítésére, valamint kü­lönböző ásványi kincsek köz­vetlen kutatására szolgál. A mágneses érclelőhely-kutatás­sal és a gamma-színképmérés- sel kombináltan alkalmazva ez a módszer lehetővé teszi a lé- giíényképezések eredményeinek megbízható kiértékelését és azt, hogy tüzetes földfelszíni kutatások és geológiai kutató­munkák számára a legperspek- tivikusabb terepszakaszok kije­lölhetők legyenek. Sütés, főzés Időszakonként széles körű vitát eredményez az energia technikailag előállítható bio- gáz gazdaságos felhasználá­sa. Az olajárak emelkedésé­vel a biogáz-előállítás ma­gas üzemelési költségei ma már kedvezőbben alakulnak. A biogáz előállításánál ál­lati és növényi hulladékok keverékét légmentes és sza­bályozottan temperált táro­lóban metánbaktériumok se­gítségével lebontják. Anyag­csere termékeként éghető gáz: metán, széndioxid és nyomokban kénhidrogén stb. keverék keletkezik. Napjainkban a világ több országában találhatók már biogáztermelő üzemek, így Kínában és Indiában is. Az USA-ban számítógéppel ve­zérelt tisztítóművel egybekap­csolt biogáztermelő üzem működik. biogázzal Milyen célokra használha­tó a biogáz? Meleg víz előállítására, fő­zésre. fűtésre, szárításra, hű­tésre, villanymotorok és hő­szivattyúk üzemeltetésére. Környezetvédelmi szempont­ból igen lényeges, hogy a biogáz előállítása után a rothasztott zagy szagtalan és savtartalma csekély. Szakértőknek az a vélemé­nye, 'hogy a biogáz széles körű alkalmazására a műsza­ki feltételek még nem értek meg. Amennyiben az olaj­árak a jövőben is ilyen ütemben emelkednek, és ez­zel a nyolcvanas évtizedben számolni kell, a technikai kutatások élénkítésével meg lehet gyorsítani a biogáz szélesebb körű alkalmazásá­nak feltételeit. TOLLSEPRŰ IKREK Értelmező szótáraink érdekes módon határozzák meg az ik­rek fogalmát: ugyanazon anya méhében egyszerre fejlődött s közvetlenül egymás után, leg­feljebb néhány órai időközben született két gyermek. Nyelvünkben tehát az ikrek fogalma csak a kettős szülésre utal, holott a többes születés­nek más fajtái is vannak. Csak az idei esztendő „terméséből" idézzük azt a huszonegy éves erdőbényei fiatalasszonyt, aki­nek az év elején hármas ikrei születtek, s mind a három: fiú! öt is túlszárnyalta viszont pár hét múlva az olaszországi Lan- tiniben az a húszéves asszonyka, aki három kislánynak és egy kisfiúnak adott életet. Az említett adatok azért is érdekesek, mert a statisztiku­sok kimutatták, hogy minden századik szülésre esik egy ket­tes és minden tízezredikre (egészen pontosan: 11 636-ra) hármas szülés. A négyes szülés már oly ritka, hogy minden egymilliomodik szülésre jut csak belőle. Mivel hazánkban — ha hinni lehet a statisztiku­soknak —, a születésszám ed­dig 5—8 évente érte el az egymilliót, ezért 1954-ben, 1959-ben, 1967-ben és 1974- ben születtek nálunk négyes ik­rek. Az utóbbi évtizedekben vi­szont hazánkban csak 1933- ban születtek ötösök, de az újszülöttek nem maradtak élet­ben. Nyelvtani fogalomként is ér­tékelhetjük az ikeritést. Ez a szóalkotásnak az a módja, amellyel egy szót megkettő­zünk, illetve rendszerint némi­leg megváltozott formában megismétlünk. Az ily módon al­kotott szót nevezzük ikerszó­nak. Ilyenek: diribdarab,. csi- ga-biga, gidres-gödrös, retye- rutya, terefere, irkafirkál stb. Az ikerszót használjuk még összetett szóként az ikerablak, az ikerállomás (távbeszélés esetén), az ikerház (közös tűz­fallal egybeépültnek látszó épület), az ikerkocsi (ikrek szá­mára készített szélesebb gyer­mekkocsi) és több más kife­jezésben is. Költőink közül Radnóti Mik­lós ikergyerek volt. Születése azonban édesanyja és ikertest­vére életébe került. Lírai ön­életrajzában, az Ikrek havában ekként számol be a kettős tra­gédiáról : Erőszakos, rút kisded voltam én, ikret szülő anyácska, — gyilkosod! öcsémet halva szülted-é, vagy élt öt percet, nem tudom. Radnóti Miklós költői hal­hatatlanságát nem Léda asz- szonytól örökölte. Nem Ady Endre Lédájáról van szó, hanem a görög mitológia Lédájáról, akinek szintén szü­lettek ikrei, mégpedig ok­ként, hogy mindegyik gye­reknek más volt az apja. (Lám, lám, nincs új a nap alatt!) Az egyik ikernek, Polüdeukésznek (ismertebb, la­tinos néven: Pollux) a legfőbb isten, Zeusz volt az elismert apja, a másiknak, Kosztárnak pedig egy egyszerű földi lény, a spártai király. Zeusz fia szá­mára halhatatlanságot biztosí­tott, Kosztárnak ebből eleinte nem jutott semmi. Ez szétvá­lasztotta a testvéreket egymás­tól. Polüdeukész azonban jó testvér volt. Zeusz engedélyé­vel megosztotta sorsát Kosztár­ral, s azóta a testvérek Homé­rosz szerint: „egy napon át fönt éinek mindig, más napon újra meghalnak." Aki nem hiszi, nézze meg őket távcsővel az égbolton! Tóth István PÉCS. SZÜLETTEK: Illés József, Glück Dóra, Vámosi Péter, Molnár Judit, Bessenyei Julianna, Ita János, Bata Tibor, Puskás Péter, Krámer Krisztián, Kosa Endre, Becsei Agnes, Papp Aliz, Balogh Renáta, Tarjányi Tünde, Péter Tamás, Orosz Zoltán, Baumgartner Zoltán, Pék Bernadett, Farkas Nóra, Illyés Gergely, Pölöte Roland, Jermendi Adrienn, Nagy Bar­bara, Bakó Mihály, Kis Mária, Vla­sies Éva, Stricki Szabolcs, Siker Zsu­zsanna, Horváth Mihály, Horváth Melinda, Kocsis Mátyás, Dani László, Rudda Zsuzsanna, Zóka Eszter, Wei­gert Szilárd, Markó Lajos, Balogh Noémi, Tarr Ilona, Lusek Bernadett, Császár Odett, Saághy Krisztina, Márton-lllés Norbert, Lipóczki Lilla, Dúsa Pál, Czett Szabolcs, Bognár Judit, Kovács Gábor, Gálffy Attila, Gergő Zsolt, Gyúró Attila, Pozsgai Ildikó, Nyéki Veronika, Kalapáti Zsa­nett, Garamvölgyi Róbert, Király Ta­más, Buzády Balázs, Rétfalvi Aman­da, özse Bernadett, özse Melinda, Csuka Piroska, Szűcs Péter, Kiss Já­nos, Papp Zoltán, Szakács Boglár­ka, Magyarfalvi Erika, Tar Tamás, Rada Anita, Varga Anikó, Petrovics Frigyes, Kálóczy Dalma, Grőger An­tal, Kövesdi Agnes, Ambrus Eszter, Iván Anita, Kovács Timea, Papp And­rea, Gettó Tünde, Bayer Péter, Hu­nyadi Annamária, Nágl Eszter, Sze- bényi Csaba, Kovács Miklós, Makány Tamás, Selmeci Timea, Sátha Vik­tória, Deák Bence, Szántai Zsolt, Tóth Miklós, Kovács Viktória, Ben- cze Veronika, Wukovics Zsanett, Cser Gabriella. MEGHALTAK: Pap Antal, Ternai Ferencné Tettinger Mária, Orsós János, Dujmov Andrea, Csotönyi Já- nosné Fésűs Katalin, Harmat Sán- dorné Ceinger Elza, Zima Jánosné Dombi Erzsébet, Aleksza Lászlóné Kiss Rozália, Rotkó Sándor, Banka Jánosné Varga Anna, Sohreer János Jenőné Oelschléger Éva, Kuszter Jó­zsef, Szatnik Antal, Karászi István, Kis-Heréb István, Mayer Jánosné Beke Lidia, Béres János, Fonyó Ist­ván, Papes Jánosné Perencz Terézia, Kintli Sándor, Márkus Elekné Hege­dűs Rozália, Tenk István, Somorjai Vince, őri Júlia, Decleva Zoltánná Sillay Margit, Szalai Lászlóné Cser- venka Agnes, Horváth Jánosné Harka Rozália, Jónás Ferenc, Fenyvesi Já­nosné Peller Magdolna, Vas László, Péter Mihály, Váradi Antal, Gyenis József, Szekeres József, Kovács Ist­ván. Papp Sándorné Polaschek Irén, Ötvös Béla, Schibelhut Márton, Rohán Istvánná Deák Rozália, Ferencz Im­re, Molnár Lajos, Gábriel János, Horváth Gyula, Krénusz Ilona, Osz­tovács Károlyné Gadó Mária, Hován Györgyné Kolompár Mária, Sipos Ist­ván, Katies Antalné Tomin Anna, Ko­kas Béla, Hajós Tamás, Rácz Antal, Elblinger István, Esküdt Józsefné Mar­ton Mária, Viljevácz Józsefné Ková- csevics Mária, Barabás Menyhértné Fazekas Anna, Kelemen Gyula, Ge­lencsér Józsefné Rajczi Margit, Vag­ner András, Werb Jánosné Reisz Má­ria, Tom bor Ferenc, dr. Szily Adám- né Blauhorn Györgyi, Dér Mihályné Mezei Margit, Lakatos László, dr. Miszlai György, Bruckner Lászlóné Bertram Margit, Vati István, Balogh Jánosné Gyula Anna, Nyúlás Lajosné Keszü Mária, Légrádi Mátyás, Ba­logh István, Varasdi János, Halasi József, Preller Géza, Tonesz Bálint, Fodor Imre, Rácz Mátyásné Kecskés Mária, Stefánovics Ferencné Barlos Rózsa, Tóth József, Merényi Pálné Muráth Terézia, Orosz Lászlóné Ko­vács Irén, Zsifkó Istvánné Sovány Etelka, Pap Sándorné Nádi Irma, Né­meth Józsefné Pecker Erzsébet, Pri- mosics Mátyás, Tóth István, Hajdú József, Hegyi Józsefné Hanák Erzsé­bet, Alföldi Gyözőné Fröschl Mária, dr. Kozma József, Bogdán Józsefné Illés Ilona, Reiter Jánosné Ratting Teréz, Bakó Béláné Jovánovics Má­ria, Kővári János, Réder György, Ko­vács Józsefné Kiss Julianna Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések Honvéd Kór­ház. Koponya- és agysérülések: Ideg­sebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon; 11-169, Munkácsy Mi­hály utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyer­mek betegek részere: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpolikli-« nika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszer- tár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10 7. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390, este 7-től reggel 7 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents