Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-06 / 36. szám
1981. február 6., péntek Dunántúli napló 3 Nemcsak a nyugdíjasokat érinti Cl.) Hogyan módosultak a társadalombiztosítási szabályok? A sajtó, a rádió és televízió ismertették az elmúlt hetekben az Elnöki Tanács és a Minisztertanács rendelkezéseit egyes társadalombiztosítási szabályok módosításáról. A változtatások iránt igen nagy az érdeklődés, sokan kérdezik a változtatások indokait és azt is, hogy nem várható-e további lényeges módosítás. Rajta nem múlik... Az üzemvezető Szakmai és szabadidő- programok Óvónők klubja Pécsett A pécsi óvónők klubja az elmúlt év októberében alakult. Az Építők úti gyermekintézményben levő szolgálati lakásból óvodai csoport-helyiségeket alakítottak, s így ide költözhettek - a tűzvédelmi okból kifogásolt — fapanel épületrész kis lakói. Több mint 600-an vallják magukénak Pécsett az óvónői hivatást. Többségük aktív dolgozó, mások gyesen vannak, illetve számosán már nyugdíjasok. Valamennyiüknek, sőt a leendő óvónőknek is kínálnak itt hasznos időtöltést azzal az igénnyel, hogy mind -a személyes, mind a munkahelyi céljaikhoz, feladataikhoz segítséget adjanak. Ennek megfelelően állított össze a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztálya egy széles skálájú program- javaslat tervezetet a szakmai és szabad idős délelőtti, illetve délutáni összejövetelekre. A szakmai, politikai klub jellegű foglalkozások sorába ajánlotta a politikai vitakör, az anyanyelvi előadások, az egészségnevelés, a kulturális rendezvények rendszeresítését. A hosz- szabb távra szóló programjavaslat a kötetlenebb összejövetelekre is számos ötletet ad. így többek között a barkácsolást, a kézimunkaszakkör, a varrótanfolyam, az énekkar á rajzszakkör, a hangszertanulás bevezetését javasolja. Emellett népi játékok, népdalok gyűjtését, tanulását, egy-egy ország történelmi, politikai, kulturális életével való ismerkedést, a Vendégeink című sorozat bevezetését is ajánlja. Az indulás hónapja, október nagyrészt a berendezéssel telt el. Megvásárolták a televíziót, magnót, lemezjátszót, rádiót és a könyvtárt megalapozó szakmai, szépirodalmi, politikai könyveket. Ekkor kértek meg több pécsi intézményt — köztük az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságát, a Tanárképző Főiskolát — /állalatokat, üzemeket, szövet- rezeteket a klubjuk patronálá- ;ára. Az intézmények politikai, lletve szakmai előadásokra 'állalkoztak. A termelőegysé- jektől kapott hulladékanyagok- 3ÓI készített dekorációkkal dí- izitették fel a klub helyiségeit, lletve ezek felhasználásával cészítenek óvodai játékokat, lekoróciót. T É. A nyugdíjalap kiszámítása A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos szabályok nagyobb része elsősorban azokat érinti, akik még a nyugdíjazás előtt állnak. Az aktív keresők körében a nyugdíjazást megelőző 5-10 év. ben érthető módon megnő az érdeklődés a nyugdíjazás kérdései iránt. Az aktív keresők körében a legnagyobb érdeklődést az váltotta ki, hogy módosult a nyugdíjalap kiszámítása. Eddig a nyugdíj alapjául szolgáló munkabér átlag meghatározásánál figyelembe kellett venni a munkaviszony alapján járó mindazon juttatásokat, amelyek járulékkötelesek, amelyekből te. hát a dolgozóktól nyugdíjjárulékot vontak le. Ez az eljárás any- nyiban változik, hogy az 1980. december 31-ét követően kifizetett jutalom összegéből az e nélkül számított kereset legfeljebb 10%-át kitevő részt lehet figyelembe venni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a bányászati hűségjutalomra, a törzsgárda jutalomra, a szocialista munkaversenyben elért eredmény elismeréseként kapott jutalmakra, a vezetői érdekeltségi rendszer keretében központi szabályozás alapján kifizetett összegre és az egyéni kitüntetésekkel járó jutalmakra. Ismeretes, hogy a nyugdíjalapot a nyugdíjazást megelőző 5 év legkedvezőbb 3 évében kifi. zetett bérek szerint számítják. A 10 százalékos korlátozás ugyanerre az időszakra vonatkozik. Ha tehát egy dolgozó az említett 3 év közül 2 évben a kereset 5 százalékának megfelelő jutalmat kapott, a 3. évben az évi bér 20 százalékának megfelelő jutalom „fér bele" a nyugdíj alapjául szolgáló kereset 10 százalékos mértékébe. A munka arányában Az intézkedés nem visszamenőlegesen lép életbe. Ha tehát valaki 1981. év végén megy nyugdíjba, akkor az 1979 és 1980-as években kifizetett jutalmat korlátozás nélkül figyelembe lehet venni. Sokszor előfordult, hogy a nyugdíjazás előtt nem indokolt módon nagy összegű jutalmakat fizettek ki. Ez ellentétes a munka szerinti elosztás követeimé-, nyével és indokolatlanul növeli a nyugdíjkiadásokat A jogszabály módosításától várható, hogy az ilyen jellegű, lényegében a nyugdíj felemelését célzó és a végzett munkától független kifizetések háttérbe szorulnak. A nyugdíjalap kiszámítását érinti az a rendelkezés, amely szerint a tárgyjutalom összegét figyelmen kívül kell hagyni. Ebből az is következik, hogy a tárgyjutalom összege után nem kell nyugdíjjárulékot levonni. 20 éves szolgálati idő További lényeges változás a nyugdíjjogosultsághoz minimálisan szükséges 10 évi szolgálati idő 20 évre való felemelése. A 10 év előírása logikus volt évtizedekkel ezelőtt, amikor az aktív korúakna'k jóval kisebb hányada vállalt rendszeresen munkát. Ma már a munkaképes korúak döntő többsége részt vesz a társadalmilag szervezett munkában. Ez indokolta ö 10 éves minimum felemelését. A nyugdíj összege a munkabértől és a szolgálati időtől függ. Sok esetben az alacsony nyugdíj megállapításának döntő oka az alacsony szolgálati idő. A szolgálati idő-minimum felemelése fokozatosan lép életbe, gyakorlatilag 1990-től. Ebben az évtizedben még 10 évi szolgálati idővel is nyugdíjba lehet menni Jelenleg évente 20—25 ezerre tehető azoknak a száma, akik 20 évnél alacsonyabb szolgálati idővel érik el a nyugdíjkorhatárt. Ez elég jelentős nagyságrend. Valószínű, hogy 1 évtized múlva ezek száma lényegesen kisebb lesz, tehát ke. vesebb embert fog az intézkedés érinteni. Nyugdíjpótlék - baleseti táppénz 1981 I. 1-ével nem fizikai munkakörökben nem lehet jogot szerezni a továbbdolgozásra ösztönző, 3 százalékos nyugdíj- pótlékra. Ezt a nyugdíjpótlékot az elmúlt évtized elején vezette be a kormányzat. Ismeretes, hogy akkor hazánkban munkaerőhiány volt és ez indokolhatta a továbbdolgozás ösztönzését. Időközben a munkaerőhiány mérséklődött, feltételezhetően a tervidőszak folyamán normális egyensúlyi állapot jön létre. Ilyen körülmények között már nem látszott indokoltnak a korhatáron túli foglalkoztatás központi szabályozása. E mellett szólt az is, hogy egyes értelmiségi pályákon kis mértékben nehezebbé vált a pályakezdők elhelyezkedése. Ez az intézkedés sem lép visz- szamenőleg hatályba. Ha tehát valaki nem fizikai munkakörben 1981. január 1-én már három évet „túldolgoz", és csak 1981. XII. 31-én megy nyugdíjba, akkor a 4 évből 3 év után (1980. XII. 31-éig bezárólag) jogosult az ösztönző nyugdíjpótlékra. Gyorsabb az intézkedés Nem társadalombiztosítás, hanem jogszabály rendelkezik a baleseti táppénz, illetve kártérítésről. Ez is az aktív keresőket érinti. Korábban az volt a helyzet, hogy üzemi balesetnél a táppénz összegét kártérítéssel egészítették ki a dolgozók teljes keresetére. A kártérítési eljárás nagyon sokszor hosszadalmas volt. 1981 január 1-től a biztosítottnak iáró balesti táppénz a napi átlagkereset teljes ösz- szege. A táppénz és a kereset közötti különbözetet tehát nem kell külön kezelni, a dolgozó ezt a 100 százalékos táppénzben automatikusan megkapja. Dr. Rózsa József MŰM szociálpolitikai főosztály vezetője (Folytatjuk) Bundós csizmában, vastag mellényben valóban nem fázhat. Itt, az üzemvezetői irodában nincs sokkal melegebb, mint odakint, a havas udvaron. Azokra a negyedórákra, amiket napközben az irodában tölt, nem kellett neki az olajkályha. Korn Ferencnél, a Pécsi Állami Gazdaság üzemvezetőjét mi is a baromfiólak között találjuk. A görcsöny-keresztes- pusztai üzemben 37 000 tojótyúk ellátásának irányítása a feladata. A termelési tervet itt tojásban mérik. S hogy meg- lesz-e a tervezett darab, az viszont a tyúkok etetésén, itatásán, nyugalmán, vagyis a dolgozók munkáján múlik. A gazdaság igazgatójának, Cser Lászlónak Keresztespuszta miatt sosem fájt a feje. — Etelka lelkiismeretes, szorgalmas, céltudatos vezető. Az üzemre az a jellemző, hogy Etelka rendre eredményekről számol be és ezekkel érvel akkor, ha valamit kér az üzemnek. Mert nemcsak dolgozni és dolgoztatni tud — kérni sem rest. Az új, fehér csempés fürdő, öltöző hamarosan elkészül, Kornné kihúzhatja terveinek listájáról. Bár a nyáron nyúgdíjba megy, még most is tervez. Mindenekelőtt takarmánysilókat akar az ólakhoz. Most még zsákokból adagolják a baromfinak az eledelt, s akármennyire vigyáznak, azért szóródik. Rendben akarja látni az ólak közötti utakat, járdákat és az ólak tetejére is ráfér egy kis javítás. — Az a jó, nem kell bizonygatnom a vezetőknek, hogy jó munkával ez a maximum, amit ki tudunk hozni az üzemből. A takarmánysilókért tavaly év végén szóltam. Hamarosan a megrendelést mutatták nekem. Úgy tudom, a közeli hetekben itt lesznek a silók. Ami az utakat, járdákat, meg a tetőt illeti, elég ha anyagköltségre kapunk pénzt. A többi a mi dolgunk. Kornné 1948-ban csibepásztorként kezdett dolgozni a bari baromfitelepen. — Féltettem az állásom, a munkám. Helyettesítésre vettek fel, de nekem nagyon fontos volt hogy dolgozhassak. Mikor munkába álltam, két gyermekünk volt, hamarosan megszületett a harmadik. Nagyon igyekeztem, sokat vállaltam. A nyolc általános után elvégeztem a baromfitenyésztő szakmunkás- képzőt, s maradhattam. Tizenhárom év után, 1961-ben jöttünk át a férjemmel együtt a Pécsi Állami Gazdasághoz. Három gyermekünk ma már önálló, külön is költöztek. Mi a hetvenes évek elején építettük fel a saját otthonunkat, egy családi házat. Bár 1981-ben éri el a nyugdíjra jogosultság korhatárát, talán nem kérte volna a pihenést, ha nem jön közbe a betegség. — Epével műtötték, s azóta nem vagyok a régi. A táppénzt nem nekem találták ki. Viszont sem az üzemnek, sem nekem nem megoldás, ha én rossz közérzettel dolgozom. Már megtaláltam az utódom is, egy talpraesett, igyekvő üzemmérnöknő személyében. — És mit mondtak a kollégái, mikor megtudták, hogy nyugdíjba készül? — Azt, hogy „fogsz te még az országútim velünk együtt a telep felé gyalogolni". Rajtam nem múlik, s remélem, hogy nem tévedtek . . . T. É. A Karádi-tól a Gatsby-ig És azon kívül 11 év Az udvar legbelső sarkában az egyik ajtón csinos zománctábla: Schweitzer Mária fodrászmester. Régi lehet ez is, kacskaringós betűi illatokra, csillogó tükrökre, hajszárító bűrákból áradó melegre emlékeztetnek, a csilingelve nyíló műhelyajtóra, a keskenybajuszú fodrászsegédre, tollas kalapcsodákban érkező törzsvendégekre. Meglehet: mindez igaz. Mária néninek olyan vendége is van — helyesebben volt január 1-ig —, akinek a fején közel ötven évvel ezelőtt a fodrászmesterséget tanulta, azután annak a lánya lett a kliense, végül a hajdani „tanulófej" unokája ült a székébe. Mi maradt a fél évszázad szakadatlan munkájából? Ez a tábla az ajtón és egy hajcsavar. Most, január 1-én nyugdíjba ment a mesternő, 67 éves korában.- Az a hajcsavar a Kará- di-frizurák készítéséhez kellett. Eltettem emlékbe, mert a Karádi-frizurákkal futottam be a szakmában. Mária néni először saját műhelyében dolgozott — akkor is ebben a házbah lakott, itt volt a fodrászata is - 29 éve pedig a Szolgáltatóipari Vállalatnál. Soha nem volt táppénzen - illetve csak egyszer: megcsípte valami bogár. Szilveszterkor még dolgozott, „huszonhat fejet csináltam meg, s nem okozott fáradságot a munka”. Csinálná most is — mondja —, de egyrészt kell a hely a fiataloknak, másrészt nem akarja megsérteni a nyugdíjintézetet. — Megokolhatnak rám, hogy soha sem akarom őket foglalkoztatni. .. Tudora mindkét szakmának, a női és a férfifodrászatnak is. Csak az évek számát tekintve mondható idősnek, kedélye, temperamentuma, életszeretete alapján már nem. Képtelen a panaszkodásra. Illatos barackpálinkával kínál, ő nem iszik: vezet. Októberben hozta Győrből új Trabantját — „Azelőtt Skodám volt, de legszebb serdülőéveiben eladtam: 17 éves volt.” — minden kedden és szerdán beül a kocsiba, nagyokat kirándul, elmegy a barátnőihez, fürödni Harkányba. Óvatosan hozza, hogy megmutathassa: a lányoktól kínai teáskészletet kapott nyugdíjba vonulásakor. Így azután két dolgot is meg Különös ház fogad Pécsett, a Bolgár Néphadsereg út 40. szám alatt. Mintha itt felejtették volna; otromba bejárata, szürkén koszos falai, belső, négyszögletes udvarában barna lakásojtók, itt-ott száraz kárává silányodott hajdani díszbokrok - ötven éve minden így lehet. kell magában emésztenie: nem is gondolta volna, hogy ezek a kínaiak ilyen szépet tudnak csinálni, és hogy a lányok milyen rendesek. A kis Gatsby-királynők . . . Hát igen, ezt is meg kellett tanulnia: a sassont, a Gatsby-t. A Kórház téri fodrászüzletben dolgozott. Azt mondja, azért is ment nyugdíjba, mert az üzletet tatarozzák, s mire az készen lesz, nos hát, neki annyi ideje már nincsen. Tulajdonképpen szívesen maradt volna tovább is, mert munka nélkül nem tud meglenni, de ha már több ok is az ollók és a fésűk letételére késztették, hát legyen. Több mint egy évtizeddel dolgozott hosszabb ideig, mint ameddig kellett volna. A szakma nagy öregjei közé tartozik, anyagi gondjai nem voltaik. Számít, persze hogy számít a pénz is, de a munka! A dolgozás öröme: az azért súlyosabb kategória. — Nézzen csak rám! — mondja találkozásunkat követően második percben. — De szépen meg tudnám nyírni a szakállát! M. A.
