Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-01 / 31. szám
iff nemzetközi pénzintézet Közép-európai Nemzetközi Bank Interjú dr. Kontár Lajos vezérigazgatóval Budapesten székel a Central-European International Bank Ltd. (CIB), azaz a Középeurópai Nemzetközi Bank Rt. Különös intézmény. A Magyar Nemzeti Bankkal szorosan együttműködik, de nincs az MNB-nek alárendelve. Magyarországon található, de nem magyar... Nemrég — a Magyar Köz- gazdasági Társaság Baranya megyei Szervezetének meghívására — Pécsett járt dr. Komár Lajos, a CIB vezérigazgatója. Megragadtuk az alkalmat, hogy segítségével bemutassuk a bankot, melynek képviseletében a vezérigazgató éppen azért érkezett városunkba, hogy felajánlja a bank szolgálatait a tőkés exportban érdekelt baranyai vállalatoknak is. Húszmillió dolláros alaptőke — Mi célból hozták létre a CIB-et, hová tegyük a magyar bankrendszerben? — Ez az első olyan bank, amely szocialista és tőkés bankok közös ,■vállalkozásaként egy szocialista országban létesült. Az alapítók a bank fő feladatául a kelet—nyugati kereskedelem elősegítését jelölték meg. Mik voltak az előzmények? A gazdasági vezetés még 1972- ben hozott egy rendeletet közös magyar és külföldi vállalatok alapításáról. E téren az évek folyamán nem történt jelentős előrelépés. A külföldiek körében ugyanis bizalmatlanság tapasztalható, nehezen képzelik el, lehet-e egyáltalán a tőkét egy szocialista országban a profit érdekében működtetni. Ezt a bizalmi vákuumot áthidalandó, alapítottuk a bankot, hogy ezzel is befektetésre serkentsük a termelés területén a külföldi tőkés. — Kik alapították a Középeurópai Nemzetközi Bankot, mennyi az alaptőke? — EJőször arab pénzintézetekkel tárgyaltunk — sikertelenül. Majd nyugat-európai és japán bankokhoz fordultunk és 1979. november 9-én megalakult, majd 1980. február elsejével de facto elkezdte működését a bank. A CIB-ben végül is egy olasz, egy nyugatnémet, egy osztrák, egy francia és két japán pénzintézet vállalt tulajdonosi részesedést. Ezek mind a vezető tőkés pénzintézetek közé tartoznak. Az alaptőke 20 millió USA-dollár. A Magyar Nemzeti Bank tulajdonosi aránya az alaptőkében 34 százalékos, a külföldi bankoké pedig egyenként 11—11 százalékos. A bank jelszava a gyorsaság — Mire szól a bank működési engedélye? — Mint említettem, az alapítók a CIB fő feladatául a nemzetközi kereskedelem elősegítését jelölték meg. E feladat ellátásához a magyar hatóságok széles körű felhatalmazást biztosítottak a CIB részére: a konvertibilis devizákban végzett műveletek tekintetében mentesítették a magyar devizaszabályok hatálya alól, azaz banküzleti tevékenységét e devizákban a világ bármely részén folytathatja. A CIB magyarországi tevékenységét illetően felhatalmazást kapott a magyar gazdálkodó szervezetek nem rubel-elszámolású export- és importügyleteinek bankári lebonyolítására, azok finanszírozására, valamint a magyar és a külföldi részvétellel Magyarországon működő közös vállalkozásokban való tulajdonosi rész- vállalásra, és a Magyarországon vagy külföldön működő közös vállalatok hitelellátásában való részvételre. — A CIB tehát nem folytat bankári tevékenységet sem a forint, sem a transzferábilis rubel szférájában? — Nem. — Milyen szolgáltatásokat nyújt a CIB? — A magyar vállalatok megbízásából vagy javukra a külkereskedelmi ügyletek bankári lebonyolítása terén mindenfajta bankári megbízást végrehajtunk. A tőkés exportügyietekből eredő árbevételek megelőlegezésére rövid lejáratú hitelekkel állunk a gazdálkodók rendelkezésére. A hitelt a bank bármilyen konvertibilis devizában hajlandó nyújtani, a hitelnyújtás időpontjában érvényes piaci kamatok mellett. Mivel a kamatok adott időpontban lehetnek alacsonyabbak vagy magasabbak, mint a vállalatok részére a Magyar Nemzeti Banknál rendelkezésre álló forgóeszközhitelek kamatai, ez a körülmény a vállalatok részére manőverezési lehetőséget nyújt a különböző hitelforrások között. A CIB megfelelő keretek között fejlesztési hitelt is nyújt a magyar vállalatoknak. Ami a nagyságrendet illeti, itt 2—5—6—8 millió dolláros, gyors döntést igénylő és gyorsan megtérülő beruházások finanszírozásáról van szó. Megemlítem még a vegyes vállalatok alapításával kapcsolatos szolgáltatásainkat. A CIB szeretné elérni, hogy magyar ügyfelei gyorsan tudják realizálni üzleti elképzeléseiket, ezért minden szolgáltatásában hangsúlyt helyez a gyorsaságra. Már az első évben profitot hoztak — Milyen eredménnyel zárták az első évet? — Az elmúlt évben 165 millió dolláros forgalmat csináltunk, nettó profitunk 2,6 millió dollár volt. Egyharmadrészt magyar, kétharmadrészt külföldi ügyleteket finanszíroztunk. — *Milyen ügyleteket? — Finanszíroztuk például a csehszlovákok kávéimportját Brazíliából, a románok gyapjúimportját Ausztráliából, hitelt adtunk a románoknak a Feke- te-ipnger és a Duna között létesítendő csatornához és így tovább. Idehaza például hozzájárultunk a debreceni Biogól Gyógyszergyár fejlesztési alapjához a svájci Ciba-Geigy céggel közös vállalkozásban történő gyógyszer megindításához. Exportjuk finanszínozására több nagy külkereskedelmi vállalatnak biztosítottunk már forgóeszközhiteleket. Most is tárgyalunk hitelnyújtásról. Például a Hungar-Hotels a Duna-lnter- continental Szálló korszerűsítéséhez és bővítéséhez kér hitelt. Több termelőszövetkezet állattenyésztő-telepe mellé biogázüzemet szeretne létesíteni. Egyik villamosgép- gyárunk külföldi licenc alapján, közös vállalkozásban újfajta motorokat kíván gyártani és erre kér pénzt. — A CIB tavaly 2,6 millió dollár nettó profitot ért el. Hogyan értékeljük ezt? Siker, avagy szolid eredmény? — A profit összege egymagában nem nagy, ám arra még nem volt példa, hogy egy bank első üzleti évében nyereséggel zárt volna. Induláskor arra gondoltunk, elégedettek leszünk, ha nullszaldóval zárunk. A 2,6 millió dolláros nettó profit kiugróan jó eredmény, s ezt nem mi mondjuk, a tőkések véleménye. Mindemellett azonban korai lenne még az alaptőke felemeléséről beszélni. Tény, a részvényeseknek az a szándékuk, hogy a képződött nyereség jelentős részét bennhagyják. Hogy ebből mikor lesz alaptőke, korai lenne beszélni. — Hogyan jegyzik a bankot külföldön? — Igen kedvezően, minden várakozást felülmúlóan. Amikor indultunk, a szélrózsa minden irányában kezdeményeztük a kapcsolatfelvételt. Hatszázötven bankot kerestünk meg, akikkel partneri kapcsolatba kívántunk lépni, s közülük csak tizenkettő adott semleges vagy udvarias hangú, elutasító választ. Persze, bizonyos kíváncsiság is megnyilvánult irányunkban, hogy a CIB mögött mi lehet, miután hasonló közös bank a szocialista országok egyikében sem működik. CIB-hitel a Pécsi Bőrgyárnak ? — Akadt-e már baranyai üzletfelük? — Hitelt még nem kértek, de éppen itt-tartózkodósunkkor tárgyaltunk a Pécsi Bőrgyár vezetőivel egy esetleges CIB-hitel- ről, a rostműbőrgyártás fejlesztésére. Ajtónk nyitva áll minden, jó elképzeléssel kopogtató baranyai vállalat és szövetkezet előtt — mondta interjúnk végén dr. Komár Lajos vezérigazgató. Miklósvári Zoltán Kezdik az északi érintő út építését A Hídépítő Vállalat, mint kiszemelt generálkivitelező a közelmúltban kapta meg a pécsi belváros északi peremén építendő érintő út tervdokumentációját és most a nagyszabásúnak ígérkező beruházásra vonatkozó szerződés megkötését készítik elő. Maga a munka várhatóan még az első negyedévben a durva terep- rendezéssel kezdődik meg a Landler Jenő utcai torkolatnál. A belvárosra nehezedő forgalmi terhet az ún. érintőutak rendszerével kívánják enyhíteni. Az első, a Landler Jenő, utca már évekkel ezelőtt elkészült, a volt Lánc utca térségében a közművek építésével megkezdődött a keleti érintő út építése és most napirendre tűzték az északi érintő út építését is. A három út együttesen azt a célt szolgálja, hogy a Mecsek-oldalra irányuló forgalmat átvegye a belvároson átvezető utakról még a belváros elérése előtt. A lassan egy évtizede folyó előkészületek tehát most lépnek a megvalósulás szakaszába. Az északi érintő út tervezését eredetileg az a gondolat irányította, hogy a Vak Botytyán utca és az Aradi vértanúk útja mai nyomvonalán kellene az új utat vezetni. Ezt azonban el kellett vetni, mert hamar kitűnt hogy vagy később nem fejleszthető kétsávos utat építenek, vagy olyat, ahol az út egyik felét hídszerkezetszerű építményre kell helyezni. Kézenfekvőnek látszott tehát a másik megoldás, hogy ti. az egykori várárokban vezessék az utat; ez esetben viszont az árok északi oldalát támfallal kell megerősíteni. A tervezés során az is kitűnt, hogy ez az út akkor töltheti be jól a hivatását, ha külön szintben keresztezi a Hunyadi utat, tehát hidat kell építeni, egyidejűleg pedig a Kálvária dombhátból is le kell venni kb. 5 méternyit. A híd tervén egyébként az UVATERV-nél dolgoznak, s áprilisban készül el. Érdemes megemlíteni, hogy a híd gondolata sokakban ellenérzést keltett, a városképet féltik tőle. Modellvizsgálatokkal bizonyították azonban be, hogy a tervezett híd, amely a Hunyadi úton összesen mintegy 400 méteres szakaszon látható, nem zavarja a városképet. Ettől függetlenül is tovább gondolkodtak a Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál — ahol egyébként az útterv is készült — azon, hogy nem kellene-e az utat a Hunyadi út szintje alá vinni. A szimpatikusnak tűnő ötlet műszaki és anyagi kihatásai azonban egyelőre ismeretlenek, az útépítés viszont elkezdődött és a Landler Jenő utcától a Kálvária-dombig terjedő szakasz tervezett költsége — a híddal együtt — jelenleg kb. 40 millió forintra becsülhető. A tavasszal induló munkák során a várárokban először a közmű-gerincvezetékeket építik meg, s az előregyártott elemekből készítendő támfalat alakítják ki. Ezzel együtt folyamatosan felújítják az Aradi vértanúk útján a közvetlen ellátást szolgáló közművezetékeket is, amelyek természetesen a mostaninál nagyobb kapacitásúak lesznek, hogy egy későbbi fejlesztéssel járó igény- növekedést is kiszolgálhassanak. Magát az utat az első ütemben két forgalmi sávosra építik — a számítások szerint az ezredfordulóig ez is megfelel a forgalom követelményeinek —, a hidat azonban már most négy forgalmi sáv szélességűre építik. H. I. Téli úarcgyakorlaton Támadásba lendülnek a harckocsik és a páncélozott szállító harcjárművek A harci helikopterek támadják az ellenség védelmi állásait A nagy hatóerejü tüzérségi eszközök bevetésre indulnak Önjáró lövegek tüzelőállást foglalnak (Kép és szöveg: Murányi László)
