Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-28 / 58. szám

6 Dunántúli napló 1981. február 28., szombat Melfékttiemág-fejlesztés saját erőből Új autévillamossági cikkek A gépjárműtulajdonosok rövi­desen több olyan autóvillamos­sági cikkhez is hozzájuthatnak, melyeket a kereskedelem eddig nem árusított. A közeljövőben a Remix Rádiótechnikai Vállalat a gyártók és a nagy felhaszná­lók mellett közvetlenül a keres­kedelemnek is szállít olyan autóvillamossági alkatrészeket, melyek beszerelése alapvető gépjárművillamossági ismeretek birtokában házilag is megold­ható. így már az esztendő első felében kaphatóak lesznek a szakboltokban a korszerűen — kartonlapra műanyag borítással — csomagolt gyújtó- és zavar­szűrő kondenzátorok, ellenállá­sok. Ha például útközben elrom­lik a gyújtókondenzátor —, melynek meghibásodásával a megszakító is használhatatlan­ná válik — s von belőle tarta­lék, akkor akár az út szélén is kicserélhető. Felhasználják építő­Remélhetően új korszak kö­szönt az erdősmecskei gránit­ra. Eddig ugyanis útépítő kő­nek használták. A DÉLKÖ és a Kőfaragó és Szobrászipari Vállalat azonban nemrégiben megállapodott abban, hogy az értékes gránitot a vállalat épí­tő- és díszítőanyagként fel­használja, már 1981-ben mint­egy 150 köbméternyit vásárol belőle, ezzel az eddig drága pénzen vásárolt svéd import egy részét, később várhatóan az egészet is helyettesíthetik. A helyszíni szemlén, Erdős- mecskén kiderült, hogy a bá­nyaművelésben változások szük­ségesek, az eddig alkalmazott nagy erejű robbantások ugyan­is csak az útépítéshez szüksé­ges anyag kitermeléséhez vol­tak megfelelő módszerek. A jö­vőben vigyázni kell, hogy a gránittömbökben hajszálrepe­dések ne keletkezhessenek, a követ a robbantás .helyett in­kább hasítani, fűrészelni kell. A budapesti vállalat kész szakembereket küldeni Erdős- mecskére, ahol lílegmutatják, miként tudják a gránitot hasz­nálni, másrészt ellenőrzik, hogy repedésmentes köveket szállít­sanak el. Egyébként Baranyá­ban is felfedezték, hogy kár az erdősmecskei gránitot útépítés­re használni. A Pécsvcradi Épí­tőipari Szövetkezet is érdeklő­dik utána, lehetséges, hogy feldolgozó üzemében értékét még növelni is képesek lesz­nek. Az erdősmecskei programot ez Országos Földtani Hivatal is figyelemmel kíséri, az új bá­nyászati módszereket, amelyek természetesen új eszközöket is követelnek, anyagilag is támo­gatni kívánja. és díszítőanyagnak Az erdősmecskei gránit nemcsak átépítésre alkalmas Saját erőből, ötvenmilliós el­indulással egyidejűleg négy vállalkozásba fogott a duna- szekcsői Duna Gyöngye Tsz, hogy az évi 14 milliós nyeresé­gét 2—3 éven belül 20—25 mil­lió forintra növelje. Wilhelm József elnök elmond­ta, hogy heteken át munkahe­lyi közösségi üléseket tartottak és mindenkivel ismertették a cé­lokat, a többletmunka fontos­ságát. Mu/fy Antal főkönyvelő még hozzáfűzte, hogy a pénz­ügyi feltételek megvannak. De mit ér a pénz, ha az emberek esetleg félnek az újba vágni?! Ezért mindenkivel megértették a „vállalkozóssorozat” fontos­ságát és bebizonyították, hogy elkerülhető a későbbi kudarc. Dunaszekcsőn létesíteni akar­nak egy új, központi gépmű­helyt és telephelyet, egy kor­szerű fűrészüzemet és hazánk­ban teljesen egyedülálló stifol- derkészítő üzemet, ezen kívül önálló kútrendszert. Az alapelv, hogy sertést, fát helyben feldol­gozni olcsóbb és kifizetődőbb, a stifolderrel pedig export-sza­lámit válthatnak ki. Saját kivitelezésben épül a 22 000 négyzetméteres alapte­rületű gépműhely és telep. Ta­vaszra befejeződik a 15 mil­liós befektetés kivitelezése. Eredményeként gyorsabb, pon­tosabb lesz a gépjavítás, a diagnosztikai műszerek beikta­tásával pedig takarékosan tud­ják az adagolókat, a motoro­kat beállítani. A szerelők több­szörösen képzettek, vagyis a gépjavításon kívül értenek a mezőgazdasági munkákhoz, va­lamint az épületépítéshez és szereléshez. Az új fűrészüzem helyét ki­jelölték, rövidesen az építkezés is kezdődik és a nyáron már termelnek. Az ötszázhektáros akác-, nyár- és fűzerdőből évente négyezer köbméter fát termelnek ki, de decembertől hatezerrel számolnak. A piacok biztosítottak, ugyanis igényli a még több deszkát a Bátaszéki Kádár Szövetkezet, de várha­tóan épületfával és rakodóla­pokkal is kirukkolnak más meg­rendelőknek. A kétmilliós befek­tetés 1982-től évi tízmilliós ter­melési értéket produkál és a nyereség hárommillió forint lesz. Traktorosokat képeztek ki motorfűrészkezelőknek. A melléküzemági tevékenysé­get csak úgy tudják ellátni, ha az emberek kétszeresen, sőt há­romszorosan képzettek szak­mailag, így az idényjellegű munkák alkalmával bármikor al­kalmazhatóak. A Vízkutató és Fúró Válla­lat lajosmizsei gyáregysége Fokhagyma, csípős fűszerpaprika és 160-170 kilós sertések a háztájiból február végére két parti szű­résű kutat fúr a Duna mellett csaknem egymillióért, kiépül egy három kilométeres vízveze­tékrendszer és biztosítják a za­vartalan vízellátást a sertés-, hízómarha- és növendékmarha- telepeknek, az új gépműhely­nek és az 1982 végére üzemelő stifolderkészítő üzemnek. Ennek köszönhetően olcsóbb lesz az állattartás, ugyanis eddig éven­te közel egymillió forint vízdíjat fizettek a Baranya megyei Víz­mű Vállalatnak. Várhatóan egy forinttal csökken kilogramon- ként a sertés- és hízómarhahús előállítási költsége. A legjelentősebb kísérletnek a saját vágóhíd és húsfeldol­gozó megépítése számít. Miután a pécsi Agrober nem vállalta a tervezést, így a budapesti Élelmiszeripari Tervező Irodá­hoz fordultak a koncepcióter­vért, hogy a Dunántúlon leg­népszerűbb német nemzetiségi eledel nagyüzemi gyártása leg­később másfél éven belül meg­kezdődjön. Az ÉLITI hatvanmil­liós beruházást ajánl, amelyet sokall a tsz és szeretné „lefa­ragni” a felére többek között azzal, hogy olcsóbb gépeket szerez be, a kivitelezést saját építőbrigáddal vállalja. Ha nem sikerül a beruházási költség- csökkentés, akkor a MÉM-hez pályázatot nyújtanak be állami támogatásért, vagy bankhitelt vesznek fel. Negyvenmilliós termelési ér­téke mellett a nyereség három év múlva meghaladja az éven­kénti tízmillió forintot is. Együttműködni akarnak a gazdákkal, hogy háztájiban fokhagymát, csípős fűszerpap­rikát termesszenek és nagysú­lyú, 160—170 kilós sertéseket hizlaljanak. 1982 végétől a ház­tájiból már négyezret vágnak le és az előállított háromezer má­zsa húsórú hatvan százaléka stifolder lesz. De értékesítik a kenőmájast, disznósajtot, teper­tőt, füstölt árut és házi zsírt is vagy a Baranya megyei Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat, vagy a Skála Coop Szövetkezeti Közös Vállalat közreműködésé­vel. Mindehhez meg kell nyerni a több mint száz helybéli stifol­derkészítő közül a legjobbakat, az úgynevezett ízmestereket, hogy valóban a helyi hagyomá­nyoknak megfelelő legkitűnőbb ízek jellemezzék a jövendőbeli terméket. Az üzem húsz fős lesz. Miért nem félnek a húsüzemi vállalkozástól? Mert főként pé­csiek, komlóiak és külföldiek is járnak le Szekcsőre ezért az ételkülönlegességért, mert a szekcsői stifolder rendkívül jó­ízű, párját ritkítja és másutt nem foglalkoznak a- nagyüzemi gyártásával. A szekcsőiek egész évben tudják majd szállítani, tehát az előállítással nemcsak a téli időszakra rendezkednek be. Csuti János Szója helyett UPPOFAK Devizakiváltás melléktermékkel Sikeres etetési kísérletek A UPPOFAK mozaikszó ma­gában rejti a község nevét is, ahol a terméket gyártják. Lip- póról van szó. A lippói Béke Őre Termelőszövetkezetben évente 2 millió pecsenyecsirkét állítanak elő, s most újabb hat nevelőház építéséhez kezdtek. El akarják érni az évi, 2,8—3 milliós broilerkibocsátást. A szövetkezet marhahizlalással is foglalkozik. Az évi 4-5000 tonna csirke­hús és az 1000 tonna marha­hús előállításához és a háztáji árutermeléshez a termelőszö­vetkezet igen nagy mennyiségű abraktakarmányt használ fel. A keveréktakarmány 70 szá­zaléka saját termelésű, magas lizintartalmú kukorica, a 30 szá­zalék pedig fehérjében dús koncentrátum és ásványi pre- mix. A koncentrátumban lévő húsliszt, halliszt és növényi fe­hérje, vagyis a szójadara jobbá­ra importcikk. A hallisztet Dá­niából, Norvégiából, Peruból, a szóját az Egyesült Államokból importáljuk. A szövetkezet maga is fog­lalkozik szójatermeléssel, sőt a szójához hasonlóan magas fe­hérjetartalmú lóbabtermeléssel is. E növényeket azonban vető­magként értékesítik. A szója még hazai előállításban is drá­ga komponense a takarmány­tápnak. Lippón azonban — kül­földi, főként holland példák A pécsi MÁV Igazgatóság első villamosított vasútállomása Gyékényes lesz. Folynak a felsővezeték- építési munkák, mellyel hamarosan elkészülnek. Ezáltal lehetővé válik villamosmozdonyok átjövetele déli szomszédainktól; meggyorsul a közös határállomás átmenő forgalma, mivel egyszer kell csak vonójárművet váltani. A képen: daruval helyükre emelik a villamos felsővezetéket tartó portál-szer­kezeteket. Kép: Rónaki Géza, szöveg: Németh Tibor. nyomán — megtalálták annak lehetőségét, hogyan váltsák ki legalább egy részét olcsó mel­léktermékkel. Ez a mellékter­mék a nagy mennyiségben je­lentkező csirketrágya, amelyet szecskázott szalma mélyalmon fognak fel. Majd egy átalakí­tott forrólevegős lucernaszárí­tón megszárítják, darálás után zsákolják. Végül a hízómarha-, iletve a broilercsirketápba be­lekeverik. A melléktermékkel először etetési kísérleteket végeztek a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem irányításával. A vegy- elemzések magas tápértékét mutattak ki. A UPPOFAK emészthető fehérjetartalma 15 százalék, keményítőtartalma 38 -40 százalék, rosttartalma 10- 20 százalék. Az évek óta folyta­tott etetési kísérletek eredmé­nyeként a hízómarhák hizlaló tápjába 25-30 százalék UPPO­FAK keverhető szója helyett, jó hatásfokkal. A baromfinevelő­tápban a szóját 9 százalékban helyettesítik ezzel az olcsó mel­léktermékkel. így havonta 1,5— 2 vagon szóját takarítanak meg. Hizlalási eredményeik kiemel­kedően jók. A HYBRO brojlere­ket héthetes korban szállítják vágóba, a jércéket átlag 1,50 kilós, a kakasokat átlag 1,70 kilós súlyban. Tavaly az ipar­nak átadott lippói broilercsir- ke 99 százalékban I. osztályú volt és kilónként 33 forint 40 fillért kaptak érte. A szövetkezet a még jobb vágóminőség érdekében most fajtát vált. Jelenlegi állomá­nyuk 80 százaléka HYBRO és 20 százaléka VEDETTE. Céljuk ezt az arányt megfordítani, mi­vel a francia VEDETTE hibridet nagyon kedveli az ipar. Tudni­illik, héthetes korra ennél a hib­ridnél nincs különbség a ka­kasok és jércék súlya között,- egységesen 1,60 dekásak. A termelő is jobban jár a francia hibriddel, amelyet egyébként a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nátban szaporítanak — innen szerzi be Lippó is a naposcsi­bét. A tsz-ben szerzett tapasz­talatok szerint a VEDETTE-nél 1—1,5 százalékkal alacsonyabb az elhullás. S ami ugyancsak nem mellékes, az évi 2,5—3 mil­liós nagyságrendnél, 1 kiló hús előállításához a VEDETTE 5—6 dekával kevesebb takarmányt használ fel, mint a HYBRO. — Rné ­Változó élet­körülmények, változó kéz? A vilóg kesztyűiparának élvonalához tartozó Pécsi Kesztyűgyár, illetve a cseh­szlovák Rukavic-Karske Závody Dobris Vállalat öt évre szóló műszaki-tudo­mányos és gazdasági együttműködésre szövet­kezett, korábbi jó kapcso­lataik fejlesztése érdeké­ben. A Pécsi Kesztyűgyár, amely évi 3,4 millió páros termelésének nyolcvan szá­zalékát exportálja, több piacon is találkozik a szomszéd országbeli társ- vállalattal, amelynek ter­melése négymillió párnál tart. Úgy gondolták, köl­csönös előnyt kovácsolnak abból, ha rendszeresen fi­gyelemmel kísérik egymás munkáját, kicserélik ta­pasztalataikat a gyártás, minőségellenőrzés, szer­vezés, -új dolgozók neve­lése, továbbképzése terü­letén. Az 1981-re szóló közös munkatervben szerepel többek között új szerkesz­tési eljárások tanulmányo­zása, tekintettel a kéz ana­tómiájára. Kíváncsiak pél­dául arra, hogy a változó életkörülmények folytán változik-e a kéz formája. Kicserélik a tapasztalato­kat új bőrhelyettesítő anyagok alkalmazásáról, technológiai folyamatok­ról. Vizsgálják a termelé­kenységet, tartalékok mi­előbbi feltárása céljából. Elemzik a termelékenység és minőség alakulásának kölcsönhatásait, tekintet­tel a kesztyűkészítés kéz­műipari jellegére. Tanul­mányozzák a beszerzési és értékesítési információk gépi feldolgozásának le­hetőségeit, azok hatását a termelésre, valamint a bel­ső információrendszer fej­lesztését. A következő években pe7 dig sor kerül kölcsönösta­pasztalatcserére a szocia­lista munkaversenyről, mű­vezetőképzés, iparitanuló­képzés és -nevelés kérdé­seiről is. Téma lesz továb­bá a központi számítógé­pes feldolgozás. A cseh­szlovák partner ugyanis magyar gyártmányú szá­mítógép beszerzését ter­vezi. Gépműhely és telephely, fűrészüzem és stifolderkészítő üzem létesül Dunaszekcsőn

Next

/
Thumbnails
Contents