Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-27 / 57. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 57. szám 1981. február 27., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Kádár János beszéde Zelenográdban--------------------------------------- *--------------------------------------­Do lgozók a középiskolában Bevonuló fiatalok Az MLSZ sajtótájékoztatója Clttörőzenekarok megyei válogatója Az SZKP nagy tanácskozásának negyedik napja A kongresszus jóváhagyta és elfogadta a beszámolót Ülést tartott a HNF Baranya megyei elnöksége fl gyermekükéi egyedül nevelő nők helyzete Egy felmérés tanulságai A gyermeküket egyedül nevelő nők helyzetét vizsgálta meg a közelmúltban a HNF Baranya megyei Bizottságának nő- és rétegpolitikai munkabizottságo, s az érdekes meg­állapításokat tartalmozó jelentést tegnap az elnökségi ülés elé vitték. Jó volt olvasni a sommás megállapítást: zömük rende­zett körülmények között él, megfelelő lakással rendelkezik, s a megkérdezettek között senki sem akadt, akinek a gyermekelhe­lyezéssel kapcsolatban problémái lennének. A megkérdezettek gyermekeit felvették bölcsődébe, óvodába, az iskolai napközibe. S bár a felmérés „merítési köre" nem nagy - a Szigetvári Konzervgyár és a cipőgyár, a Megyei Kórház, a Patyolat, a BCM, valamint Boly és Duna- szekcső községek — jóleső ér­zéssel olvashatjuk a fenti álta­lánosítható gondolatokat. S amint a jelentés írja: a meg­kérdezettek örömmel vették a tudakozódást, az érdeklődést, őszintén tárták fel gondjaikat. Tegyük közkinccsé azokat a gondolatokat, melyeket a gyer­meküket egyedül nevelő nők mondtak. Egyrészt legtöbbjük kevésnek tartja a családi pót­lékot, másrészt — mivel 6 éves korig jár a táppénz a beteg gyermek után — az iskolás­korúak ápolása nagy gondot jelent. Főleg erre megy el az anyák rendes évi szabadsá­ga. (!) Több szakszervezeti be­utalóra lenne szükség, ugyanis ritkán adódik, hogy az anya a nyarat — vagy legalábbis an­nak két hetét — a gyermekével tölthesse, gond nélkül. Néhá­nyon felvetették a kedvezőbb műszakbeosztást, mások java­solják, hogy a nyár végi kiáru­sítások idején az-olcsóbb áruk között legyen mondjuk iskola­köpeny, melegítő stb., s nyil­vánvaló: olcsóbb gyermekru­hákra vágynak. A felmérésből kitetszik: a leg­több munkáltató figyelme ki­terjed a töredékcsaládban élők­re, napirenden tartják a segé­lyezést, figyelemmel kísérik ­a szakszervezeti bizottságokon és bizalmiakon keresztül — a segélyekre szorulók körét. Ez jó. De a legtöbb nő számára hiányzik a jó szó, több meg­értést várnának a munkatársak­tól, főleg akkor, amikor a be­teg gyermek miatt táppénzre kell menni, akkor, amikor nem lehetnek objektív okok miatt a többiekkel egyenlő értékű munkaerők. S végezetül: egy­értelműen kevés a szabad ide­jük, s a szórakozás a tv-nézés- re redukálódik, A HNF illetékes bizottságá­nak vizsgálódása jó adalék le­het egy majdani program meg­valósításában. Tudtunkkal más szervek, szervezetek is tájéko­zódnak hasonló témában, s fel­tehetően hasonló következteté­sekre jutnak majd. Egy dolog­ra hívná fel a figyelmet az új­ságíró: a munkatársi közössé­gek — ez egyes főnökök — és a gyermeküket egyedül nevelő nők viszonya nem javítható rendeietekkel. Semmiféle „köz­ponti intézkedésre” nem kell várni ahhoz, hogy a gyerme­keikért amúgy is aggódó, gyakrabban táppénzre menő asszonyok rossz közérzetét né­ha egy jó szóval, némi figyel­mességgel javítsuk. Az elnökségi ülésen még szó volt az elmúlt évi társadalmi munkák összegzéséről, a kör­zeti községi tanácskozásokról, valamint belső ügyekről. K. F. KITÜNTETÉS ÉLETMENTÉSÉRT A Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa az 1981. január 22-re virradó éjjel Pécsett, a Megyei Kórház Dischka Győző ut­cai szülészeti és nőgyógyá­szati osztályán keletkezett tűz idején tanúsított hősies magatartásukért és példás fegyelemmel végzett mun­kájukért az Életmentő Em­lékérem kitüntető jelvényt adományozta dr. Hasitz Sándor adjunktusnak, Vö­rös Rózsa aneszteziológus asszisztensnek, Remeczky Péter műtőssegédnek és Hőgye Dezső hivatásos tűzoltó szerparancsnoknak. A kitüntető jelvényt teg­nap Pécsett Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsá­nak elnöke adta át. Jelen voltak a Megyei Kórház és a Megyei Tűzoltópa­rancsnokság vezetői. Vörös Rózsa aneszteziológus asszisztensnő átveszi a kitüntetést Horváth Lajostól Pillanatkép a Kongresszusi Palotából. Az SZKP XXVI. kongresszusának küldöttei az ülés szünetében N egyedik munkanapját kezdte meg csütörtökön, moszkvai idő szerint 11.00 órakor az SZKP~ XXVI. kongresszusa. A küldöttek folytatták a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolójának megvitatását. A tanácskozá­son eddig 24 küldött szólalt fel, s elhangzott a kongresszus mandátumvizsgáló bizottságának jelentése is. A külföldi dele­gációvezetők közül 18-an kaptak szót Üdvözölte a szovjet kom­munisták tanácskozását a szocialista közösség valamennyi or­szágának képviselője, köztük Kádár János is. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI kongresszusa csü­törtöki ülésén Arvid Pelse, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Elsőnek a Moldovai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Szemjon Grosszu szólalt fel. Szemjon Grosszu Részletesen szólt a Moldovai Szovjet Szocialista Köz­társaság eredményeiről, kü­lönösen a mezőgazdaságban el. ért gyors fejlődésről: a mező- gazdasági termelés tíz év alatt 52 százalékkal nőtt, ezen belül például á gyümülcstermesztés 2,7-szeresére emelkedett. Szólt az ipari rendszerű kukoricater- mesztésről is. Moldavában - részben a magyar tapasztalatok alapján — 290 ezer * .ktáron ta­karítottak be az elmúlt évben kukoricát, amelyet iparszerű rendszerrel műveltek meg. Itt a termésátlag a korábbinál jóval magasabb, 45 mázsa száraz ku. korica volt hektáronként. Muhamednazar Gapurov gónak első titkára éppen ezért támogatta azt a javaslatot, amelyet korábban Kunajev Ka- zah, és Rasidov üzbég köztár­sasági első’ titkár terjesztett elő: építsenek nagyszabású víz­rendszert, amely a szibériai fo­lyók vizének egy részét a hasz­nosítható szűzföldekre juttatja el. Gapurov - éppúgy, mint több más felszólaló — szólt arról, hogy az imperialista propagan­da most éket kíván verni a szov­jet nemzetiségek közé. Erre a célra például a vallást igyekszik felhasználni. Az ilyen kísérletek azonban teljesen reménytele­nek. Türkménia népének is a szovjet hatalom hozta meg a teljes életet, s a türkmén nép, a Szovjetunió többi népével szoros barátságban kívánja épí­teni saját jövőjét. Karen Demircsjan Erről a témáról szót ejtett az örmény Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Karen Demircsjan is. A többi között utalt arra, hogy 60 évvel ezelőtt alakult meg az örmény Szovjet Szocialista Köztársaság, és nemrég emlékeztek meg ar­ról, hogy Örményország keleti része csatlakozott Oroszország­hoz. Az orosz nép a keleti né­pek igaz barátjának bizonyult, nagy segítséget, támogatást nyújtott nekik gazdasági felvi­rágzásukhoz, kultúrájuk, mű­veltségük emeléséhez. Demircsjan is beszámolt az örmény SZSZK eredményeiről. A többi között szólt az ipar gyors fejlődéséről is. Ezzel kap­csolatban megemlítette: Ör­ményországban sok külföldi lá­togató jár, és valamennyien nagy elismeréssel szólnak az elért eredményekről. (Folytatás a 2. oldalon) Muhamednazar Gapurov, a Türkmén Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra is a köztársaság eredményeit emelte ki felszólalásában. El­mondotta például, hogy Türk- méniában rendkívül megnőtt a földgáz- és nyersolajtermelés. A földgáz kitermelése ma már megközelíti az évenkénti 70 milliárd köbmétert. Jelentős eredmény a mezőgazdaság fej­lődése is. Az elmúlt ötéves terv­ben például több mint 5 mil­lió 717 ezer tonna nyersgyapo­tot termeltek. A mezőgazdaság fejlődését azonban jelentősen akadályozza a vízhiány. Bár a Karakum-csatorna tovább épül, o köztársaság jó termőföldjeit a víz hiányában nem lehet hasznosítani. A Türkmén Kom­munista Párt Központi Bizottsá­Klekszandr Kolesznyikov A szovjet bányászok üdvözle­tét a Krasznodon—Ugol Bányá­szati Egyesülés „Ifjú gárda" bányájának brigádvezetője, Alekszandr Kolesznyikov tolmá­csolta. Szólt a bányászok ered­ményeiről, de gondjairól is. El­mondotta: a Don-medencében ma már mind nehezebbé válik a kitermelés. Éppen ezért a bá­nyászoknak új gépekre, beren­dezésekre van szükségük és sürgős feladatnak tartják, hogy a tudomány és az ipar együtt­működésével ezeket elkészítsék. A küldöttek nagy tapsa kö­zött jelentette ki Kolesznyikov: a szovjet munkásosztály mindig a párt hű támasza marad. Gáspár Sándor haza­érkezett a szovjet fővárosból Gáspár Sándor, a Szak- szervezeti Világszövetség elnöke, a SZOT főtitkára csütörtökön hazaérkezett Moszkvából, ahol az SZKP KB meghívására részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán.

Next

/
Thumbnails
Contents