Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-26 / 56. szám
e Dunántúli napló 1981. február 26., csütörtök ,,Fölösleges igazságok!”? A darob zárójelenete: Vadai Péter, Gyöngyössy Katalin, Leviczky Klára és Csikós Gábor Fotók: Proksza László Illyés Gyula: Sorsválasztók VÍZVÁLASZTÓ: a vízgyűjtő területeket határoló s a szomszédos vízrendszereket elválasztó képzeletbeli vonal. Ilyen pl. a Kárpátok gerince csaknem teljes egészében . . (Új Magyar Lexikon). A megélt események tudattartamának vízgyűjtőit hegyek vagy szakadékok választják el, meghatározva sorsfolyamok útját; mindegyikünk magában hordozza lelki-Kárpátjait. Nacionalizmus, fajikérdés, magyarság — megélt, túlélt és már mást élő generációk asszociációi ugyanarra a szóra, fintorra, mozdulatra alapvetően különbözhetnek. Illyés Gyula, aki életművében "egy nép minden gondját és reményét, múltját és jelenét művészetébe emelte." (Czine Mihály) a Sorsválasztók c. drámájában az önvizsgálat, a lelkiismeret poklait szánja katalizátornak a különböző erede. tű folyamok azonos vízgyűjtőben való egyesítésére. A többszólamúság. az^egymást követő generációknak egyazon nyelven többféle üzenet átadásának akarása — a dolog természetében rejlő veszélyt, az elhallást is vállalva - egyszándékú: „a szépíró antennái" által felfogott veszélyre való figyelemfelkeltés. „Idejekorán, ... Korábban min. denkinél . . . Amikor még lehet tenni az elkerülésére, vagy legalább emberi elviselésére.” Tizedik lllyés-bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban. A kerek számok varázsa, a jubileumi ünnepélyessége, a visszacsengő címek Tiszták, Testvérek, Dániel az övéi között... Felidézik és igazolják a Váci Mihály-i sorokat: „Térkép a XX. század reményeiről, hiteiről . .. ellenállásairól. az értelem, a humánum sze m beszeg üléséről. ” Ez a XX. századiság, a humánum, az igazság keresés szán. deka szól o Sorsválasztók színpadáról is. A „többszólamúság" igénye miatt a darab sajátos dramaturgiája egyedi helyet foglal el az illyési drámav'rlá- gon belül. Az afaphelyzet a shakespeare-i, moliere-i kiasz. szi'kus vígjáték szituatív, tévedésdramaturgiáját idézi: a „Nagy Színészt" környezete és saját maga is „más valamilyen" szár. mazásúnalc tartja (nevezetesen: zsidónak), s ez egész eddigi életét felforgatja; a végén azonban természetesen, fény derül a tévedésre. De á kérdésfeltevés rögtön az elején „gellert” kap: mi lenne, ha a pletyka színművészetünk József AittHa-i fátumot kereső, tragikus sorsú alakját érte volna el? — és máris a pszichodráma, a pszichopá- thia beteges iogikája a mozgató, erő. A „tévedés-vígjáték” alap. szituációja zátonyos lesz: emberi sorsok feneklenek meg és törnek össze. A megjelenítésben íllyés olykor o könyvdráma eszEredeti bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban közeit használja, alakjai jellemzését a szereplőtárs által elmondottakra bízva. Mindezt súlyos, nehéz veretű nyelven, Racine-1 idézve. Sík Ferenc színpadát korok, eszmék, értékítéletek feszülő ellentétére épített. A két oldalszínpad háttérkulisszája: mai izraeli reklámgrafika az egyik és gyermekfejek tömeghalált, jaj-kiáltást idéző plasztikája a másik oldalon; aprólékos gondossággal jellegtelen modernre tervezett sexust és rokokót egymás mellé helyező szobabelső és napsugarasan naturalista „'békebeli” polgári enteriőr váltakozása a főszínpadon). Díszlettervező: Selmeczi György). A többszólamúság kifejtéséhez, értelmezéséhez a keretek adottak voltak. A minduntalan felpattanó ajtó, újrai és újra feldöntött, rokokóba öltöztetett próbababa az első felvonás indításakor izgalmas jelképrendszert, szcenikai segítséget ígért a gondolatok bogai közti tájékozódáshoz. A későbbiekben ez a forrás azonban elapadt, nagyrészt a színészekre bízva a megoldási kísérletet. Csikós Gábor magasztos indulatokat, pokoli mélységeket megmutató játékán az igazi, hiteles drámai pillanatok ellené, re is a belső tisztázatlanság zavarát érezhettük. A szöveg megkívánta reakciókat kellően elő nem készítő dramaturgiai indítékok a beteg lelki alkatot idéző megoldások felé vitték, de gesztusai, külsődleges megoldásai néha1 ennek ellentmondtak, s a „példázatkénti” értelmezést sugallták. Leviczky Klára a hihetetlen reakciókat felvonultató álomvilágban megpróbált mindig két lábbal a földön maradni. Egyszerű, gyermekien őszinte, ragaszkodó és titakitartó. Meg sem próbált az esetleg több színészi lehetőséget rejtő értelmezés felé menni, hogy éreztesse: ő egy másik titoknak is tudója, s cselekedeteit végig ez motiválja. Tibor figurájából Bregyán Péter formált izgalmas, élő jellemet. Talán ő az egyedüli, aki maradéktalanul képes volt megvalósítani a költői szándékot: a múltjából felsejlő „érzelmi rövidzárlatot” is vállalva igyekszik rendet teremteni a reális és irreális között, leföldeni a földtől elrugaszkodott reaikciókat. A nehézveretű sorokat köznapi beszéddé szelídíti, de itt jelentkezik talán egyetlen negatívuma is: a recsegő, rossz akusztikájú széksorok közt néha egész mon. datok elvesznek. Leviczky Klára és Csikós Gábor Vallói Péter apa figurájáról a legtöbbet a feleség elbeszéléséből tudjuk meg. Pedig Illyés az ő alakjában talán a Bartókról írt sorait szándékozhatott felidézni: „Ha így adatik csak vallania a létnek a maga zord igazát...”. Vallai ezúttal meg sem próbálja eljátszani a róla mások által elmondottakat, ragaszkodik a saját szövegében rejlőkre. Persze bőréből kibújni nem tud, gesztusaiban, helyzetmegoldásaiban kvalitásai ismételten felcsillannak, és „untermann- ként” is nagyszerű a második felvonásbeli jelenete Csikós Gá. borral. Az „Anyá"-t Gyöngyössy Katalin kulturáltan, visszafogottan játszotta, a körülötte zajló érzelmi viharok közt talán kissé egyszínűén. Kati alakjával (Hartmann Teréz) mostohán bánt az író. Gábor jellemzése szerint: „A lába mozgásában is benne van, hogy világrészek közt szökdel" — de ennek megformálására vajmi kevés lehetősége nyílott. így jobb híján csak a szövegfelmondós maradt. Vágvölgyi Ilona jelmezei jellegtelenségükben stílusosak. Az azonban nem érthető, hogy Katit - habár sírkőavatásra jött is haza - az azt követő napokban miért járkáltatja még vidéki útjain is - társasági hölgy létére — talpig feketében. Simon Zoltán zenei összeállításában az „Egy amerikai Párizsban" bekeverése bántóan direkt effektusnak tűnt. Szilárd István r könyvtárügye Többet járunk könyvtárba Korszerű szolgáltatásokat a ma emberének örvendetes tényt közölhetett a múlt évi statisztikák elkészültével a Baranya megyei Könyvtár igazgatója, dr. Román Lászlóné: a hetvenes években tapasztalt fokozatos visszaesés után 1980 volt az első esztendő, amikor érezhetően emelkedett a megyei könyvtár valamennyi forgalmi mutatója. Nevezetesen 3826-tal több olvasó iratkozott be és ezek kétharmad része fiatal. Ugyanakkor csaknem 900 fővel nőtt a könyvtárlátogatók létszáma — köztük viszont többségben voltak a 14 évnél idősebb, többnyire felnőtt korú olvasók. Egy-egy látogatás alkalmával átlagosan 4-5 könyvet kölcsönöztek. Ehhez érdekes hozzátenni azt is, milyen visszaesés után érte el a megyei könyvtár ezt a szerénynek mondható, ámde máris kézzel fogható és örvendetes emelkedést. 1972 és 1978 között az ezer lakosra jutó állománygyarapítási összegek és a könyvállomány nagysága szerint Baranya a középmezőnyA mohácsi Bartók Béla Művelődési Központ magyar, német és délszláv klubja ugyanolyan békés egyetértésben dolgozik egymás mellett, mintahogyan ez a három náció él a Duna-parti városban. A helységnévtábla három nyelvű, mi sem természetesebb tehát, hogy a magyarok mellett a sokácok és a németek is igényt tartottak olyan teremre, ahol összejöveteleiket megtarthatják, ahol az anyanyelvükön beszélhetik meg a világ dolgait. Előbb a délszláv klub alakult meg, majd a német. Az egyik összejövetelen került szóba: jó volna énekkart alakítani. Ne menjenek feledésbe a már csak nagyanyáik által dú- dolgatott népdalok. Más szempontból pedig időtöltésnek is hasznos a heti egy-két próba és szereplés. Első alkalommal az 1979-es svábbálon lépett fel a kórus. Akkor még csak heten voltak, de így is nagy sikert arattak. Hát hogyne, amikor végre nem idegenből kellett előadókat hozni a bál megnyitására, hanem a mohácsi németség „saját erőből” biztosította az ünnepi műsort. Az énekkar a létét Mandulás Jánosnak, a nyugalmazott véméndi iskolaigazgató-helyettesnek köszönheti. Amennyire sajnálják eljövetelét Véménden - hiszen az ottani német pávakor lelke volt - annyira örülnek a városba költözésének a mohácsiak. Mandulás János ismeri a német népdaléneklés minden csínját-bínját, az ő harmonizálása nem tesz erőszakot az eredeti stíluson, hanem inkább fölragyogtatja szépségét. A kórust harmonikával kíséri, s ezzel egyszerre oldja meg a ritmusirányítás és a hangszeres kíséret gondját. A mohácsi német énekkarnak most húsz tagja van, valamennyien nők. Azaz, hogy ... Amióta a hatodik osztályos Spannenberger Norbert megben foglalt helyet a megyék között. Ugyanakkor az ezer lakosra jutó könyvtári beiratkozások terén a második helyről a kilencedikre esett vissza a hetvenes években a baranyai könyvtárügy, kölcsönzés tekintetében pedig a nyolcadik helyről a tizenötödikre. Ez az ellentmondás arra világít rá, hogy, a könyvek halmaza egymagában még nem könyvtár és a tárgyi, ellátottsági tényezők javítása egymagában még nem elég ahhoz, hogy az emberek könyvtárba járjanak és olvassanak. A kettő ugyanis valószínűleg összefügg, mert ugyan mi más célból hurcolnának haza kilószámra könyveket az emberek. A számok e téren valóban beszédesek. Dr. Román Lászlóné így beszélt nekünk erről az összetett jelenségről: nyerte a Schneider Lajos nép- dalverseny járási vetélkedőjét, befogadták őt is. Édesanyja úgyis itt énekel már. A kis Norbiban sokan a mohácsi Heint- jét látják, s talán nem is alaptalanul. Gyönyörű hangja van, s ha sikerül iskoláztatni, még sokat hallunk róla. A kórus önkéntes szóvivője Moldoványi Ferencné, a Német Klub szervezőtitkára. Tőle tudom meg - ami egyébként ránézésre is kiderül —, hogy a dolgozó asszonyok mellett középiskolás lányok is énekelnek a karban. A Kisfaludy Gimnázium tanulói, csinosak, vidámak, életkoruk minden jó tulajdonságával járulnak hozzá a kórusmunka sikeréhez, A hangulat egyébként is rendkívül cscládias, ami nemcsak annak köszönhető, hogy anya és lánya is itt énekelnek. Mi sem természetesebb — gondolnánk —, hogy a dalokat sváb dialektusban adják elő. - Nagy tévedés — világosít fel a karnagy — a baranyai svábok mindig irodalmi nyelven énekelnek. Goethe nyelvén szólalnak meg a vándorénekek, a mesterségek dicséretét, az ifjúság örömeit zengő dalok, a búcsúzás fájdalmát elpanaszoló énekek. Valamennyit megtaláljuk a kórus repertoárjában. Sokat Mandulás János gyűjtött, s dolgozott fel. A cél a helyi hagyományok megőrzése, továbbadása a következő korosztályoknak. Két éve énekelnek együtt, szerepléseik alkalmával bejárták már az egész járást. Otthont adó gazdájuk, a mohácsi művelődési központ szép kórusegyenruhához segítette őket. Támogatja a dalosokat a német szövetség és a megyei tanács is. Az év legnagyobb eseményének számukra az áprilisban megrendezendő békéscsabai nemzetiségi fesztivál ígérkezik. Glück auf! Havasi János- Kerestük a visszaesés okait és mielőbb javítani igyekeztünk a szolgáltatásainkon a nyitvatartási idő növelésétől fogva a tájékoztató szolgálatig. Végül is arra a következtetésre jutottunk, hogy az 1980-ban bekövetkezett növekedés azokon a helyeken következett be, ahol a kellemes könyvtári környezettel együtt korszerű könyvtári szolgáltatást is lehetett nyújtani — vagyis a baranyai városokban, elsősorban pedig Pécsett. A falvakban, ahol szerény kis letéti könyvtár van szűkös körülmények között, nemegyszer fűtetlen vagy piszkos helyiségekben — egyelőre nem lehetnek illúzióink. — A növekedést tehát a városok hozták, melyekben jobbak a tárgyi feltételek, ahol a városi életforma részévé lesz lassan a könyvtárlátogatás, ahol iskolák és más kulturális intézmények erősítik a könyvtárak szerepét. Különösen Pécsett érhető tetten, hogy egy kulturális beruházásnak milyen rövid idő alatt jelentkeznek az eredményei. Gondoljunk csak arra, hogy 1979—80-ban három intézménnyel lett gazdagabb Pécs: újjáalakult a meszesi József Attila Művelődési Ház könyvtára, a Bajcsy-Zsilinszky úton megalakult a város 3. számú gyermekkönyvtára és megnyílt a Griffaton-ház olyan környezetben, ahol már rangot jelent a könyvtárba járás. Ez lenne a cél is tulajdonképpen. A jó feltételek, a szép környezet, a jó ellátottság sem elég önmagában. A könyvtárnak legalább olyan jól kell működnie, mint amilyen szép — a Griffaton-házban legalább is így fogalmaznak. De ne a legszebbről beszéljünk, a jövő könyvtáráról — mert a Griffa- ton-házbeli kicsit még valóban a jövő intézménye —, hanem a könyvtárról általában. Rugalmas és tulajdonképpen olcsó művelődési intézmény ez a többi sorában. Olyan intézmény, amely alapellátást képes nyúitani a lakosság legkülönfélébb életkori, műveltségi és foglalkozásbeli rétegeinek. Olyan kulturális intézmény, amely ma, Baranyában, ahol módja van erre, azt keresi, ho- gyn tudhatna eqyszerű módon, különleges beruházások nélkül, a saját eszközeivel minél többet nyújtani a ma emberének. Gállos Orsolya Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermekbelbetegek részére Pécs város r POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sely- lyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: I. sz. Klinika. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések, Idegsebészet. Felnőtt fül-orr-gégészet: POTE Fül- Orr-Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169, Munkácsy Mihály utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpolikli- nika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár, III. kér.: Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ELET telefonszolgálat hívószáma: 12-390, este 7-től reggel 7 óráig. Mesterdalok, vándorénekek Látogatóban a mohácsi német kórusnál Hagyományőrzés és kellemes szórakozás
