Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-25 / 55. szám
1981. február 25., szerda Dunántúli napló 5 Márciusban és áprilisban NEB-vizsgálat a műtrágya-felhasználásról Tanácskozás nyolcezer postás képviseletében Idén átadják7 a szigetvári és a szederkényi új postahivatalt A Pécsi Postaigazgatóság területén — Baranyában, Somogybán, Tolnában és Zalában — tavaly már sok millióval több levélpostai küldeményt, csomagot, pénzesutalványt vettek fel, illetve kézbesítettek a postások, mint 1975-ben. Jelentősen emelkedett a hírlap-, távíró-, távbeszélő-, telex-, takarék-, totó-lottó- és egyéb postai értékcikkforgalom is. Szem előtt vannak, és valójában akkor dolgoznak jól, ha észre sem vesszük, hogy .. . munkaerő-gondokkal küzdenek, nincsenek bőviben a munkájukat könnyítő kisgépeknek, hogy a munkakörülményeik nem mindig irigylésre méltóak, hogy a bérek ... Az idei jelentős tarifaemelésért még gyorsabb, megbízhatóbb és udvariasabb munkát várunk tőlük. Tegnap, a pécsi Ifjúsági Házban tanácskoztak négy megye postásai, hogy értékeljék Varga Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője előterjesztése nyomán az elmúlt öt évben végzett munkát és megbeszéljék további feladataikat. Lukács Ferenc gazdasági igazgatóhelyettes a munkavédelem helyzetét elemző beszámolóját követően egymást érték a felszólalások. A tanácskozáson részt vett dr. Faiotás Magda, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese. Érdemes felsorolni, Baranyában milyen változások várhatók ez évben. Szigetvár és Szederkény új postahivatalt nyit, folytatják 6 kisposta felújítását. A komlói telefonközpont kapacitását 800-zal bővítik, ugyanakkor a Szilvás-városrész kábel- hálózatát tovább építik, Pécs és a megye 35 új nyilvános távbeszélőállomást, Szabadszentkirály automata kis távbeszélőközpontot, Pécsett 550 igénylő telefont kap. Tovább építik a kábelhálózatot Pécsett, a Lvov-Kertvárosban és a Mecsek-Nyugatra, valamint a Baksa—Harkány körzetkábelt.- Murányi Bérmunkában műtrágyáz a helikopter Dél-Baranyában. A műtrágyák és növényvédőszerek beszerzésének, forgalmazásának és felhasználásának Az energiahordozókkal való takarékosság a világ minden részén elsőszámú feladattá vált. A hangsúly az ésszerű takarékosságon van, mely szükségessé teszi olyan módszerek, technológiák bevezetését, amelyekkel az egyre dráguló energiahordozókat minél nagyobb hatásfokkal képesek hasznosítani. Egy ilyen új eljárás bemutatójának lehettek szemtanúi tegnap Szajkón, a termelőszövetkezet tejházóban Baranya állami gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek képviselői. A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalatának országos központja, a TSZKER pécsi területi központja, a szajki termelő- szövetkezet és a ceredvölgye termelőszövetkezet szervezésében ismertették azt az új módszert, melynek során a tejhűtésből származó hőt hasznosítani tudják. A tejhűtés során eddig a hő elszállt a levegőbe, s gyakorlatilag semmi hasznát nem vették. Egy hőcserélő rendszerbe iktatásával - amit utólag csatlakoztatnak a hűtőgéphez — a tej hűtésénél keletkező hőmennyiség 70 százaléka hasznosítható, oly módon, hogy vizet melegítenek fel. A hőcserélő minden típusú meglevő kompresszorra felszerelhető. Felmerül a kérdés, hogy mihelyzetét vizsgálják meg március—áprilisban Baranyában o népi ellenőrök. A vizsgálati programot tegnapi ülésén vitatta meg a megyei NEB. Halmai Endre témafelelőstől, a NEB munkatársától kérdeztük, mi ad aktualitást a programnak, s mi a céljuk a vizsgálattal? — Köztudott, hogy az utóbbi öt évben országosan csökkent a műtrágya-felhasználás. Baranyában nem beszélhetünk csökkenésről, inkább szinten tartásról, stagnálásról. Tavaly 81 900 tonna vegyes hatóanyagot használtak fel a megyében (513 millió forint értékben), ami megfelel az 1978. évi szintnek. Ez az országosnál viszonylag kedvezőbb kép, valószínűleg a baranyai agrokémiai társulások nagyobb elterjedésével függ össze. Az agrokémiák létlyen mennyiségű tej hűtésénél érdemes hőcserélőt üzembe állítani? Szakemberek szerint 3500 liter tej hűtése felett gazdaságos igazán a hőcserélő alkalmazása. Óriási előnye az eljárásnak, hogy a tej hűtéséből származó hővel olyan mennyiségű vizet tudnak 50 fokosra melegíteni, mely a tejház melegvízigényét kielégíti, így nincs szükség többletenergia felhasználására. A belga hőcserélő beépítését és a szervizszolgáltatást a ceredvölgye termelőszövetkezet végzi. Egy berendezés átlagköltsége 55 000 forint, mely egymásfél év alatt térül meg. A készülékre igénybejelentést a TSZKER pécsi területi központjához küldhetnek a mezőgazda- sági üzemek. A berendezés gazdaságosságát jól mutatja két népgazdasági szintű adat: amennyiben Magyarországon az évi 2,3 milliárd liter tej hűtésénél ezt a hőcserélőt alkalmaznák, akkor mintegy 60 millió kwó villamos energiát, vagy ha fűtőolajban számolunk, akkor 5000 tonna olajat tudnánk megtakarítani. Baranyában eddig csak a szajki termelőszövetkezet tejházában üzemel ilyen berendezés. Reméljük akadnak követőik ... R. N. ebben az évben kétszer annyi árut állítanak elő a termelők, mint tavaly. A pécsváradi szövetkezet, amely a megye második legkisebb áfésze, az alapellátási munkája mellett ipari tevékenységet is végez, bár eddig még nem sikerült megtalálni a legjövedelmezőbb terméket. Nem váltotta be a reményeket az elektroncső-szerelés, sem a műanyag zsákok előállítása. Most egymillió forintos fejlesztési hitellel ostyaüzemet létesítettek — az üzleti siker reménye mellett a helyi munkalehetőség biztosítása is szerepet játszott az elhatározásban. A MÉSZÖV elnöksége többi között megtárgyalta a KPVDSZ Megyei Bizottságával közösen a szövetkezeti munkaverseny 198Q. évi eredményeit. A legjobb áfészek, közös vállalatok, takarék- és lakásszövetkezetek a Kiváló cím elnyeréséért versenyeznek. E. K. rejötte előtt a megvásárolt műtrágya tárolási vesztesége 15— 20 százalékos volt. Ha ez ma is így lenne, akkor a félmilliárdos forgalmat alapul véve, 75-100 milliós veszteség érné a gazdaságokat. A tárház költsége három év alatt megtérül az elmaradt veszteségekben. Ezek az adatok csak hozzávetőlegesek. A következő két hónapban a népi ellenőrök épp azt akarják pontosan kideríteni, hogy 1976. és 1980. december 31-e- között üzemenként és féleségenként hogy alakult a felhasználás. A hatékonyság, a környezet- és egészségvédelem összefüggésében tárják fel, milyen szakszerű ez a munka, mennyiben alapul a talaj- és növényvizsgálatokra. Figyelembe veszik-e a különböző termelési rendszerek a termőhelyi különbségeket a dózis javaslataiknál. Kedd reggel, 8 óra. A nagy reggeli csúcsforgalom már elmúlt, de azért éppen elég az autó, a gyalogos a pécsi utcákon. Hiába, az enyhe idő beköszöntővel egyre többen hozzák ki a garázsból az addig téli álmot „alvó" járműveket. Meg aztán - a benzinkutasok is állítják - az üzemanyag-árak emelkedése sem látszik meg különösen az autóhasználaton. Egyelőre csak a motorkerékpárosok várnak a még jobb időre. Nem csoda, hiszen a Pannóniák. MZ-k nyergében ilyenkor még nem leányálom az utazás. Látszólag cél nélkül, csupán a forgalmat figyelve poroszká- lunk a városban fel s alá, amikor a gyárvárosi iskolától nem messze a 6-os úton hirtelen kisebb fajta csődületre leszünk figyelmesek. Közelebb érve látjuk, a külső sávban egy teherautó áll, mögötte az aszfalton rengeteg kukoricaszem. „Kinyílt a hátsó ajtó, ezért dőlt ki a kukorica" — magyarázza a Pécsi Állami Gazdaság tehergépkocsijának vezetője, aki szaporán söpri össze a szemeket. „Körülbelül egy mázsa kerülhetett az úttestre. Gyorsan összesöpörjük, aztán lapáttal vissza a platóra." A környékbeli házak lakóinak is megesik a szívük rajta, jobbára ráérő idős A hármas szinten — megyei, agrokémiai és üzemi — beinduló komplex vizsgálat nemcsak arra keres választ, milyen a megye ellátottsági színvonala az országoshoz képest, hogy teljesíti feladatát a kereskedelem, időben kapják-e meg a kemikáliákat a felhasználók, de azt is megnézik, hol és milyen mértékben akadályozzák pénzügyi problémák a szakmailag indokolt mennyiség beszerzését. Készítenek-e az üzemek komplex tápanyag-gazdálkodási tervet, beleértve a szervestrágyázást, meszezést, talajlazítást, hígtrágya-kezelést is. A vizsgálat lezárásakor pontos kép alakul ki arról is, hogy realizálódtak az agrokémiai társulásokkal kapcsolatos megyei koncepciók, s miképp lehet ezt a hálózatot a hatodik ötéves tervben továbbfejleszteni. — Rné — nénikék segédkeznek söprűvel, lapáttal a furcsa malőr nyomainak eltüntetésében. Ha már itt vagyunk, bekukkantunk a közeli, Névtelen utcai hatósági járműmegőrzőbe. A 114 személygépkocsi befogadására alkalmas szabadtéri tárolóban jelenleg 25 autó vár sorsának jobbrafordulására. Főként karambolos Trabantok, Ladák, de vannak a közterületről behozott, a forgalmat korábban akadályozó járműved is. Előbbieket a hiányzó alkatrész beszerzéséig, a hozzáértő iparos szerződtetéséig hagyják itt, havi 150 forint őrzési díj ellenében. A csúnyán elcsúfított karambolos autók és kibelezett roncsok között feltűnik egy viszonylag ép Zaporozsec. Tulajdonosa a Bem utca—Kossuth Lajos utca kereszteződésében felejtette. Órákra ott hagyta, mígnem felrakták csörlős szállítóeszközre és ide, a Névtelen utcába fuvarozták. A telep dolgozói szerint napokkal az eset után megjelent a tulaj is az egyik éjjel, vissza akarta vinni kedvencét. Mivel az addigi őrzésért fizetni nem tudott, a kocsi maradt. A télikabótját azért kivette az ülésről, hogy amíg a pénz összejön, gyalog járhasson ... H L. Alapvető feladat az áruválaszték bővítése Ülésezett a MÉSZÖV elnöksége A Pécsváradi Afész vonzás- körzetében 15 ezer ember él. A szövetkezet legfontosabb feladata a lakosság alapellátásának biztpsítása. Az elmúlt időszakban megfeleltek a követelményeknek, de a jövő elvárásainak csak úgy tudnak eleget tenni, ha szaküzlethálózatuk árukínálata megállja a versenyt a komlói, a mohácsi vagy a bonyhádi üzletekével — állapították meg a Fogyasztási Szövetkezetek Baranya megyei Szövetségének tegnapi elnökségi ülésén, ahol a szövetkezet munkáját értékelték. A kiskereskedelmi forgalom növelése érdekében fokozott figyelmet fordítanak a húskészítmények, a füszértáruk, a tej és tejtermékek választékbővítésére. Erre azért is szükség van, mert Pécsvárad lakóinak száma évről évre emelkedik és napjainkban még nem ritka a hétvégi sorbanállás a helyi élelmiszerüzletben. A szövetkezet terveiben szerepel egy korszerű ABC kialakítása, ami megkönnyítené az itt lakók vásárlását. Vendéglátó egységeik java része még italbolt, de egyre több helyen élnek a főzési lehetőséggel is. A kisvendéglőkben növelni szeretnék az előfizetéses adagok számát, ennek keresik a módját, szeretnék megnyerni a geresdlaki, a hidasi és mecseknádasdi iskolák támogatását. Az áfész 16 szakcsoport munkáját kíséri figyelemmel. Az elmúlt évben korszerű felvásárlási raktárt építettek, ahol nemcsak a zöldséget-gyümölcsöt, mézet és szárazárut, de a kisállatokat is átveszik. A zöldáru és a hús egy részét előre csomagolva saját üzleteikben értékesítik. A kistermelők és a szövetkezet között jó a kapcsolat. Szeretnék fellendíteni az évek óta stagnáló tojástermelést, a méhész és bogyósgyü- mölcs-termelő szakcsoport munkáját. A tervek szerint, és a szerződések is ezt bizonyítják, Bemutató Szajkón Tej hűtésből energiamegtakarítás Furcsa látvány: kukoricatenger az úttesten. A szomszédos lakók is segítenek a „betakarításban." Fotó: Szokolai Kukoricasztori Idill a Névtelen utcában Rádió mellett... Akiknek nem sül le a bőrük S zólt a rádió — valami lakásügyet bo- .gozott a riporter — fél füllel figyeltem csak oda, közben az államat vakargattam a tükör előtt, meg kéne talán borotválkoznom, de hirtelen rájöttem, hogy ilyen „naiv pofának" édes-mindegy, hogy borotvált-e vagy sem, mert naiv vagyok, az most kiderült. Azt hittem, ma már nincsenek lakásmanipulációk, meg lakásüzérek, hiszen olyan pontosan és demokratikusan intéződnek a lakásügyek, hogy csalásokról immár szó sem lehet. ...Es mit-tesz-isten — nem Pécsett! — hanem egy észak-magyarországi kis városkában, tanácsi bérházban ötödik éve áll üresen egy kétszoba-össz- komfortos lakás. A szomszéd lakók először nem nagyon bátorkodtak nyilatkozni — „mit lehet tudni?!”... — de végül is el- rebegték, hogy a kulcsokat a (volt) lakásügyi előadó őrzi, mert a lakás hajdani bérlője — sajnos — öt évvel ezelőtt elhunyt. „Tehát senki nem lakja most a kis hajlékot?” „De igen. Az elhunytnak édes húga. Már úgy értve, amikor időnként Svédországból ideutazik . ..” Vagyis évenként egyszer, mondjuk nyáron, egy hónapra, esetleg kettő hónapra, bár... a (volt) lakásügyi előadó szerint kora tavasztól késő őszig is itt-tartózkod ik. A további nyomozás során kiderült, hogy a „húg” 1945-ben költözött Svédországba, következésképpen le is telepedett, ott él, lakik, ám . .. hogy bátyja elhunyt, igényt tart a hazai lakásra is, hogy majd egyszer ... netán ... ha hazajön, legyen hol ólomra hajtania fejét. És e fölött a (volt) lakásügyi előadó szemet hunyt, sőt előzékenyen a kulcsokat is megőrizte, csakúgy, mint az idevonatkozó aktákat is. Azt mondta: „Csupán emberségből ...” Hogy ezért kapott-e valamit cserébe, azt nem tudni, de ilyesmit fel sem tételezhetünk, elvégre, ha emberség áll fönn, anyagiak már eleve mellőzendők. Nem igaz? U ton-útfélen hallani, hogy egészen üres lakást bérbe ad a főbérlő súlyos havi ezrekért és a jó ég a tudója, hogy ezalatt h o I lakik a tisztelt főbérlő? Az albérlők — ezek rendszerint fiatal házasok — persze teljesen legatyásodnak, mégcsak reményük sincs arra, hogy a két és fél—háromezer forintos kiadások mellett lakásra gyűjtsenek, hogy a használatba vételi díjat valamikor majd befizethessék egy új lakásra. A főbérlő pedig minden hónapban bekasszál egy átlagos havi fizetést, lakbér fejében, míg mások éveket várnak tanácsi, szövetkezeti, vagy OTP-s lakásra. De még mindig nem derült ki, hol éldegél a főbérlő. Nyilván nem a ligetben, vagy rozzant telefonfülkében. Vagyis: van még egy lakás. Kettő van neki. Nekem már ég a képem, ha két napig nem borotválkozom. Egyeseknek meg soha. Még a bőr sem sül le a képükről. Rab Ferenc
