Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-25 / 55. szám
1981. február 25., szerda Dunántúli napló 3 Az SZKP XXVI. kongresszusának második napja Erich Honecker: Minden erőnkkel támogatjuk A nagy tanácskozás nemzetközi visszhangja a Szovjetunió új békejavaslatait (Folytatás a 2. oldalról) A XXVI. kongresszus keddi munkanapjának délelőtti ülésén szólalt fel Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. üdvözölte az SZKP kongresz- szusát, méltatta az SZKP KB Leonyid Brezsnyev által előterjesztett beszámolóját, a szovjet nép által az SZKP XXV. kongresszusa óta eltelt időszakban elért sikereket. Megállapította, hogy a Szovjetunió eredményei történelmi jelentőséggel bírnak az egész szocialista közösség, a békéért és a haladásért vívott közös harc szempontjából is. Megemlékezett a szovjet népnek a II. világháborúban, a fasizmus elleni küzdelemben hozott áldozatáról. Beszéde további részében Erich Honecker hangsúlyozta, hogy az NDK kommunistái a Le Duan: Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Beszédében méltatta az SZKP lenini külpolitikáját, a szocialista országok harcát az enyhülésért, s a leszerelésért. Az imperializmus, amely szövetségre lépett a pekingi hege- monista, terjeszkedő erőkkel, most ellentámadásai próbálkozik a forradalmi erőkkel szemben — hangsúlyozta a vietnami kommunisták vezetője, utalva a Közel-Keleten és DélkeletA nagy tanácskozás második munkanapján elhangzott felszólalásokban lényegében három központi kérdéssel foglalkoztak. A köztársasági kommunista pártok első titkárai és a többi felszólaló küldött egyaránt aláhúzta, hogy a szovjet nép teljes egységbe tömörülve a kommunista párt, annak lenini Központi Bizottsága köré, teljes egyetértéssel és bizalommal fogadja a párt terveit, nem sajnálja erejét ezeknek a nagy jelentőségű, a nép jólétét, az ország gazdasági potenciálját erősítő terveknek a megvalósítására. A felszólalók ugyanakkor nagy gondot fordítottak a gazdasági kérdésekre. Ezekről rendkívül nyíltan, őszintén beszéltek. Büszkén jelentették a kongresszusnak azt, hogy az egyes köztársaságok, területek teljesítették korábbi vállalásaikat, új munkasikerekkel köszöntötték az SZKP kongresszusát. Ugyanakkor nyíltan, kritikusan szóltak a hibákról és önkritikusan vetették fel a kommunisták felelősségét. Gyinmuhamed Ku- najev, a Kazah Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára például egyes mező- gazdasági gépek, Saraf Rasi- dov, az Uzbég KP KB első titkára a gyapotbetakaritó gépek minőségét bírálta. Eduard Se- vardnadze, a Grúz KP KB első titkára nagyon határozottan szólt arról, milyen felelősség hárul a kommunistákra a gazdaságfejlesztési program megvalósításában, mit kell tenszovjet kommunistákkal vállvetve haladnak előre a szocializmus építésében, s megvédelmezik a szocializmus ügyét ellenségeinek bármilyen támadásától. Nemzetközi kérdésekről szólva az NSZEP KB főtitkára rámutatott arra, hogy a szocialista közösség erejének, sikerének záloga a közösség egysége és összeforrottsága. Hangsúlyozta, hogy a XXVI. kongresszus tanúsága szerint a Szovjetunió következetesen folytatja az előző kongresszusokon kidolgozott békeprogramon alapuló humanista külpolitikáját. Erről az útról nem téríti le sem a NATO bizonyos köreinek, különösképpen az Egyesült Államoknak konfrontációra irányuló politikája, sem a nagyhatalmi, soviniszta, hegemonista célokat követő pekingi vezetők, akik veszélyes szövetségre léptek a Ázsiában végbemenő eseményekre. A szocializmus — mondotta Le Duan — korunkban legyőzhetetlen, a szocialista rendszer sérthetetlen. Le Duan rámutatott: az SZKP legutóbbi kongresszusa óta eltelt években Vietnam népe hatalmas sikereket ért el. Kivívta legdrágább kincsét, a szabadságot, végrehajtotta az ország egyesítését, belépett a szocializmus építésének korszakába. Vietnam népe rendkívül nehéz körülmények között folytatja ni azért, hogy a pórt tagjai valóban példamutatóan helytálljanak ebben a nagy fontosságú munkában. A harmadik — ugyancsak rendkívül gyakran megemlített — kérdés az enyhülésért, a békéért és a fegyverkezési hajsza ellen folyó harc kérdése volt. A felszólaló küldföldi küldöttek kivétel nélkül aláhúzták annak jelentőségét, hogy az SZKP Központi Bizottságának Leonyid Brezsnyev által előterjesztett beszámolója rendkívüli fontosságú új javaslatokat tartalmaz a béke megszilárdítására, az enyhülés folytatására. Ezek a javaslatok - hangoztatták a felszólalók — megmutatják azt az utat, amelyet járva az emberiség eljuthat a békéhez, véget vethet a fegyverkezési hajszának. A szovjet és a külföldi felszólalók ugyanakkor a leghatározottabb, legélesebb szavakkal ítélték el az agresszív imperialista körök újabb szovjetellenes kampányát, provokatív törekvéseit, azokat a kísérleteit, amelyekkel egyoldalú előnyöket akar szerezni magának a Szovjetunió és a szocialista országok kárára, meg akarja semmisíteni a nemzeti felszabadító mozgalmat, harcot próbál indítani valamennyi demokratikus és haladó erő ellen.. Számos felszólalás fejtette ki: az ilyen kísérletek eleve kudarcra vannak ítélve. A külföldi felszólalók valamennyien méltatták azt a kulcsfontosságú szerepet, amelyet a Szovjetunió, az SZKP tölt nemzetközi monopoltőke legag- resszívabb képviselőivel. Az NDK külpolitikájáról szólva Erich Honecker megállapította, hogy a Német Demokratikus Köztársaság normális, jószomszédi kapcsolatokat kíván fenntartani minden országgal, köztük az NSZK-val is. Az NDK valamennyi kommunistája nevében teljes támogatásáról biztosította a Leonyid Brezsnyev által ismertetett új békejavaslatokat, s kifejezte meggyőződését, hogy a nemzetközi helyzetnek az imperialista erők hibájából bekövetkezett kiéleződése ellenére sikerül újabb sikereket elérni a béke biztosításáért vívott harcban. Végezetül biztosította a kongresszus résztvevőit arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaság maradéktalanul eleget tesz, s eleget fog tenni a jövőben is a békéért és a szocializmusért vívott harcban reá háruló kötelességeknek. építőmunkáját, állandóan készen áll arra, hogy megvédje hazáját az imperializmus és a vele szövetkezett pekingi erők támadásaival szemben. E támadás része volt az az agresz- szió is, amelyet a Pol Pot-féle rendszer hajtott végre Vietnam népe ellen. Le Duan végezetül méltatta azt a testvéri segítséget, amelyet a Szovjetunió, a szovjet nép, a szovjet kommunisták nyújtanak Vietnamnak és Dél- kelet-Ázsia többi országának. be az imperializmus agresszív terveinek megakadályozásában, a béke és az enyhülés politikájának megvalósításában. * A kongresszus szerdán folytatja a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolójának megvitatását. Amint az MTI állandó tudósítói arról beszámolnak, mindenütt nagy visszhangot keltett Leonyid Brezsnyevnek, a szovjet kommunisták XXVI. kongresszusán hétfőn elhangzott előadói beszéde. Az NDK rádiójának és televíziójának híradásaiban, illetve a kedden megjelent lapokban központi téma a Brezsnyev-be- széd. A Neues Deutschland ismertetésében hangoztatja: „A Szovjetunió vezérmotívuma a holnapba vezető útján a béke állandó megszilárdítása". A Der Tagesspiegel, Nyugat- Berlin tekintélyes polgári lapja vitatja ugyan a kongresszus elé terjesztett beszámoló egyes pontjai vonatkozásában a szovjet álláspontot, de elismeri, hogy a beszédben a szovjet vezetőnek a világ helyzetéért érzett aggodalma nyilvánult meg. A lap vezércikke mindenekelőtt azt tekinti jelentősnek a beszédben, hogy Brezsnyev „tekintet nélkül az új amerikai elnök éles hangvételére, kész lenne újból felvenni a párbeszédet az Egyesült Államokkal a hadászati fegyverek korlátozásáról.” A keddi jugoszláv újságok első oldalas tudósításokban foglalkoztak az SZKP kongresszusával. A Borba hangoztatta, hogy Leonyid Brezsnyev referátumában megkülönböztetett figyelmet szentelt a világbékéért folytatott harcnak és a szocialista közösség országai szerepének. A zágrábi Vjesnik aláhúzta, hogy Leonyid Brezsnyev új „bé- kecsomagot” terjesztett elő és a kongresszus szónoki emelvényén kijelentette, nem szabad megengedni, hogy a világ népei a nukleáris háború veszélyes fenyegetése közepette éljenek. Vezető nyugatnémet politiky- sok üdvözölték a Brezsnyev-be- szédben kifejtett szovjet tárgyalási készséget a fegyverzetellenőrzés és a leszerelés problémáinak megoldására. Helmut Schmidt kancellár és Hans- Dietrich Genscher külügyminiszter első állásfoglalásában arról szólt, hogy a beszéd alapos és átfogó tanulmányozást érdemel a nyugati államok részéről. A nyugatnémet lapok közül a Die Welt kiemeli, hogy Brezsnyev, amikor bírálta az Egyesült Államok politikáját, egyidejűleg elismerően szólt az NSZK-hoz és Franciaországhoz fűződő kapcsolatokról. A Süddeutsche Zeitung a bonni vezetők első reagálásából azt olvassa ki, hogy az SZKP főtitkárának beszéde reményeket ébreszt a kelet-nyugati párbeszéd folytatására. A belga külügyminisztérium hétfőn este nyilatkozatot tett közzé, amely a többi között hangoztatja: Leonyid Brezsnyevnek az SZKP kongresszusán elmondott beszédét — különösen, ami a kelet-nyugati kapcsolatokat és a leszerelés kérdését ilA Vecsernaja Moszkva című újság legfrissebb kongresszusi hireit olvassák a nyomdászok űz imperializmus szövetségre lépett a pekingi hegemonista erőkkel Fidel Castro után szólalt fel A további hozzászólások lényege: Hárem központi kérdést hangsúlyoztak a felszólalók leti — a belga külügyminiszter és e kérdések szakértői gondosan tanulmányozni fogják. A szovjet fővárosban elhangzott állásfoglalást minden bizonnyal megvitatják a 15 NATO-tag- állam képviselői is. Minden keddi belga napilap első oldalon részletesen ismertette Leonyid Brezsnyev előadói beszédét.. A Libre Belgique megállapította: a beszámoló azt az érzést kelti, hogy a Szovjetunió a bizalom és a realitás politikáját javasolja, szemben Amerika bizalmatlanságával. Az AFP francia hírügynökség a mérsékletet tartja a beszámoló legjellemzőbb vonásának. A Reuter brüsszeli NATO-dip- lomatákat és amerikai illetékeseket idéz. NATO-diplomaták úgy vélték, hogy a Brezsnyev- beszéd legérdekesebb, új mozzanata az Egyesült Államokkal folytatandó aktív párbeszéd gondolata. A jjrit hírügynökség a mad- . ridi biztonsági értekezleten előterjesztett francia leszerelési javaslatra adott világos válasznak nevezte az SZKP főtitkárának azt a kijelentését, amely szerint a Szovjetunió kész megnyitni egész európai területét a katonai bizalomépítő intézkedések előtt. Afganisztán tekintetében az AP azt tartotta fontosnak, hogy Moszkva kész megvitatni az Afganisztánnal kapcsolatos kérdéseket a Perzsa-öböl biztonságának szavatolását célzó tárgyalások keretében. Lengyelország vonatkozásában az AFP kiemeli: Brezsnyev ismét leszögezte, hogy a Szovjetunió nem hagyja magára szövetségesét a bajban. Az AP felfigyelt arra a megállapításra is, amely szerint a „belpolitikában elkövetett hibák és melléfogások” ugyanolyan felelősek a lengyelországi bajokért, mint az imperialista és felforgató erők tevékenysége. Alexander Haig amerikai és Francois-Poncet francia külügyminiszter érdeklődéssel fogadta a Leonyid Brezsnyev kongresszusi beszámolójában foglalt javaslatokat. Haig a State Departmentben fogadta a francia külügyminisztert, s a találkozót követően a sajtó képviselői előtt kijelentette: Leonyid Brezsnyev beszéde „néhány új és figyelemre méltó elemet foglal magában", s hogy amerikai részről a beszédet igen gondosan tanulmányozni kívánják. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője jelezte, hogy az Egyesült Államok a javaslatok megvizsgálása és a szövetségesekkel folytatandó véleménycsere után ad választ a szovjet- amerikai csúcstalálkozóval, a közép-hatósugarú rakéták és az atomtengeralattjáró-progra- mok korlátozásával, valamint a SALT-tárgyalások folytatásával kapcsolatos szovjet indítványokra. Francois-Poncet szerint a szovjet pórtvezető beszámolója „a párbeszéd akaratáról és szelleméről tanúskodott”, s a nyugati hatalmaknak ki kell használniuk ezt a lehetőséget. Washingtonban egyébként élénk érdeklődéssel kísérték a szovjet pártkongresszus megnyitását és a Központi Bizottság beszámolóját. A New York Times hétfőn terjedelmes moszkvai tudósítást közölt a szovjet pártkongresszust megelőző moszkvai politikai hangulatról, és címben állapította meg, hogy „A szovjet párt- kongresszus a nemzetközi élet központi eseménye”. A Brezsnyev-beszéd washingtoni fogadtatása az első jelek szerint kedvező. Bár a rádió- és televízióállomások felteszik a kérdést, vajon a Rea- gan-kormányzat alkalmazza-e majd a hírhedt „összekapcsolási” taktikát a Leonyid Brezsnyev beszámolójában foglalt indítványok elbírálásánál, egyetértés van abban, hogy a kongresszus első napjának tanulsága szerint „a Szovjetunió ragaszkodik az enyhüléshez, s azt külpolitikája sarkkövének tekinti”. A CBS-rádióállomás hírmagyarázója felhívta a figyelmet arra, hogy szovjet részről a kongresszuson sem hagyták szó nélkül a Reagan- kormányzat harsány szovjetellenes és szocializmusellenes megnyilatkozásait. Japánban a tévéállomások, az országos napilapok és a hivatalos tényezők egyaránt megkülönböztetett érdeklődéssel fogadták az SZKP KB kongresszusi beszámolóját, Leonyid Brezsnyevnek az enyhülés megőrzésére és a Japánnal való kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó megállapításait. Valamennyi vezető újság egyetért abban, hogy Brezsnyev beszéde egyértelműen tükrözte az enyhülés rendszerének újjáépítésére és a szovjet-amerikai párbeszéd folytatására irányuló őszinte szándékot. A Nihon Keizai Simbun, az üzleti-gazdasági körök lapja szerint a Szovjetunió „több irányú békeoffenzívát” kezdeményezett, s noha az előterjesztett javaslatok azonnali elfogadásának lehetősége vitatható, az indítványok tagadhatatlanul konkrétak: a SALT-tárgyalások folytatását, tengeralattjárók és rakéták gyártásának és elhelyezésének korlátozását, valamint bizalomépítő intézkedéseket szorgalmaznak. Szuzuki Zenko kormányfő első sajtónyilatkozatában szintén rámutatott a szovjet kongresz- szusi referátum higgadt hangnemére. Külügyi körökben tanulmányozásra méltónak találják azt a javaslatot, hogy a kölcsönös bizalom elmélyítését szolgáló intézkedéseket, például a hadgyakorlatok előzetes bejelentésének gyakorlatát terjesszék ki a Távol-Keletre, s így is csökkentsék a feszültséget a térségben. Az angol sajtó tudósításai egyöntetűen kiemelik, hogy Brezsnyev józan hangvételű, komoly kongresszusi beszéde és a csúcstalálkozóra szóló felhívása éles ellentétben áll Reagan kardcsörtető szovjetellenes kirohanásaival. A tudósítások részletesen beszámolnak a szovjet vezető új leszerelési és bizalom- erősítő javaslatairól, de a polgári lapok vezércikkei bizalmatlanul kommentálják a javaslatokat, s gyanakvást igyekeznek kelteni a Szovjetunió szándékai iránt. Egyedül a kommunista Morning Star értékel úgy, hogy Brezsnyev javaslatai összességükben új békeprogrammal érnek föl. A The Guardian úgy véli, hogy Nyugat-Európa egyet fog érteni az aktív párbeszédre szóló szovjet felhívással, de kétli, vajon Reagan elnök is így fog-e reagálni. A keddi francia lapok szinte egyöntetűen a párbeszédre, az enyhülés folytatására szóló felhívást emelik ki a kongresszusi beszámolóból, s elégedetten nyugtázzák, hogy a szovjet vezető késznek mutatkozott a bizalomerősítő intézkedések alkalmazási övezetének kiterjesztésére. A keddi osztrák lapok vezető helyen említik a nemzetközi enyhülésre, a konkrét leszerelési intézkedésekre, illetve a szovjet-amerikai viszony megjavítására tett szovjet javaslatokat. A Die Presse vezércikkében a közvetlen, legmagasabb szintű párbeszédre tett javaslattal kapcsolatban megállapítja: most Reagan amerikai elnökön a sor, hogy a megválasztását követő — olykor kemény és goromba megfogalmazásokat is tartalmazó — nyilatkozatai után elfogadja az ajánlatot, s hajlandóságot mutasson az enyhülési politika folytatására, amelyet korábban lekicsinylőén „egyirányú utcának" nevezett. Az osztrák KP lapja, a Volksstimme bő terjedelemben idézett a KB beszámolójának külpolitikai részéből. Az Arbeiter Zeitung pedig, a szocialisták lapja rámutatott: akárhogy nézzük is, a szovjet vezetés — csakúgy, mint korábban - ezúttal is mindent megtesz a világbéke megőrzéséért.
