Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-22 / 52. szám
1981. február 22., vasárnap Dunántúlt napló 11 HDN-elözetes HDN-est Komlón A komlói városi pártbizottság tanácstermében találkozunk olvasóinkkal hétfőn 17 órakor. A HDN-est célja megismerni komlói olvasóink véleményét a lapról. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A tartalomból: Felkészülés a balatoni szezonra Újabb szállodák, szálláshelyek, s az ígéretek szerint nem emelkednek az ételárak ♦ Indul az NB II. tavaszi fordulója Részletes tudósítások a megyei csapatok mérkőzéseiről, eredménytáblázatok ♦ Hatott-e a Bánfi-hajszesz? A forgalmazó pályázatának eredményéről ♦ A hét kérdése: Megvágták-e A nyolcadik utas: a Halál-t? ♦ Szőcs János tavaszi tervei ♦ Ripacsok: Sándor Pál elégedetlen a filmszemlével ♦ Önfenntartó tanbánya Komlón ♦ Hűtlen asszony a mocsárban ♦ Vallott az aszódi tanárgyilkos Befejeződtek a tsz-zárszámadások Megduplázódott a nyereség A z elmúlt héten a diósviszlói, az egyházasharaszti, a . komlói, a vejti, a mozsgói és a kishajmási termelőszövetkezetben tartották meg a zárszámadási közgyűlést. Ezzel gyakorlatilag befejeződtek Baranyában a zárszámadások. Jövő hétre egyetlen zárszámadás marad, a geresdlaki Dózsa Tsz-é. Itt február 28-án tartják meg a közgyűlést, amelyen a hatodik ötéves tervüket is elfogadják. ** Szombat délelőtt4 Elő adásban.. Ez azonban már nem befolyásolja a végső eredményt, hisz az 1980. évi mérleg Ge- resdlakon is elkészült, s ez a mérleg 11,7 millió forintos nyereséget mutat. A szövetkezet fennállása óta nem zártak ilyen jó évet. Növénytermelésük színvonala magasabb a megyei átlagnál, a 4565 literes tejtermelési átlaggal a megye legjobb tejtermelő szövetkezete lettek. Tavaly 7 millió forint saját eiős beruházással építették fel a szövetkezet 300 adagos konyháját és éttermét, ahová 500 tsz-lag fér be, s itt tartják meg most első ízben a zár- számadási közgyűlésüket. Az üzemi étkeztetést március elsejétől vehetik igénybe a tsz-ta- gok. Geresdlaktól eltekintve gyakorlatilag lezajlottak az idei zárszámadások. Az e heti utolsót szombaton délelőtt tartották Kishajmáson. A népi-kerámia üzeméről ismert Hegyalja Termelőszövetkezet köztudottan mostoha termőhelyi adottságú. Épp ezért kerámióznak, mivel szántóföldjeik minősége nem éri el a hektáronkénti öt aranykoronát. Az is köztudott, hogy a gyenge adottságú tsz-ek ártámogatást, esetenként fejlesztési támogatást kapnak — tekintve, hogy művelési költségeik nem térülnek meg a jelenlegi felvásárlási árakban. De ezt a támogatást nem mindenütt használják fel olyan eredményesen, mint Kishajmáson. Takács Jenő tsz-elnök tegnap arról számolhatott be, hogy tavaly 4,5 millió forint nyereséget gazdálkodott ki a kis szövetkezet Többet mint eddig bármikor. Ebből 1,5 milliót az alaptevékenység; a növénytermelés és a juhászat akkumulálta, a többit a kerámiaüzem, amelynek bővítését tavaly megkezdték. A 20 milliós rekonstrukciót részben saját erőből, részben fejlesztési hitelből végzik. Hétmillió forintot vettek fel, amit 10 éven belül kell visszafizetniök. A rekonstrukció két évek vesz igénybe, s 1982-től már nemcsak népművészeti, de ipari kerámiát — falburkoló lapokat — is-gyártanak Kishajmáson. A zárszámadási eredmények értékelése még hátra van. A gyorsmérleg — ennek számai csak egészen durvák és hozzávetőleges — azonban kedvező összképet mutat. Az 1980-as évről Baranya megyében 63 termelőszövetkezet készített mérlegbeszámolót, s 62-ben megtartották a zárszámadási közgyűlést. A 63 tsz-ből négy tsz — Komló, Egyházasharaszti, Diós- viszló és Magyarszék — zárta veszteséggel az 1980-as évet. Komlón rendkívüli szanálást rendeltek el, amely előrelátha- 'tólag a nagyon gyenge adottságú, évek óta deficittel működő szövetkezet felszámolásához vezet. A másik három tsz- ben a veszteség összesen mintegy 12 millió forint. Ezzel szemben áll az a 700 millió forintot meghaladó nyereség, amit a többi termelőszövetkezetben elértek. Tavaly ilyenkor megyei szinten 380 millió forint nyereségről adtunk hírt. Ehhez képest a fejlődés dinamikus, hisz a nyereség összege csaknem megduplázódott. Ez a hozzávetőleg pontos eredmény tiszteletet parancsoló. A megyén belüli differenciák azonban túl nagyok. Somberekén 70 millió tiszta nyereség, Komlón majd 20 millió veszteség. — Rné — Egyéues a M egtudtam, milyen, mikor „a hóhért akasztják". Rég éreztem magam ilyen rosszul a saját bőrömben, mint tegnap délelőtt a rádió pécsi stúdiójában, riportalanyként. Ilyenkor izzad a halandó tenyere, a térde remegése sehogy sem akar elállni, és holtbiztos, hogy pont akkor kell köhögni (krákogni, tüsszenteni stb.), mikor int a szerkesztő riporter - ez esetben Görgényi Zoltán —, „él" a mikrofon, mehet a hangom egyenes adásban, szer te az éterbe. Esküszöm, erre az időre kiszivattyúzták a levegőt a stúdióból, nekem már alig jutott belőle valami. De a többiek . .. Persze, már profik, rutinos nyilatkozók. Kollégám, Erdős Ákos elfogulatlanul cseveg az anyósokról (teheti neki még nincs), Eszterhai Katalin bájos, köny- nyed háziasszony, két vendége, Vetélkedtek az úttörők Arany oklevél a legjobbaknak A megyei döntőt március 2l-én rendezik — A korábbi tanulmányi versenyek szerepét vette át az úttörők tudományos-technikai szemléje. Előnye a hagyományos vetélkedőkkel szemben, hogy jóval nagyobb tömegeket mozgat meg: a legfontosabbak a csapatszinten folytatott „csatározások", amikor kialakul az a háromfős csapat, amelyik az iskolát képviseli a városi, járási döntőn. Ha rajtam múlna, a megyénél magasabb szintű versenyt ezen a szemlén belül nem is rendeznék — mondta Spolár János, a pécsi Jókai utcai iskola igazgatója, a városi úttörőelnökség mellett működő szakági szakbizottság vezetője, úgyis, mint a hét utolsó két napján Pécsett megrendezett úttörő tudományos-technikai szemle főszervezője. Pénteken a Felsővámház utcai, valamint a Jókai utcai iskolában bonyolították le a technikai versenyeket. A két házigazda intézmény csapata és a II. sz. Gyakorló Iskola három úttörője kapott arany oklevelet, s ezzel együtt részvételi jogot a március 21-én megrendezendő megyei döntőben. Tegnap a József Attila Művelődési Ház, a Meszesi és a Fehérhegyi Általános Iskola volt a három helyszín: úgynevezett természetkutató, társadalomkutató tárgyakból, valamint orosz nyelvből vetélkedtek a diákok. Az orosz kivételével Balázs János, a MÉSZÖV, Koro- nics Károly, a Zöldért osztályvezetője is oldott, mintha csak próbafelvétel lenne, jóízűen vitatkoznak a kiskertek termékeinek felvásárlása körüli problémákról. Kovács Péter vendége Wilhelm Ferenc, a Megyei Tanács építési osztályvezetője a 168 óra adásain edződött riportalany. Magabiztosan küld néhány torpedót bizonyos zártkertekkel kapcsolatos építési szabályok irányába. Pereg a műsor, egyenesben, a Petőfi adón, a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójának egyik legnépszerűbb adása, a Szombat délelőtt. (Érdekes, milyen könnyed, fesztelen egy ilyen éle valamennyi összetett feladatokat tartalmazott, amelyek próbára tették a csapatok matematikai, fizikai, földrajzi, illetve irodalmi, képző- és zene- művészeti felkészültségét is. A város 33 iskolájából 11 mind a négy tárgyban elküldte csapatát, de sajnos akadt 3 olyan iskola is, amelyik teljesen „bojkottálta" a vetélkedőt. Végül tegnap összesen 67 csapat vetélkedett. Az eredményt — más pályázatok nyerteseinek felsorolásával együtt — szombaton, kora délután hirdették ki Arany oklevelet szerzett a természetkutató tárgyakból a Jókai úti, a 39-es dandár úti és a dr. Hall József úti Általános Iskola csapata; a társadalom- kutató úttörők közül a meszesi, a Jókai úti és a dr. Hall József úti iskola csapata. Az orosz tagozatosok nyelvi vetélkedőjén az Egyetem utcai Általános Iskola, a nem tagozatosokén az I. számú Gyakorló Általános és a dr. Hall József úti iskola, s végül az úttörő technikusok vetélkedőjén az arany oklevelet a Felsővámház utcai, a Jókai úti és a II. számú Gyakorló Iskola csapata nyerte el. adás, különösen, ha mór nekem nem kell beszélnem.) Közben Nógrádi Erzsébet megállás nélkül szorongatja a telefonkagylót. Több mint hetvenen tárcsázták fel az adás alatt a 10-424-es számot, a stúdió telefonszolgálatát. Rengetegen érdeklődtek az építési engedélyek, zártkertek felől, hiánycikkek után, vagy a ze- neszómok összeállítását kifogásolva. Pécs és Dél-Dunántúl szombatonként bemutatkozik az ország nyilvánossága előtt. Mindent összevetve az eltelt egy év tapasztalatait is figyelembe véve, nem kis sikerrel. Bemutatkozott az új szegedi balett Szombaton este a Szegedi Zenés Színházban önálló, egész estét betöltő műsorral mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színház újjászervezett balettkara. Korábban jó néhány évig • nem működött Szegeden baleltegyüttes; az újjáalakulást jórészt az tette lehetővé, hogy a szegedi Tömörkény István' Művészeti Szakközépiskolában balett tagozatot szerveztek és ennek legkiválóbb végzett növendékeit a színház szerződtette. Muzsikusok fesztiválja Szombaton megkezdődött Győrött az ifjú muzsikusok fesztiválja. Az eseménysorozatot ti- zenharmadszor rendezik meg a Rába-parti városban. A fesztivál a Győr-Sopron, Komárom, Vas és Veszprém megyék alsótagozatos zeneiskolákban tanuló tehetségeknek biztosít szereplési és versenyzési lehetőséget. Könyu Demokrácia és kultúra N em új keletű felfedezés az, hogy a termelés fejlődése hogyan biztosított az ember számára mind több kulturális lehetőséget. Pozsgay Imre könyvét olvasva, a példásan szerkesztett-váloga- tott anyag 1968—1980 közötti tanulmányai, cikkei, beszédei és interjúi egy nagy politikai érzékenységgel és szakszerűséggel feldolgozott összefüggésrendszert tárnak elénk. Ebben az ember, az állam és állampolgár éppúgy szerepelnek, amint az egység és haladás kérdései vagy a kultúratervezés, közművelődés és szociológia kérdései. Pozsgay Imre a Demokrácia és kultúra köteteim alatt témájában, lehetőségeiben egyaránt messzemenően nyitott, sokrétű feldolgozását, illetve megközelítését adja azon elvi kérdéseknek, amelyeknek gyakorlati megvalósításán mindannyian dolgozunk. Bevezetőjében utal is erre. amikor arról szól, hogy a kötetben „Tükröződik ... a politika és a tudomány örök dilemmája. A politika, jobban mondva a politikus szólni, dönteni kényszerül akkor is, ha a tudomány a szóhoz (amely a politikában szintén tett) és a cselekvéshez nem adott még optimális meny- nyiségű információt. Természetesen ilyenkor is léteznek elméleti, tudományos előfeltételek, amelyeket a politikus köteles kockázatot is tartalmazó döntéseibe belekalkulálni”. Fentieket azért idéztük, mert a szerző írásaiban a sokrétűség mellett a feldolgozás színvonalában lényegileg egységesen magas. Nem kívánja a tárgyalt bonyolult kérdéseket (mint a pártszervek döntési módszereiről, a párt- és az össztársadalmi érdek, az érdekkonfliktus és érdekegyeztetés — hogy csak ezeket említsük) amelyek megoldása is összetett megoldásokat igényel, egyetlen közérthető „formulával” megoldani, megválaszolni. Helyette olyan marxista szemléletet közvetít, amelyet a jelenségek filozófiai implikációira való alapozás, a marxista, de realista álláspont szilárd képviselete jellemez. Sajátja a szerzőnek az, hogy a gazdasági meghatározottság, ennek következményei ismeretében a kultúrát és művelődést nemcsak lehetőségként tartja számon, hanem mint igényt a legsajátosabb egyéni és társadalmi érdekként képviseli és kívánja tudatosítani mindenkiben (Mit akar ez a minisztérium? Az 1977-ben készült interjúnak mára szóló gondolatai is vannak.) A meggondoltatóan időtálló megállapítások, a következetes és határozott álláspont „társadalmi önismeretünk szakadatlan gyarapítása" érdekében, a tudományok fejlesztése a társadalomban és a társadalomért igény az egész társadalom együttműködésének új, hatékony tartalmi és formai távlatait vetíti elénk. Ily módon a könyv nem bizonyos csoportok vagy rétegek olvasmánya, hanem mindenki számára összefoglalóan újat nyújtó dokumentum, ami segíti a „társadalmipolitikai egységet- és a haladásra orientált közgondolkodást”, A Kossuth Kiadó időszerűségén túl témájában különböző, de szerkezetében egységes, szakszerű és olvasmányos, szemléletet formáló művet adott olvasói kezébe. K. Gy. Tudományos-technikai szemle Folyik a vetélkedő a József Attila Művelődési Házban H. J. „Főzőcske... de okosan” Pécsett a restiben Mindnyájan ismerjük a Magyar Televízió szombatonként délután sugárzott „Főzőcske.. ., de okosan" gasztronómiai műsorát, melynek népszerűségét nehéz vitatni. Különösen akkor, ha igazi csemegét kinál, s a kínálók között általunk szeretett és tisztelt népszerű művészek, közéleti tevékenységet folytatók vannak. A műsor ejtette gondolkoz- tatóba a MÁV Utasellátó pécsi vezetőit, vagy ahogyan azt jobban ismerjük, a pécsi nagyállomás restijének dolgozóit. Tervük, hogy minden vasárnap az étterem asztalaira tegyék a tv-műsor receptjei nyomán készült ételeket, s elfogadható — olcsó — áron főzzenek nekünk vasárnapi ebédet A következő héten konzultálnak a televízió mű- sorszerkesztőjével, s ha igaz, az elmúlt másfél-évnyi adás receptgyűjteményével érkeznek haza. Messzemenően üdvözölhetjük a kezdeményezést, amely lényege: minden vasárnap 5—6-féle ,,főzőcske"-étel kerül a külön étlapra. E külön étlapon feltüntetik természetesen az ételt kreálok neveit — emlékezzünk csak legutóbb a Vámosi házaspárra, vagy Pécsi Ildikóra —, s a vendég kérésére az étel mellé kihozzák a részletes receptet is. A tervek szerint március 1- én — tehát a következő vasárnapon — indítják az akciót, egyelőre az étterem különtermében, melyet az alkalomnak megfelelően öltöztetnek föl. A terítés módja is elüt majd a régitől: ez első alkalommal kishajmási kerámia étkészlet kerül az asztalokra. S hogy mi lesz a startétlapon? Ki-ki megtudhatja, ha megnézi a legközelebbi „Főzőcske .... de okosan" adását. K. F. Krisztián Béla
