Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-22 / 52. szám

Zj^ßä Hz SZKP XXUI. kongresszusa előtt / A ^ Jm . tjjSmkA A , V 0 f , m* íMhf*- I A Ivovi Elektron Gyár televiziószerelő szalagja munka közben (Fotó: Kristula) Kiemelkedő eredmények a tv ovi területen Az ötéves terv finise után Viktor Dobrik, az SZKP KB tagja, az Ukrán KP Ivovi területi bizottsága első titkárának nyilatkozata Két évtizedes, jó testvéri kap­csolat köti össze a Ivovi terü­letet Baranya megyével. Ez a barátság az elért eredmények folyamatos cseréjében, párt-, szakszervezeti és ifjúsági akti­visták, a népgazdaság külön­böző területein dolgozó mun­kások és mérnökök, tudósok, irodalmi és képzőművészeti al­kotók kapcsolataiban nyilvánul meg. Sok munkahelyi kollektí­va — bányászok, gépgyáriak, tsz-parasztok, orvostanhall­gatók és más egyetemek diák­jai — versenyeznek egymással újabb és újabb eredmények elérésében. Négy milliárd rubel fejlesztésre A tizedik ötéves terv során a Ivovi területen elért eredmé­nyeket summázza, a testvéri kapcsolatokról beszél az SZKP Központi Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt Ivovi területi bizottságának el­ső titkára, Viktor Dobrik: A terület dolgozói az öt­éves terv során keményen dol­goztak. Jelentősen nőtt a ter­melés volumene, emelkedtek a végzett munka minőségével és hatékonyságával szemben tá­masztott követelmények. A te­rület gazdaságának fejleszté­sére több mint 4 milliárd ru­belt fordítottak. Folytatódott a minőségjavítás komplex rend­szerének meghonosítása, amely­ben a Ivovi terület dolgozói már a kilencedik ötéves terv végén kitűntek. Erről a rend­szerről elég sokat írtak már. Ezért elég arra emlékeztetni az olvasót, hogy a rendszer tu­dományosan megalapozott gazdasági, műszaki és szociá­lis intézkedésekből áll, ame­lyek a fejlődés minden fokán lehetővé teszik a minőség ja­vítását. Alkalmazása következ­tében a most befejezett ötéves terv során háromszorosára nőtt a termelés a magas minőségi színvonalú termékekből. Az ipari termelés volumene az ötéves tervidőszakban 30%­kal emelkedett, emellett ter­ven felül kb. 300 millió Rbl ér­tékű terméket gyártoltak. Ez több száz autóbusz és teher­autó, daruskocsi és szállítósza­lag, televíziós készülék és programvezérlésű szerszám­gép, fúrófej és könnyűipari termék terven felüli előállítá­sát jelentette. A mezőgazdaságban a ter­melés 15°/0-kal nőtt. Többet szerettünk volna elérni, de a természet sajnos keresztül­húzta a számításainkat: az öt évből három a növénytermesz­tés számára kivételesen rossz időjárást hozott. Különösen ne­héz volt a múlt évi szokatlanul hideg, esős nyár, az^ árvizek, amelyek nagy károkat okoztak a mezőgazdaságnak. Javuló életkörülmények Sokat tettünk ebben az idő­szakban a társadalmi problé­mák megoldásáért, a lakosság jólétének emeléséért is. 3,9 millió négyzetméter lakást épí­tettünk, ezzel több százezer dolgozó életkörülményein tud­tunk javítani. 169 új áruházat és üzletet nyitottunk meg, 2660 új kórházi ágy létesült, az ál­talános iskolai, óvodai és böl­csődei férőhelyek száma csak­nem 77 ezerrel emelkedett. A falvakban 75 új kultúrház és klub nyitotta meg kapuit. A komlói bányászok érdek­lődésére tarthat számot, hogy a Lvov-Volinszkij szénmeden­cében új bányát nyitottak, ugyanitt helyezték üzembe Európa legnagyobb központi dúsítóját is. Bővítették a ter­melést a Ivovi autóbuszgyár­ban. amely a magyar kollé­gákkal közösen dolgozott óvá­rosi közlekedés problémáinak megoldásán. Sikeresen teljesí­tette tervét a Ivovi gyémánt­szerszámgyár is, a pécsi So- piana-gyór régi barátja és ver­senytársa. Egyebek között ez a tapasztalt kollektív nagymér­tékben segített az ipari gyé­mántokra vonatkozó amerikai embargós intézkedések követ­kezményeinek elhárításában. Jelentős változást hozott az ötéves terv Pécs testvérvárosa, Lvov számára. A város gazda­sági életének fejlesztéséhez az állam a korábbiaknál jelen­tősen magasabb anyagi hoz­zájárulást biztosított. Ezzel le­hetővé Vált a gyors ütemben fejlődő iparosítás és a néhány helyen lemaradó kommunális létesítmények aránytalansá­gának jelentős csökkentése. Nagymértékben javult Lvov víz­ellátása, bővítették a gáz- és telefonhálózatot, javult a szál­lítási útvonalak áteresztőképes­sége. Befejeződött a házgyári kombinát rekonstrukciója, amely segíti a növekvő lakás­igények egyre jobb kielégíté­sét. A tizedik ötéves terv idősza­kában a tudósok és a szakem­berek folytatták kutatásaikat a termelés hatékonyságának emelése és a tudomány vív­mányainak gyors gyakorlati alkalmazása érdekében. Az egyik legfontosabb eredményt a tejiparban érték el, a terme­lés korszerűsítésével és jobb munkaszervezéssel a Ivovi te­rület tejipara a köztársaság élenjárói közé került. A Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája nagyra értékelte a terü­leten létesített, több ágazatot átfogó tudományos-termelési rendszerek tevékenységét, ame­lyek új formában biztosítják a tudomány és a termelés kap­csolatát. Ezek a rendszerek na­gyon meggyorsították az üze­mekben a korszerű műszaki vívmányok, haladó technoló­giák bevezetését és máris több tízmillió rubel értéket adtak az államnak. Erősödő baráti kapcsolatok Ebben az időszakban to­vább erősödtek az üzleti és ba­ráti kapcsolatok a Ivovi terület dolgozó és magyar barátaik között. A csernovográdi és a komlói bányászok, a nyikolaje- vi és a beremendi cementgyári munkások közötti szocialista munkaverseny segített a részt­vevőknek a népgazdasági terv sikeres teljesítésében. Folytató­dik az együttműködés a Ivovi és a pécsi orvostudományi egyetemek között is­Az elmúlt évek eredményei megvetik a holnap alapjait. Munkánk erős és gyenge olda­lainak elemzése hasznos és szükséges feladat, kulcs az SZKP kongresszusa terveinek és határozatainak sikeres vég­rehajtásához. Minden munkahelyi kollektí­va nagy figyelmet fordított az ötéves terv eredményeinek és az SZKP kongresszusi irányel­veinek értékelésére, elemzé­sére. A most kezdődő évtized új, nagy lépést jelent a kommu­nizmus anyagi-műszaki alap­jainak megteremtésében, a tár­sadalmi kapcsolatok fejlesz­tésében, ez új ember formálá­sában. (APN) A sarkvidék nukleáris úttörői A világ első jégtörője — a Lenin megjelenése 1959. január 1-én új korszakot nyitott a ten­gerhajózásban. Ezt megelőző­en ugyanis a hajók csak ked­vező évszakokban merészkedtek a magasan fekvő szélességi fo­kok körzetébe, míg az új jégtö­rő a hajózás szempontjából legkedvezőtlenebb időszakban is céljukhoz juttatta a hajóka­ravánokat. Sztyepán Makarov orosz ad­mirális a múlt század végén „direkt" akarta átszelni az ál­tala felépített jégtörővel —, a Jermakkal — az Északi-sarkot. Tudomásul kellett azonban ven­nie, hogy e feladat megoldásá­ra csak egy 50—60 ezer lóerős hajó lehet képes. Bár a 44 ezer lóerős Lenin jégtörővel ez még nem sikerül­hetett, a következő, a 75 ezer lóerős Arktyika már meghódí­totta az Északi-sarkot. A Szovjetunió próbálkozott elsőként az atom felhasználá­sával. Igaz, más országok is megpróbálkoztak atomhajtású hajók létrehozásával, de az NSZK-ban készült Otto Hahn atomhajtósú hajó üzemeltetése gazdaságtalannak bizonyult. Is­meretes a szárazterhet szállító japán hajó — a Micu —, szo­morú sorsa is: az energetikai berendezésében lévő hibák és az emiatt megnyilvánuló társa­dalmi tiltakozás miatt még mindig nem sikerült báziskikö­tőt találni számára. A szovjet atomjégtörők vi­szont megbízható biztonsági rendszerrel üzemelnek —, ezt bizonyítja az a tény, hogy a Lenin jégtörő legénységének többsége a hajó üzemelése óta dolgozik itt és sugárkárosodást senki sem szenvedett. Kucsijev, aki az Északi-sarkot 1977-ben elért Arktyika atom­jégtörőt irányította. A Lenin munkába állását megelőzően a sarkvidéki hajó­zási szezon július második fe­lében kezdődött és októberben fejeződött be. Az 1960-as évek­től a hajók már május végén kifutottak és útjaikat novem­berben zárták le. Az új atom­jégtörők még jobban meghosz- szabbították a hajózás idősza­kát. A 60-as évek végén éven­te csak három hónapon át tud­tak feljutni a hajók Dugyinká- ba, a Jenyiszej torkolatába. Ké­sőbb ez az időszak 5—6 hó­napra nőtt, 1978-tól pedig gyakorlatilag egész éven át el lehet érni Dugyinkát. A Lenin nyitotta meg az első hajózási útvonalakat a maga­sabban fekvő szélességi fokok vidékén át, az Arktyika átszelte az Északi-sarkot, míg a Szibira legrövidebb északi útvonalon vezette át Murmanszkból Ma­gadánba a Kapitan Misevszkij teherhajót. Ez utóbbi próbatétel volt a hajó minden részegységének szilárdsága, a hirtelen hőmér­sékletváltozások és a rakomány kölcsönhatása, valamint a ha­józási viszonyok szempontjából egyaránt. Az északi körzetek hasznosí­tásával tökéletesítik a teherha- jó-flottát is. A régi hajók ' he­lyett új, a jégtörők nyomában haladni képes teherszállítókat építenek. Ezek erősebbek, meg­bízhatóbbak és nagyobb telje­sítményűek lesznek a régieknél. Mivel a Sarkvidéken a hajózás hónapokon ót tart, a hajónak megfelelő kényelmet, jó mun­ka- és pihenési feltételeket kell biztosítani. A Lenin jégtörő jó bázisul szolgál a szovjet atomhajtású flotta szakembereinek felkészí­tésében. A Szibir jelenlegi fő­gépésze például ugyanilyen posztot töltött be korábban a Lenin atomjégtörőn. Korábban a Lenin kapitánya volt Jurij A Szibir és az Arktyika je­lenleg úton ^ran, míg a Lenint javítják. Hamarosan az utóbbi is megkezdi a hajókaravánok vezetését Murmanszkból — mindhárom atomjégtörő bázis- kikötőjéből. Hamzat Mahojev A jégtörő flotta büszkesége: a Szibir (Fotó: APN—KS, Tonkacsev felvételei) munkák szállítási igényeinek kielégítése. A belorusz gyár alig több sein, a fejlődő ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban. A gépkocsik rendkívül szél ­Minszktől nem messze, Zso- gyinó városában gyártják a Belaz típusú, nagyméretű te­hergépkocsikat. Az országúton nemigen találkozhatunk velük, hiszen rendeltetésük a nyíltszíni fejtések és nagyméretű talaj­Belaz tehergépkocsi munka közben sőséges éghajlati viszonyok kö­zött is megbízhatóan működ­nek. Az SZKP XXVI. kongresz- szusának tiszteletére a gyár kollektívája vállalta, hogy el­készíti a 95 tonnás tehergép­kocsi prototípusát. A. Jegorov (balról) és T. Lezsdej tervezőmérnökök munka közben BELORUSZ AUTÓK mint 20 éve kezdte meg ter­melését. Először 25 tonnás bil­lenő teherautókat gyártottak. Annak idején ez nagy ered­ménynek számított. Hamarosan azonban a gyár futószalagjá­ról legördült a 27 tonnás Be­laz—540-es, ezt követte . a 40 tonnás Belaz—548-as, a 65 ton­nás Belaz—548 B, majd a leg­újabb 120 tonnás tehergépko­csi. Nincs messze az idő, ami­kor a népgazdaság 180 tonna teherbírású gépkocsikat kap a gyá rtól. A gyár termékei a lipcsei és plovdivi vásáron aranyérmet nyertek. E tehergépkocsik rendkívül népszerűek külföldön. Tucatnyi országba exportálják őket, ta­lálkozhatunk velük Bulgária, Magyarország, Mongólia és más testvéri országok építkezé­Többszintes gáztárolók a Kaukázusban Szovjet szakemberek tervei alapján kétszintes föld alatti gáztárolót építettek Azerbaj­dzsánban. A többszintes szerke­zet nagyobb mennyiségű fűtő­anyag föld alatti tárolását te­szi lehetővé a szokásos komp­resszorok alkalmazása mellett. Az új módszerhez nem szüksé­ges a kiszolgáló személyzet létszámának növelése sem. A többszintes tárolási mód elő­nyeit látva, azerbajdzsán szak­értők tervei szerint hamarosan felépül az ország legnagyobb föld alatti gáztárolója, amely a kaukázusi köztársaságokat látja majd el az értékes fűtő­anyaggal. HÉTVÉGE 7.

Next

/
Thumbnails
Contents