Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-22 / 52. szám
1981. február 22., vasárnap Dunántúli napló 3 H népgazdaság fejlődése az Iff. ötéues tervidőszakban I Szovjet Hadsereg napja A béke őrei (Folytatás a 2. oldalról) Beruházás A tervidőszakban megvalósított beruházások volumene mintegy 35 százalékkal haladta meg az 1971—1975. évekét. A szocialista szervek beruházásainak 45 százalékát állami, 55 százalékát vállalati döntésű beruházásként valósították meg. Az ötéves tervidőszak elején a beruházási tevékenység élénk volt. Az egyensúly javítása és a beruházási feszültségek csökkentése érdekében az 1979— 1980. évi tervek korlátozták a felhalmozást, ezen belül a beruházásokat. Az utóbbi két évben a folyamatban levő beruházások száma és költségvetési összege egyaránt csökkent , A tervidőszakban a termelés fejlesztését és korszerűsítését új beruházások, rekonstrukciók, bővítések szolgálták. Befejeződött többek között a Tisza II. hőerőmű, a Bélapátfalvi Cementgyár, az Ózdi Kohászati üzemekben a kohómű oxigé- nes intenzifikálása, a folyamatos acélöntőmű, valamint a rúd- és dróthengermű fejlesztése. A vegyipar kapacitását növelte a TVK polipropilén és BVK új pvc-gyára. Befejeződött a dunaújvárosi hullámpapír- vertikum, a Szikra Lapnyomda. Az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére húsüzemek, kombinátok épültek, bővült a szegedi szalámigyár, elkészült a Hajdúsági Cukorgyár, a Martfűi Növényolaj Gyár. A közlekedés és hírközlés fejlesztése érdekében folytatódott az autópályaépi- tés, elkészült az Interszputnyik földi követőállomás, a 2000 kW- os középhullámú adó. Budapesten és vidéken több új áruházát, bevásárlóközpontot adtak át Használatba vették a kerepestarcsai, a dél pesti, a kecskeméti megyei kórházat. A beruházások eredményeként a népgazdaság állóeszköz-állománya öt év alatt mintegy 30 százalékkal növekedett. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1981. január 1-én az ország népessége 10 713 000 fö - volt, 150 ezerrel több az 1976. január 1 -inéi. A népesség számának növekedése az V. ötéves terv folyamán lassult. Az élveszületé. sek száma a szülőképes korú nők száménak alakulásával és egyéb tényezőkkel összefüggésben csökkent és 1980-ban ezer lakosra számítva 13,9 volt. A halálozások száma, elsősorban az idősebb korosztályok növekvő aránya miatt, az elmúlt öt évben emelkedett és 1980-ban, ezer lakosra számítva 13,6-et tett ki. A csecsemőhalandóság évről évre mérséklődött és 1980-ban ezer élveszülöttre 23 egy éven aluli haláleset jutott, az 1975. évi 33-mal szemben. 1981. január 1-én a népesség 47 százaléka, 5 050 000 fő volt aktív kereső. Számuk öt év alatt 43 ezer fővel, 0,8 százalékkal mérséklődött. Az iparban és az építőiparban dolgozók aránya jelentősen, a mezőgazdaságban dolgozóké kisebb mértékben csökkent, a többi ágazat, főleg a nem anyagi ágak, az aktív keresők nagyobb hányadát foglalkoztatták a tervidőszak végén, mint öt évvel korábban. B lakosság jövedelme és fogyasztása A tervidőszakban a lakosság jövedelme és fogyasztása tovább emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlag keresetének és ez áremelésekkel kapcsolatos bérkiegészítéseknek az összege 1980-ban több mint 4400 forint volt, nomimálértékben 43 százalékkal több az 1975. évinél, a reálbér 3 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók keresetének reálértéke az ötéves tervidőszak egészében az alkalmazásban állók reálbéréhez hasonlóan alakult. Az egy lakosra jutó pénzbeni társadalmi juttatások összegének reálértéke 1980-ban 34 százalékkal, a természetbeni juttatásoké 22 százalékkal volt nagyobb, mint 1975-ben. öt év alatt a társadalmi juttatások 29 százalékkal emelkedtek. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együttesen tartalmazó reáljövedelem egy lakosra számítva 1980-ban 8 százalékkal meghaladta az 1975. évit. 1980 végén a nyugdíjasok száma 2 millió 82 ezer volt, 280 ezerrel több, mint öt évvel korábban. A tervidőszakban a tsz-dolgozók nyugdíjkorhatárát fokozatosan csökkentették és 1980-tól ugyanabban az életkorban jogosultak nyugdíjra, mint a munkások és alkalmazottak. 1980-ban nyugdíjakra 56 milliárd forintot fizettek ki,' az 1975. évinél 29 milliárd forinttal többet. Az egy nyugdíjasra jutó átlagos összeg az 1975. évi 1272 forintról 1980- ban 2267 forintra emelkedett. Az ótlagnyugdíj az átlagkeresetnek 1975-ben 41 százalékát, 1980-ban 52 százalékát tette ki. A nyugdíjak emelkedéséhez hozzájárult az új nyugdíjasok magasabb nyugdíja mellett az áremelésekkel kapcsolatos kiegészítés is. A kiegészítések az alacsony nyugdíjak esetében biztosították a nyugdíj reálértékének megőrzését. A családi pótlék összege 1980-ban 13,6 milliárd forint volt, 7,1 milliárd forinttal több az 1975. évinél. A növekedést nagyobb részben az 1976. és 1979. évi fogyasztói árintézkedések ellensúlyozására fizetett kiegészítések, valamint a 3 és több gyermekesek pótlékának 1980. július 1-i emelése eredményezte. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma az 1977. év végéig emelkedett, azt követően, a születések számának mérséklődésével összefüggésben, folyamatosan csökkent. 1980 decemberében 254 ezer anya'volt gyermekgondozási segélyen, az öt évvel azelőttinél 11 ezerrel kevesebb. Gyermek- gondozási segélyre 1980-ban 3,9 milliárd forintot fizettek ki, a segélyen lévők számának csökkenése ellenére 0,9 milliárd forinttal többet, mint 1975-ben. A növekedés az áremelésekkel kapcsolatos jövedelemkiegészítésekből adódott. A lakosság egy főre jutó fogyasztása öt év alatt 12 százalékkal emelkedett. Ezen belül az élemiszerfogyasztás mennyisége évek óta kielégítő, összességében ez 1975. évi szinten stabilizálódott. Az élettanilag értékesebb élelmiszerek közül a hús- és halfogyasztás 1980-ban fejenként 73 kg volt. A tervidőszakban a tej- és tejtermékfogyasztás 162 kg-ra, a tojásfogyasztás 335 darabra, 28, ill. 22 százalékkal emelkedett. Az élvezeti cikkek fogyasztása, amelyben a legnagyob súlyt a szeszes italok képviselik, a korábban is magas szinthez képest öt év alatt 22 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek fogyasztása csökkent. A tartós fogyasztási cikkek közül az V. ötéves tervidőszakban a kiskereskedelem 1,2 millió hűtőszekrényt, több mint 1 millió mosógépet, majdnem 1,5 millió televíziót, több mint 500 ezer személygépkocsit értékesített. A hűtőszekrénnyel, mosógéppel, televízióval az aktív keresők háztartásának több mint 90 százaléka rendelkezik. A háztartások nagy részében egynél több rádiókészülék található. Viszonylag gyors ütemben nőtt, korszerűbbé és az 1979 júliusi áremelések után valamivel takarékosabbá vált a háztartások energiafelhasználása. A szolgáltatások egy lakosra jutó igénybevétele az összes fogyasztás emelkedésénél nagyobb mértékben, öt év alatt 24 százalékkal nőtt. Az elmúlt öt év folyamán több ízben került sor a fogyasztói árak emelésére. A központi árintézkedések közül jelentősebb volt 1976-ban a húsárak, 1978-ban a kávé, az édesipari áruk és az égetett szeszes italok árának, 1979-ben a motorbenzin, a dohányáruk, a sör. az újságok árának emelése, valamint a július 23-án végrehajtott áremelés, amely az élelmiszerekre, a fűtésre és háztartási energiára, a bútorokra, a személygépkocsira, egyes építési anyagokra terjedt ki. A fogyasztói árszínvonal 1980-ban 36 százalékkal volt magasabb az 1975. évinél. A lakosság életkörülményeit jevította, hogy öt év alatt felépült 453 ezer lakás, 15 ezerrel több, mint az előző tervidőszakban. A lakások 36 százaléka állami erőforrásból, a többi a magánlakás-építés keretében, és nagyrészt állami kölcsön igénybevételével készült. A lakásállomány nagyság szerinti és minőségi összetétele gyorsan javult. Az 1980. évi lakásösszeírás időpontjában a lakások majdnem fele kétszobás és 24 százaléka három- és több szobás volt. Fürdőszoba, vagy mosdófülke a lakások több mint 60 százalékában található. Egészségügy, oktatás, művelődés Az V. ötéves tervidőszak alatt az orvosok száma 3781 fővel nőtt, tízezer lakosra 1980 végén 28,8 orvos jutott, az 1975. évi 25,6-del szemben. Az orvosi alapellátás közel 400 új általános és gyermekorvosi körzet megszervezésével folyamatosan javult. Csökkent a betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások száma. 1980 végén a körzeti orvosi állások 4,7 százaléka, a gyermekkörzeti orvosi állások 5,9 százaléka volt betöltetlen, az 1975. évi 6,6, ill. 9,4 százalékkal szemben. 1980 végén egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra 2100 lakos jutott, csaknem 200-zal kevesebb, mint öt évvel korábban. A kórházi ágyak száma öt év alatt, a jelentős számú ágymegszűnések vagy -szüneteltetések ellenére majdnem 5600-zal nőtt. 1980 végén tízezer lakosra 89,2 működő kórházi ágy jutott, 4 ágy- gyal több, mint 1975. végén. A bölcsődei helyek száma öt év alatt 14 400 új hellyel bővült. 1980 végén 64 600 bölcsődei hely állt rendelkezésre; ezer bölcsődés korú gyermekre 139 bölcsődei hely jutott, 42- vel több, mint öt évvel korábban. 1980-ban a három éven aluli gyermekek 16 százalékát vették fel bölcsődébe, további háromnegyedéről pedig a gyermekágyi és gyermekgondozási segélyen lévő anyák gondoskodtak. Az óvodai helyek száma 1980-ban 285 500-ra emelkedett, ami az 1975. évinél kereken 90 ezerrel több. Óvodai ellátásban a 3—5 éves gyermekek 87,6 százaléka részesült, az 1975. évi 75,5 százalékkal szemben. Az 1980/81-es tanévben az általános iskolák nappali tagozatain többen, a közép- és felsőfokú intézmények nappali tagozatain valamivel kevesebben tanulnak, mint 1975-ben. Az alsó- és középfokú intézményekben tanulók számának változása a megfelelő korosztályok létszámának alakulásával függ össze. A tanulók aránya a megfelelő korúakhoz viszonyítva minden fokozaton emelkedett Az alsófokú okatásban a 6— 13 évesek 98,8 százaléka részesül. A középiskolákba a 14—17 évesek 40 százaléka jár, az öl évvel ezelőtti 36 százalékkal szemben. A 14—16 évesek 4C százaléka szakmunkástanuló, valamivel több mint öt évvel azelőtt. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatain a 18- 22 évesek 9,2 százaléka tanul. Ez az arány 1975-ben 6,9 százalék volt. Napközi otthonos ellátásban az általános iskolai tanulóknak 1975-ben 30,5 százaléka, 1980- ban 38,2 százaléka részesült. A középiskolai tanulók 24 százaléka lakik diákotthonban, az 1975. évi 20,8 százalékkal szemben, míg a felsőoktatási intézmények hallgatóinál ez az arány alig változott: 1980-ban 47 százalékuk kapott kollégiumi ellátást. 1976—1980 években a nappali tagozatokon 227 ezren, az esti és levelező tagozatokon 155 ezren érettségiztek, felsőfokú oklevelet 74 400 fiatal és 59 20C felnőtt szerzett. Ugyanezen idő alatt közel 247 ezer fiatal tetl szakmunkásvizsgát. 1980-ban 8240 könyv jelent meg, 7 százalékkal több, mint 1975-ben. A példányszám 74 millióról 95 millióra emelkedett. Az elmúlt öt évben az ifjúsági és gyermekkönyvkiadás nőtt a legnagyobb mértékben. Idegenforgalom 1980-ban összesen 14 millió külföldi érkezett az országba. 49 százalékkal több, mint 1975- ben. Közülük a turisták száma 9 millió 410 ezer volt, 88 százalékkal több, mint öt évvel korábban. A turisták 87 százaléka a szocialista országokból érkezett. 1980-ban 5,2 millió magyar állampolgár utazott külföldre, 50 százalékkal több, mint 1975- bep. Az utazások 91 százaléka a szocialista országokba irányult. A tervidőszakban a szállodai kapacitás 5000 hellyel bővült, ezzel 1980-ban 34 ezerre emelkedett. Az egyéb szálláshelyek - kempingek, turistaszállások, fizetővendéglátós stb. — befogadóképessége ugyanebben az időszakban 78 ezerrel bővült és meghaladja a 200 ezret. Az idegenforgalomból származó bevétel öt év alatt megkétszereződött. Budapest, 1981. február 21. Központi Statisztikai Hivatal Harckocsizóegység gyakorlaton A Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta hétfőn ünnepli fennállásának 63. évfordulóját. Az 1918 januárjában—februárjában elfogadott dekrétumok a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg és a Munkásparaszt Vörös Flotta létrehozásáról az első lépést jelentették a szocialista haza megvédéséről szóló lenini tanítás megvalósításának útján. Már a belső ellenforradalom és a külföldi intervenció elleni harc bebizonyította, hogy a proletariátus csak akkor képes megszilárdítani hatalmát, ha meg tudja védeni a forradalom vívmányait. A szovjet nép a kommunista párt vezetésével a Nagy Honvédő HáAz egészségügyi ellátás fejlesztéséről, a> lakásépítés meggyorsításáról, a tavaszi mező- gazdasági munkák előkészítéséről, az élelmiszer-ellátás helyzetéről tárgyalt a lengyel minisztertanács. A parlamentben előterjesztett tízpontos programnak megfelelően a kormány döntést hozott arról, hogy az egészségügyi ellátás javítása érdekében további, eredetileg más céfra épült létesítményeket — szanatóriumokat, üdülőket — keli átadni az egészségügynek, eddig 23 ilyen objektumot adtak át, s a jövőben további 9 létesítménnyel bővül ily módon az egészségügyi hálózat. A kormány kötelezte az illetékes minisztériumokat, hogy minden lehetséges eszközzel biztosítsák az idei lakásépítési terv teljesítését Ezt szolgálja a többi között, hogy a különféle iparágak építőipari kapacitásának egy részét a lakásépítésre csoportosítják át. A feladat — hangsúlyozták — nem könnyű, mivel az utóbbi három hónapban visszaesett a cementgyártás, aminek a szénhiány volt az borúban is történelmi jelentőségű feladatot teljesített: újólag megvédte az októberi forradalom vívmányait és megszabadította a népeket o fasiszta elnyomás igájától. A Szovjetunió valamennyi nemzetiségének-fiai ma is őrhelyükön állnak. Éberségük, erejük megbízható garanciája a szocialista közösség szuverenitásának és biztonságának, a béke oltalmának. A szocialista országok hadseregeinek katonáival együtt készek arra, hogy megvédjék a szocializmus vívmányait bármiféle agresszióval szemben, bzitosítsák a békés légkört valamennyiünk alkotó mindennapjaihoz. oka. A lakáshiány enyhítése érdekében gyors ütemben felülvizsgálják a különféle hivatali helyiségek kihasználtságát, s amennyiben nincs rájuk feltétlen szükség, lakásokká alakítják őket. A tavaszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban a kormány felhívta a parasztságot, a falusi önkormányzati szervezeteket és a mezőgazdaságot kiszolgáló ipari ágazatokat, hogy biztosítsák a létfontosságú munkák eredményességét. Az ipari tárcák vezetőit kötelezte a kormány, hogy fokozzák a mezőgazdaságnak szánt termelést, nyújtsanak segítséget a szállításban, és a tbvaszi mezőgazdasági munkák idejére adják át a birtokukban levő, nem mezőgazdasági célra használt vontatóeszközöket, traktorokat. A minisztertanács—több hónapig tartó társadalmi vita és a szakszervezetekkel való egyeztetés után — úgy döntött, hogy április 1-vel bevezeti a jegyrendszert a húsra és a húskészítményekre. A jegyrendszer Végleges formájáról szóló rendeletet hétfőn hozzák nyilvánosságra. A kormány végül három új bizottságot hozott létre A minisztertanács gazdasági bizottsága, ’ amelyet Mieczyslaw Jagielski miniszterelnök-helyettes vezet, azt kapta feladatul, hogy biztosítsa azoknak a társadalmi-gazdasági feladatok, nak a végrehajtását, amelyek célja a gazdasági egyensúly helyreállítása. A második új bizottság, amelyet Mieczyslaw Rakowski miniszterelnök-helyettes vezet, a szakszervezetekkel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik majd. A harmadik új testület az élelmiszer-gazdálkodási tanács, amelyet Roman Malinowski miniszterelnök-helyettes vezet. A testület tanácsadó szervként működik a minisztertanács mellett, és a mezőgazdasági termeléssel, a terményfeldolgozással és a mezőgazdasági célokat szolgáló ipari termeléssel foglalkozik. A Baromfifeldolgozó legújabb gépsora, a zsigerelö Intézkedések a nehézségek leküzdésére fl lengyel kormány ülése
