Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-16 / 46. szám

Ma Szigetváron folytatódik a Hétfői Dunántúli Napló-estek sorozata. Szerkesztőségünk munkatársai ezúton is randevúra invitálják olvasóinkat. Ma este 7 órakor a Cipőgyár éttermében várunk mindenkit, akinek kérdése, véleménye, javaslata van lapunkkal kapcsolatban. indulás egyetlen fillér nélkül Önállóan is talpon marad a cipőgyár Valószínűleg az utolsó jelen­tős ügyintézés volt a január 1- én megszűnt Könnyűipari Mi­nisztériumban, amikor 1980 de­cember 30-án kiadták a Sziget­vári Cipőgyár alapító levelét. A Minőségi Cipőgyárból kiszaka­dó gyáregység azonban az ön­állóságot tanúsító okirat mellé egyetlen fillért sem kapott. Január 3-ón Horváth József igazgató az első műszak kezde­tekor egy olyan vállalat vezető, jeként kérte a dolgozók segítsé­gét, amelynek bankszámlája üres volt. A kérés úgy tűnik, nem volt hiábavaló, mert az elmúlt másfél hónapban a gyár szinte valamennyi munkása és alkal­mazottja bizonyítani akarta a függetlenség létjogosultságát. Még egyetlen évben sem sike­rült olyan jól a termelésbeindí­tás, mint 1981-ben. Igaz, a múlt év második felében az alapvető feltételeket ehhez biztosították, a termelés zavartalanságához szükséges anyagokat beszerez­ték. A gyár vezetői legfontosabb­nak tekintették, hogy a terme­lésben és értékesítésben ne le­gyen fennakadás, az önállóság­gal kapcsolatos minden szerve­zeti változás és ügyviteli tevé­kenység kialakítását fokozato­san valósították meg. A Bony­hádi Cipőgyártól kaptak ebben óriási segítséget. Az első tétova lépésekhez a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgató, sága, a PM Bevéjeli Igazgató­ságának megyei hivatala jó mankókat adott. Szigetváron egyébként egyre ritkábban gon­dolnak már az anyavállalatra, pontosabban csak az osztozko­dással kapcsolatos terhek és a szétválás tanulságai miatt. A Mi­nőségi Cipőgyár 1976-os mint­egy 140 milliós beruházásából 80 milliós hitel őket terheli. Ezt 1985-ig képesek lesznek a vár­ható eredményeikből visszafi­zetni. Ugyanis évente 1,7 millió pár cipő gyártását tervezik 450 millió forint értékben, amelyből 5—7 százalékos nyereséget elér­hetőnek tartanak. A Szigetvári Művelődési Köz­pont 1980. év végén harminc személlyel „Szőlész-borász-ker- tész klubot" szervezett. Ma a klubnak mór 100 tagja van, akik tudományos előadáso­kon, baráti beszélgetéseken és tanulmányi kirándulásokon kívánják fejleszteni ismere­teiket. Növényvédőszer, mű­□tlőtföl Már az első hónapban elin­dult a gyárból az első export- szállítás a Szovjetunióba, az év második felében pedig dollár bevételre is számítanak, ugyanis az Egyesült Államokba, Angliá. 'ba és Svájcba küldött mintakol­lekciók, az előzetes információk szerint nagy érdeklődést keltet­tek. Terveik szerint a termelés egyharmada kerül majd nyugati exportra, egyharmad a szocia­lista országokba és egyharmad a belföldi piacokra. Természetesen felvetődik a kérdés, hogy az önállóság mit jelent a gyár dolgozóinak, az említett nagy munkatempót mi. lyen mértékben képesek az új Olasz kisvárosok szűk terecs- kéire emlékeztet a szigetvári Zrínyi tér. Igaz, amott a közép­kor levegőjét nem „dúsítja” a „lábujjhegyen" araszoló ka­mionok és kocsisorok látványa, itt viszont egy-egy kiadós for­galmi hullámnál kerülgeti egy­mást gyalogos és járművezető egyaránt. Szigetvárt kettészeli a 6-os nemzetközi főútvonal. Mit tehet a lakosság? Remény­kedik. Talán egyszer csak fel­épül a rég áhított kikerülő út­vonal ... A kommunális gondokat hosszan sorolhatnánk, de attól nem oldódik meg semmi. Attól még nem épül fel — egyebek közt — a művelődési központ, amire égetően szükségük vol­na. A régi ugyanis 6—7 éve csaknem összedőlt, le kellett bontani. Helyén ifjúsági park létesült. Kultúrház viszont azóta sincs, és jó esetben még leg­alább egy évtized, amíg lesz. Addig ideiglenes megoldáso­kat: jobban kihasználható ter­meket. klubokat szeretnének ta­lálni kulturális célokra is a he­lyi vezetők. Amihez okkal szá­mítanak a gazdasági vezetők megértő támogatósára. A kon­zervgyárral szemben például trágya, munkaegészségügy és környezetvédelmi problé­máikban a Szigetvári ÁG Ag­rokémiai Társulása patronálja a szakkört. Nagy érdeklődéssel várják február 16-án 17 órakor a járási hivatal nagytermében dr. Diófási Lajos kandidátus előadását. E hó 27-én borver­senyen vesznek részt, majd március 3-ón Laczkovich Mik­lós, a Villány—mecsekaljai Bor­kombinát főkertésze tart ré­szükre metszési bemutatót * a turbéki szőlőhegyen. helyzetben anyagilag elismerni. Az idei béremelés, bár mértékét még nem ismerik, minden bi­zonnyal tartalmaz azonban az önállóságot kifejező ösztönzést is. A gyár vezetői egyébként évi 4 százalékos béremelés lehető­ségét minden évre biztosított­nak látják A különválás tanulságaira tet­tem egy félmondatnyi megjegy­zést: minden bizonnyal sok vál­lalat lesz a jövőben önálló, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az elszakadásnál szükség lenne egy pártatlan, a vállalat­tól független bizottságra, amely a vitás kérdésekben döntési jog­gal rendelkezne. L. J. A szigetvári vár múzeumépülete épülőben egy klubterem. „Táncház"-nak keresztelték el a szigetvári fiatalok, utalva egy kicsit arra, hogy nemcsak nyáron szeretnek táncolni, amikor van hol... De nyilván gondolnak erre azok is. akik az év elején megalakult ama­tőr néptáncegyüttes próbáin mostanában teszik első lépé­seiket a volt ferences rendház hajdani ebédlőjében. Itt tartja próbáit egyébként a poraiból feltámadt szigetvári Tinódi Ve­gyeskor is. Ennek a kórusnak több mint százéves múltja van. Nem is akármilyen, ahogyan ez a város joggal büszke lehetne arra is, hogy 1867 után a kör­nyék fontos kulturális centru­mának számított, ahol pezs- gett az élet. S nemcsak a „ka­szinótagok" körében. Hírneves dalárda, olvasókör, iparoskor, egyletek, zenei estek, bálok, több (helyi kiádású) hetilap oldották fel a vidéki egyhan­gúságot. Kár, hogy ennek se­hol semmi nyoma. Szigetvárott egyedül a vár történelmi hagyatékát és emlé­keit gondozza példásan a Vár­baráti Kör, amelynek csak­Nyárra kész a tájház Fél évtizede, hogy tart a nagydobszai tájház helyrehoza­tala. Az ezzel megbízott Szent­lőrinci Költségvetési özem ki­vitelezői problémákkal küzde­nek. Így nehezen találnak ko­moly szaktudású szakembert a zsuppfedéshez, a kőműves-, és az ácsmunkákra, de gondot okoz a speciális konzerválás, valamint a festés is. A régi pa­raszti porta építési és felújítás! munkálataival várhatóan erre a nyárra végeznek. Ezt követően végre megkezdődhet a lakóház, az istálló, a pajta, a kocsiszín és a pince berendezése. Az egykori berendezési tárgyak és munkaeszközök zömét a hely­béli iskola honismereti szakköre gyűjtötte össze. Egyébként a tájházra már így kíváncsiak, nemrég például győri csoport látogatott a megtekintésére. Felújításra váró műemlékek A patapoklosi műemlék re­formátus templom 15 méteres tornya annyira megroggyant, hogy bármikor kidőlhet az ut­ca felé. Az OMF azt ígérte, hogy 1981—82-ben felújítják. Hasonlóan felújításra szorul a közeli somogyhatvani műemlék jellegű református templom is. Somogyhatvanban fel kéne újí­tani még a szintén műemlék jellegű magtárépületet is. Ba­konyi László tanácselnök ezek megóvásának az ügyében le­vélben fordult az OMF-hez. Legutoljára 30—40 éve volt ko­molyabb műemléki jellegű kar­bantartó munka a Somogyapá- tihoz tartozó községekben. nem 800 tagja van, itt és szerte az országban. Szép feladatuk lehetne a város és a táj újabb- kori hagyománycit is felkarolni, kiállítani, megismertetni. Addig is az ide látogató (éven­te mintegy százezer) turistának jószerével az egyetlen látnivaló­ja a szépen gondozott vár, törté­neti és irodalmi állandó kiál­lításával együtt. Jó lenne in­nen valami tartalmasabb em­léket is magunkkal vinni. Kap­ható egy kis füzetke: Szigetvár és környéke (á: 9 forint). És van egy szép, hangulatos le­porellókiadvány, korabeli met­szetekkel, frappáns vártörténeti leírással (á: 1 forint). Azaz utóbbi kellene, hogy le­gyen. Két éve tízezer készült belőle. Helyben 1000 darabot kaptak, amit elkapkodtak a tu­risták. De hol a többi? Raktáron. A Mecsek Tourist- nál, 7950 db (!)• Nem tévedés, ők mondták. De milyen cél­ból?... Ki tudja. Talán aszalják. Vagy „érlelik." Egyszer, ha már mind tönkremegy, kitűnő alá­gyújtóssá válhat az egész kol­lekció. (w. e.) Szölész-borász-kertész klub Várismertető - raktáron Füsti Molnár Éva, a pécsi Roxie Három szín három vélemény A világhírű musical, a Chicago hat évvel a New York-i bemuta­tó után az idén hozzánk is elért. Három színházunk is a műsorára tűzte. A kaposvári Csiky Gergely Színház, a Fővárosi Operettszin- ház és tegnap este a Pécsi Nemzeti Színház. Három szinház, há­rom színészi gárda, három felfogás. A női főszereplőket, Roxie ala­kitóit — Csákányi Esztert, Galambos Erzsit és Füsti Molnár Évát — arra kértük, mondják el véleményüket Roxie-ról, mint embertől, a szerep nehézségeiről és magáról a musicalről. CSÁKÁNYI ESZTER: — Roxie olyan világban él. amely kegyetlen, érzés nélküli, hideg számításon alapuló. A darab végére Roxie mégis rá­jön, hogy ilyen alapon nem le­het élni. S végül olyan dolgo­kat kell elvállnia, amiket a darab elején még nem merne. Ez a műfaj állandó gyakor­lást, nagy tudást és lolytonos koncentrációt igényel. Egy hó­napig próbáltuk, s már elhagy­tuk a huszadik előadást, de mindegyik előtt újra gyakoro­lunk. Itt nem lehet „megúszni" sem az igen erős, színvonalas táncot, sem az éneket. Kétszer annyit dolgozom én is, mint egy másik darabnál. Tavaly játszottam már musicalt, n Ka­baré főszerepét, de az megint más feladatot jelentett. A Chi­cagóban nem annyira egy sor­sot, hanem egy egész (aljvilá­got kell bemutatni. Sokat szen­vedek a Roxie-val, miközben mind jobban szeretem csinálni. GALAMBOS ERZSI: — Nagyon szeretem ezt a szerepet, Roxie igen közel áll hozzám. Az élete első percétől kezdve kiszolgáltatott. A társa­dalomnak, az ügyvédnek, s sztársága is csak a környezel manipulációja. A szerepre való felkészülés nem jelentett ne­kem problémát. A musical-iro­dalomból sokat eljátszottam már, ismerős számomra ez a műfaj, az ének, a tánc és a próza ötvözete. Egyébként vi­tatkozó típus vagyok — a pró­bák alatt. De ha már megbe­széltük, akkor az előadásokon estéről estére csak apró színe­ket változtatok az alakításom­ban. FÜSTI MOLNÁR ÉVA: — Szeretek táncolni. Nem tudom megítélni, hogy meny­nyire tudok, de igen kedvelem, csakúgy, mint az éneklést. A főiskolán is operett-musical osztályba jártam. Ezért is örü­lök ennek a szerepnek. Inkább a prózával van problémám. Ne­héz összekötni a zenével, arra a magas szintre hozni, amit a zene önmagában elér. Ezenkí­vül még nem is látszottam nagyszínházban, az Ódry Szín­pad és itt a pécsi Kamaraszín­pad is egészen más mozgást, játékstílust követel. Amikor először elolvastam a szövegkönyvet, az volt a be­nyomásom, hogy nagyon buta ez a Roxie. Egy báb. Mint a riporterszámban is, csak ül, s lökődik a társadalomban má­sok kénye-kedve szerint. Több­szöri olvasás után kicsit válto­zott a véleményem róla, s rá­jöttem, hogy Roxie is megoko­sodik a darab végére. Barlahidai A. TESZ Feltekeny On? A zöld szörnyeteg. Vagy féltékeny­ség néven jobban ismert? Ha igyse, úgyse, On fölöttébb bölcs. Ha isme­rős a jelenség, még mindig segíthet magán. Válaszoljon a DASDA maga­zin kérdéseire! O Volt-e egy évnél hosszabb ero­tikus-szexuális kapcsolata? a) Iqen b) Nem 0 Van-e testvére? a) Nincs b) Elsöszülött vagyok c) Testvéreim idősebbek tőlem 0 Táskájában régi mozi-, színház-, egyéb jegyre bukkan, ami bizonyos eseményre emlékezteti. Mit tesz a jeggyel? a) Eldobja b) Nehezére esik megválni tőle c) Megőrzi O Szokott álmodni? a) Gyakran b) Néha c) Soha 0 Lát egy kedves szerelmespárt. Mit érez? a) Kellemes érzés b) Kellemetlenül érzi magát c) Nem lát ilyen párt O Fontosnak tartja-e a szexuális hűséget? a) Nem b) Határozatlan vagyok c) Igen O Mi a véleménye a féltékenység­ről? a) Normális jelenség b) Sajnos elkerülhetetlen c) Soha nem voltam még féltékeny 0 Ha partnere félrelépne, elme­sélje-e Önnek? a) Feltétlenül b) Jobb, ha nem tudja meg c) Csak ha akarja o Ha On félrelépne, hogyan visel­kedne? a) Nem mesélné el b) Feltétlenül elmesélné c) Szeretné elmesélni, de nem len­ne hozzá bátorsága $ Tegyük fel, hogy partnere el­hagyja. Hogyan vészeli ezt át? a) Elképzelni sem tudja, hogy el­hagyja b) Fájdalmasan érintené c) Nem tudna nélküle élni ÉRTÉKELÉS: 0—5 pontig: ön valóban nem fél­tékeny, rég túl van már ezen. Bölcs, higgadt ember, aki sokkal többet tud magáról, mint amit egy teszt mond­hat. 6—12 pontig: Fonák helyzetben van, ugyanis minden féltékenységgel kapcsolatos érzés megvan önben, de nem akarja ezt beismerni. Gondolko­dásában haladó, de érzelmei konzer­vatívak. Rájött arra. hogy a jó part­nerkapcsolat és a birtoklási vágy ki­zárják egymást. Küzdje le a partne­rével kapcsolatos félelmi érzéseket, az aggódást, fokozza konfliktustűrő- képeségét, így azon kevesek közé fog tartozni, akik képesek igazi partner kapcsolatra. J 13—18 pontig: Féltékenyséqe nor­málisnak nevezhető. A normális sem egészséges, de még a megengedhető határon belül van. Slatisztikailaq a legtöbb ember ebbe a kategóriába tartozik. Amikor féltékeny, érzi, hogy nem rendjénvaló, de nem töpreng azon, hogy miért. Legközelebb pró­báljon meg ezen eiqondolkodni ,* rá fog jönni, hogy a féltékenység egy egész sor érzésből tevődik össze, melyben a félelem játssza a főszere­pet. 19—24 pont: Kimondottan féltékeny típus. Partnerét saját tulajdonának érzi, akivel szabadon rendelkezik. A birtoklási vágy és a szerelem azon­ban kizárják egymást. A szerelem társkapcsolaton alapul, gondoljon er­re, amikor partnerét birtokká degra­dálja. 25—31 pont: Mindaz érvényes ön­re, amit fentebb leírtunk. Nézze meg, hány pontja volt az 5-ös és 10-es kérdésnél. Amennyiben kettő, akkor feltételezhető, hogy a féltékenység nagyfokú agresszivitással párosul. Beszélgessen el valakivel erről a problémáról! Pontozás: a b c 1 0 1 2 2 1 0 3 0 1 2 4 0 1 2 5 0 1 2 6 1 0 2 7 2 1 0 8 1 2 0 9 2 0 1 10 2 0 1 Feldolgozta: dr. Juhász Edit fl HDÜI Szigetuaron

Next

/
Thumbnails
Contents