Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-16 / 46. szám

Ez mind, mind... Fél perc 8500 lorint . . . pécsi kesztyű, pécsi kesztyű ... Fél ország is­meri és dúdolja a televí­zióban hallott dalocskát, a reklámfilm kétségkívül belopta magát az embe­rek szívébe. A múlt év ősze óta csábítgat bennünket vásárlásra a fő műsoridő­ben, februárban szomba­tonként, márciusban vasár­naponként láthatjuk és hallhatjuk. Hogyan szüle­tett a reklám? — A MAFILM propagan- dafilm-stúdiójóban készült a film. Úgy történt - me­séli Déri János, a Pécsi Kesztyűgyár reklámfőnöke, aki szakértőként működött közre —, hogy összeválo­gattam egy csomó kesztyűt és felkerestem Sass István rendezőt. Azt mondtuk, ne legyen sok a szöveg, mert akkor nem jó a reklám, de feltétlenül legyen benne, hogy kesztyű, és hogy pé­csi. Ezt ragozgattuk, mi­közben hangszalagokról zenét hallgattunk, s rábuk­kantunk a reklámfilmben felhangzó melódiára. öt fél perces, külön­böző sport- és divatkesz­tyűket bemutató film ké­szült, az egész 280 ezer forintba került. Természe­tesen a tévének külön kell fizetni. Fél perc a kora dél­utáni adásban 2000—3000 forint, ugyanaz a fő mű­soridőben 8500 forint, de mivel a pécsieknek szerző­désük van a tv-vel, kedvez­ményesen 7500 forintot fi­zetnek a fél percért. Drá­ga? A nyugati televíziók egy másodpercért kérnek 1000 dollárt. A hatás mindenesetre nem marad el. A forgalom különösen a múlt év utolsó negyedében lendült fel rendkívüli módon. Tavaly a kereskedelem több mint 1 millió pár pécsi kesztyűt adott el idehaza, s ez a gyár történetében egyedül­álló, a korábbi években „csak" 800 ezer párat szál­lítottak a hazai piacra. Rengeteg síkesztyűt vásá­roltak. aminek sikerén fel­lelkesülve a budapesti Corvin és a Skála Áruház az idén már külön síosz­tályt létesít, Baján pedig butikot nyitnak, ahová lo- vaqlókesztyűket kérnek Pécstől. A történethez tartozik méa, hogy a reklámot kö­vetően rengeteg . levelet kaptak. Akadtak levélírók, akik még tippeket is ad­tak, változtassák meg a dalocskát, imigyen: ez mind, mind pécsi kesztyű — spéci kesztyű. Miklósvári Z. Magánautó közcélokra A kilométerpénz karrierje Kezdetben két forint volt. Az­tán éppen két éve előbb 2,70- re, majd még ugyanabban az esztendőben 3-ra kúszott fel. Ez sem túlságosan sokáig tar­totta magát, tavalyelőtt június­tól már 3,30-ra módosult, míg­nem idén februártól 3,50 lett. Ezt a gyors, igencsak felfelé ívelő karriert a kilométerpénz mondhatja magáénak, azaz az á térítés, amely a jogszabály szó- használata szerint a „belföldi hivatalos kiküldetése (külszol­gálata) során a saját tulajdo­nát képező személygépkocsit használó" és erre engedéllyel rendelkező dolgozónak jár. — Immáron kilenc éve, 1972- ben vezettük be a személyi tu­lajdonú gépkocsik hivatalos utakra való felhasználhatósá­gát — mondja dr. Cseh Lajos minisztériumi főtanácsos, a KPM autóközlekedési főosztá­lyának osztályvezetője. — Az­óta állandóan erősítjük, segít­jük ezt. Már csak azért is, mert a maszek autók ilyen célú igénybevétele (ele annyiba ke­rül, mint az államiaké. Ezzel van összefüggésben, hogy fa­ragtunk a közületi gépkocsipar­kon, ma már csak 12 000— 12 500 állami tulajdonban lévő Lada, Polski Fiat és más típus fut a magyarországi utakon. A darabszám mellett a felhaszná­lási lehetőségeket is csökken­tettük, megszűnt például a ma­-gáncélú igénybevétel. — De nemcsak a kilométer­pénz nő, hanem a kocsi lenn- tartási költségei is . .. — Való igaz, az autózás költségei túlságosan is növek­szenek, s ez nemigen használ a ’ saját kocsit hivatalos útra hasz­nálóknak. Gond az, hogy amit üzemeltetési oldalról drágává teszünk, az egyben a használat korlátáit is jelenti. Azzal együtt a személyi tulajdonú, hivatalos utakra futtatott autók favorizá­lását kell előtérbe helyezni, azért is, mivel a közületi sze­mélygépkocsi szerintem átme­neti kategória, nem szükséges velejárója a motorizációnk fej­lődésének. Egy társadalmi fél­reértést azonban mindehhez tisztáznunk kell: a kilométer­pénz nem jövedelemforrás, ha­nem utólagosan elszámolt költ­ség. Ami megjár annak, aki amolyan szívességet tesz válla­latának, amikor autóját hivata­los utakra használja. — Sokan nem értik: miért feltétele a kilométerpénz elszá­molhatóságának a CosCo meg­kötése? — Ami e mögött van: ne le­gyen jogalap arra, hogy valaki a cégével szemben érvényesítse a munkavégzés közben autóval okozott kárát. — Amikor a vállalatoknak, intézményeknek le kellett adni a Merciket, Volvókat és a töb bi nyugati márkát, a külföldi vendégek elegáns fuvaroztatá- sát célzó reprezentatív közületi kocsipark kialakításáról volt szó . . . — Mivel a Volán erre nem „harapott", a FŰTAXI vállalta a létrehozását. Kezdetben 100, majd később 80, jelenleg 40 autóval működik ez, de nincs rá igény, nagyon rossz a kihasz­náltsága. Elképzelhető, hogy emiatt meg is szüntetjük a rep rezentatív kocsiparkot. H. L. Öt részszámla és a különbözet Évente egyszer olvassák le a villanyórát r uj áramszámlázási rend 166 ezer fogyasztónak 1961 — a DÉDÁSZ áttér a kéthavonkénti számlázásra. 1968 — az áramszámlát szá­mítógép készíti. 1981 január — a keszthelyi üzemigazgatóság területén le­folytatott eredményes kísérlet után a nagykanizsai, a kapos­vári és a siófoki üzemigazgató­ság területén mintegy 166 ezer fogyasztó részére utoljára ké­szül kéthavonkénti leolvasás alapján számla, bevezetik az évenkénti számlázást. Az új elszámolási rendszerről már januárban levélben tájé­koztatták a fogyasztókat, akik az utolsó, két hónapra szóló számlával — amit februárban és márciusban kézbesítenek — információt kapnak arról, hogy a megelőző egyéves fogyasztás alapján mennyi lesz a jövőben a kéthavonként esedékes rész­számla összege. 1981 derekán ún. tanulókör­zetek (elállításával megkezdik az előkészületeket a további négy - a pécsi, a szigetvári, a szekszárdi és a dunaújvárosi — üzemigazgatóságnál is az éves számlázásra való áttérést, ami egyébként a jövő esztendőben esedékes. Ezzel a DÉDÁSZ az országban elsőként tér ót az új elszámolási rendszerre, az Észak-magyarországi Áram. IMem mind arany, ami fénylik r Árulkodó fémjelek Az elmúlt évben felszökött, majd az idén több ízben is csökkent az arany ára a világ­piacon. A külföldi aranyláz, s az ármozgások hatására ha­zánkban is megnövekedett az érdeklődés az értékes nemes­fémből készült ékszerek iránt. Arany karperecét kínált el­adásra egy fiatalasszony az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vál­lalat pécsi, Bem utcai szaküz­letében. Ganz Alfonz üzletvezető kéz­be vette az ékszert és látta, njncs szükség nagyítóra, külö­nösebb vizsgálódásra: a kar­kötő dubléból készült. A lesújtó válasz hallatán az asszonyka sírva fakadt és elpa­naszolta, az „arany" karkötőt ötezer forintnak megfelelő ösz- szegért vásárolta a nyáron Ve­Nagyobb aranytárgyakra 900'-'ISO Ezredrész finomság Kisebb aranytárgyakra ses Milyen adósok vagyunk? Az OTP — mint a legfőbb hitelező Négymilliárd forint sok-e, avagy kevés? Nehéz megítélni, mindenesetre ennyivel tartozunk mi, baranyaiak az OTP-nek. Természetesen nem adósodtunk el teljesen — mint azt dr. Hor­váth László, az OTP igazgató- helyettese említette —, hiszen e négymilliárddal szemben 5,5 milliárd betétünk van. Érdemes megnézni: vajon mi­lyen főbb célokra vesszük igénybe kisegítő pénzforrásként az OTP-t? A hosszú lejáratú kölcsönök — öt évnél hosszabb távú eladósodásról van szó — élén a lakás, építési, ingatlan- vásárlási szándékunk áll. Jó adósok vagyunk: többnyire ide­jében és pontosan törlesztjük tartozásunkat e téren. Csak jellemzésképpen: 27 ezren tar­tozunk építési kölcsönnel Ba­ranyában — tavaly december 31-i állapot —, s mindössze 2,2 millió forintos hátralékunk van. Ezt a hátralékot havonta 450 fizetési felszólítással és 115 le­tiltással próbálja a hitelezőnk behajtani. Az öröklakás, OTP- lakás és egyéb lakások meg­szerzéséhez 1,8 milliárd forint hitelt vettünk fel, s elenyésző — 642' ezer forint — a hátra­lékunk. Az egyéb — népszerű köl­csönfajták között az áruvásár­lási, a személyi és a mezőgaz­dasági termelési kölcsönök ér­dekes képet mutatnak. A tavaly év végi állapot 37 051 áruvá­sárlási kölcsönről, 15 684 sze­mélyi kölcsönről és 9499 mező- gazdasági kölcsönről beszél. Legnehezebben a személyi köl­csönt törlesztjük: arányaiban itt a legtöbb kényszerbehajtás, fi­zetési letiltás, de sokan megfe­ledkeznek az áruvásárlási köl­csönök törlesztéséről is. (A ke­zesekre rossz napok járnak!) A kérdés kézenfekvő: vajon mit csinál az OTP, ha nem fi­zetjük a törlesztést? A felszólí­tást többnyire — ha eredmény­telen — a fizetési letiltások kö­vetik. Áruvásárlási kölcsön ese­tében az OTP-nek törvényes zá­logjoga van a tévén, mosógé­pen és egyéb holmin, még ak­kor is, ha a vevő továbbadta azt. (Érdemes'tehát a kéz alatt vett holmik eredete felől tuda­kozódni, nehogy túl sokba ke­rüljön.) Ha a kölcsönvevő meg­hal: a hagyatéka felel a tarto­zásért, azaz az örökös. Előfor­dul nagyritkán az is, hogy nincs kin behajtani a tartozást, ez esetben „minimális üzleti vesz­teségről" beszélünk, s az OTP lenyeli a tartozást. Persze olyan elenyésző összegekről van szó — évente 5—6 ezer forint —, amely négymilliárdos hitelezés mellett szóra sem érdemes. Egy jó tanács arra az esetre, ha menthető okból megszorul valaki, s nem tudja az esedé­kes havi törlesztést befizetni. Ilyen esetben az OTP „méltá­nyossági alapon” megengedhe­ti a későbbi fizetést, csak hát erről a hitelezőt értesíteni illik. A nótárius nem fizetőkről, azok­ról, akik többször kerülnek a letiltás mezsgyéjére, az OTP- nél nyilvántartást vezetnek. Egy esetleges újabb hitelkérelmük­nél így előfordulhat, hogy szi- gorodóbb feltételek mellett kaphatnak csak hitelt — több kezesre lesz szükségük mint ál­talában —, vagy sehogysem. Azaz: akad aki nem kap hitelt. K. F. Magyarországon jelei lencében egy jól öltözött olasz úrtól . . . — És tessék mondani mennyit érhet — kérdezte visszafordulva az ajtóból. — Megér 150-200 forintot...- Megfoghatatlan, hogy az emberek nem tanulnak más ká­rából. Turistaútjoik során a va­lódi érték többszöröséért vásá­rolják meg az aranyozott alu­mínium-, ezüst-, dublé-, vagy alacsony karátszámú gyűrűket, medálokat, karkötőket.- Az önök kirakatában je­lenleg 8 és 14 karátos gyűrűk láthatók. Milyen minőségbeli eltérést jelent ez?- A karát a drágakövek mé­résénél használatos súlyegység, de az aranyötvözet finomsági fokának megjelölésére is szol­gál. A 24 karátos arany szín­arany. (Ezer ezrelék.) Minél több keverőanyagot tartalmaz az aranytárgy, annál alacso­nyabb a karátszáma. A 18 ka­rátos arany 750, a 14 karátos 585, a 12 karátos 500, a most forgalomban levő 8 karátos gyűrűk 333 ezrelékes finomsá- gúak. — Milyen módszerekkel álla­pítják meg az aranyékszer ka- rátszámót? Árulkodik a fémjegy. Ha­zánkban négy cég hoz forga­lomba aranyból készült árukat, s ezt a terméken is jelzi. így, az értékesítéssel és felvásárlás- sel foglalkozó Óra- és Ékszer­kereskedelmi Vállalat fémjele az ÓÉV, a javításokat is végző Fővárosi Öra- és Ékszeripari 1937 és 1965 között készült aranytárgyak fem­Vállalaté a FÖE, egy szegedi szövetkezeté az SZK, míg az Ál­lami Pénzverdéé a PV. Ezen­kívül minden magyar gyártmá­nyú aranyon ott az azonosítás­ra szolgáló kutyafej, s alatta egy szám, így 14, ami azt je­lenti, 14 karátos arany. Szere­pelhet fémjegyként a finomsá­got jelző szám is, a 14 karátos arany esetében pl. a 750. Újmecsekalján, a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat szaküzlete aranytárgyak javítá­sát, beolvasztását, készítését is vállalja. Itt feltétlenül szükséges a behozott arany minőségének pontos megállapítása. — A kettős fémjel megvizs­gálása után mindig elvégezzük az úgynevezett vólasztóvizes próbát — mondja Bosnyók Ist­vánná üzletvezető. Erre azért vari szükség, mert előfordulhat hamis beütés, arannyal való be- futtatás. Mi beolvasztásra csak legkevesebb 14 karátos aranyat vehetünk át. Márpedig a kül­földről hozott aranyak egy ré­sze csak 9—10 karátos. Az aranytárgyat megreszeljük, vá­lasztóvizet csöppentünk rá. Ha magas karáttartolmú, csupán megbámul. A 6 karátos arany, vagy más fémből készült arany­nyal futtatott gyűrűékszer a próba helyén pezseg, zöldesre színeződik, pontos képet ad a minőségről. A beolvasztást egyébként a budapesti labo­ratóriumban végzik, majd az Országos Minősítő Intézetben megvizsgálják és látják el fém­jeggyel. Wesztl M. szolgáltató Vállalatnál meg­kezdték az átállást, a többi áramszolgáltató vállalatok majd csak ezután kezdik meg az elő­készületeket. Az új módszer igazi hcszna akkor mutatkozik majd meg, ha általánossá válik a lakosság OTP-nél vezetett átutalási be­tétszámlája. Most a lakosság még nem sokat vesz észre, hi­szen a részszámlákat továbbra is a díjbeszedők kézbesítik, s csak fokozatosan térnek át ar­ra a végső formára, amikor a fogyasztó az előző évi külön­bözeti számlával együtt kapja a hatlapos csekktömböt, s az esedékes időben befizeti a so­ron következő számlaösszeget a postán, az OTP-nél, vagy a ta­karékszövetkezetnél. Az órák leolvasását nem kö­tik a naptári évhez — nehezen lenne kivitelezhető a félmillió­nál több fogyasztói árammérő egy időben történő leolvasása. Havonta 40—50 ezer órát olvas­nak le (egy-egy településen lehetőleg teljes egészében), így tehát az esztendő terüle­tenként más-más időszakot ölel fel. A DÉDÁSZ számító- központja eszerint havonta kap fcgyaszlói adatokat, leterhelt­sége mégis csökken, a felsza­baduló kapacitást a vagyon­nyilvántartás korszerűsítésére lehet fordítani, s az eddigi kb. 160 díjbeszedői folyószámla helyett mintegy félmillió lakos­sági fogyasztóról kell majd té­teles folyószámlát vezetni. Óriási mértékben megnő tehát a számítógépet kiszolgáló ma­nuális munka, amit a beérkező befizetési lapok gépi feldolgo­zására alkalmas optikai leol­vasó beállításával akarnak ki­iktatni. Hársfai István Ismét építik a városházát Az enyhe időjárás arra bírta a városház építési vállalkozóit, hogy ismét ne­kieresszenek 6—8 embert a nagy épület építéséhez, akik szépen téglát tégla mellé raknak, mintha vala­mi galambdúc építéséről lenne szó. Megfelelő erő alkalmazása esetén, még a rossz idő bekövetkezte előtt már el kellett volna érni az egész magasságot, s így a falusias, lassú épít­kezés miatt, amilyenhez foghatót Pécsett még ólig láttunk, késik az építke­zés, ito, de most már ro­hamosan halad előre. Azért állítottak 8—10 embert az állványra. Volt egyszer,' nem is olyan régen, építő­mester Pécsett. Annak ke­zei alól, mint varázsütésre, szöktek maqasba az épü­letek. Úgy hívták: Schlauch Imre. (Pécsi Napló, 1936. febr. 16.) Hétfői □

Next

/
Thumbnails
Contents