Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-12 / 11. szám

Impressziók a Földről Korcsolya, fakutya, jégvitorla... Lézerbemutató és műszaki kiállítás Mohácson * egységgyűlés a Mecseki Szénbányáknál A Mecseki Szénbányák Stein­metz Miklós munkásőregységé- nek tegnapi évzáró-évnyitó egységgyűlésén a személyi állo­mány örömmel nyugtázta, hogy a megye legjobb híradó szak­alegységének járó címet, ván­dorzászlót és oklevelet o Varjas József parancsnok vezette szén­bányász híradó raj nyerte el; A szenes munkásőrök sok másban is kitettek magukért, a napi munkájuk, a kiképzési és szol­gálati feladatuk sikeres ellátá­sán felül még arra is volt ide­jük, hogy a pécsi Pintér-kert helyreállításában is jeleskedje­nek társadalmi munkában. Pécsett, a POTE aulájában megtartott egységgyűlést a szénbányász fúvószenekar, Hor­váth István színművész, az út­törők köszöntése és virágjai tették emlékezetessé. Az egy­ségparancsnok Tóth Tibor je­lentésbeadását — Vass István, a Munkásőrség Baranya megyei parancsnokhelyettese és dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára fogadta —, követően ér­tékelte az elmúlt kiképzési év végrehajtását, vázolta a szemé­lyi állomány előtt álló felada­tokat. Az egységgyűlést az út­törők, 'a Szénbányák KISZ-bi- zottságának megbízott titkára, Németh Ferenc, szovjet katona­vendégek és dr. Schwarcz Jó­zsef is üdvözölték, ugyanezt tet­te dísztáviratban a pécsi Land­ler Jenő munkásőregység nevé­ben a parancsnok. Sári Ferenc is. A szocialista versenymozga­lomban élenjárók közül: Kiváló Parancsnok kitüntetést 7. a Ki­váló Munkásőr jelvényt 18 mun­kásőr kapta meg. Az egység legjobb százada a Terkovics Fe­renc, legjobb szakasza a Stein Henrik vezette alegység lett. A Szolgálati Érdemérmet 20 év után öten, 15 év után harmin­con, 10 év után tizennyolcán, a Munkásör Emlékérmet és Emléklapot összesen harminc- ketten vették át. A kitüntetése­ket Vass István, dr. Schwarcz József és Tóth Tibor adta át. Az elöképzős munfcásőrök es­kütételét követően a leszerelő és tartalékállományba vonulók nevében Hauer János adta át fegyverét az új munkásőröket képviselő Keller Jánosnak. A Mecseki Szénbányák munkás­őreinek egységgyűlése az el­nöklő Bernhardt Gyula zársza­vával és az Intemacionáléval ért véget. □Hétfői Impressziók a Földről címmel rendez bemutatót hétfőn dél­után f3-kor Mohácson a Kossuth filmszínházban a TIT budapesti Természettudományi Stúdiója. A műsor első részét érdekes vi­zuális élmény adja, mikor is ze­nei aláfestéssel lézerfénynya- láb-játékot láthatnak az érdek­lődők, míg a második részben zenés diaporáma műsor kere­tében képek egymásra úsztatá- sával, lézereffektusok felhasz­nálásával mutatják be Földün­ket. Választ keresve arra a kér­désre, hogy milyen problémák­kal kell szembenéznie a husza­dik század emberének. A lézerbemutató előtt nyílik meg a filmszínház emeletén a fizikai jelenségeket bemutató kiállítás, amely összefoglalja a fizika általános törvényeit, ösz- szefüggéseit, s mindezt olyan Harmadszor nyert Békéscsa­bán fesztiváldíjat a salgótarjáni Kolarovszki Mária, így elsőként ő szerezte meg az örökös Aranygyöngyös címet: a buda­pesti Hidas György szintén vég­legesen kapta meg az Arany­sarkantyús díjat — az országos szólótánc-fesztivál vasárnapi zá­rónapján. Aranygyöngyös tán­cos fett még a budapesti Gu- zsik Ágnes, Simái Edit, a szé­kesfehérvári Szemes Zita, vala­mint a gyomai Zombori Kata­lin. Aranysarkantyús pedig a Fafaragók és szövők kiállítása Kecskeméten Gránátalma-díjas népmű­vész fafaragók és szövők gaz­dag anyagának kiállításával nyitotta meg az évet vasárnap a kecskeméti Katona József Múzeum. Az alkotók, akik a nyíregyházi népművészeti bien- nálén nyerték el a kitüntető címet, díjazott munkáikkal sze­repelnek. Láthatók díszes fara- gású használati tárgyak, fa­szobrok és eredeti népi szőt­tesek. A nyolc népművész kö­zös tárlatát április 12-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. eszközökkel mutatja be, melyek bekapcsolásra működnek és felépítésük egyszerűségéből eredően könnyen áttekinthetők. Szerepelnek a kiállításon kü­lönböző belső égésű motorok működő modelljei: kétütemű, négyütemű, diesel- és Wankel- motorok. Látványos eszközökkel mutatják be az állóhullámok keletkezését, a fotoceliák mű­ködését. Ipcri tv-lónc segítsé­gével különböző metszetek ta­nulmányozhatók képernyőre ve­títve. Fénytelefon segítségével, vezeték nélkül összeköttetést létesíthetnek egymással a lá­togatók. Bemutatnák még rács- modelleket, egy oszcilloszkópot, amely tanulmányozhatóvá teszi a mikrofonra ráénekelt külön­böző hangok átalakított jeleit. A kiállítás február elsejéig tart nyitva. K. L. budapesti Dicső Géza, Gajdos József, Balogh Béla, a székes- fehérvári Gazdag Béla, Kurucz Pál, és a szegedi Tanács Ist­ván. Hidas György a mezőny legidősebb táncosának járó Senior-díjat is elnyerte. Junior­díjas pedig a békéscsabai Born Gergely lett. Szemes Zita, mint a fesztivál legstílusosabban tán­coló női versenyzője, a Gyöngy- mell-díjat is megszerezte A háromnapos békéscsabai táncfesztiválon félszáz táncos vett részt. Néprajzi ritkaságok Nagykanizsán Szómos nagyértékű, ritkaság­nak számító régiséggel gyara­podott ‘a nagykanizsai Thury György Múzeum néprajzi gyűj­teménye. Birtokába került egy száz évnél idősebb, fából fa­ragott szőlőprés, egy másfél méter átmérőjű, fatörzsből ki­vájt bodon. Az utóbbit valaha terménytárolásra használták. A muzeológusok szerint a különö­sen értékes szerzemények közé tartozik az a kétajtós falitéka, és az a szitakötő műhely, amely teljes felszerelésével és sok ter­mékével együtt ugyancsak a közelmúltban került a múzeum birtokába. Szólótánc-fesztivál volt Békéscsabán Zenél a Balaton Aki a nyári Balatont imádja, az a télivel szemben sem lehet közömbös, különösen most, hogy beállt a jég, s ott, ahol a hullámverés egykor $zűnni nem akaró moraja szólt, most szinte halotti a csönd. A szikrázó nap­fény és a kemény idő — mínusz 4 fok volt délben is a keszthelyi öbölben — a helybelieken kívül alig talált „üdülővendégre" a déli part mentén. Ők viszont él­vezték a jégpálya-tengert: elő­kerültek a házi készítésű faku­tyák, a gyorsan sikló jégvitorlá­sok ... Amikor vasárnap délután el­indultam Keszthely felől a leilei elágazás felé, az autórádión keresztül éppen a zenélő Bala­tonra hívta fel a bemondó a fi­gyelmet, mondván: a napsütés hatására meg-megreped a jég, síró-nyöszörgő-zenélő (?) han­got hallatva. E minirianások miatt aztán jobb, ha a korcso­lyázók, hokizók partközeiben maradnak. Berény: sehol eqy lélek, mindössze az útmenti rit- kás fenyvesnél — ahol az úttól alig öt méterre van a tó — áll egy piros Zsiguli. Márián végig­szaladva a belső úton szintén nagyon egyedül érzem magam: az egymás „hegyén-hátán fa- ház-kőház-csónakház-kutyaól” világban a levegő se moccan. Fenyvestől ismét az útra kerül­tek a belterületen is 80 kilomé­tert engedélyező táblák, s Al- sóbélatelepnél két illuminált helybeli halad az út közepén... Megengedhetik maguknak: a forgalom nulla . .. Fonyód felé feltűnik, hogy mindössze egyet­len stég áll mozdíthatatlanul a jégbe nőve: a többit kihúzogat- tók a partra. Bent a kikötőnél — ahol legutóbb a nyáron a Cso­báncot fényképeztem — jó pár- százan élvezik a jeget. A kiseb­bek — úgy négy év alatt — két­élű korcsolyával, a nagyobbak egyélűvel, fakutyával, a tehető­sebbek vitorlával ... Az időseb­bek a parton állnak, szívják a jó levegőt, gyönyörködnek a lát­ványban. Mintha a szemközti Bada­csony tetején hókalap lenne . . . Néhol a jég olyan, mintha a hullám félúton fagyott volna meg . .. A bogiári úton már nagyobb a forgalomfa benzinkútnál ket­ten is tankolnak. Ez a hétvége nem a szabad szombatos, talán a következőn többen jönnek. Megnézni, hogy a nyaraló-üdü­lő áll-e még. s felkötni a kor­csolyát ... A leilei elágazónál egy nyárt idéző stopos inte­get — épp az ellenkező irányba menne. „Mór egy órája vagyok itt" — kiáltja oda, s fázósan to­vább topog. K. F. A régi tárgyak barátai Műgyűjtők köre Szekszárdim Szekszórdon megalakult a Tolna megyei Műgyűjtők Köre az elmúlt hét végén. A kölesdi Kossuth Lajos Művelődési Ház­ban mór évek óta eredménye­sen működik a képzőművészeti műgyűjtők és pártolók köre, amely országos jelentőségű ki­állításokat, ankétokat, művész- és közönségtalálkozókat is ren­dezett. Ennek példájára létre­hozták a más ágazatakbeli — a régi népi és iparművészeti, viseleti tárgyakat, antik fegyve­reket, eszközöket és bútorokat, s más emlékeket gyűjtők körét is a szekszárdi Balogh Adóm Múzeumban. A kör előadáso­kat, filmvetítéseket, cserebemu­tatókat, kiállításokat, találkozó­kat tervez. Az alakuló ülésen a középkori fegyverekről hang­zott el diavetítéses előadás B. L. Szépségkirálynö-választás, „nagybögőtemetés” Megkezdődött a farsang Tolna megyében Az előző évekbelinél koráb­ban, hagyományos megyei ci-* gánybállal megkezdődött a far­sangi mulatságok sorozata Tolna megyében A szekszárdi modern önkiszolgáló étterem­ben, az IBUSZ Tolna megyei irodájának közreműködésével rendezett bálra a környező me­gyékből: Baranya, Bács-Kiskun és Somogy megyéből is elmen­tek vendégek, köztük sokan nemcsak cigányok. A szombat estétől vasárnap hajnalig tar­tó tarka vigalomban cigónyda- lokkal, -zenével, -táncokkal és ősi szokások bemutatásával szórakoztatták a jelenlevőket, Sárközi József megyei fővojda vezérletével. Szépségkirálynőt is választottak, s nem maradt el a tombola, valamint a „nagy­bőgőtemetés” sem a mulatság­ban. B. L. Vasárnapi séta a Malom-völgyben Hongon vágjak neki a te- kervényes, oldalágakkal csipkézett Malom-völgynek? A pogányi reptérről, ahon­nan majdnem száz méter mély meredélyen bukdácsol­hatok alá, vagy a hajdani Pécsi-mocsár láposából, a Pázsit dűlőből? Innen meg kaptató vezet a hegyoldali szurdoknak tűnő, hét kilomé­teres völgybe, amelynek a koronája a Bagolyvár. A Pázsit dűlőt választot­tam, ahol külsőleg 250—300 éves eredetiségükben maga­sodik az Antal- és a Lon- csár-malom, bár a garatok aljában kialakított istállóban lovak prüszköltek. Baranya legnagyobb maszek fuvaros tanyáin nincs vasárnapi szü­net. Közelükben áll a volt Gyöngyössi csárda, körülötte fóliaváros. Tulajdonosa meg­őrizte a betyárok fokoscsa­pásai által cifrázott mester­gerendát. Napjainkra a fentieken kí­vül csak a Muszung-féle őr­lőmalom maradt meg, műkö­dik is, de villany hajtja. Mu- szung Vincénél, az utolsó ba­ranyai vízimolnárnál épp szombat-vasárnap van a nagyüzem. A szigeten lévő malmától nem messzire gő­zölög a meleg vizes Kis- és Nagypráló: a télies időben vastag pórafüggönyt lebeg­tet maga fölött a két forrás és kicsorduló patak-ereik csak mínusz húsz fok felett kezdenek jégpáncélba öltöz­ni. Dühös vízadók, hisz bikát és szénásszekeret nyeltek el. Kökény lakói ide jártak ru­hát mángorolni, de most már tilos, mert nem szennyezhe­tik a halasitott mesterséges tavat. Mindenütt kihalt csator­nák; őszi fűvel bélelt európai „vádik", belőlük hajdan víz zúdult alá a malomlapátok­ra. Torkolatuknál romban a Vörös-, a Kubanek-, a Szá­raz- és a Sabak-féle malom. Úgy hírlik, az egyiket csárdá­vá alakítják. Lenn a völgyben pedig az újabb tó völgyzáró gátjának az alapjai rajzolód­nak ki. Bárki felgyalogolhat a Bagolyvár romjaihoz és a mellette lévő XVIII. századi műemlék kápolnához, de me­séket őriznek a matuzsálem­korú fák is. A legöregebb hársat 1686-ban ültették: je­lenleg is él, a kerülete majd­nem hat méter. A fejesfüzek viszont legalább 150 évesek: a villám égette odújuk szájá­ban vándormadarak strázsál- tak és lesték a pisztrángos tavat. A hecsedli, a galagonya, a fagyai héját még dühösen zsugorítja a fagy, de a kan­kalin sárga büszkesége és a hóvirág feszes bimbója ta­vaszt sejtet. Eszembe jutnak a Pázsit dűlő lovai. Álmuk­ban talán ezüstpatkósan su­hannak el a kihalt szilvás­kertek és a mocsárrá hízó kaszálók mellett. Csuti J.

Next

/
Thumbnails
Contents