Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-11 / 10. szám

1981. január 11., vasárnap Dunántúlt napló 11 Szabadszentkirály, Bicsérd és Boda is belép a crossbar családba... Telefontémák az idén Folytatódik a hálózatépítés Pécs számára telefonfejlesz­tésben jó esztendő volt a tava­lyi: több telefonigénylőt sike­rült készülékhez juttatni, mint azt a postán tervezték. Az év elején 1500 bekötéssel számol­tak, s december 31-ig 1563 új előfizető lett. Ebből 1278 volt a magán, a többi pedig vállalat, intézmény. Ugyanakkor Pécs területén 12 új, nyilvános tele­fonfülkét állítottak fel — főleg az új városrészben. A megyé­ben ugyanakkor — természete­sen Pécs kivételével ■ — 183 új készüléket állítottak üzembe. Jó hír volt az is, hogy több­község lépett be a távvólasz- tósba, kapta meg a közvetlen hívás lehetőségét. így Hosszú- hetény, Szalánta — ehhez kap­csolták Pogányt — Pellérd, Or- tű - Abaligettel - Görcsöny Baksa és Téseny lakói beszél­getnek a hívott féllel automata kisközpontokon keresztül. (Ugyanakkor 298 állomással csökkentek a kézi kapcsolású központok.) Csak érdekességként: a helyi beszélgetések száma Magyaror­szágon az elmúlt évben meg­haladta az egymilliárdot. Egy magánállomásról havonta át­lagban 100, intézményi alköz­ponton keresztül pedig 1800- 2000 beszélgetés történik. Egy tudományos vizsgálat szerint pedig a munkahelyeken a vo­nalra várás miatti munkakiesés évente 2 milliárd forint értékű kárt okoz. Bizonyára ez utóbbi miatt az idén nemcsak Pécsett és Baranyában, hanem ország­szerte legfontosabb kérdésként kezeli a posta az alközponti hálózat korszerűsítését, a tele­fonálás - mint szolgáltatás — minőségének javítását. Az idei tervekről szólva ezt emelte ki elsőként Bányai Sándor is, a Pécsi Postaigazgatóság táv­közlési és forgalmi osztályának vezetője. Pécsről szólva további fontos feladat a hálózatépítési mun­kák folytatása, különösen, ha a Lvov-Kertváros új részeit néz­zük. A ma még ellátatlan te­rületek behálózása mellett fo­kozatosan végzik a további elő­fizetői bekötéseket, a hálózat­építéssel majdhogynem szink­ronban, az elmúlt évinél vala­mivel lassúbb ütemben. To­vább fogják gyarapítani az ut­cai nyilvános fülkék számát is, és sok terület kap úgynevezett „sárga-fülkét", ahonnan táv- kapcsolásos beszélgetés is foly­tatható. A megyében az auto­mata kisközpontok telepítésé­nek akciója tovább folytatódik: az első félévben Szabadszent- kiróly, Bicsérd és Boda lép be a crossbar családba. Néhány további terv: eldön­tött kérdés, hogy Harkány — a nemzetközi hírű gyógyüdülő­hely - ebben az ötéves terv­időszakban kap automata köz­pontot és Pécs város előfizetői 1982-83-ban lépnek be a nem­zetközi távválasztást élvezők sorába. Ettől kezdve bárki köz­vetlenül tárcsázhatja Párizst, Londont, vagy Velencét. . . Csak megjegyzésképpen: a pé­csi előfizetők külföldről mór hívhatók közvetlenül. Hazánk hívószáma 36, ezután kell a körzetszámot, majd a hívott fél számát tárcsázni, s pór másod­perc múlva lehet az itthoniak­kal beszélni. K. F. kJ ' ■ ■ I rr /■ /. f Nyári időszámítás: március 29-től szeptember 26-ig Megjelent az idei nyári idő­számításról szóló rendelet — a Magyar Közlöny 1980. évi 97. számában —, amely szerint már­cius 29-től szeptember 26-ig a szokásosnál egy órával koráb­ban kezdjük napjainkat. Már­cius 29-én nulla órakor az óra mutatóját egy órára kell előre­igazítani, majd pedig szeptem­ber 27-én egy órakor ismét visszaállítani nulla órára. A ren­delet intézkedik arról is, hogy a nyári időszámítás bevezetésé­nek és megszüntetésének idő­pontjában munkát végző — nem havibéres — dolgo­zók munkabérét a tényleges tel­jesítmény, vagyis a valóságo­san ledolgozott munkaidő alap­ján számolják el. T A Magyar Villamos Művek Tröszt számításai szerint a múlt évben a nyári időszámítás ré­vén a háztartásokban, az üze­mekben és a közvilágításban a számítottnál is többet, a várt 80 millió helyett 100-120 millió kilowattóra villamos energiát takarított meg az ország. Ennyi energia például egy akkora városnak, mint Keszthely, egész éves áramfogyasztását fedezi. A nyári időszámítás tehát be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. így látta az Európai Menetrendi Konferencia is, amelyen az országok küldött­ségeinek többsége - köztük a magyar delegáció is — azt az indítványt fogadta el, amely sze­rint az idén egy héttel hama­rabb kezdik meg a nyári idő­számítást mint tavaly. Ennél­fogva minden bizonnyal növek­szik majd a villamosenergia- megtakarítás is. A tavalyi premier után a mos­tani folytatás már nem okoz különösebb problémát a közle­kedésben. A MÁV május 30-ig érvényes téli menetrendjében ugyanis már feltüntették, és kü­lön jelzéssel is ellátták a nyári időszámításból adódó változá­sokat. A Volánnál csak a téli pótlás veszti érvényét, március 29-től május 30-ig az éves me­netrend szerint közlekednek a buszjáratok. A légi közlekedés rugalmasan alkalmazkodik a módosításhoz, és a szokásos április 1. helyett három nappal előbbi érvénnyel vezeti be a nyári menetrendet, míg a MAHART a márciusban megje­lenő menetrendjében természe­tesen már ugyancsak figyelem­be veszi az óraigazítósból adó­dó változásokat. Bessenyei Ferenc önálló estje Irodalmi kávéhoz Pódiumest- sorozat a Nádorban Újabban egyre több szó esik a pécsi Nádor kávéházról, az ország utolsónak maradt ha­gyományos, század eleji „ká- vécsarnokárór. Legutóbb a pécsi rádió decemberben élő adást sugárzott a helyszínről, a Petőfi Rádió pedig Van még egy kávéházunk .. . címmel adott róla harmincperces mű­sort szilveszter délutánján. A törzsvendégek és más pécsi lo­kálpatrióták igyekszenek min­dent elkövetni, hogy a kávéház a helyiség jellege és irodalmi hagyományai az épület majda­ni felújítása után is megma­radhassanak. Valamikor, még jó tíz—tizenöt éve is a már­ványasztalokon versek íródtak, nagyablakos boxaiban vagy törzsasztalánál írók-művészek csoportjai gyűltek össze meg­határozott napokon vagy idő- . pontokban. (A 60-as évek de­rekán véletlenül a tanúja vol­tam, amikor A Tenkes kapitá­nya forgatókönyve ugyancsak egy márványasztalon állt össze végleges formájában az író és a tévések nagy vitái közepette.) Egyszóval: vannak irodalmi- művészeti hagyományai a Ná­dor kávéháznak. Ezeket a hagyományokat sze­retnék átnenteni Pécsett, első­sorban a Nádorban. A TIT és a Pannónia Vállalat pécsi igaz­gatósága most újabb kezde­ményezéssel kívánja szolgálnia nemes ügyet. A budai Korona Pódiumhoz hasonló irodalmi előadóesteket tartanak, ami bi­zakodunk, hagyományteremtő­nek bizonyul, s lesz folytatása is a jövőben. Az Irodalmi ká­véház című sorozatot Pécsről elszármazott művészek pódium­műsoraival indítják el. A sort Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas színművész önálló estje indítja meg január 19-én, hétfőn es­te 20 órai kezdettel. A műsor­ban Biró Attila, a Fővárosi Operettszínház karnagya mű­ködik közre zongorakíséretével. Belépődíj: 50 Ft, ami kávé vagy üdítő fogyasztását is ma­gában. foglalja. Helyfoglalás érkezési sorrendben az előadás napján este 7 órától. A korlá­tozott befogadó képességre való tekintettel jegyek is kor­látozott mértékben válthatóak még a pécsi Nádor Szálloda portáján. A továbbiakban havonta egy irodalmi estet szándékoznak megrendezni a kávéházban. Ennek ügyében megállapodtak Haumann Péterrel, Harsányi Gáborral, Almási Évával s tár­gyalnak másokkal is. Bizako­dunk, az új Irodalmi kávéház sorozat új színfoltja lesz a vá­ros művészeti életének. W. E. A megye munkásőrei ismét megvonják egy év mérlegét. Tegnap Pécsett, a POTE au­lájában a Munkásőrség Ba­ranya megyei Parancsnoksá­ga közvetlen alegységei és a Pécs városi Landler Jenő munkásőregység nyitotta az évzáró-évnyitó egységgyűlé­sek sorát. Sárdi Ferenc, a Munkás­őrség Pécs városi parancs­noka jelentette Lukács Já­nosnak, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága első titká­rának, Szentirányi Józsefnek, a Pécs városi Pártbizottság első titkárának és Megya- szai József megyei munkásőr parancsnoknak, hogy az ün­nepélyes egységgyűlésre a személyi állomány együtt áll. A Himnuszt a MÉV fúvós­zenekara'játszotta, majd Tö­mőnek Gábor színművész szavalatát követően Sárdi Ferenc értékelte az elmúlt kiképzési év végrehajtását, vázolta az ez évre a munkás­Munkásör egységgyűlés őrök előtt álló feladatokat. Kihirdették a munkásőrség megyei parancsnoka által meghirdetett szocialista mun­kaverseny eredményeit. Az önálló munkásőregységek közül a Pécs városi bizonyult a legjobbnak, elnyerve a vándorserleget és az okleve­let. A megyei közvetlen szak­alegységek versengését a vándorzászlóval, és az elisme­rő oklevéllel a megyei hír­adó szakasz nyerte (parancs­nok: Kovács György). A leg­jobb ellátó szakalegységnek a Pécs városi, Mihalik Imre vezette ellátó raj bizonyult. A Kiváló Parancsnok címet 16, a Kiváló Munkásőr ki­tüntetést 28 munkásőr kapta meg. A pécsi munkásőregy­ség legjobbjainak az elmúlt évben a Gelencsér Vince ve­zette szakasz és a Kovács Ferenc vezette század bizo­nyult. Elismerésben részesült még a Patkó János, Gelen­csér Vince, Göncz János és a Marosics Zoltán parancs­noksága alatt tevékenykedő munkásőr alegység is. Szol­gálati Érdemérmet 20 év után tizennégy, 15 év után huszonhárom és 10 év után húsz, míg leszerelő Munkás­őr emlékérmet 23 munkásőr kapott. A kitüntetéseket Lu­kács János, Szentirányi Jó­zsef, Megyaszai József, Sári Ferenc és a Munkásőrség Országos Parancsnoksága képviseletében Szabó Erik adta át. Szentirányi József köszön­tötte a megyei verseny győz­tesét, a pécsi Landler Jenő munkásőregység személyi ál­lományát és parancsnokait, további jó eredményeket kí­vánva a munkában, munkás­őrszolgálatban és a ma­gánéletben. Az előképzős munkásőrök a csapatzászló és Szentirányi József előtt tették le a mun- kásőr-esküt. A leszerelők és tartalékállományba vonulók nevében Leipám Ádám adta át fegyverét az eskütétellel munkásőrré lett fiatalokat képviselő Boros Györgynek. Az első megyei munkásőr év­záró-évnyitó egységgyűlés Drenkovics István elnöki zár­szavával és az Internacioná- léval ért véget. M. L. D n hétfői unantüli gpló A TARTALOMBÓL: ATADAS ELŐTT A PÉCSI JÉGPÁLYA Még idén tavasszal kipróbálható 1981 ÜJ DÉL-DUNANTÚLI LÉTESÍTMÉNYEI A KÜLKERESKEDELEM ÍGÉRETEI Több műszaki és háztartási cikk a szocialista országokból KI-KIVILLAN A TÉRD Tavaszi-nyári divatelőzetes PAPAGAJ A FÓLIASÁTORBAN Egy nemes hobbi művelője A GÍMSZARVASOK ERDEJÉBEN Téli riport Gemencről TYÚKTOLVAJOK, KARACSONYFA-MÁSZÓK „Megint csak akadt vál­lalkozó (kettő is) éjjel a „mindenki karácsonyfája” megmászására Pécsett, a Széchenyi téren; a része­gek betörték néhány autó üvegét... s az ugyancsak mélyen a pohár fenekére nézők kiütötték a Kossuth Lajos utcai cipöbolt kira­katüvegét ..(Az ünnepek - rendőri szemmel) HOGYAN SZÜLETETT A LEGEK KÖNYVE? HÉT SZÍNÉSZ SZEREPEI Tolnay Klári, Gábor Miklós, Esztergályos Cecília, Lu­kács Sándor, Koltai Ró­bert, Koszta Gabriella és Györy Emil nyilatkozik idei szerepeiről TOSCA: MARIA CALLAS Az operacsillag első ma­gyar lemeze MAGYAR ÖSSZEPAKOLT A válogatott ökölvívó Paks- ra költözött ' A HDN KUPA SORSOLÁSA Könyu Törvényen kívül és belül Mai íróink közül sokan tuda­tosan száműzik műveikből az izgalmat, a fordulatosságot. Mintha a krimi óriási népszerű­ségével devalválódtak volna ezek a fogalmak, mintha egye- ' sek méltatlannak éreznék ön­magukhoz, és a „magas" iro­dalomhoz a figyelemfelkeltés­nek effajta eszközeit. Érdekes módon Galgóczi Erzsébet ese­tében — utóbbi könyveit tekin­tetbe véve — pontosan az el­lenkezőjét tapasztaljuk. Már az 1976-ban megjelent Közös bűn című regényében hatásosan alkalmazta a bűnügyi bonyo­dalmakat egy súlyos, egész korszakot jellemző társadalmi mondanivaló kifejtésére. Most közreadott két kisregénye — Szent Kristóf kápolnája, Törvé­nyen belül - ugyancsak bővel­kedik olyan izgalmas részletek­ben, melyek más műfajba illő­nek tűnhetnek, de melyek mégis szerves részeivé válnak a kizök­kent emberi sorsokat a realiz­mus hitelével áb/ázoló írónő művészetének. A Szent Kristóf kápolnája egy, a munkájába, a minden­napi küzdelmekbe belefásult ember vergődését és újiászüle- tését mondja el. Tüü Zsófia ön­pusztító helyzetéből menekül, mikor elvállalja egy kis falusi kápolna szentképének restau­rálását. Munkája során érde­kes, a maguk kis világát értel­mesen élő és alakító emberek­kel ismerkedik meg, akikből lelket derítő erő sugárzik. Zsó­fia érzi, hogy rá is átragad ez a különös sugárzás, s fásultsá­ga hamarosan feloldódik. Már nemcsak a kép átfestése érdek­li, hanem az a titok is, mely a kápolna múltja körül lappang. Mindenképpen fényt akar derí­teni erre a titokra, s kedvtelés­ből olyan nyomozásba kezd, mely teljesen felbolvgatia kör­nyezetének nyugalmát. Az ered­mény meqlepő: felbecsülhetet­len értékű eavházi ereklyék ke­rülnek elő a kriotából, s az is kiderül, hoqy maga a kápolna jóval régibb, mint gondolták. A váratlan események sodrában Zsófia egyre inkább érzi azo­kat a változásokat, melyek éle­tét lassan más mederbe tere­lik, s most már attól sem riad vissza, hoqy önként vállalja a kápolja helyreállításának nem kevés gonddal és fáradsággal járó munkáját. A másik kisreqény, a Törvé- nven belül az ötvenes évek vé­gén játszódik. Már magával a történet indításával remeke! Galgóczi. Egy viharos szeptem­beri éjszakán a iugoszláv hatá­ron a járőrök lelőnek egy fiatal nőt. A nő irotai Marosi főhad­nagyhoz kerülnek, aki döbben­ten ismeri fel az igazolvány­képről hajdani ismerősét, Sza- lánczky Éva újsáaírót. Mi oka lehetett Szalánczkv Évának a menekülésre. miért kereste szántszándékkal a halált? — merülnek fel a nyugtalanító kérdések Marosiban. A titok megfejtésének nyomába szegő­dik, s miközben vallatóra fogja az újságírónő ismerőseit, mun­katársait, egy tragikus emberi sors története bontakozik ki előttünk. Szalánczky Éva, a mélyről induló tehetséges em­ber jellegzetes típusa, akinek finom erkölcsi érzéke minden-- fajta megalkuvást elutasít. A legapróbb dolgokban is szinte mániákusan keresi az igazságot, a hazugságnak még a látszatától is irtózik. Egy ilyen ember elkerülhetetle­nül összeütközik a morális hit­ványságokat takargató környe­zettel, konfliktusai azonban az „érted haragszom, nem elle­ned" magatartásból fakadnak. Szalánczky erőtlen ahhoz, hogy rokonszenves harcában győztes legyen. Helyzetét tovább sú­lyosbítja rendezetlen magán­élete is. Kiutat nem talál ma­gának, -ezért választja a tragi- gusan végződő menekülést. Marosi a tények ismeretében csak ellentmondásos 'magyará­zatot képes adni a kérdésekre, s főként abba nem tud beletö­rődni, miért kellett egy nagy­szerű embernek ilyen sorsra jut­ni. K. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents