Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-11 / 10. szám

agyontaposott koncertek1 ftáÉünk ^^^^^fdsk0rt CSÖUESEK - ÉS NEMCSAK OK A kencertjegyeket reggel ki­lenc órakor kezdték árusítani az amerikai Cincinattiban. Tíz óra harminckor már mind a ti- zertkilencezer elfogyott, öt év óta először játszott ezen a kör­nyéken a Who, a régi . nagy együttesek közül talán a leg­utolsó, amelyik még ugyanolyan sikerrel koncertezik, mint vala­ha. Noha a koncert csak este nyolckor kezdődött, a tömeg már délután egykor gyülekezni kezdett a Riverfront Coliseum, a koncertterem körül, öt óra ■körül mór mintegy nyolcezer fiatal gyülekezett, olyanok, akiknek nem helyre szóló je­gyük volt, hanem olyan bilétá- juk, amellyel érkezési sorrend­ben foglalhatják el a székeket. Hét órakor egy rendőrhad­nagy megkereste a hangver­seny rendezőit, és megkérte őket, nyissák ki az ajtót, mert súlyos bajoktól lehet tartani; a tömeg egyre szorosabban nyo­mul a bejárat felé. A rendezők elutasították a kérést, mond­ván, hogy az együttes még a hangszereket, erősítőket pró­bálgatja. Hét óra húsz perckor valakit a tömeg nekinyomott az üveg­ajtónak, az szilánkokra tört, s a tömeg az üvegcserepeken át bezúdult a terembe. Egy másik rendőrtiszt társaival próbálta megállítani a befelé nyomuló­kat; érvekkel, szép szóval, erő­szakkal igyekeztek jobb belá­tásra bírni a könyörtelen masz- szát. Sikertelenül. • Az első halottat háromne­gyed nyolckor találták meg. Ké­sőbb a többit is, összesen ti­zenegyet. Részint megfulladtak, részint agyontaposták őket. Nyolcán életveszélyesen sérül­tek. A tömeggel még mindig nem lehetett bírni. A helyi seriff és az együttes menedzsere úgy döntött, nem értesítik az együt­test a balesetről. A menedzser szerint „ezek" még egyéb gyil­kosságra is képesek lettek vol­na, ha elmarad a hangverseny. A zenészek csak a koncert után tudták meg mi történt. Kenny Jones, a dobos elájult, Roger Daltrey, az énekes zokog­ni kezdett. Az együttes vezető­je, szellemi vezére, mókameste­re Peter Townshend hamuszürke arccal csak annyit mondott: so­ha többé nem játszunk! Peter Townshend azon az estén meg­értett, kimondott valamit, ha ta­lán később meg is bánta. Gyilkosság Elton lohn kon­certjén, izzé-porrá zúzott terem a Pink Floyd fellépése után, ve­rekedések gyújtogatások a Queen hangversenyén. Nem az egykori, korai rock-őrület szüle­tett újjá, mikor Elvis Presley vagy Chuck Berry filmje után az „ok nélküli lázadók" szétverték a mozit. Közben volt ugyanis egy rock-forradalom, amely töb- bé-kevésbé értelmes célokat adott egy nemzedéknek. Nem­csak a Beatles ideáival, hogy fiatalnak lenni érdem, szépség, A berendezés nem vész el, csak átalakul. A Black Sabbat együttes koncertje után. hogy mindez értékes nemzedéki együvé tartozást jelent, de pél­dául a Who egykori föllépései­nél is, mikor a zene végén a muzsikusok összetörték az erő­sítőket, hangszereket, mintegy megszabadulva a tárgyak, ob­jektumok, úgymond a fogyasztói társadalom elidegenítő elnyo­másától. Mára azonban ebből mór csak az elidegenedés maradt. Az egykori beatnikek, Who-ra- jongók nem voltak ott a cinci- natti koncerfen. Azok a fiatalok jöttek el, akik tán akkor szü­lettek, mikor Peter Townshend először énekelt. S nekik már az az egész csak szórakozás, hep- peninget, jó bulit jelentett. A koncert színhelyén mintegy húsz­ezer üveg ital fogyott el a dél­után folyamán, s a rendőrség vagy harminc kábítószerárust tartóztatott le. Természetesén nekünk aligha kell ilyen „közömbösen agyon­taposott koncertektől" félnünk. Az idei nyár hangversenyei azonban azt mutatják, mintha a nézők körében nálunk is el­kezdődött volna valamiféle ag- ressziós folyamat. A minden el­lenőrzés ellenére bévitt számta­lan pálinkásüveg, a sorok kö­zött részegen vagy ragasztómá­morban támolygó tizenévesek, a fölgyújtott plakátok, kispárnák mind azt mutatják, hogy mór nem a koncertre járás jelent életformát, hanem a koncerten való garázdálkodás. Az eddig ártatlannak tartott aluljárók, parkok „népe” is rossz hírekkel hallott magáról. Félre ne értse valaki, nem a csövesek­ről, nemcsak róluk van szó! A csövesség társadalmi problémc, többé-kevésbé ártalmatlan ti­zenéves magatartásforma. Azok ról beszélek, akik közéjük keve redve aluljárókban, tereken ran daliroznak: a pécsi sétatéri ban ditákról, és a Batthyány tér aluljáró útonállóiról. Nem cső vesek ők, inkább csövesnél maszkírozott primitív, ostoba rosszindulatú bűnözők. De félő hogy — mert az ember tizen­évesen jóra-rosszra fogékony - követőik akadnak. Márpedig embereket koncert előtt közömbösen agyontapos­ni nagyon könnyű — ez bárhol megtörténhet. S ez korántsem attól függ, van-e nálunk olyan jó, vagy olyan népszerű együt­tes, mint az angol Who. Szántó Péter Mohácsi ifjú matematikusok A hagyományos, évenként megrendezésre kerülő Fejér Li- pót megyei matematika csapat- versenyben az elmúlt tíz évben mindig kiemelkedő eredménye­ket értek el a mohácsi diákok. Az 1980. évi győztesek a mo­hácsi Kisfaludy Károly Gimná­zium harmadik osztályos csa­patában Weisz Ferenc, Fekete József és Gál Csaba, míg a negyedikeseknél Rótt Gyöngyi, Gyuricza László és Polányi Zsolt. Felkészítő tanáruk Mus- kát József, a gimnázium szak­tanára. — A diákok egy-egy tanév­ben három-négy megyei, illet­HÉTVÉGE 6. ve országos versenyen vesznek részt, és ezenkívül úgynevezett háziversenyeket is szervezünk — mondja Muskát József. — Mindez igen sok pluszmunkát jelent a tanulóinknak, hiszen a felkészítés időszakában átlag kétszáz példát oldanak meg. Iskolánkban az a kialakult gyakorlat, hogy osztályonként öt tanulót vonunk be a műhely­szerű munkába, a verseny előtt közülük jelölünk hármat, akik­ről úgy látjuk, hogy a legjobb „formában" vannak. Ezzel a módszerrel sikerült elérnünk, hogy az elmúlt hat évben min­dig az élmezőnyben voltunk. — Ennyi jó képességű gye­rek tanul Mohácson? — Inkább úgy fogalmaznék, hogy a matematika iránt ér­deklődő, szorgalmas tanulónk száma sok. Persze zseniális ké­pességű, született matematikus már ritkábban akad. Szeret­ném azonban hangsúlyozni, hogy az eredményeinket kollek­tiven érjük el, hiszen jelentős szerep jut a tantárgy iránti ér­deklődés felkeltésében, meg­szerettetésében már az általá­nos iskolai tanároknak is, majd a tantestületünkben e szakot oktató másik négy kollegám­nak. — Figyelemmel kíséri-e, hogy végzett növendékei közül há­nyán helyezkednek el olyan pá­lyán, ahol munkájukban meg­határozó tényező a matemati­ka? — Természetesen. Közel húsz éve vagyok a mohácsi gimná­zium tanára, s a volt tanítvá­nyaim közül öten dolgoznak al-- kalmazott matematikusként. Azt viszont mór nehezebben tud­nám összeszámlálni, hogy szak­tanárként hányán helyezkedtek el, mert ők is sokan vannak. Közülük Hrabovszki György tantestületünk tagja. — ön két fiú édesapja, és 29 másodikos gimnáziumi ta­nuló osztályfőnöke. Mennyire sikerült velük megszerettetnie a matematikát? — Két fiamnál csakúgy, mint minden más tanítványomnál igyekeztem a tantárgy iránti érdeklődést felkelteni, s úgy érzem, nem eredménytelenül. Bár a családban nem tisztá­zott, hogy a foci, vagy a ma­tematika a fontosabb-e, de a sorrend nem is lényeges. Az osztályomból pedig a 29 tanuló közül 14 választotta a mate­matikát, mint kötelező, plusz órát. És még valami, amit min­dig jó érzéssel veszek tudomá­sul: a továbbtanulóink túlnyo­mó többsége a felvételi vizsgá­ján ezt a tantárgyat választja. Berta Mária Télen a kertben Alig fejeződtek be az őszi munkák, máris a következő év­re gondolnak a kertészkedők. Ilyenkor tervezik el, hogy a kert melyik részébe mit fognak ül­tetni, milyen vetemény kerül az ágyásokba és máris megkezdő­dik a növényvédőszerek, a vető­magvak, szőlőoltványok, fa- és bokorcsemeték, nem minden ve- sződés nélküli beszerzése. Most azonban ne erről, hanem né­hány időszerű feladatról essék szó! Több gondot a talajra Általános tapasztalat, hogy a kertészkedők nagyobb figyelmet fordítanak a növényekre, a fák­ra, a veteményekre, mint a legfontosabb termőeszközre, a talajra. Kertes vidéken járva, mostanában is gyakran tapasz­talom, hogy a föld őszi felásá­sát még sokan nem végezték el, pedig ez a munka a jövő évi eredményes termelés egyik fel­tétele. A felásott talajt a tél fo­lyamán a fagy ugyanis apró, morzsás szerkezetűre bontja, a talajban lévő tápanyagok fel­vehetővé válnak és a fellazított föld befogadja a téli csapadé­kot, tárolva azt a növények nyá­ri szükségletének kielégítésére. Az ásást jobb későn elvégezni, mint elmulasztani. Ezért a még hátralévő ásást az enyhébb téli napokon is folytassuk és fejez­zük be. Ahol szerves hulladék (faha­mu, lekaszált fű, gyomok, bab és borsó szára, szőlőtörköly stb.) gyűlt össze, azt is forgassuk az ásás során a talajba. A szerves anyagok tavaszig elbomlanak és javítják a föld termékenysé­gét. A fenyőfáik, a boróka, ólcip­rus és más tűlevelű fák-bokrok télen nem térnek nyugalomra: még fagyos időben is folytatják életműködésüket, táplálkoznak és lélegeznek. A fagyos földben azonban a táplálkozáshoz szük­séges víz is meg van fagyva, aminek következtében az örök­zöldek télen gyakran szomjaz­nak; ennek következtében tűle­veleik egy részét ledobják, ko­paszodnak, sőt, el is pusztul­nak. Ezért ajánlatos az örökzöld bokrokat és fákat a tél folya­mán — fagymentes napon — alaposan megöntözni. Az ősszel ültetett örökzöldek a téli napsütéstől szenvedhet­nek. Ezek elé készítsünk árnyé­kolót (lécből, évelő növények levágott szárából, napraforgó­szárból, szőlővenyigéből), ami az éles déli besugárzástól meg­védi őket. r Onos eső, ólmos eső A gyümölcsfák és gyümölcs- termő bokrok legnagyobb téli veszedelme az onos eső. Ez ugyanis ráfagy a gyümölcster­mő növények vesszőire és a vastag jégkéreg alatt a termő­rügyek elpusztulnak. Ezért, ho azt tapasztaljuk, hogy ólmos eső vagy ónos eső után jég kéreg csillog a fákon, akkor seprűvel veregessük meg a fák koroná­ját, törjük össze a jégbevona­tot. Nagyobb havazás után any- nyi hó halmozódhat fel a fák és bokrok vesszőin, hogy a súly alatt az ágak letörhetnek. Ezért célszerű •— miután kigyönyör­ködtük magunkat a havas fák­ban — megszabadítani őket veszélyes terhűktől. Dr. Bálint György A vízipálma szaporítása Közkedvelt és tartós szoba­növény a vízipálma. Dudva szárú évelő, kedvező körülmé­nyek között másfél méter ma­gasra is megnőhet. Hosszú, vé­kony szárai végén a levelek körkörösen, váltakozó állásban találhatók. Levélkéi 4—8 mm szélesek, 20—25 cm hosszúak, kihegyezettek s csupaszok. La­kásokban, akváriumokban is tarthatók! A vízipálma legszebben a komposztföld és a középkötött melegágyi föld keverékében díszük. A vízipálma nagy előnye, hogy levéldugványozással is szaporítható! Levéldugványok készítése­kor a szárat a levélörv alatt egy-két centiméteres csonkkal kell levágni, s a biztonságos eredés érdekében a leveleket egyharmadukra célszerű vissza­kurtítani! Ezután a dugványo­kat vízbe kell helyezni, úgy, hogy a dugványok a víz színén ússzannak, de szárrészük a víz alatt legyen! Nedves homok­ban is gyökereztethetők. A gyökeresedés akkor a legtöké­letesebb, amikor a levélörv tő­része is a homokba kerül. Min­den egyes levélke tövéből egy- egy hajtás fejlődik. Meggyöke- resedés után az apró növény­kéket szétszedjük és becsere- pezzük. Sz. Cs. Dísznövények A növényeken előforduló be­tegségeket vírusok, baktériumok és gombák okozzák. A vírusok a legkisebb betegségeket elő­idéző fehérjetestecskék, melyek csak tízezerszeres nagyítás ese­tén láthatók. Vírusos betegsége­ket a levéltetvek, tripszek ter­jesztik, de oltással, szemzéssel, fertőzött dugvánnyal, maggal, gumóval, hagymával is terjed­nek. A vírusos levelek mozaik- szerűen foltosak, csíkosak, fod­rosak vagy sodródnak. A növé­nyek szára fertőzés esetén rö- videbb. Védekezés a vírusmentes sza­porítóanyag-előállítás és a be­teg növények megsemmisítésé­ből áll. A baktériumok a fertő­zött növényi részekkel, talajjal és fertőzött vízzel könnyen szét- hurcolhatók. A fertőzés sebeken, sérülése­ken történik általában. Jelleg­zetes tünet a föld alatti részek, a szártő rothadása, vagy a le- vélzeten látható először vilá­gos, üveges, nedves időben nyálkás folt. A réz hatóanyag­tartalmú szerek a levélzeten lé­betegségei vő fertőzés terjedését bizonyos fokig gátolják. A beteg növé­nyeket távolítsuk el, a talajt 2-5 százalékos formaldehiddel fertőtlenítsük. A túl nedves, me­leg környezet a baktériumos be­tegségeknek kedvező. A gombák által okozott be­tegségek közül a palántadőlés, fehérpenészes rothadás és a szürkepenész a leggyakoribb. Palántadőlést előidéző gombák már csírakorban támadják meg a növényeket. Védekezésként a Zinebes beöntözést, szellőzte­tést javasoljuk. A fehérpenészes röthadás a cikláment és a dá­liát károsítja a leggyakrabban. A fertőzött, elhalt növényeken vattaszerű bevonat látható. Vé­dekezésként a beteg növények eltávolítása és teljes talajcsere javasolható. Szürkepenész csak a legyen­gült növényeken fordul elő. A leveleken, száron vastag, szürke porzó penészbevonat látható. A károsított növényi részek eltávo­lítása után a Chinoin Fundazol vagy a Topsin—M 70 WP szer­rel való védekezés javasolható. Dr. Frank József

Next

/
Thumbnails
Contents