Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-09 / 8. szám

© Dunántúli napló 1981. január 9., péntek tudomönyos érdekességek Gumóból pehely Vajszlón épül fel hazánk első burgonyafeldolgozó üzeme D fejlett országokban több mint egy évtizede széleskörű­en használják különféle ételek készítéséhez a burgo- nyaszáritmányokat — pehely, csipsz granulátum, vagy liszt formájában — melyből több mint százféle étel készíthető. Hazánkban viszont jelenleg még eléggé korláto­zott a felhasználása, főként azért, mert a szükséges mennyi­séget importból szerezzük be, mivel Magyarországon még nincs burgonyapehely-készitö üzem. A technológiai gépsor szive, a pelyhesitö dobszáritó. U ogy került a ■■ bab a közép­európai országok­ba? Charles d'Ec- luse francia bota­nikus 1571-1587 között II. Maximi- lán uralkodása idején Bécsben ki­rályi kertészeti fő­felügyelő volt. 1562-ben botani­kaprofesszorrá ne­vezték ki a bécsi egyetemen. Écluse egy 1564-es spa­nyolországi utazás alkalmából ismer­te meg az észak­amerikai konti­nensről származó közönséges babot, és a Braziliából származó török babot, ő volt te­hát, aki a mago­kat behozta Kö- zép-Európába. A bab útja Bécsben szétosz­totta barátainak, azok szaporítani kezdték. így ter­jedt el a nálunk is jól ismert és köz­kedvelt karósbob (paszuly) Európá­ban. Franciaország­ban a bablisztet hamarosan kozme­tikai célokra kezd­ték felhasználni és a zsirosbőrű fran­cia hölgyek áld­hatták e fehérje­dús táplálék, mint melléktermék ha­tékonyságát. Az amerikai kontinensről szár­mazó bab napja­inkban jelentős élelmiszer nálunk és az európai ál­lamokban. A kon­zervgyárak számá­ra az európai or­szágokban zöld­babszedéshez gé­peket szerkesztet­tek. A szedési na­pokat általában pontosan előírják, hogy csak az egy nap alatt feldol­gozható mennyi­ség kerüljön min­dig be a gyárak­ba. A tudomány jóvoltából napja­inkig a babból nagy forma- és lajtagazdagságot sikerült létesíteni. A bab kultúrhistó- riájára pedig a régi írások emlé­keznek .. . flz óriásfenyő halála A legnagyobb fogyasztók egyébként a kenyérgyárak, a konzervipar, amely a búzaliszt helyett a burgonyalisztet hasz­nálja fel a gyermektápszerek előállításához - a lisztérzékeny gye'rmekek védelme érdekében - de a felhasználók közé so­rolható a vendéglátóipar és a kórházak is, amelyek a sterili- záltsága miatt alkalmazzák előszeretettel a burgonyaké­szítményeket. Ám az ára meglehetősen ma­gos: az import, tonnánként ezer-ezerháromszáz dollárba kerül. Többek között ezt vette figyelembe a Szentlőrinci Álla­mi Gazdaság, mint a hazai burgonyatermesztés egyik gesz­tora, mikor úgy határozott, hogy fel kívánja építeni hazánk első/ burgonyapehely előállító üzemét. A nyugati importból származó beruházást várhatóan ebben az évben megkezdik Vajszlón, és minden valószínű­ség szerint a jövő esztendőben már meg is indulhat a próba­üzem. A Magyarországon elsőként megvalósítandó burgonyape­hely üzem évente 13 000 tonna burgonyából 2000 tonna pely- het állít elő, amely a sürgetően jelentkező hazai igényeket tel­jes mértékben fedezi majd és ezzel megszüntethető lesz az import. Az üzem létesítésével megvalósulhat a burgonya élel­miszeripari feldolgozása, amely- lyel egy hosszabb ideig eltart­ható. béltartalmát tekintve rendkívül értékes, kiváló minő­ségű és széles körűen felhasz­nálható terméket nyerhetünk. Országos felmérés szerint a kü­lönböző élelmiszeripari termé­kekhez mintegy kétezer tonna burgonyapelyhet használnak fel, és az előrejelzések szerint az iaénv°k a iövőh»n tovább nő­nek. A megvalósítandó beruhá­zás a burgonvatermesztés telies vertikumát biztosíthatja, a hely­Nyugat-Európában juhász­hiány van. Hollandiában évek­kel ezelőtt újságokban hirdet­ték, hogy juhászokat keresnek. Az NSZK-ban szintén kevés a juhász. Ebben az országban a hatvanas évek közepén indult el a juhtenyésztésben a vissza- fejlődési folyamat. összehasonlításul csak any- nyit, hogy 100 évvel ezelőtt Né­metországban 30 milliós juhál­lományt tartottak nyilván, tehát minden egyes német polgárra egy juh esett. A juhászhiányra más európai ország is panasz­kodik. Franciaországban azt is felhozzák, hogy egy alpesi táj idillikus hangulatához annyira hozzátartozna a legelésző nyáj, de egyre kevesebb a pásztor, a juhász. A magyar juhtenyésztés még az Árpád-ház idejére nyúlik vissza. A juhtenyésztés Árpád­kori jelentőségére több korabeli oklevél utal. IV. Béla Buda vámjogát szabályozó 1255. évi vámtarifája szerint minden itt vásárolt vagy eladott falka juh után egy dénár vámot kellett fizetni. A magyar juhtenyésztésben a nagy fellendülést a merinókor- szak indította el. A merinó ju­hot 1773-ban Spanyolországból hozták be Magyarországra, és ben megtermelt termék gazda­ságos, kiváló minőséget adó feldolgozását teszi lehetővé. Mint első, burgonyát feldolgozó élelmiszeripari üzem, a későb­biek során lehetőséget nyújt­hat a további fejlesztéshez is, így a burgonyagranulátum, il­letve liszt gyártásának a bein­dításához. Az olvasó számára érdekes lehet a hazánkban eddig még nem alkalmazott technológia vázlatos ismertetése. A burgo­nya szárazon, előtisztítva kon­ténerekben érkezik a feldolgo­zó üzembe. A gépsor első be­rendezése a konténert saját tar­tályába üríti, amelyből szabá­lyozott intenzitással mehet to­vább az alapanyag. A burgo­nyatisztítás egy dob rendszerű mosó, kőleválasztó berende­zésben történik. A héjfel lazítást legalább tíz atmoszféra nyomá­sú gőz végzi. A gőzhámozó utón, a fellazított héj a száraz héjleválasztón ledörzsölődik, majd a burgonyát vízzel leöb­lítik, hogy a hámozós során ki­vált keményítőt eltávolítsák. A már hámozott és lemosott bur­gonyaszemek közül az ellenőr­ző szalagon választják ki a mé­ret-, alak- vaqy színhibás gu­mókat. Az ellenőrzött gumók az átmeneti tárolóból a sze­letelőbe kerülnek, ahol ismét leöblítik róluk a keményítőt. A szeletelt burgonya előfőzését 85 Celsius fokon végzik, amely huszonöt percig tart. A vissza- hütést követően a burgonya egy nagynyomású qőzzel fűtött csigás rendszerű főzőbe kerül, majd megtörik - perforált la­pon sajtolják át — és dobszá­rítón szárítják. A félkésztermék innen a pelyhesítőbe kerül, ahol egy verőszerkezet pehely- lyé töri, illetve aorítia a szárít- mányt. A készterméket ezután húsz kilogrammos papírzsákok­ba csomagolják. Dr. Joó József ugyanabban az évben alapítot­ták Budaörsön az első merinó törzsjuhászatot. A merinó gyap­jú finom, simulékony, sűrű nö­vésű, fürthosszúsága 4—10 cen­timéter. A bőrben és függelé­keiben festőanyag nincsen, ezért a gyapjú színe általában fehér. A XVIII. század második felétől kezdve a merinónak szá­mos válfaját tenyésztették ki Magyarországon. A múlt században a Francia- országból behozott rambouillet juh is fontos szerepet játszott a magyar juhtenyésztésben. A magyar fésűsmerinó juhot sze­lekcióval, valamint a rambouil- letval, a német fésűs juhval és a német húsmerinóval tör­tént keresztezésük után 'alakí­tották ki. A magyar fésűs­merinó évi nyírósúlya 4—6 kg között változik. A juhtenyésztés fontos nyers­anyagokat: gyapjút, prémet, bőrt, húst, tejet, sajtot szolgál­tat a népgazdaság számára. Magyarországon 1935-ben 1,4 millió volt a juhállomány, ma ez a szám meghaladja a 3 mil­liót. Az állomány 90 százaléka állami gazdaságokban és tsz- ekben található. A juhonkénti átlagos hozam gyapjúban 3,5— 4 kilogramm között mozog. A világ legnagyobb élő szer­vezete a kaliforniai óriásfenyő — Sequoia gigantea — az „örök élet” titkának őrzője, A tudó­soknak eddig nem sikerült ter­mészetes okból, betegségtől, vagy öregségtől elpusztult egyetlen ilyen fát sem találni­uk. A Sequoia giganteák csak­is a favágó baltájától, vagy ta­lajerózió következtében dőlnek ki. Még a Sequoia Nemzeti Parkot nemrég végigpusztító, eddigi legnagyobb kaliforniai erdőtűz is meglepően kevés kárt tett bennük. A kutatók megál­lapítása szerint a fa fennmara­dásának egyik titka fél méter­nél vastagabb, nem gyantás, rostos kérge, amelyen csak az ismételt erős tüzek tudnak át­hatolni. Az átlagos erdőtűznél kétszer forróbb propán fáklya Az afrikai méhek kellemet­len, agresszív tulajdonságúak, de sok mézet adnak. Ezért egy brazíliai kutatóintézetben hoz­záláttak a tenyésztésükhöz, az­zal a céllal, hogy nagy mézter­melésük fenntartása mellett megszelídítik őket. Mielőtt azonban célt értek volna, ti­zenegy afrikai méhanya a he­rék és a munkásméhek rajai­val kiszabadult az intézetből, és azóta mindinkább benépe­sítik Brazíliát. Szúrásaikkal már tíz embert megöltek, és szá­mos lovat, kutyát, macskát, pulykát és disznót elpusztítot­tak, Előfordult, hogy egy gyer­mekcsoportot támadott meg egy afrikai méhraj, és a rend­őrségnek lángszórókkal kellett beavatkoznia. — egy kéndarabhoz erősítve — több óra alatt csupán kis üre­get égetett ki belőle. Az egyik fatörzs belsejében nagy üre­get égettek a lángok, a fa mégis tovább él és növekszik. Másik védekezőszere a tan­nin, amely mind a fatestben, mind a kéregben megtalálható. Ez ellenállóvá teszi a növényi kártevőkkel és rovarokkal szem­ben, Az erdőben fekvő kidőlt Sequoiák évszázadokig egész­ségesek maradnak. Legveszedelmesebb természe­tes ellensége az erózió. A fá­nak nincs karógyökere, így a hatalmas óriás sekély gyökér­zetének széles tányérján egyen, súlyozza magát. Ha erózió kö­vetkeztében megszűnik az egyensúlya, a fa eldőlhet, bár még ereje teljében van. *------------------------------­A z afrikai méhek az elmúlt évek során annyira elszapo­rodtak Brazíliában, hogy min­den intézkedés ellenére meg- akadályozhatatlannak látszik további előrenyomulásuk Ar­gentínába, Kolumbiába és Kö- zép-Amerikába, Az USA mele­gebb vidékei elsősorban Kali­fornia — is el lehetnek készül­ve az afrikai méhek inváziójá­ra. Terjedési sebességüket éven­ként 300 kilométerre becsülik. A brazil mezőgazdasági mi­nisztérium törvényben rendelte el az összes afrikai méh kiirtá­sát. A méhészek azonban ne­migen tesznek eleget a törvény rendelkezéseinek, mivel a nagy mérhozam rendkívül csábító. A német és olasz méheket Brazí­lia ncgy területeiről már töké­letesen kiszorították az afrikai méhek. A juhtenyésztés múltja és jelene Embereket is megtámadnak az afrikai méhek R hazai hírlapirodalom megindításának évfordulója alkalmából Emlékülés az akadémián Az idén 275 esztendeje an­nak, hogy megjelent a Mercu- rius Hungaricus, a Rákóczi szabadságharc eseményeinek hiteles bemutatására szánt la­tin nyelvű újság első száma. Ettől számítják a hazai hírlap- irodalom megindítását. 1981-re egy másik jeles sajtó-évforduló is jut: 200 éve, hogy napvilá­got látott az első magyar nyel­vű lap, a Magyar Hírmondó. E kettős jubileum alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztályának sajtótörténeti bi­zottsága és a Magyar Újság­írók Szövetsége emlékülést ren­dezett csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián. Szabolcsi Miklós akadémikus, osztályelnök bevezetőjében el­mondotta: ma, amikor a politi­kai és gazdasági igények elő­térbe állították az életmód-ku­tatást, különös jelentősége van a sajtónak, mint éppen az életmód, a szokások megörökí- tőjének és tanújának, egyszer­smind formálójának, alakítójá­nak. Egy új marxista művelő­déstörténetnek épp ezért egyik legfontosabb alkotórésze a saj­tó vizsgálata. Ezt követően Pálfy József, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke köszön­tötte az emlékülést, hangsú­lyozva, hogy a magyar sajtó legkiválóbbjai mindig a társa­dalmi haladást szolgálták, a jó ügy érdekében fogtak tollat. Az emlékülésen Köpeczi Bé­la akadémikus, Kosáry Domo­kos, a történelemtudományok doktora, Sziklay László, az iro­dalomtudományok doktora és Kókay György, az irodalomtu­dományok kandidátusa tartott előadást. Egyebek között rámutattak: az anyanyelvű sajtó egyik lé­nyeges sajátossága volt, hogy maga is cselekvő részesévé vált annak a jelentős és a polgári nemzetállam kialakítását célzó mozgalomnak, amely a nemze­ti nyelv kifejlesztéséért szállt síkra. PÉCS SZÜLETTEK: Oszlopon? Zoltán, Ma- tus Attila, Hofecker Mónika, Szik Roland, Eicher László, Szabó Nor­bert, Juhász Beatrix, Kapitány Dá­niel, Kocsis Zsuzsanna, Kocsis Eve­lin. Grim Erzsébet, Bácskai Gábor, Müller Balázs, Juhász Eszter, Torbó Eszter. Acs Réka, Antal Gabriella, Horváth Zoltán, Krizsán Karolán, Váczi Gábor, Cziráki Sebestyén, Jóni Gyula, Tóth István, Gál Dezső, So­mogyi Gergely, Somogyi Dénes. Kohl Zsóka, Sánta Mónika, Nagy Zoltán, Dani Róbert, Takács Krisztián, Bin­der Balázs, Szentiványi Hedvig, Szomor Edina, Garamvölgyi Zsolt, Légrádi Szabina, Pataki Éva, Kovács Tibor, Békés Norbert, Balog Szilvia, Petre Veronika, Strigán Tímea, Grá- wics Tímea. Perényi Zita, Szántóy Dóra, Oláh Anikó, Kádas László, Bősz Orsolya, Zvornik Gábor, Dobosy Gabriella, Papp Klaudia. Wally Ro­land, Kovács Andrea, Csömör Ger­gely, Dobszay Linda, Vétek Nikolett, Márton Szilveszter. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Horváth Attila és Szávics Erika, Gaál Attila és Kisfali Julianna, Babos István és Varga Ilona, Révész István és Müller Judit, Ivsics János és Borbás Mária. MEGHALTAK: Rack Béláné Jandó Anna, Bodor János. Trapp József, Molnár Józsefné Lács Teréz, Szabó Sándorné Marton Katalin. Varga Jánosné Szávorits Ilona, Nikics Lu- kácsné Kozáry Julianna. Platnyik Mi- roszláv, Kiss István. Ördög István, Mánfai Györgyné Hartung Regina, Bencze János, Illés Gyuláné Jozipo- vics Anna, Szellár Ferenc. Smantik Ferenc, Erdős Ferenc, Németh Jó­zsefné Kéri Mária, Diskav József, Al­bert József, Szemelácz József. Apa- rácz Péter, Hérincs László, Dósa Fe­renc, dr. Matheovits Ferencné Tabai Ivánka, Mensáros Andorné Angyal Ilona, Lövi Jánosné Gyurgyik Vero­nika, Szili László, Gyimesi György. Gadó Antalné Wagner Teréz, Czakó György, Valony Mihályné Keresztesi Margit, Kovács Nándorné Vidaházi Ilona, Schvartz Józsefné Erii Francis­ka, Francsics Istvánné Bartol Ivka, Bakó Éva, Porrogi Tivadar, Fuchs Fülöpné Geist Rozália, Gyetvai Györgyné Békés Julianna, Nagy La­jos, Verebi Albert, Finta József. Petz Jánosné Pfeil Borbála. Szepes József, Máli Györgyné Budai Erzsébet, Ko­vács Józsefné Simotics Julianna, Hosszú Rozália, Engesszer Viktorné Szava Zsófia, Reizinger Vilmos, Ko­vács Jánosné Meszes Sára, Bodjo Mi- hajl, Lemel Ferenc, Dudás Jánosné Zámbó Mária, Keserű Sándorné Sági Lídia, Misángyi Lajosné Nagy Ro­zália, Kazi József, Mahner Ede, Opicz Jánosné Bölöcz Katalin, Papp Lajos­né Jakab Anna, Molnár Jánosné Hajdú Rozália, Antal Györgyné Ritter Margit, Rukta Etel, Molnár József, Katona Jánosné Budicsi Julianna, Kövecses István, Kiepe Ferenc, Ró­nai Antal. Szabó Pösztör Mihály, Garádi Jánosné Demini Stefánia, Meggyesi István, Biró Lajos, Dinnyés László, Szabó Sándorné Laikó Anna. Tiringer Józsefné Hári Etelka, Kővári Józsefné Kis Rozália, Arbanász Gyu­láné Acs Ilona, Rudolf Andrásné Hof- fer Magdolna, Farkas Pál. Schwarcz- felder Józsefné Mikolics Mária, Pie- gel János, Dedovácz János, Kostya- lik Antal, dr. Losonczy István. Hor­váth József, Obernik Lajosné Panács Anna, Szeaö Károlyné Honfi Mária, Avnarov Miklósné Gubenyák Anno. Párkányi Gyula. Hebenstreit Jenöné Szajkó Anna, Solymosi János, Hor­váth Béláné Jónás Mária. SIKLÓS SZÜLETTEK: Joncsár Zoltán, Dudás Zsolt, Ivánics Edvárd Györay, Loboda Andrea, Jovánovics József, Tószegi Krisztina. Ujj Péter, Szabó Anita, Illés Enikő. Szalai Zsanett, Knotik Ildikó, Deák Adrien, Tariányi Ferenc, Vócsa Szilvia. Simon László, Moso- nyi István, Kőszegi Andrea, Könnyű Tamás József, Kántor Melinda, Tiha­nyi Noémi, Szűcs Tibor. Petrovics Attila, König Zsolt István, Czárth Beáta, Szűcs András, Torma Csaba, Bak Fruzsina, Kozák Brigitta, Pörgős Sebestyén, Szpisják Pál, Tamási Ber­nadett. Nagy Zsolt, Horváth Nikolet­ta Csilla, Vida Laura Ildikó. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szalai Gábor és Poszavácz Mária, Biliczki Pétéi* és Krékitv Julianna. Takács Zoltán és Petrovics Gizella, Simon László és Kovács Edit Erzsébet. MEGHALTAK: Németh Varga Sán­dor, Freund Pálné Zett Mária, Me­cseki Miklósné Jovánovics Mária, Molnár István, Kis-lván Jenőné San- dó Margit, Pécsi Sándor, Kosa Gyu­láné Kiss Iza, Nagy János, Vojtek Lajos, Juhász István. Göb Józsefné Emmert Anna, Püspöki Ferenc, Sá- rosi Mátyásné Besenyei Erzsébet, dr. Lengyel Józsefné Sárközi Zsófia, Hir> re Lajos, Rattinger Ilona. Egészségügyi szolgálat Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel bet egek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget^ vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések Honvéd Kór­ház. Koponya- és agysérülések: Ideg­sebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon:: 11-169, Munkácsy Mi­hály utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyer­mekbetegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpolikli- nika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- ""szes. Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10 9. sz. gyógy­szertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390, este 7-től reggel 7 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents