Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-07 / 6. szám

1981. január 7., szerda Dunántúli napló 5 . ............intézkedések helyett Ö nállóan kereskedjenek a zöldség-gyümölcs forgalmazó szervezetek Megszűnt az állami támogatás Csak a jól dolgozó zöldértek maradnak talpon A hazai sajtó egyik „örök­zöld" témája a zöldség-gyü­mölcs kereskedelem. Mert vagy sok az áru és akkor a terme­lő nyakán marad a felesleg, vagy kevés, ez esetben a fo­gyasztó kosara marad üresen, 'illetve a gyengébb minőségű áru is magasabb áron kerül a kosárba. Tavalyelőtt tízezer ton­na burgonya ment tönkre, vált eladhatatlanná, most viszont nem termett meg az ország szükséglete. Köztudott, hogy burgonyát kell importálnunk. Sok, és tegyük hozzá gyak­ran jogos vád éri a fogyasztók és termelők között ütközőpont­ban lévő Zöldség-gyümölcs ke­reskedelmet. Hosszú az áru út­ja, sok kézen megy át a ter­mék, romlik az áru minősége, udvariatlanok a boltosok, s „ráütnek” a vevő kezére, ha a pénzéért a jobb minőséget válogatja ki. Ma már azt is vitatják, szükség van-e a zöldértekre, mint a begyűj- si időkből ránk maradt felvá­sárló szervezeteikre. Főként ma, amikor már nem is felelősek sem az ellátásért, sem a ter­meltetésért, amikor megszün­tették ar átvételi kényszert, te­hát a feleslegeket’ nem köte­lesek megvásárolni. Vas me­gyében például egyáltalán nem működik zöldért, mégsem üresek a zöldségboltok. A sok átszervezés — amely mind csak cégtáblacserét eredményezett — után, most ismét a zöl­dértek korszerűsítésének kér­dése került nopirendre. Ez az égető téma adott ak­tualitást annak a vitafórumnak, amelyet a Magyar Közgazdasá­gi Társaság Baranya megyei Csoportjának szövetkezeti munkabizottsága rendezett teg­nap Pécsett, a Baranya me­gyei ZÖLDÉRT klubtermében. Dr. Pintér György, a ZÖLDKER vezérigazgató-helyettese ismer­tette a zöldség-gyümölcs keres­kedelem további fejlesztésének új koncepcióit, amelyek rövide­sen a gazdaságpolitikai bizott­ság elé kerülnek jóváhagyás­ra. Újabb átszervezés helyett ér­demi változtatásra van szük­ség — mutatott rá az előadó. Az első lépés megtörtént, fel­oldották a területi határokat, megszűnt a termelő piacok áfész és zöldértek közötti felosztása és megvonták az ál­lami dotáció nagyobb részét. A Csongrád vagy Báos megyei termelők ez évtől bátran köt­hetnek szerződést mondjuk a Baranya mogyei ZÖLDÉRT-tel, vagy a budapesti nagyvásár­csarnokkal, ha ezek a vevők jobb szerződéses, illetve ár- konstrukciókat biztosítanak szá­mukra. Az elkényelmesítésre hajlamosító felvásárlás helyé­be a szó szoros értelmében vett kereskedelem lép. A verseny­ben csak az a szervezet ma­rad talpon, amely a társada­lom számára hasznos és szük­séges munkát tud felmutatni. Amelyik erre nem képes, az előbb-utóbb megszűnik, A jövőben nem adminisztra­tív intézkedésekkel — mivel ezek nem hozták meg a várt eredményt — hanem a végter­mék célú vertikális integráció­val kell a kertészeti ágazat ha­tékonyságát növelni. Tágabb teret kell adni az automatiz­musnak. A jelenlegi keresleti piac helyett enyhe kínálati pi­acot kell kialakítani, ahol a fogyasztói igény dönti el, mi­ből mennyit termeljen az ága­zat. A zöldség-gyümölcs keres­kedelem hatodik ötéves tervi fejlesztéseinek központjában a zöldség-gyümölcs előfeldolgo- zás, csomagolás korszerűsítése és a tartósító kapacitások — értékmentés — bővítése áll. A rendelkezésre álló 1,5 milliárd forintot főként e célokra, a minőségjavításra és a válasz­tékbővítésre használhatja fel a kereskedelem. — Rné — Az Iparterv tervei Tevékenységének kiszélesíté­sével rugalmasan alkalmazko­dott a megváltozott gazdasági körülményekhez az Ipari Épü­lettervező Vállalat — mondotta keddi sajtótájékoztatóján Fü- löp Imre, az Iparterv igazga­tója. A műszaki tervezésen túl­menően egyebek között vállal­koztak műszaki ellenőrzési fel­adatokra; az ipari épületek tervezésén kívül üdülőövezetek, sportlétesítmények és lakóház­felújítások műszaki dokumentá­cióinak elkészítésére is. Növel­ték a szellemi exportot, am! 1980-ban elérte a 25 millió forintot, a vállalat teljes mű­szaki tervezési teljesítményé­nek 11,5 százalékát. Ezeket a kedvező tendenciákat erősítik tovább az idén, egyebek között bővítik a gyorsan és gazdasá­gosan felépíthető könnyűszer­kezetes létesítmények tervezé­sének kínálatát. OTP-sajtotafekoztato Változások a betét- és hitelformákban Növelni a betétállományt, alapot teremteni a hiteligényeknek fMunkatársunk telexjelentése) — Az OTP szocialista pénzin­tézmény, célkitűzéseivel a nép­gazdaságot Kell szolgálnia - hangoztatta tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján dr. Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénz­tár vezérigazgatója. Az OTP arra törekszik, hogy jól gazdálkodjon a rábízott így közlekedünk mi Ahol ugyancsak elkelne az aszfaltozás: kátyúk a Konzum Aruháznál Középiskolások mozija Iskolamozi lesz Bara­nyában, az általános isko­lások után most a középis­kolások részére is, kihasz­nálva mindazokat a lehe­tőségeket, melyek a film­ben, mint művészeti ágban és mint ismeretadó kom­munikációs eszközben rej­lenek. Baranya megye és Pécs város Tanácsa műve­lődésügyi osztálya, a me­gyei Pedagógustovábbkép­zési Intézet, valamint a Moziüzemi Vállalat közö­sen dolgozta ki az egy- egy iskolai osztálynak szóló filmprogramot irodalom, történelem, ének-zene, va­lamint világnézet tantár­gyakra, illetve az osztály- főnöki órák anyagára. Négy filmet látnak így a következő félévben egy- egy évfolyam tanulói, s a következőkben tanévenként 8—10 alkotást. A negyedi­kesek történelmi tanulmá­nyaikhoz az Októberi va­sárnap, a harmadikosok a Patyomkin páncélos cí­mű alkotást nézik meg. Esztétikai szempontból is értékes alkotásokat válo­gattak tehát össze a szer­vezők. Az irodalmi témákat az Édes Anna, az Antigo­né és a január 19-én el­ső programként szereplő Talpalatnyi föld című fil­mek képezik. Nyolcezer kö­zépiskolás számára szerve­zik meg az iskolamozit Ba­ranyában, a kisebb lét­számú osztálycsoportok Csúszkálunk, bukdácsolunk... Jeges úttestek, rugótörő kátyúk „Merre megyünk?" — kérdezi a járőrkocsi vezetője. Már ép­pen válaszolni akarok, amikor az URH-s rádión keresztül se­gélykérő hívás hallatszik, egy másik rendőrautó a központot kéri, hogy küldjön ki egy men­tőt a Körösi Csorna Sándor— Ybl Miklós utca kereszteződé­séhez. Egy nő a jeges úttesten elcsúszott, megütötte magát és a járőrkocsiban ülve várja az orvost. Odamegyünk. A hölgy meg­ijedve, sírásra görbült szájjal az autó hátsó ülésén, arrébb, a sarkon egy sapkás asszony nagy hirtelen két marokkal kez­di sózni a kérdéses jégfoltot. ,,Nem a járdán csúszott el, hanem a gyalogátkelőhelyen" — magyarázza, „az viszont már nem az én területem. Többször mondtam már, hogy baj lesz, mert az utcaseprők nénit csinál­nak semmit" — mondja, s mint kiderül, a szomszédos épület házfelügyelője. Területének ha­tára és a korcsolyapálya síkos­ságé jégfelület között tíz centi a távolság ... Jéggel nemcsak jtt, hanem másutt is találkoztunk tegnapi közlekedési őrjáratunk során, A jeges útszakaszok felsorolása helyett mindössze két veszélyes utcára hívom fel most a figyel­met: az egyik az Aradi vérta­núk útja, a másik pedig a Vak Bottyán utca. Mindkét helyen a meredek, becsatlakozó ut­cákról lefolyt és megfagyott víz táncoltatja meg a gépkocsikat. Jó lesz figyelni, inkább fékez­ni, mert lehet ez súlyosabb kö­vetkezményekkel járó tánc is. Az eddigi tél igencsak „ke­zelésbe" vette a pécsi utcákat. Egymást érik a kerekeket el nyelő kátyúk, a vízmosta göd­rök, úthorpadások, amelyekbe nem éppen öröm belehajtani. A Diósi úttól kezdve a Kulich Gyula utcán át a Vak Bottyán utcáig figyelhettünk meg ilyene­ket, s a „leltár" azonban ko­rántsem teljes. Ami vigasztaló: a kátyúk, gödrök, lyukak eltün­tetése megkezdődött, a Bem utcában például kedd délelőtt aszfaltozó gép dolgozott seré­nyen a tél eddigi nyomainak eltüntetésén. Ahogy tapasztal­tuk, egy darabig nem marad munka nélkül Pécsett. Végezetül egy tegnap dél­előtti (s remélhetően mór nem is aktuális) észrevétel: a hétfő esti-éjjeli szél kukásedényeket sodort a Felsővámház utca aszfaltjára. A szemetesedények a járdáról belógva akadályoz­ták a forgalmat. Bízzunk ben­ne: ez azóta feltűnt a házmes­ternek is. H. L. szamara is. G. O. összegekkel. A sajtótájékozta­tón elhangzottak alapján el­mondhatjuk: jó kezekben von­nék félretett forintjaink. Az fi- ötéves terv időszakában betét- állományunk több mint 63 mil­liárd forinttal nőtt és 1980 vé­gére elérte a 144 milliárdot. Az OTP hogyan forgatta ezt a te­temes összeget? — A tervidőszakban 134 mil­liárd hitelt kaptunk, 69 milliárd forintot lakásépítésre és vásár­lásra Ebből 150 ezer családi ház, 30 ezer társasházi lakás felépítése és 120 ezer lakás megvétele vált lehetővé. 155 ezer tanácsi lakás építését is támogatták, ugyanakkor 68 ezer lakás is megépült OTP beruhá­zásban. Ez utóbbinak többségét a fiatalok kapták, elsősorban munkáskedvezménnyel. Közép- és rövidlejóratú fo­gyasztási és termelési hitelt az elmúlt tervidőszakban 8,5 mil­lió esetben fizettek, 65 milliárd forint összegben. Egyre többen fordulunk hite­lért a takarékpénztárhoz és a takarékszövetkezetekhez, az idei kölcsönóllomány várhatóan 15,7 milliárd forinttal emelkedik. A postai takarékszolgálatnál el­helyezett pénzünket is beleért­ve, a számítások szerint csak 8 milliárd forinttal növekszik. Ezt a pénzintézmény az eddigieknél is nagyobb kamatszázalékokkal és kedvezményekkel igyekszik ellensúlyozni. Például a taka­réklevél három év után tovább­ra is 6 százalékkal kamatozik, de további kettő, azaz összesen öt évig tartó elhelyezés esetén már 7 százalék kamatot fizet és visszamenőleg is mind az öt esztendőre. Az ifjúsági betét korhatárát 0—35 évre módosították, és a felső összeghatár ezentúl ki-ki anyagi helyzetétől függ. (Külön kölcsön címen az eddiginél na­gyobb összeget lehet felvenni, az eddigieken túl emeletráépí­tésre és toldalék építésére is.) Az átutalási betétszámlán le­vő összeg az eddigi 3 százalék helyett 4 százalékkal kamatozik, a kezelési költséget viszont az OTP a tételenkénti egv forint­ról három forintra emeli. A bu­dapesti számlatulajdonosok jú­lius 1-től csekkfüzetet kérhetnek az OTP-től, erre nekünk ba­ranyaiaknak még várni kell. A lakáskérdés megoldásában továbbra is támaszunk a taka­rékpénztár. Családi ház építésé­nél az országban 420— Bara­nyában 19 — kiemelt településen a kölcsön felső határa 200 ezer forint, míg az ajánlott tervek alkalmazása esetén az ed­diginél is. magasabb összegű kölcsön kapható. Ezek és szá­mos egyéb kedvezményt nyújtó intézkedés január 1-től élnek, de április, illetve július 1 -töl még újabbak is érvénybe lép­nek. Érdemes felkeresni az OTP- fiókokat és takarékszövetkezete­ket azoknak, akik részletesebb felvilágosítást várnak. Murányi A legdrágább vadvirág Szíjártó Tibortól, a nagy- harsányi kőbánya üzemveze­tő-helyettesétől tudtuk meg, hogy február helyett már most nyílik a magyar kikerics a Szársomlyó-hegyen. Az el­ső kikericsek karácsonykor szirmot bontottak, de az új évi enyhe és főként napos időben egyre több nyílik ki. Az ország legrégebben, épp 45 éve védett mediterrán vadvirága hazánkban egye­dül ezen a helyen honos. Idős Reuter Camilló pécsi egyetemi tanár tanácsára tették védetté. Természetvé­delmi értéke nagy, csupán egy szál ietépéséért ezer, sőt súlyos esetben három­ezer forint bírságot is ki­szabhat a helyi tanács. A biológusok még több- mint százezer tövet tartanak nyil­ván. Rádió mellett. Durrantyú és törökméz... Bizonyára emlékeznek rá, ma egy hete, vagyis Szilveszter ncpjának reggelén a rádió műsorvezetője jó és derűs szil- veszterezést kívánt nekem (jha igen!, meg még tízmillió tár­samnak) és mondta, hogy a pestiek is készülődnek az év utolsó nagy vásárlási rohamá­ra, az alkalmi árusok már haj­nalban kínálták a papírtrombi­tát, színes papírgirlandokat, szerpentineket, papírcsákókat, konfettit mázsaszám, azt is mondták, hogy az alkalmi áru­sok mintegy színfoltjai a vá­ros utcáinak, szóval így szép és kerek a világ. Nekem ugyan halványan még fel- rémlett a karácsonyi ka­rácsonyfavásár — szintén Pes­ten — amikoris potom 800 forintért árulták a fenyőfát, igaz, hárommétereset, és Pé­csett is —, de itt már csak há­romszázat kértek érte az utca­sarkokon az „alkalmi színfol­tok", de hát mi kisváros va­gyunk, kis pénz, kis fa. No de egye fene, fölkeltem, megfésülködtem és már dél­előtt elindultam hazulról, hogy elvegyüljek a Kossuth utcai so­kaság között, és ünnepeljem az esztendő utolsó napját. Az ut­ca elején mozgó- és hokedlin ’ülő árusok fennhangon csalo­gatták a tömeget, vásároljanak papírsapkót (50 forintért), gir­landot (60 forintért), színes lampiont (80 forintért), holott e kellékek bármelyikét a papír­boltokban harmad- vagy ne­gyedáron megvásárolhatta volna a mulatni vágyó nép, ha . . . ha korábban észbekap. De nem kaptak. Először arra gyanakodtam, hogy az állami girland- és papírtrombitagyá­rak lemaradtak a tervteljesítés­sel és kevesebb papírholmi ke­rült a dolgozók ünnepi asztalá­ra. De aztán valaki megsúgta a Széchenyi téren, hogy az ipar tisztességesen viselkedett (mint mindig és mindenben . ..), csu­pán az alkalmi árusok már jó­val az ünnepek előtt olcsón felvásárolták ezeket a díszítő­elemeket és várták az alkalmas pillanatot: amikor a kereslet a tetőfokára háao*t. ők meaie- lentek a oiacon és a vásárló képébe röhögve gyakorolták a szabadáras kereskedelmet. És nincs ebben semmi kockázat, mert ha valamelyik netán a késő esti órákig nem ad túl a portékán, majd eladja a kö­vetkező szilveszterkor. Azt is megsúgták, hogy a sarkon — ott bizony, az a szép cigánylányka — zsebből persze, de durrantyút is árul. Tízért tart­ja, de ötre leengedi darabját. Világos, veszek durrantyút. Fenntartással fogadott, egy pil­lantással végigmért: „Maga nem rendőr?" Megnyugtatom: „A rendőr egyenruhában jár. Mint azok ott, látio?" — mutat-. tam az újsógosbódénál álló három szolgálatos rendőrre. Színes szoknyája zsebéből elő- szómolt tíz darab vékonyka és rövid kis akármit, mindegyik vé­gén kanóccal. Ezt kell meg­gyújtani. „Értek hozzá” — felel­tem fölényesen. Délután három órakor — amikoris komolyab­ban hozzáfogtam a szilvesztere- zéshez — népes társaságomban meggyúitottam n kanócot, egy nagy dörrenés és úgy éreztem, mintha valaki másfél léoésnyi távolságból oarittvával kilövi a szemem. Hideaborogatássnl át­kötve eavik szememet, csak úgy Vak Ro"»nn módjára szisrea- tem el éifélkor a Himnuszt és úgy felbőszültem az alkalmi árusokra, hoay méa a Szózatba is belekezdtem, de leintettek, haavjam abba ezt az eszetlen üvöltést. Hajnalban már lehig­gadtam. és csak fölényesen mosolvogtam kollégám pro­dukciója láttán, aki habsziva­csot evett törökméz gyanánt és csak egy kifogása volt: kicsit állott és rágós Pedia család­fájukon kimutatható, hogv ősei valamennvien szellemileg is épek, egészségesek vohak. Rab Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents