Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-05 / 4. szám

1981. január 5., hétfő Dunántúlt Tlaplo 5 Uj egyetemi szakok Új szakokat létesítenek, má­sokat viszont megszüntetnek az ország egyetemein. Az 1981. évi felvételi tájékoztató, amely ezekben a napokban jelenik meg — ismerteti az egyetemi oktatás újdonságait, az idei felvételi vizsgákra vonatkozó tudnivalókat. Közli a többi közt, Hogy az Eötvös Lorónd Tudományegye­tem bölcsészettudományi karán magyar és idegen nyelv sza­kon is képeznek majd szakem­bereket. A Szegedi József At­tila Tudományegyetem bölcsé­szettudományi karán pedig lesz magyar—történelem és történe­lem—idegen nyelv, a termé­szettudományi karon kémia— fizika szakpár is. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem bölcsészettudományi karán történelem—'idegen nyelv, va­lamint történelem—földrajz szakra is lehet jelentkezni, mi­közben a pedagógia—magyar— történelem szakra nem lesz fel­vétel. Úgyszintén a természet- tudományi karon a kémia—fi­zika szakra sem. A következő tanévtől Miskol­con is képeznek jogászokat. Át­menetileg, amig az itt létesített jogi intézet otthona felépül, a Nehézipari Műszaki Egyetemen kapnak helyet a jogászhallga- tók. Az idén is érvényesek az egyetemi és a főiskolai felvé­teli vizsqákra vonatkozó koráb­bi rendelkezések, előírások. A felsőoktatási -intézmények -nap­pali tagozataira az 1981-ben érettséqizők, és azok az érett­ségizett dolqozók kérhetik fel­vételüket, akik a 35 életévüket még nem töltötték be. A felvé­teli nyomtatványt a középisko­lások tanintézetükben kapják meg, az utóbbi években vég­zettek a fővárosi és megyei nyomtatványboltokban szerez­hetik be. A felvételi kérelemhez mellékelni kell a szükséges elő­képzettséget bizonyító iskolai bizonyítványt, oklevelet a kö­zépiskolai tanulmányi értesitőt, az önéletrajzot, az 1980-ban, vaoy azelőtt érettségizetteknek a hatósáqi, erkölcsi bizonyít­ványt is. A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyba •levőknek kérelmükhöz a mun­káltató írásbeli javaslatát is mellékelniük kell. Azok, akik 1980-ban vagy azelőtt, illetve esti és levelező taqozaton vé­gezték el a középiskolát, a fel­sőoktatási intézmény vezetőihez küldik kérelmüket A jelentkezők csak egv ha­zai felsőoktatási intézménybe adhatják be kérelmüket. Kivé­telek a művészeti főiskolákra, a néphadsereg katonai főisko­láira. vaqy a külföldi eayete- mekre jelentkezett fiatalok. Ezekben az intézményekben ugvanis január—március hóna­pokban — tehát korábban mint másutt lesznek a felvételik. Akik itt nem érik el a szükséges eredményt, Dályázhatnak más -intézményekbe ahol május— június időszakban lesznek a fel­vételik. Az idén is lehetséges az átirányítás A közaazdasó- gi eqvetemre felvételizők példá­ul jelentkezési lapjukon meg­jelölhetik valamelyik azonos kéDzésű intézményt: pénzügyi főiskolát, vagy kereskedelmi és vendéglátómon főiskolát, aho­vá átirányíthatják őket. A kérelmeket a középiskolák­ban február 10—25 között, a felsőoktatási intézményekben március 30-ig fogadják el. A felvételi vizsgákat június 24. és július 11-e között tartják. A felsőoktatási intézmények erről idejében értesítik a jelentkező­ket. A -matematika, fizika és a biológia felvételi tantárgyból idén is közös érettségi-felvételi dolgozatot írhatnak május 25— 26-án. A felvételizők középiskolai eredményeik révén maximum 10 pontot vihetnek magukkal és 10 pontot szerezhetnek a felvételi vizsgán. A következő tanévben az ország 57 egyetemén és fő­iskoláján a múlt évhez hason­lóan 16 ezer elsőéves hallga­tó kezdheti meg tanulmányait. Amatőrfilmesek seregszemléje-Vasárnap Szegeden a szakszervezetek Juhász Gyula Művelődési Köz­pontjában díjkiosztó ün­nepséggel fejeződött be a XI. dél-alföldi amatőrfilm szemle. A Bács-, Békés és Csongrád megyei művelő­dési központokban, ifjúsá­gi házakban működő film­klubok tagjainak 32 alko­tását mutatták be. A filmszemlén díjazták a békési Szabó Gerzson és Szabó Gerzsonné Háziszőt­tes című; a szegedi Vágyi László Mészégetők című és az ugyancsak szegedi Kiss Károly Körkép és Árvíz cí­mű kisfilmjét. Kiállítás az IH-ban A kömlődi művésztelep utó­daként tavaly nyáron kezdte meg munkáját a paksi Vizuális Kísérleti Alkotótelep Lantos Fe­renc és Halász Károly képző­művészeink irányításával. A kí­sérleti alkotótelep munkáiból tegnap kiállítás nyílt a pécsi Ifjúsági Házban. Az alkotótelep célját Így fog­lalta össze Lantos Ferenc, a kiállítási bevezetőben: a rajzo­lással, a fotóval és a filmmel kapcsolatos időszerű kísérletek­hez lehetőséget és szakmai se­gítséget biztosítson. Ezek o műfajok és technikák a leg­mozgékonyabb vizuális eszkö­zök közé tartoznak, ezért alkal­masak arra. hogy a valósággal való változó viszonyainknak hű kísérői és alkotói legyenek. Egy kamaratárlat nem alkal­mas, hogy bemutassa egy al- kotótelep egy évi munkáját. A kiállítás huszonegy képe egy­ugyanazon vonalstruktúráro épül fel, s az azonos kiindulás is sokféle eredményre vezet — ez lehet a Vizuális Kísérleti al­kotótelep jellemzője. A lapok „nem műtárgyi igénnyel, ha­nem a közös programon belüli egyéni vizsgálódások vizuális jelentéseként készültek". Fotó: Cseri László Gilvánfa még mindig napközi nélkül... Jókedvű árusok és vevők Az első vásár Lassan tragikomédiába csap át a gilvánfai napközi ügye. Harmadszor vagyunk kénytele­nek leírni, hogy augusztus 1-e óta egy ki tudja hány tagú ter­melőszövetkezeti építőbrigád nem volt képes felújítani a napközi otthon öreg, egyszintes épületét. A határidők szép egy­másutánban követték egymást: október 31, november vége, most a legújabb terminus ja­nuár 6. Mit mondjak: kételke­dem, A motorházban, ahonnan a konyha a vizet kapná, de­rékig érő talajvíz áll. Csupán a ház szigetelését mulasztot­ták el, de sebaj: már a vízben rozsdásodnak a szivattyú vil­lanymotorjai is. A kéménybe még nincsenek bekötve a fő­zőüstök, amelyekről mellesleg kiderült, hogy kísérleti példá­nyok. A napközivel egy épület­ben lévő osztályterem üres, kályha sincs benne, nem hogy berendezés. Minden a kultúr- házban van, ahol hetven gye­rek ebédel négy kerek hónap­ja. A fűtő — nem fiatal asszony — egy kilométerről hordja a szenet. A fát az erdőben vág­ja, vagy a hulladékgallyat sze­degeti össze az udvaron, hogy a huzatos nagyteremben elvi­selhető hőmérséklet legyen. Az ebédet Magyarmecskén főzik, a főzőasszonyok a saját költsé­gükön utaznak át reggel fél hétkor, s az iskolavezető hozza át őket az ételhordókkal, szin­tén a saját kocsiján. A mun­kások szidják azt, oki nyilatko­zott, hogy az építkezést be le­het fejezni „ilyen rövid idő alatt”. Meg a tarjácsot, hogy a tervrajz két héttel az első ha. táridő előtt érkezett meg. A tanítás ma kezdődik. Teg­nap kintjártunk az építkezésen, s a fenti helyzetképet rögzítet­tük. Vajon lehet-e így kezelni a határidőket, s lehet-e bárkit — de különösen iskolás gyere­keket — ilyen helyzetbe hoz­ni? — havasi — Ha valaki látta a francia te­levízió hazánkról készült filmjét, maliciózusan regisztrálhatta: Pécs dzsámija, főtere, múzeu­mai nem érnek annyit, mint a havi hagyományos vásárok. Ugyanis megyeszékhelyünk e vásárral, e vásárt bemutató képsorokkal debütált a kurió­zumokat szemezgető összeállí­tásban. Mondhatom: tegnap is jöhettek volna a francia tévé­sek: volt itt minden a hagyo­mányos évadnyitón: klumpától bőrzekéig, márkás farmertól bőgő borjúkig, visító malacok­tól gőzölgő kolbászig ... Igaz: lassan indult a nap, s feltételezem: reggel 8 óra felé még nem értették a forgalmat irányító rendőrök, miért nincs forgalom? Biztosan e hétköz­napi vasárnap volt az oka, hogy a helybelieknek későn esett le a tantusz. Jugoszláv barátaink így korán érkezve, kényelmesen válogathattak a standokon. Úgy tíz óra felé indult be igazán a verkli, egekig csapó vásárhangulattal. Fogyott a fateknő, kisebb, nagyobb és közepes méretben — 900 forint­tól 3800-ig —, vették Börcsök úr disznóölő késeit, mustrálgatták a kondérokat. Az idő felenge­dett: a hangzavar sárdagasz- tással keveredett. A pulóveres: „Ingyenben van, uram, még ha sajnálja is Ady Bandit!" A szotyolás: „Éva néni pörkölte Váralján, ön szétrágja hamar- ján . . .” Többen megjegyezték: ez a legolcsóbb vásár, a januári. Még az árusokban-vevőkben is ott a „nyomás”, jobb kedvűek, engedékenyek. Lehet alkudni. Márciusra mennek föl az árak. Igazolásul: egy bikaborjúnál 9000-ről indultak, s hat és fél perc alatt 6500-ra esett le az ár. Alkudni és szórakozni. Jól indult ez az év is az első mun­kanapon, vasárnapon . . . K. F. Meiiek divatja — tavaly Ábeltől Szilveszterig Ötven százalékban idegen név Ábeltől Szilveszterig, azaz az év első napjától az utol­sóig még az asztali naptár is sokféle nevet kínál, köztük szép számmal idegen neveket is. Aki viszont a Ladó-féle Magyar utónévkönyvet for­gatja, az a szép keresztnevek olyan gazdag tárával talál­kozik, amiből aztán már igazán lehet válogatni, s mód nyílik egy-egy feledés­be ment elnevezés föl újításá­ra is. Mégis, az anyakönyvek vi­szonylag egyhangúak, s évről évre lemérhető, mikor mi a divat. Volt már „Zsolt-hul- lám”, „Észter-mánia" és sok egyéb. Ám az egyik évben ki­ugróan népszerűnek bizonyu­ló neveket a következőben másik váltja föl, s mindig van valamiből túltengés. Két irányzat küzd egymással: egyik a régi, méltatlanul mel­lőzött szép nevek felé mu­tat, a másik az idegen neve­ket részesíti előnyben. A pécsi Társadalmi ünne­peket Szervező Iroda anya­könyvéből kaptuk a tájékoz­tatást az elmúlt év legnép­szerűbb utóneveiről. íme, az a tíz név, amely szám szerint a legtöbbször került a könyv­be: Gergely, Balázs, Andrea, Gábor, Beáta, Timea, Péter, Bernadett, Eszter és Orsolya; de tizenegyedikként megem­líthető a Zoltán is. Igaz, szám szerint ezekből volt túlsúly, de átnézve az újságokban is közölt anyakönyvi adatokat, szép számmal találkozunk a következőkkel is: Roland, Norbert, Zsanett, Renáta, Anita, Brigitta; aztán van még Petra, Georgina, Ale­xandra, Arnold, Jonatán, Pol- la, Bettina, Dorisz, Adrián, Robin. Nem ezért vagy azért, de semmivel sem hangzik komi- kusabban, mondjuk, ha egy Amerikába szakadt hazánk leányának gyermekét Jeffer­son Emesének hívják, mintha egy itthon élőnek Szabó Ro­land a neve — hogy csak egy magam választotta párosí­tással próbáljam mindezt il­lusztrálni. Az Ágnes, Mária, Zsuzsan­na, József, Mihály, István és társai sajnos már inkább csak a halálozási rovatokban olvashatók, az újszülöttek kö­zött nemigen. Elvétve ugyan, de egy-két ritka szép kereszt­névre is rábukkantam az anyakönyvi híreket böngész­ve: Virág, Boglárka, Bálint. Pedig mennyi hasonló van még, az ember hirtelenjében nem is tud választani az utó­név-gyűjteményt forgatva: Anna, Borbála, Emőke, Imo­la, Kinga, Lilla, Dorottya, Réka, Áron, Árpád, Bence, Bendegúz, Csongor, Etele, Levente, Lőrinc, Zsigmond .. . d. cs. Se füle, se farira A költészet játék is. A játék viszont igen komoly dolog. Tes­sék csak leülni a gyerekkel játszani, rögtön kiderül, hogy milyen halálosan komolyan ve­szik a szabályokat! Olyannyira, hogy — olykor, ha nem figye­lünk oda — megpróbálnak még csalni is. De jaj nekünk, ha minket érnek tetten! Fecske Csaba, mert költő, komolyan veszi a játékot. Má­sodik, Se füle, se farka című kötetével leguggol a gyerekek­hez, hogy népies hangvételű, pattogó ritmusú, máskor kedves humorú strófáival örömet sze­rezzen nekik. Nem kis és nem könnyű feladat ez. Kodályról mondják, hogy megkövetelte az abszolút hallást. Leütött a zon­gorán egy hangot, s azt háttal állva pontosan meg kellett ne­vezni. Nos ilyen pontos belső hallást, ritmikai biztonságot „várnak" el a gyerekek is a nekik írt versektől. Beszélni azért kell erről, mert rengeteg klapancia, slampos, s gondo­latszegény és csak betűrímmel mekegö „gyerekvers” rontja a kicsinyek ízlését. Mindenkép­pen Fecske Csaba mellett szól, hogy nincs egyetlen ilyen „alkalmi” verse sem. Itt-ott ki­mutatható ugyan a nagy mes­terek: Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Csukás István, Nemes Nagy Ágnes vagy Kor­mos István hatása. Bán­tó ízlésficam nem döccenti a sorait. Erénye az, hogy való­ban beleéli magát a 3—6 éves gyerek érzésvilágába, nem te­kinti kis felnőttnek őket. Az, hogy a fent említett élő és el­hunyt klasszikusok hatásától nem tud szabadulni, részben érthető, de nem teljesen ment­hető. A költészet mindenkor felfedezés is. A gyerek is így éli, ismeri meg a világot. Min­den nap, minden jelenség, él­mény egy-egy új. csoda. A do­log sajátos ellentmondása az, hogy igazán jó gyermekverse­ket (s egyáltalán jó verset) csak a bölcs költők tudnak írni. Bölcsességen most nem a filo­zófiai iskolázottságot értjük, hanem a népit, tapasztalatit, amely természetes mozdulattal tudja egységbe fogni a para­doxont és a naiv bájt. A ma­gyar költészet - ezt túlzás nél­kül mondhatjuk — valósággal elkényeztette a kis olvasóit. Úgy kötődik a népköltészethez (mondókáihoz, rigmusaihoz, ki­számolóihoz, játékaihoz stb.), hogy egyszersmind tovább is élteti, segít felfedezni is azo­kat. Fecske Csaba ihlete is eb­ből a bőséges forrásból merít. Leleménye elsősorban verbális természetű. Fecske Csaba verseinek a „hősei" többnyire az állatok: a béka, halak, tücsök, pocok, lepke, stb. tehát egy nosztal­gikus természetkép, természet iránti vágy fogalmazódik meg bennük. Hogy ezért mennyire hálásak a gyerekek, azt na­gyon is jpl ismerik a szülők, akik ezeket a verseket felolvas­sák. így is lehet tanulni a vilá­got: játékos rigmusokból. Végezetül szólnunk kell a kötet kiállításáról is. A Móra Könyv­kiadó igen rossz nyomon ha­lad, amikor fűzött kötésű köny­veket ad a gyerekek kezébe. Hiába a drága papír, ha né­hány olvasás, lapozás utón da­rabokra hullik a kötet. Érthe­tetlenül drága is ez a vékony­ka füzet (19 vers, 24 forint). Koltai Éva rajzait sem tudjuk egyértelműen dicsérni. Magya­rázkodnak ahelyett, hogy a fantáziát mozgatnák meg. Horpácsi Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents