Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-05 / 4. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Gépesítik a nyers és égetett tégla mozgatását A sásdi táglagyór égetőkemencéjéből tegnap szedték ki az óévben kiégett százezer kis méretű téglát Téli nagyjavítás a téglagyárakban r Átépítik a sásdi és mázaszászvári üzemek égetőkemencéit XXXVIII. évfolyam, 4. szám 1981. január 5., hétfő Ára: 1,40 Ft A tartalomból: / # Uj szakok az egyetemeken KPM-oktatóbázis épül Pécsett Labdarúgó-válogatottak ranglistája 1981 legyen a béke és a biztonság megszilárdításának éve A Pravda a nemzetközi helyzetről Értékmentés Végy jó sok anyagot; ezt az anyagot tedd bele - minél több energia felhasználásával - az eleve rövid élettartamúra tervezett termékbe; azt dobd minél előbb a szemétbe (újrahasznosításra ne is gondolj) és akkor garantáltan igen sokba kerül majd a hulladéktól való megszabadulás, a környezetbe került káros anyagok ártalmatlanítása. Egyúttal újfent beigazolódott, hogy a környezetvédelem a gazdag országok kiváltsága. A fenti „recepttel” szembeállíthatok a következő adatok. Egy tonna papír előállításához körülbelül 17 fát kell kivágni. Ez a mennyiség egy normál napilap 7 ezer példányához elegendő. Egy tonna papírhulladék tehát több mint egy tucat fát ment meg. A felsorolt anyagok megmentésével, újrahasznosításával többrétű előnyhöz juthat a gazdaság. Egyrészt csökken az elsődleges nyersanyagok iránti igény. Másrészt, miután ezek az anyagok rengeteg beépített energiát tartalmaznak, a belőlük gyártott termékekhez jóval kevesebb tüzelőanyagot és energiát kell felhasználni. Végül, az újrahasznosított hulladékanyagot nem kell megsemmisíteni, jelentősen csökkennek ezzel a környezetvédelem költségei. (Magyarországon 1979-ben hozzávetőleg 10 millió köbméter hulladékot kellett elásni, elégetni. Budapesten egy tonna szemét ártalmatlanítási költsége jelenleg mintegy 500 forint.) A környezetvédelem elmaradó költségeit illusztrálja például a papíripar is, ahol ha fa- csiszolat helyett papírhulladékot használnak fel, 60 százalékkal mérséklődik a vizszeny- nyezés. S ez csak egy példa. Még gazdag országok is sokat költenek arra, hogy gondosan összegyűjtsék és újrafelhasználják a legkülönfélébb anyagokat. Nálunk a vállalati érdekeltséget sokáig hátráltatták a kalkulációs előírások. A vállalatoknak nem érte meg az olcsó hulladékanyagot „beállítani” az önköltségbe. Még ha hibátlan terméket állítottak is elő a hulladékból, akkor sem számíthattak fel ezért ugyanolyan árat, mintha a drága elsődleges alapanyag szerepelt volna az önköltségben. Vagyis, az alacsonyabb önköltségre csak ugyanakkora nyereséghányadot számíthattak fel, mint a primer alapanyag esetében. Ily módon a vállalati nyereség összvolumene csökkent, ha számottevő mérvű volt a hulladék- hasznosítás. Pedig igen sok olyan szakma van - például a textilipar —, ahol a hulladékanyag bekeverésével kifogástalan minőségű termékeket lehetne előállítani. Ezt az ellentmondást azonban a közelmúltban feloldotta az OAÁH elnökének rendelkezése az ipari termékek és szolgáltatások önköltségszámításának rendjéről. Végre lehetővé válik tehát, hogy a hulladékanyag-haszno- sitással előállított termékeknél a vállalatok nagyobb nyereséghányadot érvényesítsenek és nem kell tartaniuk a tisztességtelen haszonszerzés vádjától. Bárcsak válna minél népszerűbbé, közismertté - és a gyakorlatban is sűrűn alkalmazottá - ez a jó rendelet! Forgács T. Katalin A téli időjárás évről évre kényszerű leállásra kárhoztatja a hagyományos technológiával működő szabadszárítós téglagyárakat. Novembertől február végéig tehát a Baranya-Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat említett üzemeiben szünetel a nyers tégla gyártása, ilyenkor csak az égetés folyik, illetve a vállalat központi javítóműhelyének karbantartói elvégzik a gépek és berendezések téli nagyjavítását. Ezt az időszakot használják fel arra is, hogy több üzemükben folytassák a már korábban megkezdett rekonstrukciós munkálatokat. Eddig a dombóvári, illetve a bonyhádi téglagyárak égetőkemencéit építették át, illetve valósították meg a gépi anyagmozgatást. Az idei télen pedig a mázaszászvári, illetve a sásdi üzemekben végzik el ugyanezt a munkát, amelyre több millió forintot áldoz a vállalat. A sásdi téglagyárban is nagyon várták a rekonstrukció kezdetét az üzem munkásai és természetesen Lázár Vendel üzemvezető is. A lassan egy évszázada működő gyárra ugyancsak ráfér a korszerűsítés, a jobb munkakörülmények megteremtése, az egyik legnehezebb fizikai munka — a tégla kemencébe való behordása és az égetett falazóanyag talicskán történő mozgatásának megszüntetése. A rekonstrukció terveit a vállalat fejlesztési osztálya készítette, a kivitelező pedig a Sásdi Építőipari Szövetkezet, továbbá a téglaipari szakemberei lesznek. Az üzemvezető tájékoztatása szerint a sásdiak ma vonulnak fel és ezzel kezdetét is veszi a kemence bontása, majd az égetőkamrák átépítése, illetve azok bővítése. Az eddigi tizennégy helyett tizennyolcban folyik majd az égetés. A kemence keleti, illetve nyugati oldalán nagyobb kapunyílást bővítenék, hogy a nyers és égetett tégla mozgatását a már megvásárolt két targoncával oldják majd meg. A tervezett átalakítási munkálatokat március végéig be kell fejezni, különben veszélybe kerülhet a tervezett megközelítőleg 9,5 millió blokk- és kis méretű tégla előállítása. Egyébként az óév utolsó százezres tételének égetését január elsején fejezték be, az üzem munkásai tegnap reggel kezdték meg a kis méretű falazóanyag kitalicskázását, hogy mára üres égetőkemence várja az építőket. Megjegyzendő, hogy a munkaerőhiány éppen a kemencénél okozta a legnagyobb gondot: a gépesített anyagmozgatás bevezetésétől azt remélik, hogy ezzel ez a probléma is megoldódik. A nyersgyártás hagyományosnak tekinthető technológiája továbbra is megmarad, annak változtatására egyelőre nincs remény. |----------P apírgyári rekonstrukciá Tervszerű, alapos előkészítés után vasárnap, az új év első munkanapján megkezdődött a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója, a hatodik ötéves terv egyik kiemelt beruházása. Az előirányzott 6,1 milliárd forintos fejlesztéssel új, évenként 50 000 tonnát termelő papírgépet, egy műnyomópapírok gyártására szolgáló, 15 000 tonna kapacitású mázoló gépet állítanak üzembe, továbbá a gyár jelenlegi 4-es számú papírgépének évi teljesítményét 13 000 tonnáról 22 000 tonnára bővítik. A rekonstrukció befejezésének határideje: 1984. szeptember 30. Elkészültével a gyár évi 47 000 tonnás termelése több mint a kétszeresére, 105 000 tonnára nő és a mostaninál több értékes, köztük finom, famentes papírt állít majd elő. A nemzetközi helyzet kilátásaival foglalkozik az új észtén, dő első vasárnapi összefoglalójában az SZKP lapja, a Pravda. A Szovjetunió céljait összegezve a lap leszögezi: a jé- lenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben különösen nagyje- lentőségűek a külpolitika kérdései. A lap szembeállítja az SZKP főtitkárának nyugodt, magabiztos hangvételű nyilatkozatát jó néhány nyugati államférfi és politikus megnyilatkozásaival, hangsúlyozva: az utóbbiakban — különösen néhány amerikai politikus állás- foglalásában — az idegesség, a nyugtalanság jut kifejezésre. A Pravda leszögezi: ez az idegesség, az Egyesült Államok kiszámíthatatlan politikája nemcsak a hetvenes évek végének nemzetközi helyzetét befolyásolta károsan, hanem a vezető tőkés országoknak is kárt okozott, mert a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködése helyett igyekezett az embargó, a korlátozások, a különböző keres- 'kedelmi, tudományos, kulturális megállapodások felrúgásának politikáját folytatni. A szovjet lap külön foglalkozik a Nyugat növekvő militari- zálása irányvonalával, azzal, hogy mindezt az állítólagos szovjet fenyegetés hazug jelszavával akarják igazolni. A nyugati országok agresszív kőbánban vasárnap újabb hullámokat vetett a 105. napja tartó háború körül dúló belpolitikai viszály. Montazeri ajatollah táviratban oktatta ki Baniszadrt: mielőtt válaszolt volna a vallási vezető beszédére, érdeklődnie kellett volna, hogyan érti Montazeri, amit mondott. Montazeri ismét az iráni erők ellentámadásának megindítását követelte. Az ajatollah a napokban az iráni offenzívát kérte rei olyan militarista légkör kialakításába kezdtek, amelyet saját propagandaeszközeik is csupán a hidegháború legrosz- szabb korszakával tudnak ösz- szehasonlítani — írja a Pravda. — El kell ismerni, hogy bizonyos mértékig el is értek eredményeket. Nem csupán azt, hogy néhány felizgatott New York-i lakos a járdára önti ki az orosz vodkát az üvegekből, hanem azt is, hogy egyes nyugat-európai vezetők késznek mutatkoznak a terv elfogadására, hogy Nyugat-Európa területén új amerikai nukleáris rakétákat helyezzenek el. A Pravda aláhúzza: ez a rágalomhadjárat súlyosan veszélyezteti az enyhülést, a nemzetközi együttműködést, a békét. A veszélyt nem szabad lekicsinyelni, de az is tény, hogy a háborús pszichózissal mind többen szállnak szembe — köztük még ismert nyugat-európai katonai személyiségek is. A közvélemény ilyen magatartásával számolnia kell a rövidesen hivatalba lépő új amerikai kormányzatnak, is. „Az emberiség azt akarja, hogy 1981 ne a termonukleáris háború határán levő veszélyes konfrontáció, hanem a béke és a biztonság megszilárdításának éve legyen” — hangsúlyozza az ?v eleji helyzetet összefoglaló körképében az SZKP központi napilapja. számon Baniszadr államfőtől, a hadsereg főparancsnokától, aki erre válaszul meghívta őt a frontra. Radzsai kormányfő vasárnap Teheránban találkozott Irán külföldön állomásozó nagyköveteivel és kijelentette előttük: az iszlám köztársaság megalakulása óta Irán vajmi keveset tett külpolitikájának kidolgozása érdekében; most már itt az ideje, hogy ezt a fontos kérdést is napirendre tűzzék. „Irán külpolitikájának egyik alapelve, hogy az ellenséggel az erő helyzetéből tárgyaljon” — hangsúlyozta a kormányfő. Vasárnap mind Irán, mind pedig Irak mérleget vont a 105 napja tartó háború veszteségeiről. Az iraki kormány AI Dzsumhurija című lapja szerint 100 nap alatt 8413 iráni katona vesztette életét, közel 1000 került fogságba, Irán 558 repülőgépet, 147 katonai vízijárművet, több mint 1000 harckocsit, közel 1300 páncélozott csapatszállító járművet, 115 rakétakilövő berendezést, valamint 44 radarállomást veszített és számos olajvezeték és olajtermelő berendezés sérült meg. Az iráni összesítés szerint Bagdad 215 repülőgépet és 30 helikoptert veszített, ezzel Irán az iraki légierő összesen 90 százalékát harcképtelenné tette. Az iráni erők megsemmisítettek 30 iraki torpedórombolót és rakétakilövő berendezésekkel felszerelt hajót. Nyugati hírügynökségek katonai szakértők véleményére hivatkozva azt hangoztatják, hogy mindkét fél összesítő adatai túlzottak. Irán és Irak háborús kárai Jó hangulatú volt az idei év első pécsi vására. Tudósításunk az 5-ös oldalon. Cseri László felvétele
