Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-30 / 29. szám
IMI. januór 30., péntek Dunántúlt napló TANÁCSÜLÉSEK Mohács közlekedésének egyik neurotikus pontja: utcák találkozója. Az útkereszteződésen találkozik nan kifelé tartó forgalommal. Ide tervezik az első a Kossuth Lajos—Dózsa György—Liszt Ferenc a városon átmenő forgalom a városba és az on- közlekedési lámpa felállítását. Fotó: Arató Tamás R Baranya megyei NEB fölmérése Az áruellátásról A vásárlás növekedett, a kínálat nem Volt-e elegendő árucikk a legfontosabbakból tavaly? S ha a mennyiség megfelelő volt. vcr- jon ugyanezt el lehet-e mondani a minőségről is? Miből volt hiány, s mik e téren a legfontosabb teendők a jövőben? Többek között erről is tanácskozott tegnapi ülésén a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A felmérést harminc, négy üzletben ötvenöt népi ellenőr segítségével végezték. Baranyában a kereskedelmi forgalom az V. ötéves terv időszakában több mint hatvan százalékkal növekedett, mig a IV. ötéves tervben csak ötven százalékkal. Ez tehát mindenképpen pozitív előrelépést jelent. Még egy összehasonlítás: meMOHÁCS Á város közlekedés- biztonsági helyzete Mohács 1981. évi 155,7 millió forint végösszegű költségvetési és 58,7 millió forintos fejlesztési tervét, valamint a város közlekedésbiztonsági helyzetéről és forgalomszervezési feladatairól szóló jelentést tárgyalta tegnap délután Mohács város Tanácsa. A város közlekedésbiztonsági helyzetéről és forgalomszervezési feladatairól szólva Kertész János rendőr alezredes, a Városi és Járási Rendőrkapitányság vezetője elmondta: an; nak ellenére, hogy az elmúlt két év alatt a város általános közlekedési körülménye szinte váltoiatlan, a közutak zsúfoltsága pedig tovább'fokozódott, a biztonsági helyzet javult. A rendfenntartók - és a velük tervszerűen együttműködő állami szervek eredményes munkáját bizonyítja, hogy tavaly egyetlen közlekedési balesetből származó haláleset sem volt területükön. A megye legrosszabb útjaival rendelkező városban - ahol jelenleg több mint 3500 gérjármű és 5500 segédmotoros és taposókerékpár közlekedik - a továbbiakban a közlekedés biztonságának fokozása érdekében több változtatást kell végrehajtani. Készülnek már a tervek a növekvő idegenforgalmat lebonyolító, városon átmenő Kossuth Lajos utca négy nyomsávra történő szélesítésére, valamint a rácsatlakozó két nagy forgalmú útkereszteződésen felállítandó forgalomirányító jelzőlámpák még ez évben történő felállítására. Ezen munkákkal párhuzamosan készülnek majd el a központot és az újvárost összekötő pécsi, valamint a központot és az északi iparvárost összekötő budapesti út melletti kerékpárutak, termentesítve ezzel a két vasútátjáró miatt különben is bonyolult és zsúfolt utak forgalmát. K. L. KOMLÓ A járás falvainak egészségügyi ellátása A jövedelem a vonzó. Vájárok lesznek Csaladalapitas, Ha: mint közeli temek ipites. Annak a területnek, amelynek három gazdája van, valójában egy felelőse sincsen!? A komlói járás huszonkét egészségügyi körzete három intézményhez tartozik: hét a komlói, tizenegy a dombóvári és négy a megyei kórház-rendelőintézeti egységhez. Hogy a huszonkét körzet hovatartozása a szakmai és a gazdasági ellátás tekintetében miként oszlik meg e három szervezet között, azt már jóval nehezebb feltérképezni. A gazdasági ellátás javarészt a komlói egység feladata, de a járóbeteg- és a kórházi kezelés, valamint á felülvizsgálat szempontjából a szakorvosi területek szerint is osztoznak a „gazdák". A legtöbb gondot a járás egészségügyi helyzetében /a három intézményben uralkodó különböző ellátási szemlélet okozza. Természetesen ez nem gond, ha az egészségügyi egységek a jó együttműködés keretében dolgoznak. Ez a közös munka semmiképp sem teremthető meg az időnkénti tapasztalatcserék, látogatások alkalmával, de a tervszerű és rendszeres kapcsolatteremtés útján már igen. Miért nem egy intézmény látja el a járás egészségügyi körzeteit? Ez is felvetődött a Komló városi Tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén. Azonban ezt a feladatot egyik kórház sem vállalhatja nagyobb fejlesztés nélkül. Ha erre nincs lehetőség, akkor valóban csak a kiváló szakmai együttműködéssel láthatják el mind magasabb színvonalon a járás betegeit. Ez pedig az egészségügyi irányítás alapvető célkitűzése. Bár az elmúlt két évben sokat fejlődött a járás ellátása, a községek is sokat tettek a körzeti rendelők megteremtésében, felszereltséqének javításában (tavaly Pécsváradon és Magyarszéken épült, idén Má- gocson adnak át új rendelőt). A komlói kórház-rendelőintézeti egység csak jobban szervezett gazdasági munkával biztosíthatja a rendelők műszer- készletét, ami fontos feltétele az alapgondozás mind teljesebb megvalósításának már a körzeti rendelőkben. A végrehajtó bizottság határozatot hozott: a közeljövőben a szakemberek, az orvosok és a községek vezetőinek közreműködésével készítsenek felmérést, s ennek alapján adjanak javaslatot a megyei egészségi- ügyi vezetésnek a jobb szervezeti rendszer kidolgozására. * G. M Három leendő vájárral beszélgettem a komlói. Szakmunkásképző Intézet könyvtártermében, s hamar kiderült: a 17-18 éves fiúk, harmadévesen, iparitanuló korukban, többet keresnek, mint némelyik tanáruk. Szloboda János, Orsós Béla és Ignácz János markos, jókötésű „gyerekek", évfolyamuk legjobbjai. — Legutóbb mindent összevetve 3752 forintot kerestem, az ösztöndíjjal, tíz műszakkal, egyéb pótlékokkal együtt — mondja Szloboda Jancsi. - Ház, ezért is választottam ezt a szakmát. Orsós Béla a faddi fiúintézetből jött Komlóra, nem kényszerből. Szakmaválasztás előtt a nevelőintézetben néhány ismeretterjesztő filmet mutattak be, s neki a bányáról szóló tetszett legjobban. — Mit gondolsz, mennyi lesz a kezdő fizetésed? — Hét-nyolcezer biztosan meglesz. — Szereted a szakmát? — Nagyon. Jó kollektívában dolgozom, iskolatársaim a barátaim, de a munkahelyen — a Tanbányában — is elégedettek velem. Már megvan a helyem: tudom, hogy ha minden úgy alakul, Zobákra kerülhetek... Ignácz János Hosszúhetény- ből jár be. Mint említette, sok bányász él Hetényben, s látni, hogy mennyire másképp élnek, mint mások. Jobban telik mindenre. — Tehát a pénz vonzott? — Igen. — Terveid? — Tovább szeretnék tanulni a technikumban. Erre minden reményem megvan: ha jól dolgozom, javasolnak majd, s a munka mellett szerezhetek még egy oklevelet. Ök hárman a szakma kiváló tanulója versenyben az élen végeztek, de a gyakorlati munkában is a legjobbak lettek. Úgy hírlik: a szakmunkásképző intézetben ilyen jó vájárévfolyam már régen volt... Szloboda Jancsi az intézet KISZ-titkára. — Január közepén megnősültem: feleségem szalatnaki. Úgy tervezzük, hogy odaköltözünk, s házat építünk. így aztán minden forint a takarékba megy. — Mennyi időt szánsz a házépítésre? — Másfél évet. Van már 150 ezer forintunk, s ha jól keresek, a teljes fizetésem a házra mehet. Feleségem a Carbonnál dolgozik, az ő keresetéből megélünk. Orsós Béla a szüleit nem ismeri. Ha végez, a kollégiumból is, az állami gondozásból is kikerül. Hogy lesz tovább, egyedül? — A munkámmal fogom a becsületemet megszerezni. Arra vagyok, hogy ha majd nősülök, valahol faluhelyen házat építek, s a bánya mellett gazdálkodom is. Mindhárman bizakodóak: ezen a tavaszon eldől minden. Az évfolyam diákjai szétszélednek majd, s ki-ki megpróbálja vágyait végrehajtani. De addig is készülődni kell a délutáni műszakra. Kettőkor szállnak le, s mire hazaérnek, 11 óra is lesz. — Mi nem tetszett az iskolai életben? Béla válaszol, de a többiek is megerősítik. — Az, hogy műszak utáni nap is föl kellett kelni időben. Vagyis: nincs idő lustálkodásra. Kozma Ferenc gyénkiben az egy lakosra jutó forgalom az 1970. évi 13 000 forinttal szemben 1980-ban meghaladta a 30 000 forintot. A vágott baromfi értékesítése növekedett; a hús és húskészítményeknél csökkent a reklamáció, de továbbra is gond a füstöltáruk, a minőségi szalonnafélék és az olcsóbb húsok iránti igény kielégítése. Az élőhalnál. ahogy azt tapasztalhattuk is, csak átmeneti javulás volt; a bizottság úgy ítélte, hogy csak egy hónapig, a lehalászás időpontjában lehetett megfelelőnek nevezni az élőponty-ellátást. A tejellátás sokat javult. A bolttal rendelkező megyei településeknek 97 százalékát tud-* jók már ellátni pasztőrözött tejjel. A sütőipari termékeknél mennyiségi problémák nem voltak. kifogás inkább a minőség és a szállítás miatt történt. Szállítási problémák a mohácsi járás területén adódtak: minőségi kifogásokat a mohácsi, a komlói és a szigetvári pékségek termékei váltottak ki. A Pécsi Sütőipari Vállalatnál készített zsömlék és kiflik minősége a második félévben sokat javult. A bogyós gyümölcsöket leszámítva a befőttek választéka javult, de akadozott az ellátás a levesporokból, ecetből, zöldáru, bál. A háztartási és vegyiáru kínálatban pozitív változást nem tapasztaltak, egyes súrolószerekből továbbra is minimális a kínálat. A bolthálózat fejlesztésével a legnagyobb eredményt az ABC-k létesítésénél érte el a megye. A vendéglátóipar forgalma jelentősen csökkent, ennek az árak emelkedése mellett oka volt még a gyakori sörhiány, a gyenge szikvízellátás, a kevesebb olcsó bor. Ruházat: a tőkés import mérséklésével csökkent a kínálat, ezt a jugoszláv határ menti áru. csere fellendítésével igyekeztek ellensúlyozni. A lakástextilkínálat jobb volt a tavalyinál, a férfikonfekció választéka azonban romlott. A lábbeli-ellátás továbbra is kritikus: a megnövekedett árakat nem követte arányosan a választék és a minőség, jóllehet, amíg 1979 első félévében több mint 16 000 pár cipőre érkezett reklamáció, tavaly ugyanebben az időben csak kilencezerre. Az iparcikk főárucsoportoknál (bútor, műszaki áruk, építőanyagok) hosszabb időt vett igénybe az utánpótlás, a készletek feltöltése, s az importáruk is késedelmesen érkeztek be, elsősorban ez okozott hiányosságot az ellátásban. A részletes fölmérésnek ezek csak kiragadott adatai. Tovább. ra1 is fontos feladat a lakosság igényeihez való minél jobb igazodás, elsősorban az alapvető cikkeknél a választék bővítése és a piackutatás fejlesztése, s a már meglévő kereskedelmi egységek fokozott korszerűsítése, a kulturált vásárlási körülmények biztosítása. Dücső Cs. Folyúiratszemle Kilenc kérdés „A VI. ötéves tervet és a gazdasági szabályzók 1980. évi módosítását előkészítő vitákban különböző értelmezésben merült fel az anyagi érdekeltség szervező ereje. A nézetek szetnbenállása még olyan esetekben is megfigyelhető volt, amikor nem volt vita az ösztönzés célja tekintetében" — írja Csikós-Nagy Béla a Valóság januári számában megjelent „Kilenc kérdés az anyagi érdekeltségről" című cikkének bevezetéseként. A vitatott kérdések közül azokat emeli ki írásában, amelyeknek tisztázását az egészséges közgazdasági gondolkodás és a közvélemény helyes tájékoztatása érdekében különösen fontosnak tart. A kilenc — önmaga által feltett - kérdésre a válaszok tulajdonképpen azt a vitatott elvet igyekeznek igazolni, hogy indokolt-e a napjainkra jellemző állami beavatkozás a vállalati gazdálkodásba? Lényegében azt fejti ki a válaszok során, hogy amikor a gazdaság egyensúlyzavarokkal küzd, értelemszerűen nagyobb teret kap a gazdasági folyamatokba való központi beavatkozás. Sok esetben ennek elvi helyességét még azok is vitatják, akik gyakorolják, miközben mindenkor világos volt, hogy a közvetett pénzügyi szabályozók mellett szükség van közvetlenekre is. A kérdéssorban olyanokra kap az olvasó választ, hogy az árutermelésben miért a nyereségérdekeltség az anyagi ösztönzés racionális formája; miért a vállalati munkát és nem a termékek gazdaságosságát méri a jövedelmezőség; miért kell visszaszorítani az önköltségi árképzést; hogyan kell értelmezni a versenyárrendszer bevezetésének gyakorlatát; hogyan lehet figyelembe venni az anyagi érdekeltségben az emberi cselekvést; milyen érdekeltségi sajátosságok érvényesülnek a világgazdaság különböző színterein — hogy csak néhány érdekesre utaljunk. Végezetül azt a következtetést vonhatjuk le a cikk olvasása után, hogy a belső egyensúly megszilárdítása végett szolidabb célokat tűzünk magunk elé, éppen annak érdekében, hogy ne terheljük túl a gazdaságot a központi szabályozások, a direkt eszközök napjainkban szükségszerűen történő alkalmazásával. M. E. Szocialista együttműködési szerződés közlekedési feladatok elvégzésére Szocialista együttműködési szerződést kötött a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság és a Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, illetve a Pécsi ÉPFU. A megállapodás értelmében az ÉPFU egyebek között gépjárművezetői oktatásánál fokozottan hasznosítani kívánja a közúti balesetek elemzéseit, vállalja közlekedési témájú hangosfilmek készítését, a közúti biztonságot elősegítő ellenőrzési akciókban ellenőreivel és önkéntes segítőivel részt vesz, rendszeresen ittassági vizsgálatokat végez telephelyein és a közutakon, megpróbálja visszaszorítani a sebességtúllépést, mint az egyik leggyakoribb baleseti okot. A szerződést tegnap délelőtt Pécsett, az ÉPFU központjában Orbán István rendőr vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, az MKBT elnöke és Paulik Mihály, a vállalat pécsi üzemegységének igazgatója látta el kézjegyével.
