Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-29 / 28. szám
e Dunántúlt napló 1981. január 29., csütörtök A lapelvünk: az ártatlanság vélelme N em véletlen, hogy a büntetőeljárásról sióló törvényünk az eljárásban részt vevő személyek sorában elsőként a terheltet említi. A terheltet, akit a bíróság előtt már vádlottnak szólítanak, s aki kétségtelenül a központja, a főszereplője a tárgyalásnak. Joga van hazudni Ö a főszereplő, hiszen az ő számára a legnagyobb a tét. Mindenki más azért ül a tárgyalóteremben, hogy a vádlott ártatlansága, illetve bűnössége kellő módon bizonyítást nyerjen. Pontosabban: az ártatlanságot nem kell bizonyítani, mert büntetőeljárási jogunk abból indul ki, hogy az emberek ártatlanok Ez a vélelem — az ártatlanság vélelme — mindaddig fennáll, amíg törvényes eljárás keretében a bűnösséget a bíróság jogerős határozata meg nem állapítja. Az ártatlanság vélelméből következik, hogy nem a vádlottnak kell bizonyítani az ártatlanságát, hanem a vádlónak, illetőleg a bíróságnak kell megfelelő formában és eszközökkel, törvényes külsőségek között bizonyítania a bűnösséget. A vádlottnak joga van védekeznie, de ez nem kötelessége. Még beszélni sem köteles, megteheti, hogy meg sem szólal. Ha így cselekszik, ez nem tekinthető súlyosbító körülménynek. A vádlotti jogokra jellemző, hogy a büntető perben szereplő személyek közül egyedül neki szabad hazudnia. Ez sem súlyosbító körülmény. Csupán arra kell vigyáznia, hogy mást igaztalanul ne vádoljon, mert akkor a vádlott is elkövetheti a hamis vád bűncselekményét. Még egy határa van a vádlotti előadásnak: önmagát sem vádolhatja olyan cselekménynyel, melyet nem ő követett el, mert éz a hatóság félrevezetését jelenti. Valamikor a bizonyítékok királynőjének tekintették a vádlott beismerő vallomását. Bizonyos történelmi korszakokban eme tény elegendő volt a bűnösség megállapításához. Jogrendszerünkben a tényfeltáró jellegű, beismerő vallomást enyhítő körülményként értékelik bíróságaink a döntéshozatalnál. Természetesen nem közömbös az, hogy e beismerés az őszinte megbánás szülötte. A vádlott vagy pedig a helyzetét objektívon felmérő vesztési pozíció kényszerű terméke. Idevonatkozó törvényünk a bizonyítás eszközei között utolsó helyen említi a terhelt vallomását. E tény is illusztrálja, hogy a bíróságok nem alakíthatják döntéseiket pusztán a vádlotti beismerésre. Kötelességük egyéb bizonyítékok felkutatása is. Ez érthető, hiszen csak így válható el, hogy senki ne vállalhassa önmagára más bűneit. A tárgyalás rendje A bírósági tárgyalásokon a megbánás, a beismerés a leggyakoribb vádlotti magatartás. A gondatlan bűnelkövetők, kisebb vétségek vádlottjai esetében ez érthető is, hiszen már az eljárás puszta ténye is nagy hatással van rájuk. Gyakorlott büntetőbíráink az őszinte megbánástól jól el tudják különíteni a képmutató, alózatoskodó magatartást. A megrögzött vagy intellektuális bűnözők körében gyakori az, hogy a vádlott efféle eszközöket vesz igénybe a bíróság kegyeinek elnyerése érdekében. A nagy tapasztalaté bírák ilyen esetben figyelmeztetik a vádlottat. Akadnak nagyhangú, agresszív vádlottak, akik tudván, hogy nincs sok veszítenivalójuk, a bíróság előtt is hangoskodnak. A tárgyalásvezető bírónak megvannak a törvény biztosította eszközei a tárgyalás rendjének fenntartására. Adott esetben kiutasíthatják, vagy kivezettethetik a vádlottat. Ilyenkor utóbb ismertetik vele a távollétében lefolytatott bizonyitást. A vádlottak egy másik típusa színjátéknak próbálja tekinteni a bírósági tárgyalást, s szavait nem is a bírósághoz, hanem az olykor népes hallgatósághoz intézi. Az indokolt rendreutasítás ilyen esetekben sem marad el. A vádlottnak egyébként az eljárás minden szakaszában joga van indítványokat és észrevételeket tenni, a hatóságtól felvilágosítást kérni, a kihallgatott tanúkhoz, szakértőhöz kérdést intézni. Az utolsó szó A vádlotti jogok kiteljesedését illusztrálja az a tény is, hogy a vádlottat illeti meg a tárgyaláson az utolsó szó joga. Bár minden vádlottat megillet a védelemhez való jog — a törvény ezt sok esetben kötelező erővel írja elő —■, ha a vádlottnak nincs védője, akkor az utolsó szó jogán per- beszédet is mondhat. Ilyenkor is anyanyelvén szólalhat meg, akárcsak az eljárás minden szakaszában. Az utolsó szó jogán tulajdonképpen lehetősége nyílik a vádlottnak arra, hogy mielőtt a bíróság döntéshozatalra visszavonul, még egyszer szólhasson bíróihoz. Nemritkán élőfordul, hogy ilyenkor törik meg a vádlott, s tesz olyan vallomást, amelyet esetleg utóbb nyomatékos enyhítő körülményként vehet figyelembe a büntetőtanács. A vádlottnak joga van a jogorvoslathoz, azaz a fellebbezéshez is. Ez a tény is fontos garanciája az ártatlanság vélelmének. A fellebbezésen túlmenően jogszabályaink rendkívüli' jogorvoslati lehetőségeket is biztosítanak. Teszik mindezt annak tudatában, hogy a törvényességnek nem csupán az ártatlanság vélelme, hanem a „minden bűnös megbüntet- tessék, s egyetlen ártatlan sem ítélhető el" alapelve egyformán fontos garanciái. E. A. Kedvezmények a nagycsaládosoknak Bérelt telkekre építkezünk Baranyában kétezer telket biztosítanak a követkézé öt évben Január elsejétől a tanácsok nem értékesítik az állami telkeket, így azok nem kerülhetnek az állampolgárok személyi tulajdonába — ezentúl családi házat is az államtól bérelt telekre építhetünk. Nem ismeretlen ez a rendelkezés. Négy éve az OTP-öröklakások- hoz, társasházakhoz tartozó területeket is bérlik a lakók. Hogyan juthatnak telekhez azok, akik nem ragaszkodnak ahhoz, hogy tulajdonosi minőségben rendelkezzenek a házuk tájával? Természetesen kéz alól is területet szerezhet bárki, de lemondhat mindarról a kedvezményről, amit az állam nyújt azoknak, akik a bérletre felkínált telket tartós használatba veszik. Wilhelm Ferenc, a Baranya megyei Tanács építési osztályának vezetője tájékoztatott arról, hogy a következő öt évben a tanácsok kétezer telket biztosítanak a családi házas építkezőknek. Ezeket a területeket hetven évre, míg az üdülőtelkeket ötven évre vehetik tartós használatba a bérlők. A tanácsok a telek forgalmi értékétől függően, de differenciáltan határozhatják meg a bérleti díj összegét és a befi- zetésrTfletve a törlesztés módját. Kedvezményekben részesülhetnek a nagycsaládos fiatalok, valamint a munkás- és társasházépítési akciókban részesülők. A szociális helyzetük alapján 10-30 százalékkal is kevesebb lehet a bérleti díj. Kifizethetik részletben is az ösz- szeget, s ekkor csak ötven százalékát kell letenniük egy ösz- szegben az asztalra. Kölcsönt vehetnek fel az OTP-től is, aminek a törlesztési ideje négynyolc év lehet, ebben az esetben a tartós használatbavételi díj harminc százalékát kell előre befizetniük. A családiház-tulajdonosokat az is érdekli, miként adhatják el bérelt telken épült házukat? Az épülettel a tulajdonos szabadon rendelkezik, míg a telek már befizetett, ám le nem lakott használatbavételi díját visszakapja, s az új tulajdonos újabb szerződést köt a bérletre. Hasonlóan örökölhető a telek, s az örökösnek nem kell illetéket fizetnie. Bár a jogszabályalkotóknak nem ez volt az elsődleges célkitűzése, de számítanak arra is, hogy ezzel a minisztertanácsi határozattal az állam befolyásolja az ingatlanforgalmat és a telekspekulációt. A községi tanácsok pedig remélik, az új rendelkezések hatására megindul a falusi öreg házak rekonstrukciója is, az emberek jobban megbecsülik értékeiket. G. M. Régi pécsi farsangok (t.) M ikor II. József a szerzetes rendeket eltörölte, a pécsi kapucinusok, ezek a barnakámzsás, nagybajuszé, szakállas szerzetesek is elhagyták a várost. Kiürült a rendház, de csak rövid időre, mert a leleményes bíró 1780- tóí 1792-ig az elárvult épületet Vígadóvá változtatta, pihenő- és szórakozó szigetté, hogy a bür- gerek elfelejtsék gondjaikat, adóterheiket és magasztalják a magisztrátust. Bizonyára a régi refektórium lépett elő táncteremmé, ahol a polgárság mulatozott. Hogy nyáron is kedvére szórakozzék, ki lehetett ülni a kert fái alá, illetve a parkba, mely akkora volt, hogy leszolgált a Kossuth térig. Elfért benne jócskán a messze földön nevezetes kényelmes kuglizó is. 1792-ben az Irgalmasrend telepedett ai kapucinus barátok helyére, a mulatozás színtere pedig az Arany Bárány nevezetű korcsmába, szemben a Rendházzal, a jelenlegi Lóránt palotához ragasztott egyemeletes házba. Ez mai a Munkácsy Mihály utca 3-as számot viseli. A legendás Pécsi Farsang megmozgatta és útnak indította Pécs felé az egész Dunántúl előkelő családjait, öt vármegye: Baranya, Somogy, Tolna, Bácska és Verőce, de még Sze- rém fiatalsága is Pécsre jött mulatozni az ékes-fényes kaszinóbálra. A régi pécsi Nemzeti Kaszinó családi házból átalakított igen jó klubhelyiség ugyan, de nagyterme nem lévén, a pécsi bólozó és hangversenyre járó közönség a Haty- tyú épületet használta erre a célra. A ma is meglévő, de lakásokká alakított Király utco 15-ös számú házban volt a Schwannensaal. A pécsi kaszinóból lázba hoz. ta messze vidékek hölgyközönségét már csak azért is. mert itt mutatták be o 19. század derekán a hírneves pécsi divatszalonok remekeit. Szakváry és Thurn neve volt a legismertebb ezek között. Szakvárynál dolgoztattak a bácskaiak (Szabadka, Zombor, Újvidék előkelő családai) és különösen a szlavóniaiak, akik közt a neves mesternek sok ismerőse akadt, minthogy maga is onnét származott: Thurnnak a Megye utcában volt szalonja. A villanyvilágítást és a gázt nem ismerték. A legelőkelőbb mulatságon is a rengeteg gyertya mesebeli fénye mellett vi- gadt a fiatalság. A hangulat a mennyezetig emelkedett és „kifolyt" az utcára. A bálon katonazenekar muzsikált (egy gyalogos és egy lovas katonazenekar működött a városi zenekar mellett). Az 1862-ben született Pécsi Dalárda alapszabályszerű Negyedévi Estjei hozták közelebb a régi pécsi nótabilitásokat és a lateiner elemet a középosztállyal. Ezek az esték nemcsak a művészetet szolgálták, de a jótékony demokráciát is meghonosították és csattanóul rögtönzött bálokkal végződtek. A régi Nádorban farsang idején gyakran nem lehetett szállást szerezni, mert a szobákat jóelőre lefoglalták Somogy, Tolna, Baranya, Bácska és o szomszédos Szlavónia nemesei. Ilyenkor a szálló akkori bérlője, Ribay saját lakását is átadta az utóbb érkezett dzsentri famíliáknak és a kávéház egyik hátsó sarkában vettetett ágyat magának. Baranyai Aurél MOHÁCS 1786-BAN ni. Az ügyet először az úriszék tárgyalta, onnan a vármegye ítélőszékéhez került, majd a Királyi Tanács folytatta a vizsgálatot. A város két házat, 40 kaszás- holdnyi rétet és mészárszéket tartott fenn. A vásártartási joggal rendszeresen élt. Tűzvész ellen három „veder- vordó vashorog" lett beállítva. Éjjel két őr is vigyázott. A kéményeket negyedévenként vizsgálták. Tűz esetén félreverték a harangokat, egyesek a vedervonó vashorgokért és fecskendőkért, mások vízért rohantak. Az utcaneveket magyar és német nyelven táblák kihelyezésével tüntették fel. A településen 136 kézműves dolgozott, mégpedig mészáros, tímár, sütő, orvos, csapó, szűcs, sarukészítő, korsós, fazekas, kovács, kádár, asztalos, kerékgyártó, lakatos, molnár, szíjgyártó, kötélverő, takács, kalapos, varga, szűrszabó, szabó, bocskorkészítő, gombkötő és ács. Kereskedő 5 élt Mohácson. Mindegyikük a nem egyesült görög felekezethez tartozott. A városban katonaság nem állomásozott, a legközelebbi ilyen hely Somberek volt. Az újoncállítás területén a vármegye által kiszabott szabályok érvényesültek. Az idegenektől útlevelet követeltek, annak hiányában vizsgálat alá vetették őket. A szabadságolt katonának az ún. kisebb utazási levelet a bírónak kellett leadnia, azt csak eltávozásakor kapta vissza. Két koldust tartottak nyilván, egy férfit és egy asszonyt. Más házában laktak, munkára alkalmatlanok vqltak. Nyolc cigánycsalád élt a városban. A földesúr házaiban laktak, a közteherviselésből kivették részüket, a város lakosságához hasonlóan fizették a hadiadót és a megyei háziadét. Két kézműves volt közöttük, a többi muzsikusként kereste kenyerét. Gyermekeik szétszóródtak a megyében, de a köz terheit éppúgy viselték, mint a többi ember. Erdődi Gyula levéltáros Kórházi felvételes ügyeletek M ohács földesura 1786- ban a pécsi püspök, Eszterházy Pál főispán volt. A város földterületét jól kihasználták. Termelésre szánt földjét első osztályúnak mondták. Rétnek 815, szőlőnek 60 kaszásholdnyi területet használtak. A szomszédos birtokoktól határmezsgyékkel választották el, kivéve a Kölked felé eső részt, ahová marhákat szoktak hajtani. A szigeti erdőket sem épületfának, sem bányafának, sem tutaj- és hajóépítésre nem használhatták nagy nedvességtartalmuk miatt. A legelők 908 nagyobb barom és 681 apróállat ellátását tudták biztosítani. A Csele-patak 4 malmot hajtott. A Dunából kifogott halakat Pécsre szállították. A folyó környékén nagy számban vízi szárnyasok éltek, például vadkacsák és szárcsák. A város területén 4 hidat számláltak, 2 kőből, 2 fából készült. 73 kutat tartottak nyilván. A városban római katolikus, nem egyesült görög szertartá- sú és helvét vallású paróchia működött. Római katolikus vallású 3626 fő volt. A paróchiá- nak Kölkeden és Külső-Mohácson egy-egy leányegyháza is létezett. Az egyház-felszentelé- si emlékünnepet szeptember 29-én tartották. A római katolikus iskolamester beadványok szerkesztésére alkalmasnak bizonyult, az urasággal egyetértésben a Nemzeti Iskolák Felügyelője állította be. A görög szertartásé nem egyesült egyház 346 szerb nemzetiségű hívőt számlált. A protopópa Majson élt. Egyházszentelési ünnepük nem volt. Az iskola- vezető beadványok szerkesztésére alkalmatlannak bizonyult, a szerb hivők állították az iskola élére. A helvét vallású hívek száma 710 magyar. Iskolamesterüket a kálvinista egyházközség választotta, aki képesnek bizonyult a beadványok megszerkesztésére. A városban 5 nemes élt, 4 címeres és 1 örökségi jogon. Az úriszék évente egyszer, esetleg kétszer ülésezett. A város lakossága a Mária Terézia által 1747-ben megerősített kiváltságot élvezte. A városnak már 40 éve pere volt a földesúrral, mert az a határból kisebb részeket Lánycsókhoz és Kölkedhez akart csatolni, sőt Külső-Mohácson a legelő rovására házakat kívánt építtetMindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget^ vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169, Munkácsy Mihály utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpolikli- nika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 áráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszerár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszer- tár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10 7. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószáma: 12-390, este 7-től reggel 7 óráig. * Az I. sz. szülészeti-nőgyógyászati osztály 1981. január 26-tól a kórház pécsbányatelepi részlegén működik, dr. Szeredav Zoltán osztályvezető főorvos vezetésével. A fekvőbeteg-osztállyal együtt az osztályhoz tartozó, a város II. kerületét és a volt pécsi járást ellátó szakrendelések, a centrális terhes tanácsadást végző ambulánsrészleg, a megyei Onkológiai Gondozó Intézet, a megyei szülész főorvosi hivatal és a csalódás nővédelmi tanácsadás szintén Pécsbányán működik. A megyei Véradó Állomás eredeti helyén, a Dischka Győző utcai épületben zavartalanul látja el feladatát.
