Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-28 / 27. szám

6 Durian tu It napló 1981. január 28., szerda Ismerjük meg a jogszabályokat A baleseti táppénztől! IX oróbban már hírül adtuk, hogy ez év januárjától több tár- sadalombiztosítási és munkajogi változás történik, többek között a baleseti táppénzzel kapcsolatos előírásoknál is. szerkesztőség postájából S Nagy népszerűségnek örvend a január elején átadott korcsolya pálya Lvov-Kertvárosban, a Melinda utcai szabadidő-parkban. Az illetékes válasza Tartsák be a rendeletet... Az 1975. évi II. törvény 80. §-a szerint baleseti táppénz annak jár, aki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség kö­vetkeztében keresőképtelenné válik. Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészsé­gi állapota miatt vagy a gyó­gyászati segédeszköz hiányá­ban munkát végezni nem tud. A baleseti táppénz — idő­beli korlátozás nélkül — mind­addig jár, amíg a sérült az üzemi baleset következtében keresőképtelen. A dolgozó életének, testi ép­ségének vagy egészségének sé­relmével kapcsolatos károk megtérítéséről szóló munkajogi rendelkezések módosításával összefüggésben az 55/1980. (XII. 20.) MT. sz. rendelet 4. §-a értelmében 1981. január 1. napjától a baleseti táppénz mértéke, a táppénz alapjául szolgáló napi átlagkereset tel­jes összege, vagyis a korábbi 65, illetve 75 százalék helyett 100 százalék. Ezen új és kedvező rendel­kezés alapján a sérült mór a baleseti táppénzben megkapja korábbi átlagkeresetét, minden külön utánjárás nélkül! A most ismertetett rendeletet azokra kell alkalmazni, akik 1981. január 1. napján vagy azt követően szenvednek üzemi balesetet, illetve nyílik meg az igényük a baleseti táppénzre. E kedvező rendelkezést kell alkalmazni azokra is, akik az első ízbeni baleseti táppénzre jogosultság megszűnését köve­tő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válnak és baleseti táppénzre ismét jo­gosultak lesznek. Ha a sérült a baleseti táp­pénz folyósításának ideje alatt szül és terhességi-gyermekágyi segélyre is jogosult, választhat a baleseti táppénz és a terhes­ségi-gyermekágyi segély kö­zött. Amennyiben a biztosított fog­lalkozási betegség alapján jo­gosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a fog­lalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekin­teni. A 4/1980. (XII. 20.) SZOT Szabályzat 10. §-ban írtak alapján az alkalmi fizikai mun­kát végző személy, — a gazdasági dolgozó, va­lamint — a háztartási alkalmazott baleseti táppénzének összege napi 65 forint. A mezőgazdasági szövetke­zeti tag baleseti táppénzét az eddigi rendelkezések szerint to­vábbra is a balesetet megelőző 12 naptári hónapban elért ke­reset havi átlagának figyelem- bevételével kell megállapítani. Változatlan a baleseti táp­pénz mértéke, illetőleg összege azoknál, akik a társadalombiz­tosítási jogszabályok alapján Mindennapos felvételi Ogyeletek gyermek bélbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Síiget vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kárházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Ko­ponya- és agysérülések: Idegsebé­szet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169, Munkácsy Mi­hály utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyer­mek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpolikli- nika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. nem minősülnek biztosítottnak (kisiparos, magánkereskedő, ügyvéd, stb.). Fel kell hívnunk olvasóink fi­gyelmét arra, hogy akik 1980. december 31. napján vagy azt megelőzően szenvedtek üzemi balesetet és ebből jelenleg is folyamatosan részesülnek bal­eseti táppénzben, azokra a most ismertetett rendelkezések nem vonatkoznak! Ezekre a sérültekre továbbra is a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni úgy a táppénz, mint a kártérítés vonatkozásá­ban. üzemi baleset esetében a kórházi ápolás idejére is a 100 százalékos táppénz jár, ugyanúgy, ahogy baleseti táp­pénz esetében nincs felső ha­tár sem! (napi 400,— Ft stb.). A most ismertetett módositó rendelkezések csak az üzemi balesetből, foglalkozási beteg­ségből eredő keresőképtelen­ségre vonatkoznak. Akik egyéb betegségből lesznek keresőkép­telenek, azoknak változatlan szabályok mellett jár továbbra is a táppénz, tehát 65, illetve 75 százalékban. Az eddigiekben ismertettük a 100 százalékos táppénzre jogo­sultság feltételeit. Az üzemi baleset tényét elsődlegesen az üzemi baleseti jegyzőkönyvvel kell igazolni. Ezért a gyors, sé­relemmentes táppénz kifizetés érdekében szükséges az üzemi baleseti jegyzőkönyv egy példá­nyát legkésőbb a táppénzes or­vosi iratokkal (utalvánnyal) együtt a táppénzt kifizető szerv rendelkezésére bocsátani (üze­mi kifizetőhely, társadalombiz­tosítási igazgatóság). Tájékoztatjuk olvasóinkat ar­ról is, hogy az egészségügyi miniszter utasítása értelmében a baleseti táppénzre jogosult­ság elbírálása céljából a táp­pénzutalványt (orvosi igazolást) valamint a kórházi igazolást ki­állító orvosnak a diagnózisokat jelölő kódszámokon kívül az ÜB. vagy a B. jelzést is fel kell tüntetni. Ennek hiánya is hátráltatja a táppénz kifizeté­sét. Tájékoztatjuk olvasóinkat ar­ról is, hogy ha a baleset üze­mi jellegével kapcsolatban vita merül fel, akkor az üzemiség elbírálására a társadalombizto­sítási jogorvoslati út vehető igénybe. Ez annyit jelent, hogy a munkáltatói elutasítás (baleset üzemi jellegének el nem isme­rése) esetén az üzemben (mun­kahelyén) működő társadalom- biztosítási tanácshoz, ennek elutasító határozata ellen a társadalombiztosítási bizottság­hoz, majd a munkaügyi bíró­sághoz lehet jogorvoslattal for­dulni. A hozott határozatoknak min­den esetben tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőséget és az arra nyitvaálló határidőt is. Az üzemi baleset fogalmára, az úti baleset üzemiségére a későbbiek során visszatérünk. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. k*r. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. leér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 10/9. sz. gyógyszer-, tár, III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10 7. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390, este 7-tól reggel 7 óráig. * Az I. sz. szUlészeti-nógyógyászoti osztály 1981. január 26-tól a kórház pécsbanyatelepi részlegén működik, dr. Szereday Zoltán osztályvezető fő­orvos vezetésével. A fekvőbeteg-osz­tállyal együtt az osztályhoz tartozó, a város II. kerületét és a volt pécsi járást ellátó szakrendelések, a centrális terhes tanácsadást végző ambuláns részleg, a megyei Onko­lógiai Gondozó Intézet, a megyei szülész főorvosi hivatal és a család­éi nővédelmi tanácsadás szintén Pécsbányán működik. A megyei Vér­adó Állomás eredeti helyén, a Dischka Győző utcában zavartalanul látja el feladatát. V ízűzés a falakból Olvasóink körében nagy ér­deklődést váltott ki egy koráb­ban megjelent Tudomány- Technika oldalunkon megjelent „Vízűzés a falakból” című írás. Szántó Belőné, a Dunafalvi Ál­talános Iskola igazgatója a kö­vetkező levelet küldte szerkesz­tőségünkhöz. „Iskolánkat egy régi gazdasági épületből ala­kítottak ki. Az eredeti falakat annak idején nem látták el vízszigetelő réteggel, azok ma­gasan átnedvesedtek. A vizes részt farostlemezzel burkoltuk, ám az egy-két év alatt tönkre­megy. Kérjük a szerkesztősé­get, segítsen: kihez forduljunk ez ügyben?" Szelei István Szigetvárról, a? Alapi Gáspár utca 31-ből, Szentmiklósl László pedig Pécsről, a Marx út 110-ből kül­dött levelet szerkesztőségünk­be, akik ugyancsak a vizes fa­lak miatt panaszkodnak és ab­ban kérik segítségünket, ad­junk bővebb információt a szí - geteletlen falak víztelenítésével kapcsolatos eljárásról, illetve azokról a vállalatokról, ame­lyek ezzel foglalkoznak. Szerkesztőségünk ezzel kap­csolatban két vállalatot kere­sett meg. Pécsett, az Ingatlan- kezelő Vállalat foglalkozik a vizes falú épületek szigetelé­sének megoldásával. Erről Ámán József, a termelési osz­tály vezetője tájékoztatott ben­nünket. A PIK több mint két esztendeje kezdte el a nálunk újnak mondható víztelenítési technológia alkalmazását, ma­gyar szabadalom alapján. A padlószint felett huszonöt cen­timéterenként lyukakat fúrnak a falba, majd szilikofobanhid- rót öntenek a fúrótokba. Egy­két napi pihentetés után pedig perlithabarccsal tömítik, illetve simítják el a fúratok helyét. Azt, hogy mennyi anyagot szükséges felhasználni, műsze­res vizsgálattal állapítják meg. Tehát: bővebb felvilágosítást a 14-055-ös telefonszámon Ámán Józseftől kaphatnak. Megjegy­zendő, hogy az eddigi mód­szert magánházaknál nem al­kalmazták. Budapesten, az Építő- és Ve­gyesipari Szövetkezet (XIV., Francia út 2.) foglalkozik a ned­ves falak „szárításával”. Mint Cervai Miklóstól, a szövetke­zet elnökétől megtudtuk, ők is garanciával végzik e munkát. Kétféle eljárást alkalmaznak, az egyik magyar, a másikat pedig a Német Demokratikus Köztársaság kutatói által ki­dolgozott technológia szerint végzik. Természetesen telefo» non ők sem tudtak bővebb fel­világosítást nyújtani, mert a költségeket elsődlegesen a fal nedvességtartalma határozza meg. így orra kérjük olvasóin­kat, hogy a továbbiakban köz­vetlenül az említett két céghez forduljanak felvilágosításért le­vélben vagy személyesen. ———— * ■ Megszűnt a „talponállás” Ez év január 5-től megszűnt a „talponállás” az Olimpia III. osztályában. Udvarias, figyel­mes felszolgálók keresik a ven­dégek kívánságait. Az asztalok nem roskadoznak a söröskan- csóktól. a térítők tiszták és a hamu, szemét nem az asztalok alá kerül. Lassan majd visszatérnek a régi törzsvendégek, kis pénzű nyugdíjasok is, mert látják, hogy valóban kulturált körül­mények között, olcsón étkezhet­nek. Néhány adat az étlapról. Bográcsgulyás 11,20, babgu­lyás 15,50, pirított máj 17,90. Felszolgálnak frissensülteket, menüket és előfizetéseket is elfogadnak. Lipóczki József A Dunántúli Napló 1981. ja­nuár 21-i számában „Havat, jeget az utakra" című cikkre a következő választ adom: Az eddig érvényben volt si- kosságvédelmi technológia sze­rint a mentesítés és ekézés után az út szélére került nagyobb mennyiségű havat lerakóhelyre kellett elszállítani. A visszama­radt kis mennyiséget és a lefo­lyók tisztításából eredő havat enyhe időjárás esetén szétterí­téssel olvasztottuk el. Ez egyál­talán nem veszélyeztette a köz­lekedés biztonságát, ugyanis a szétszórt kis mennyiség 10-15 perc alatt szétolvadt. Jelenleg nem fuvareszköz­hiány miatt, hanem a fokozott takarékosság betartása érdeké­ben az összegyűjtött hó csak kis területről kerül elszállításra. Baranya és Pécs legnagyobb bútoreladója a Mecsek Áruház. Évi bútorforgalma 160-170 mil­lió forint. És mennyi a törött, sérült, hiányos bútor? A 3 fő­állású asztalos nemigen győ­zi, rövidesen 2 nyugdíjast is fel­vesznek. A szállítás, a raktáro­zás „eszi” a bútorokat. A Ba- ranyaker jelenleg 5 helyen tá­rol: az Endresz György úti bú­torboltban, a Kanizsa bútorbolt­ban, (Lenin tér), a cserkúti pla­tó raktárbázison, a bútorraiktár- ban (a volt ÉPGÉP vastelep he­lyén) és természetesen a Me­csek Áruházban. Megannyi sé­rülési, törési lehetőség ... Ha belép a pécsi Domus, akkor előreláthatóan csak ott és a cserkúti platón kell raktároz­niuk. Berky Lászlóné, a bútorosztály helyettes vezetője elém teszi a reklamációs füzetet. Bejegyzé­sek: a jugoszláv kárpit garni­túra görgői nem forognak . .. A fiókok vezetősíné leszakadt. .. A fiók hátrésze hiányzik .... A Gdansk konyhabútor fogantyúi hiányoznak, egy 40 centiméte­res elem használhatatlan .. . Ed­dig idén kétszáznál is több a bejegyzés. • Bútorügyben kihez lehet for­dulni, ha garanciális időben, vagy azon túl törik el mondjuk a szekrény lába? És a beépített szekrényeket, elvetemedett ajtó­kat, ablakokat ki javítja? A Mecsek Áruházban a szám­la mellé szórólapot is adnak. Azon a Pécsi Tempó Általános Szolgáltató Szövetkezet értesíti a vásárlót, hogy az újonnan vá­sárolt szekrénysorát, valamint elemes bútorait a lakásán ké­résre összeszerelik Pécs város közigazgatási területén. De ga­ranciális időben és azon túl is javítanak bútort. (Telefon: 12-618). Dolgozóink egy része utasítás ellenére a nagy tömegű havat is az úttestre szórta. A kiadott utasítás be nem tartása miatt a művezető ellen fegyelmi el­járást rendeltem el. Természetesnek tartjuk és sen­kinek sem szólunk, hogy a jár­dáról a havat az úttestre ta­karítsák, kérésünk csupán az, hogy tartsák be a 9/1970. E. ü. M. — ÉVM. sz. együttes rende­let Köztisztasági Szabályzatának 8. szakasz 3. bekezdését, mely szerint „A tulajdonos a járda- szakasz melletti folyókának és csatornanyílásnak hótól, jégtől és a lefolyást akadályozó egyéb anyagtól való megtisztításáról is köteles gondoskodni." Gyimesí László igazgató A Tempó műszaki vezetője, Jónás Károly, és a bútorgaran­ciális csoportvezető Gadó And­rás, sorolják a garanciális bú­torjavítás nehézségeit: — A fővárosi JAVSZER alvál­lalkozójaként végezzük Bara­nya, Tolna és Kaposvár kivéte­lével Somogy megyében, 9 kár­pitos, 6 asztalos és egy gép­kocsivezető a garanciális rész­legünk. Legfőbb gondunk a rak­tárhiány, képtelenek vagyunk bútort tárolni. Aztán a szám­lák. A Baranyaker boltjain kívül másutt nem töltik ki a garan­ciajegyet. Pedig ez kötelező! Nekünk meg azért fontos, mert ezen kellene feltüntetni a gyár­tót, a szövetet, a sorozatszámot, a típust, a MEO osztályozást... Ezek birtokában azonnal tudjuk kitől és milyen alkatrészt kell kérnünk. De ezek nélkül nyo­mozhatunk és közben megy az idő, garanciális javításra 60 nap engedélyezett. Ha meg­vannak az adatok, elküldjük a megrendelést, a gyártó cég 20 napon belül köteles küldeni az anyagot. — Küldik? — Az Alföldi Bútorgyár kivé­telével egyik sem tartja be ezt a határidőt. Ilyenkor a JAV- SZER-en keresztül reklamálunk és telnek a napok. (Jó tanács: a megvett bútort ajánlatos otthon szemrevételez­ni, mert a csomagolás nélkülit 3, a csomagoltat 8 napon be­lül lehet reklamálni: hiány, szállítási és egyéb sérülés miatt. Ilyenkor az eladó bolt köteles kicserélni a bútort, pótolni az alkatrészt, adott esetben visz- szafizetni a vételárat.) — öreg bútort is javítanak? — Pécsieknek igen. Szűkösen, nehezen, de javítunk. Itt égető legjobban a raktárhiány. Fa­ipari és kórpitozási munkákat vállalunk. Murányi László (Folytatjuk) Jogi tanácsadó I A. K.-né kérdezi, hogy ki kap­hat rendszeres szociális segélyt? A jelenleg is hatályos elő­írások szerint rendszeres szo­ciális segélyben az a tizennyol­cadik életévét betöltött, mun­kaképtelen vagy rokkant sze­mély részesülhet, akinek kere­sete vagy bármely forrásból származó jövedelme a munka- viszonyon alapuló özvegyi nyugdíj legkisebb összegét — 1430,— Ft — nem éri el és lét- fenntartását biztosító vagyo­na nincs, valamint nincs tar­tósra köteles és képes házas­társa vagy rokona, illetőleg, aki tartási, életjáradéki vagy örök­lési szerződés alapján erre kö­teles lenne. A jogosultsághoz a fentebb felsorolt feltételek együttes je­lenléte szükséges. Kovács T., hl. L. és T. I. kéri, hogy az elmaradt jövedelemre vonatkozó jogszabályi előírást is­mertessük. A 26/1980. (XII. 20.) MüM. sz. rendelet 3. §-ának előírása értelmében elmaradt jövede­lemként azt a kárt kell megté­ríteni, amely a dolgozót azzal éri, hogy a sérelemből szárma­zó munkaképtelensége, illető­leg munkaképesség-csökkenése miatt elesik a keresetétől, vagy a sérelem előtti keresetét nem éri el. Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a dolgozó a sére­lemből eredő jelentős testi fo­gyatékossága ellenére, rendkí­vüli munkateljesítménnyel há­rít el. A munkaviszony körében el­maradt jövedelemként meg kell téríteni — mind a pénzben, mind a természetben megálla­pított - elmaradt munkabért, és azon rendszeres szolgálta­tások (pl. egyenruha, nem bér­jellegű természetbeni juttatá­sok) pénzbeli értékét, ame­lyekre a dolgozó a munkavi­szony alapján a munkabéren felül joqosult, ha azokat a sé­relem bekövetkezését megelő­zően rendszeresen igénybe vet­te. Nem' kell meqtéríteni azon szolqáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak mun­kavégzés esetén járnak (pl.: a védőital, munkaruha, védőru­ha). A természetbeni juttatások értékét a kártérítés megállapí­tásának időpontjában érvé­nyes fogyasztói ár figyelembe­vételével kell meghatározni. A munkaviszonyon kívül el­maradt jövedelemként a sére­lem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell meg­téríteni. Az elmaradt kereset megállapításánál nem vehető figyelembe a költségtérítés cí­mén kapott összeg. Az elmaradt jövedelem meg­állapításánál fiavelembe kell venni azt a iövőbeli változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezé­sével már előre teljes bizton­sággal számolni lehet. B. Tibor munkaviszonya meg­szűnéséig több szabadságot vett ki, mint, amire jogosult volt. Kérdése: erre az időre járó bé­rét le lehet-e vonni? Igen! (A 17/1979. (XII. 1.) MüM. sz. rendelet 45. § (2) be­kezdése értelmében, ha a dol­gozó munkaviszonya megszű­néséig több szabadságot vett igénybe annál, ami a munkál­tatónál töltött időre megilletné, a különbözeire járó átlagkere­setét a munkabéréből le kell vonni, illetőleg tartozását a munkavállalói igazolási lapra fel kell jegyezni! Nem szabad a többletet le­vonni, ha a dolgozót sorkato­nai szolgálat teljesítésére hív­ták be vagy munkaviszonya nyugdíjazására tekintettel szűnt meg. Uavancsak nem vonható le a többlet a dolgozó halála esetén. Ugyanezen rendelethely (3) bekezdése szerint, ha a dolgo­zót év közben más munkáltató­hoz helyezik át, szabadságát a két munkáltatótól együttesen kapja meg. Ennek megfelelően a ki nem adott szabadságot a dolgozónak új munkahelyén kell megkapnia, a többletet pe­dig be kell számítani az új munkáltatótól járó szabadság­ba. Kórházi felvételes ügyeletek Szolgáltatásunk a szolgáltatásról Bútorjavítás o

Next

/
Thumbnails
Contents