Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-28 / 27. szám
1981. január 28., szerda Dunántúli napló 3 Elfogytok a nagy kölfségigooyil munkók Gyümölcsfákat az utcákra! Hatvan hektár 1980 volt a tetőzés fólia alatt eve 72 milliós pinceprogram I98l-re E sztendők óta megszoktuk, hogy ilyenkor, év elején számba- vegyük, mit tett, mit tehetett Pécs a terhes örökség okozta fenyegetettség ellen, s milyen feladatokat tűz maga elé a város az új esztendőben. Azt is megszoktuk, hogy évről évre az előzőnél magasabb költségelőirányzatról adhattunk hirt. Az áfészek közreműködésével 54 kertészeti jellegű szakcsoport tevékenykedik Baranya megyében, több mint 5000 taggal. További 5000 taggal szerződéses viszonyban állnak — kertészeti termékek vonatkozásában. A zöldségfélék termelésének, illetve felvásárlásának növekedését tonnában az alábbi táblázat mutatja: 1979 1980 Index Burgonya 1 106 1 417 128,1 Zöldség 4 686 7 377 157,4 Gyümölcs 2 705 2 316 85,6 összesen: 8 497 11 110 130,8 A fenti mennyiségeken kívül természetesen megtermelték a családjuk ellátásához szükséges mennyiségeket is, és nem szerepel a számokban a szabadpiaci értékesítés. Különösen a fólia alatti zöldségtermesztés nőtt tavaly. A primőr áruk 85-90 százalékát a kistermelők szállították a Zöldértnek. A fólia alatti terület 1979-ben 40 hektár, 1980- ban a síkfóliás területtel együtt 60 hektár volt. (Síkfólia 8 hektár.) Az összes zöldségfélék forgalmazásában az áfészeken keresztül beszállított zöldségfélék aránya eléri a 40 százalékot. Az áfészek a felvásárolt zöldségféléket a Zöldértnek és a Szigetvári Konzervgyárnak szállítják. Csak a Szigetvári 1975-től kezdve, amikor a frissen alakult tárcaközi bizottság javaslatára az állami költségvetésből juttatott támogatás segítette a pinceproblémák végleges rendezését, Pécs mintegy félmilliárd forintot költött eme évszázados veszélyforrás felszámolására. Tavaly volt ai legmagasabb az állami támogatás összege: 183 millió forint. A központi segítés kezdetén is azzal számoltak, hogy 1980 lesz a tetőzés éve, s utánai fokozatosan csökken majd az állami tá. mogatás és a hetedik ötéves tervtől kezdődően a város ismét a saját erőforrásainak a felhasználásával folytatja az ,,utóvédharcokat". A gazdasági viszonyok azonban közbeszóltak : 1981-re mindössze 72 millió forintot hasítottak ki az állami költségvetésből Pécs részére. A helyzetet mégis kedvezőnek mondhatjuk, hiszen az ötödik ötéves tervben a kezdeti ne'hézséqek, szervezetlenségek, kapacitás-próblémák legyűrése után hatalmas ütemben haladt a munka mind a közvetlen életveszély elhárítása, mind a megelőzés, a kiváltó okok felszámolása terén. Magas szintű gépesítés Pécs a közelmúltban arról számolhatott be a tárcaközi bizottság előtt, hogy 1980-ban tovább javult az elhárító munka tervszerűsége, előnyre tett szert a részletes tervezés, a kivitelezők magas szintű gépesítéssel megfelelően előkészített helyeken dolgozhattak, az életveszélyes helyzetet elhárító pince- beavatkozások részaránya pedig megfelel a korábbiaknak. Az olvasó az optimista megállapítósok olvastán megkérdezhetné: ha minden olyan jó, hogyan történhetett a legutóbbi Széchenyi téri leszakadás? Hadd emlékeztessünk: a szakembereknek kezdettől fogva az okozta a legfőbb gondot, hogy nem létezik olyan kutatási módszer, amely képes egyértelműen jelezni ismeretlen pincét. Nehéz „belátni" a föld mélyébe! És lám, ha bekukucskálnak, az sem jelent bizonyosságot. Hiszen a Széchenyi téren módszeres alapossággal végeztek kutatófúrásokat pontosan abban a vonalban, ahol az említett leszakadás történt. Nem valószínű, hogy egyszer s mindenkorra búcsút mondunk a pincéknek. Fognak még jelentkezni ezután is, de kifejezhetetlenül kisebb mértékben, mint eddig. 1980-ban az állami támogatás tetemes részét — 105,5 millió forintot — a pincékkel kapcsolatos közvetlen munkálatokra fordították. 109 épület alatt dolgoztak az aknamélyítők és i KÉV-Metró munkásai, (akik tavaly be is fejezték pécsi küldetésüket), s ebből mindössze 16 volt az olyan pince, amit megerősítéssel lehetett a későbbi hasznosításra' alkalmassá tenni. A munkák túlnyomó többsége most is a belváros alatt folyt, de jócskán voltak munkahelyek azon túl is, néha meglehetősen távol a történelmi városrésztől. Ebből az ösz- szegből szanáltak egyes épületeket, s állítottak helyre támfalakat. A városfal néhány szakasza közel 5 millió forinttal szerepelt a tervben, ténylegesen azonban alig 1,5 milliót használtak fel. A megtakarításnak másutt akadt helye, pl. régészeti-műemléki vizsgálatoknál, útkorszerűsítéseknél. Ez utóbbira egyébként 27 millió forintot költöttek, elsősorban a belvárost tehermentesítő utak építésére, mint pl. a Petőfi utca is. A közművek felújítására tavaly 25,6 millió forintot fordítottak: csapadékcsatorna a Sallai és a Gábor utcában, mélyvezetésű csatorna, a keleti érintő út alapközművei stb. Az idei program — mint mondottuk — jóval szerényebb. A rendelkezésre álló 72 millió forint - ami valamivel több az 1976. évi állami támogatásnál — kisebb hányadát (7,5 millió forint) az előkészítő munkákra — kutatás, építésföldtani térképezés stb. — fordítják. 25,5 miiiió a pincékkel közvetlenül kapcsolatos munkák előirányzata. Itt utalhatunk a két esztendő közti lényeges különbségre. Tavaly 90,6 milliót költötték az említett 109 beavatkozásra, idén csupán 20,5 milliót terveznek felhasználni 60 helyen, amiből viszont 22 a megerősítések száma. Figyelemre méltó az arány változása: egyre kevesebb már a semmire sem jó pince, s elfogytak a nagy költségigényű munkák. 3,5 milliót költenek szanálásokra, elsősorban a keleti és az északi érintő út építése érdekében. Fenntartás-felújítás címen 39 millió forint felhasználását tervezték, ezt félmillió híján útkorszerűsítésre, közműrekonstrukcióra fordítják. A munkálatok sorrendje A sorrend: Aradi vértanúk útja - azaz északi érintő út — (11,5 millió), Surányi- Miklós út - a belváros fölötti fontos „védővonal”, ahol a hegyről lejövő csapadékvizeket meg kell fogni — (10 millió), Déryné utca—Bástya utca — ahol ősz ótai folyik a teljes közműfelújítás, amit az út korszerűsítése követ majd - (6 millió), valamint a keleti érintő út (6,5 millió). H. I. Az utolsó simításokat végzik az új komlói általános iskola épületében Fotó: Proksza László Megnyílik Harkányban a téli kemping A Mecsek-Tourist harkányi kirendeltsége meghirdetett egy téli programot. Külföldön sok városlakó ember kocsizik ki télen is a kempingekbe. Befűtik az utánfutót, élvezik a csendet, síznek, szánkóznak, tapodják a havat. Géniben karácsonykor elcsendesedtek az utcák, a genfiek több mint fele a fél óra járásnyira levő hegyekbe ment, a kőfalak, autókürtök, gázok, meg mindenféle városi ártalmak elől. A harkányiak most áramot biztosítanak, megnyitják a vízcsapokat, szóval nem veszik figyelembe, hogy tél van, várják a turistákat a kempingben. Megnyitnak egy termet is, televízióval, kártyaasztalokkal, ultiversenyt rendeznek, kétnapos nagy kártyacsatát. Mindezt azért, ha netán túl zordra fordul az idő, akkor a kirándulók váratlanul ne kényszerüljenek hóember módra fagyban álldogálni, járkálni, s ne kívánkozzanak azonnal haza. A Mecsek Tourist harkányi ki- rendeltségének ötlete jó ötlet, külföldön bevált ötlet, most tehát el kell terjedjen a híre, s akkor télen is ad valamit vendégeinek Harkány. Nemcsak a meleg fürdőt, hanem egy kellemes kempinget, ahonnét sokfelé lehet kiruccanni. Február elején iskolaavató Komlón Baranya egyik legszebb oktatási intézménye épült Komlón. A szilvási általános iskolában minden játékos, a színek egymást egészítik ki, a szekrények, az ajtók vagy a korlátok formája, festése harmonikusan kapcsolódik. A gyerekek világa, valóban második otthon ez az iskola. Csaba Gyula, a BARANYA- TERV tervezője úgy alakította ki a tantermeket és a belső folyosókat, hogy minden helyiség természetes megvilágítást kap. Az osztályok (nyolc tanterem, szakelőadók) egy-egy oldala csupa ablak, csupa üveg. A belső tér a tetőről is megvilágított, és a szünetek, az órák közti pihenők valóban felfrissítő színtere. Az épület folytatása a mellette lévő piros óvodának, s nemcsak azért, mert a két ház egybeépült. Minden bizonnyal az iskola is a „piros” előnévvel szerepel majd a köztudatban, mert valamennyi kelléke, belső építészeti megoldása valóban folytatása az óvodai berendezéseknek. Később bölcsőde egészíti majd ki az épületegyüttest. Rendkívül sok lehetőséget biztosít nemcsak a tanulóknak, a városrész lakóinak is az iskolához tartozó nagy terület: sportpályákat, játszóparkot létesítenek itt, s végre játszóteret kaphatnak az óvodások is, a kicsik eddig csak a házak közti hintákhoz kirándulhattak. A szilvási lakóknak otthont aH majd az iskola tornaterme a társadalmi ünnepségek megszervezésében. És könyvtárát látogathatják a gyerekeken kívül a szülők, mert nemcsak iskolai, hanem területi feladatokat is ellát. Február 9-én avatják fel az új oktatási intézményt, s a kenderföldi iskolában immár két éve vendégeskedő szilvási osztályok a második félévet itt folytathatják. Bár még épült az iskola, papíron már 234 diákja szerepelt. Februártól csaknem háromszázan kezdik meg a tanulást, s az előrejelzések szerint szeptembertől négyszázötven diákja lesz az iskolának. Ezzel a szilvási városrész oktatatási intézményhálózata teljessé válik,: az itt lakó gyerekek a két általános iskolában kedvező feltételek, korszerű körülmények között tanulhat nak. De várják a többi városrész gyermekeit is, elsősorban azokat, akik orosz nyelvtudásukat a tagozatos osztályokban kívánják megszerezni. A napköziseknek mindenképpen meglepetés lesz az első foglalkozás, mert a játékok között sokan megtalálják azokat, amiket az előzetes felméréskor kértek. A felszerelés beszerzésekor ugyanis igyekeztek teljesíteni a gyerekek kívánságait is. A Sásdi Építő Szövetkezet dolgozói ezekben a napokban az utolsó simításokat végzik az épületen, csupán a tornaterem befejezése húzódik el, de azt is átadják február közepére. Tizenhatmillió forintot költöttek a nyolctantermes általános iskolára. G. M. Konzervgyárnak az elmúlt évben 3560 tonna árut adtak el. Ebből 1291 tonna az uborka volt. Az áfészek különböző szolgáltatásokkal is segítették a kistermelők munkáját. 1980- ban 60 000 gyümölcsfát és cserjét és közel 200 000 szőlőoltványt hoztak forgalomba. Továbbá 400 vagon műtrágyát és 20 millió forint értékű növényvédőszert, 63 szakmai előadást, kiállítást és szakmai tapasztalatcseréket szerveztek. Ezeken a rendezvényeken 7000 kistermelő jelent meg. A szakcsoportok szőlő szaporítóanyagot is előállítanak — Villányban, Kisjakabfalván, Villánykövesden és Siklóson. A szaporítóanyag egy részét együttműködés alapján a Vil- lány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombináton keresztül exportra szállítják, de a kistermelők ellátására is biztosítanak csemege- és borszőlő-oltványokat 1981-ben az áfészek és a szakcsoportok elsősorban a fólia alatti zöldséghajtatást kívánják kiszélesíteni a kézimunka-igényes termékeknél — paprika, paradicsom, uborka, karfiol, kcrai cukorborsó stb. A géppel betakarítható növények, illetve kertészeti termékek termelését a nagyüzemek biztosítják. A Hazafias Népfront keretében működő kertbarátok körével közösen az utcai fásításokat szeretnék megkezdeni. Gyümölcsfákat szeretnének az utcákon is ültetni. A meggyfaakcióra ebben az évben több kisgazdaság jelentette be igényét és a konzervgyár mintegy 9000 meggyfát szerez be. Ennek egy részét fogják az utcákon letelepíteni. De az utcai fásításnál javasolják még a gesztenye-, a dió-, a cseresznye-, mandulafák telepítését, tekintettel arra, hogy a növényvédelmi munka ezen fajtáknál könnyebben elvégezhető. Kétmillió szőlőoltvány kiültetését tervezik a szokcsoporti tagok. Várható még a dinnye és a konzervgyári uborka termelésének növekedése is. A MÉSZÖV ebben az évben is szervez kiállításokat, tapasz- talatcseie-látogatásokat, szakmai bemutatókat és előadásokat. Várhatóan lesz több motoros kisgép és más termelési eszköz. Balázs János, | o MÉSZÖV osztályvezetője
