Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-28 / 27. szám

1981. január 28., szerda Dunántúli napló 3 Elfogytok a nagy kölfségigooyil munkók Gyümölcsfákat az utcákra! Hatvan hektár 1980 volt a tetőzés fólia alatt eve 72 milliós pinceprogram I98l-re E sztendők óta megszoktuk, hogy ilyenkor, év elején számba- vegyük, mit tett, mit tehetett Pécs a terhes örökség okozta fenyegetettség ellen, s milyen feladatokat tűz maga elé a város az új esztendőben. Azt is megszoktuk, hogy évről évre az előzőnél magasabb költségelőirányzatról adhattunk hirt. Az áfészek közreműködésé­vel 54 kertészeti jellegű szak­csoport tevékenykedik Bara­nya megyében, több mint 5000 taggal. További 5000 taggal szerződéses viszonyban állnak — kertészeti termékek vonat­kozásában. A zöldségfélék termelésének, illetve felvásárlásának növeke­dését tonnában az alábbi táblázat mutatja: 1979 1980 Index Burgonya 1 106 1 417 128,1 Zöldség 4 686 7 377 157,4 Gyümölcs 2 705 2 316 85,6 összesen: 8 497 11 110 130,8 A fenti mennyiségeken kívül természetesen megtermelték a családjuk ellátásához szük­séges mennyiségeket is, és nem szerepel a számokban a sza­badpiaci értékesítés. Különösen a fólia alatti zöld­ségtermesztés nőtt tavaly. A primőr áruk 85-90 százalékát a kistermelők szállították a Zöldértnek. A fólia alatti terü­let 1979-ben 40 hektár, 1980- ban a síkfóliás területtel együtt 60 hektár volt. (Síkfólia 8 hek­tár.) Az összes zöldségfélék forgalmazásában az áfészeken keresztül beszállított zöldség­félék aránya eléri a 40 száza­lékot. Az áfészek a felvásárolt zöld­ségféléket a Zöldértnek és a Szigetvári Konzervgyárnak szállítják. Csak a Szigetvári 1975-től kezdve, amikor a frissen alakult tárcaközi bizott­ság javaslatára az állami költ­ségvetésből juttatott támogatás segítette a pinceproblémák vég­leges rendezését, Pécs mintegy félmilliárd forintot költött eme évszázados veszélyforrás felszá­molására. Tavaly volt ai legma­gasabb az állami támogatás összege: 183 millió forint. A központi segítés kezdetén is az­zal számoltak, hogy 1980 lesz a tetőzés éve, s utánai fokozato­san csökken majd az állami tá. mogatás és a hetedik ötéves tervtől kezdődően a város is­mét a saját erőforrásainak a felhasználásával folytatja az ,,utóvédharcokat". A gazdasági viszonyok azonban közbeszól­tak : 1981-re mindössze 72 mil­lió forintot hasítottak ki az ál­lami költségvetésből Pécs ré­szére. A helyzetet mégis ked­vezőnek mondhatjuk, hiszen az ötödik ötéves tervben a kezdeti ne'hézséqek, szervezetlenségek, kapacitás-próblémák legyűrése után hatalmas ütemben haladt a munka mind a közvetlen élet­veszély elhárítása, mind a meg­előzés, a kiváltó okok felszámo­lása terén. Magas szintű gépesítés Pécs a közelmúltban arról számolhatott be a tárcaközi bi­zottság előtt, hogy 1980-ban to­vább javult az elhárító munka tervszerűsége, előnyre tett szert a részletes tervezés, a kivitele­zők magas szintű gépesítéssel megfelelően előkészített helye­ken dolgozhattak, az életveszé­lyes helyzetet elhárító pince- beavatkozások részaránya pe­dig megfelel a korábbiaknak. Az olvasó az optimista meg­állapítósok olvastán megkér­dezhetné: ha minden olyan jó, hogyan történhetett a legutóbbi Széchenyi téri leszakadás? Hadd emlékeztessünk: a szakembe­reknek kezdettől fogva az okoz­ta a legfőbb gondot, hogy nem létezik olyan kutatási módszer, amely képes egyértelműen je­lezni ismeretlen pincét. Nehéz „belátni" a föld mélyébe! És lám, ha bekukucskálnak, az sem jelent bizonyosságot. Hiszen a Széchenyi téren módszeres ala­possággal végeztek kutatófúrá­sokat pontosan abban a vo­nalban, ahol az említett lesza­kadás történt. Nem valószínű, hogy egyszer s mindenkorra búcsút mondunk a pincéknek. Fognak még jelentkezni ezután is, de kifejezhetetlenül kisebb mértékben, mint eddig. 1980-ban az állami támoga­tás tetemes részét — 105,5 mil­lió forintot — a pincékkel kap­csolatos közvetlen munkálatok­ra fordították. 109 épület alatt dolgoztak az aknamélyítők és i KÉV-Metró munkásai, (akik tavaly be is fejezték pécsi kül­detésüket), s ebből mindössze 16 volt az olyan pince, amit megerősítéssel lehetett a ké­sőbbi hasznosításra' alkalmassá tenni. A munkák túlnyomó több­sége most is a belváros alatt folyt, de jócskán voltak mun­kahelyek azon túl is, néha meglehetősen távol a történel­mi városrésztől. Ebből az ösz- szegből szanáltak egyes épüle­teket, s állítottak helyre tám­falakat. A városfal néhány sza­kasza közel 5 millió forinttal szerepelt a tervben, ténylege­sen azonban alig 1,5 milliót használtak fel. A megtakarítás­nak másutt akadt helye, pl. ré­gészeti-műemléki vizsgálatoknál, útkorszerűsítéseknél. Ez utóbbi­ra egyébként 27 millió forintot költöttek, elsősorban a belvá­rost tehermentesítő utak építé­sére, mint pl. a Petőfi utca is. A közművek felújítására tavaly 25,6 millió forintot fordítottak: csapadékcsatorna a Sallai és a Gábor utcában, mélyvezetésű csatorna, a keleti érintő út alap­közművei stb. Az idei program — mint mon­dottuk — jóval szerényebb. A rendelkezésre álló 72 millió fo­rint - ami valamivel több az 1976. évi állami támogatásnál — kisebb hányadát (7,5 millió forint) az előkészítő munkákra — kutatás, építésföldtani térké­pezés stb. — fordítják. 25,5 miiiió a pincékkel közvetlenül kapcsolatos munkák előirány­zata. Itt utalhatunk a két esz­tendő közti lényeges különbség­re. Tavaly 90,6 milliót költötték az említett 109 beavatkozásra, idén csupán 20,5 milliót tervez­nek felhasználni 60 helyen, ami­ből viszont 22 a megerősítések száma. Figyelemre méltó az arány változása: egyre keve­sebb már a semmire sem jó pince, s elfogytak a nagy költ­ségigényű munkák. 3,5 milliót költenek szanálásokra, elsősor­ban a keleti és az északi érintő út építése érdekében. Fenntar­tás-felújítás címen 39 millió fo­rint felhasználását tervezték, ezt félmillió híján útkorszerűsí­tésre, közműrekonstrukcióra for­dítják. A munkálatok sorrendje A sorrend: Aradi vértanúk útja - azaz északi érintő út — (11,5 millió), Surányi- Miklós út - a belváros fölötti fontos „vé­dővonal”, ahol a hegyről lejövő csapadékvizeket meg kell fogni — (10 millió), Déryné utca—Bás­tya utca — ahol ősz ótai folyik a teljes közműfelújítás, amit az út korszerűsítése követ majd - (6 millió), valamint a keleti érintő út (6,5 millió). H. I. Az utolsó simításokat végzik az új komlói általános iskola épületében Fotó: Proksza László Megnyílik Harkányban a téli kemping A Mecsek-Tourist harká­nyi kirendeltsége meghir­detett egy téli programot. Külföldön sok városlakó ember kocsizik ki télen is a kempingekbe. Befűtik az utánfutót, élvezik a csen­det, síznek, szánkóznak, tapodják a havat. Géni­ben karácsonykor elcsen­desedtek az utcák, a gen­fiek több mint fele a fél óra járásnyira levő he­gyekbe ment, a kőfalak, autókürtök, gázok, meg mindenféle városi ártal­mak elől. A harkányiak most áramot biztosítanak, megnyitják a vízcsapokat, szóval nem veszik figye­lembe, hogy tél van, vár­ják a turistákat a kem­pingben. Megnyitnak egy termet is, televízióval, kártyaasz­talokkal, ultiversenyt ren­deznek, kétnapos nagy kártyacsatát. Mindezt azért, ha netán túl zordra fordul az idő, akkor a ki­rándulók váratlanul ne kényszerüljenek hóember módra fagyban álldogálni, járkálni, s ne kívánkozza­nak azonnal haza. A Me­csek Tourist harkányi ki- rendeltségének ötlete jó ötlet, külföldön bevált öt­let, most tehát el kell ter­jedjen a híre, s akkor té­len is ad valamit vendé­geinek Harkány. Nemcsak a meleg fürdőt, hanem egy kellemes kempinget, ahonnét sokfelé lehet ki­ruccanni. Február elején iskolaavató Komlón Baranya egyik legszebb ok­tatási intézménye épült Kom­lón. A szilvási általános iskolá­ban minden játékos, a színek egymást egészítik ki, a szekré­nyek, az ajtók vagy a korlátok formája, festése harmonikusan kapcsolódik. A gyerekek világa, valóban második otthon ez az iskola. Csaba Gyula, a BARANYA- TERV tervezője úgy alakította ki a tantermeket és a belső fo­lyosókat, hogy minden helyi­ség természetes megvilágítást kap. Az osztályok (nyolc tan­terem, szakelőadók) egy-egy oldala csupa ablak, csupa üveg. A belső tér a tetőről is megvilágított, és a szünetek, az órák közti pihenők valóban felfrissítő színtere. Az épület folytatása a mellette lévő piros óvodának, s nemcsak azért, mert a két ház egybeépült. Minden bizonnyal az iskola is a „piros” előnévvel szerepel majd a köztudatban, mert va­lamennyi kelléke, belső építé­szeti megoldása valóban foly­tatása az óvodai berendezé­seknek. Később bölcsőde egé­szíti majd ki az épületegyüttest. Rendkívül sok lehetőséget biztosít nemcsak a tanulóknak, a városrész lakóinak is az is­kolához tartozó nagy terület: sportpályákat, játszóparkot lé­tesítenek itt, s végre játszóteret kaphatnak az óvodások is, a kicsik eddig csak a házak köz­ti hintákhoz kirándulhattak. A szilvási lakóknak otthont aH majd az iskola tornaterme a társadalmi ünnepségek meg­szervezésében. És könyvtárát látogathatják a gyerekeken kí­vül a szülők, mert nemcsak is­kolai, hanem területi feladato­kat is ellát. Február 9-én avatják fel az új oktatási intézményt, s a ken­derföldi iskolában immár két éve vendégeskedő szilvási osz­tályok a második félévet itt folytathatják. Bár még épült az iskola, papíron már 234 diákja szerepelt. Februártól csaknem háromszázan kezdik meg a ta­nulást, s az előrejelzések sze­rint szeptembertől négyszázöt­ven diákja lesz az iskolának. Ezzel a szilvási városrész okta­tatási intézményhálózata tel­jessé válik,: az itt lakó gyere­kek a két általános iskolában kedvező feltételek, korszerű körülmények között tanulhat nak. De várják a többi város­rész gyermekeit is, elsősorban azokat, akik orosz nyelvtudá­sukat a tagozatos osztályokban kívánják megszerezni. A napköziseknek mindenkép­pen meglepetés lesz az első foglalkozás, mert a játékok kö­zött sokan megtalálják azokat, amiket az előzetes felméréskor kértek. A felszerelés beszerzé­sekor ugyanis igyekeztek telje­síteni a gyerekek kívánságait is. A Sásdi Építő Szövetkezet dolgozói ezekben a napokban az utolsó simításokat végzik az épületen, csupán a tornaterem befejezése húzódik el, de azt is átadják február közepére. Ti­zenhatmillió forintot költöttek a nyolctantermes általános isko­lára. G. M. Konzervgyárnak az elmúlt év­ben 3560 tonna árut adtak el. Ebből 1291 tonna az ubor­ka volt. Az áfészek különböző szol­gáltatásokkal is segítették a kistermelők munkáját. 1980- ban 60 000 gyümölcsfát és cserjét és közel 200 000 szőlő­oltványt hoztak forgalomba. Továbbá 400 vagon műtrágyát és 20 millió forint értékű nö­vényvédőszert, 63 szakmai elő­adást, kiállítást és szakmai ta­pasztalatcseréket szerveztek. Ezeken a rendezvényeken 7000 kistermelő jelent meg. A szakcsoportok szőlő szapo­rítóanyagot is előállítanak — Villányban, Kisjakabfalván, Villánykövesden és Siklóson. A szaporítóanyag egy részét együttműködés alapján a Vil- lány-Mecsekaljai Borgazda­sági Kombináton keresztül exportra szállítják, de a kister­melők ellátására is biztosítanak csemege- és borszőlő-oltványo­kat 1981-ben az áfészek és a szakcsoportok elsősorban a fólia alatti zöldséghajtatást kí­vánják kiszélesíteni a kézimun­ka-igényes termékeknél — pap­rika, paradicsom, uborka, kar­fiol, kcrai cukorborsó stb. A géppel betakarítható növények, illetve kertészeti termékek ter­melését a nagyüzemek bizto­sítják. A Hazafias Népfront ke­retében működő kertbarátok körével közösen az utcai fásí­tásokat szeretnék megkezdeni. Gyümölcsfákat szeretnének az utcákon is ültetni. A meggyfa­akcióra ebben az évben több kisgazdaság jelentette be igé­nyét és a konzervgyár mint­egy 9000 meggyfát szerez be. Ennek egy részét fogják az ut­cákon letelepíteni. De az utcai fásításnál javasolják még a gesztenye-, a dió-, a cseresz­nye-, mandulafák telepítését, tekintettel arra, hogy a nö­vényvédelmi munka ezen faj­táknál könnyebben elvégez­hető. Kétmillió szőlőoltvány kiülte­tését tervezik a szokcsoporti tagok. Várható még a dinnye és a konzervgyári uborka ter­melésének növekedése is. A MÉSZÖV ebben az évben is szervez kiállításokat, tapasz- talatcseie-látogatásokat, szak­mai bemutatókat és előadáso­kat. Várhatóan lesz több moto­ros kisgép és más termelési eszköz. Balázs János, | o MÉSZÖV osztályvezetője

Next

/
Thumbnails
Contents