Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-28 / 27. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 27. szám 1981. január 28., szerda Aror 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Pineemunkálatok Jogi tanácsadó aU '-fjjj Vizsgálat a kórháztűz ügyében---------------- * ---------------A PMSC sajtótájékoztatója Esztermékek piaca Aláírták a szerződéstervezetet A szerződéstervezet aláirása. Balról: Páncél Jenő, a Zsolnay gyár párttitkára, Csorba Tivadar, Bosnyák János és Hidegkúti István szb-titkár. Fotó: Cseri László Közös fenntartásban a város áj A mit másutt már kitaláltak, azon kár a fejünket törni, arra már pazarlás kutatási-fejlesztési forintokat fordítani. Ésszerűbb külföldről megvásárolni a szellemi terméket, s átvenni, adaptálni a műszaki ismereteket. Márcsak azért is így helyes ez, mert nehezen versenyezhetnénk fejlett ipari államokkal és tőkeerős cégekkel olyan témákban, amelyeket azok már megoldottak. Pazarlás lenne az is, ha a hazai feltalálók és újítók szabadalmait és ötleteit hétpecsétes titokként őriznék, s kísérletet sem tennénk az „észtermékek" értékesítésére. A szellemi termék természetesen áruban: gépként, berendezésként, használati tárgyként, gyártósorként is eladható. Általában ez a gazdaságosabb, ez az előnyösebb. Csakhogy sem az anyagok, sem az energia, sem a munkaerő tekintetében nem állunk olyan jól. Közgazdasápi nyelven szólva: nem vagyunk bőviben a termelési tényezőknek. (gy aztán lehetőségünk sincs arra, hogy minden ötlet kézzelfogható termékké változzon át. Ilyenformán marad a szelle- mitermék-kereskedelem. De mi is az a szellemi termék? Ezúttal nem a különböző művészeti alkotásokra gondolunk, hanem kizárólag az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a kereskedelemben: vagyis. a gazdasági élet legkülönbözőbb területein hasznosítható szellemi produktumra, eljárásokra, módszerekre. Meglepő, hogy a — talán túlsáaosan is —' szakosodott qrukülkereskedelemmel szemben a szellemi termékek exportjával Magyarorszáaon mintegy 130—140 cég foglalkozik. Ezek között csupán három olyan vállalat van. amelynek kizárólag a szellemi termékek kereskedelme a feladata, ebből viszont mindössze egy látja el a szabadalmi jog megszerzését is: a Licencia. Van helye a honi szellemi produktumnak a külpiacokon. Néhány kirívó, óm közismert példa arra enged következtetni, hogy némelyikük sokszor kapósabb kint, mint idehaza. Csupán azért, mert honi berkekben még nem fejlődött ki eléggé a kockázatvállalási hajlam. Pedig külföldi szellemi termék vásárlásánál is nagy, legalább is nagyobb a kockázat, mint, amikor például hazai kutatási eredmény gyakorlati hasznosítására törekszenek. Ez utóbbira — talán, mert a fejlesztési forintok folyamatosan, lassacskán, nem pedig egy összegben csordogálnak — kevésbé figyelnek a felügyeleti hatóságok. A licenc- és know- how-vásárlás viszont mindig szem előtt van, a megvalósítók és a külső szemlélők egyaránt mielőbb várják eredményeit, hasznosulását. Egv szó mint száz: külföldről vásárolt szellemi termékkel — ha hiba csúszik a számításba — könnyebben, feltűnőbben meg lehet bukni. Az utóbbi tíz esztendőben meglehetősen sokat fejlődött a szellemi produktumok kereskedelme, ám a dinamika és az eredményesség korántsem kielégítő. Nem véletlen, hogy a párt XII. kongresszusán a következőket fogalmazták meg: „Több figyelmet kellene fordítani a szellemi termékek átvételére. hazai alkalmazására és továbbfejlesztésére. Ez kapjon megfelelő helyet és elismerést a kutatók tudományos tevékenységében." Különösen az idézet második felére érdemes figyelni, miután az első részét — elvben legalább is — mindenki elfogadja. Mert ami a tudományos munka elismerését illeti, a kutatók a saját kutatásban érdekeltek, nem pedig a külföldi licenc vagy know-how honosításában. Erkölcsileg és anyagilag egyaránt. T ény: a magasabb műszaki kultúrát képviselő termelési szerkezet tömegesen igényel újabb és újabb műszaki, kutatási információkat, eljárásokat. Ezek egy részét csakis külföldről szerezhetjük be, s tudásunk egy részét magunknak is exportálnunk kell. Hiszen, á szellemi munkamegosztás hasznosságát az újdonságok, korszerű gyártási módszerek gyors elterjedésénél, munkánk egyszerűsödésénél, köny- nyítésénél, igényeink jobb, teljesebb kielégítésénél mi sem bizonyítja jobban. M. P. Pártbizottsági és tanácsi vezetők valamint a gyár vezetősége jelenlétében tegnap délelőtt ünnepélyesen aláírták azt a szerződéstervezetet, amelynek alapján a továbbiakban a pécsi Doktor Sándor Művelődési Központ és a Zsolnay Porcelán, gyár művelődési háza — közös fenntartásban — városi művelődési központként működik a lakosság, illetve o terület és az ipari üzem dolgozóinak szolgá. latában. A megállapodást Bős- nyák János, a Finomkerámiai Művek Zsolnay Porcelángyárának igazgatója és Csorba Tivadar, Pécs megyei Város Tanácsa művelődésügyi osztályvezetője írta aló. Az előzményekről: mint ismeretes, január 1-vel a pécsi Bóbita Bábegyüttes a' Pécsi Nemzeti Színház tagozataként, tehát állami bábszínházként működik. Játszási helyük változatlan, azonban önálló munkájukban, repertoárszerű előadásaikhoz o Zetkin Klára és a Déryné utcai saroképületre ezután teljes egészében szükségük van. Első premierjük február 1-én lesz, munkájukhoz tehát a szükséges föltételeket mielőbb biztosítani kellett. Időközben már folytak a tárgyalások egy korábbi terv, a városi művelődési központ és a Zsolnay Művelődési Ház egyesítésére. Az utóbbi hetekben, mint hírül adtuk, a lényeget illetően a két fél megegyezett. A napokban a szakmai főhatóság is hozzájárult, így került sor a megállapodás tegnap délelőtti aláírására. Csorba Tivadar elöljáróban hangoztatta, hogy az egyesítéssel mindkét fél s végső fokon a város lakossága számára javultak a közművelődés objektiv feltételei. A Zsolnay Művelődési Ház jóval nagyobb alapterületű a városi művelődési központ elődjénél, nyilván több lesz a lehetőség mind a területi, mind az üzemi közművelődés mindenki számára megnyugtató formáinak kialakítására. A gyár dolgozóinak egy része bizonyos nosztalgiával tekinti korábbi „birtokjoguk elvesztését". Szeretnék biztosítani őket, hogy itt senki nem akar semmit „elvenni". Viszont szeretnének mindent megadni, amit a feltételek alapján a termelési kultúra, a munkásmű- vetődés, o lakóterületi közművelődés emelése ügyében megadni lehetséges. Bosnyák János, a gyár igazgatója arról szólt, hogy hosszú ideig ezt az intézményt, jóllehet a gyári érdekeket jól központja szolgálta, élettel megtölteni nem tudták. A lehetőség viszont adott. Ha a Doktor Sándor Művelődési Központ ide kitelepül, a gyár 1800 dolgozója csak nyer ezáltal. Igyekezni fognak meggyőzni azokat, akik ma még kételkednek az egyesítés helyességében. A cégjelzés: Pécs városi Doktor Sándor — Zsolnay Művelődési Központ kifejezi azt, hogy mindenki érezze magáénak az új intézményt. Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára a Központi Bizottság 1974- es határozatára és a közművelődési törvényre utalt: ezek szellemében valósult meg az új közös fenntartású intézmény. Ismert módon nálunk először a lakótelepek épülnek fel, s csak azután a különböző intézmények. Itt fordított a helyzet. A később itt felépülő lakótelep már kész rendelőintézetet és művelődési központot találhat. Jó tíz éve álmodozunk a város új művelődési központjáról. Ez az intézmény, amelyben a gyár és a város együttműködésre vállalt kötelezettsé(Folytatás az 5. oldalon) Az előléptetett tartalékos tiszteknek gratulálnak az elöljáróik Leszereltek a tartalékosok Több mint két hétig voltak ismét katonák. Méghozzá igazi katonák, igazi téli gyakorlaton, az ember és a haditechnika nagy próbatételén. Az otthon melegéből és munkahelyről vonultak be, hogy dacolva a hideggel, hóval, orkónszerű széllel és a télen nem éppen irigylésre méltó tábori körülményekkel — bizonyítsanak. Bizonyítsák, hogy nem felejtették el mindazt, amit tényleges katonaidejük alatt megtanultak. A soróllományúakkal együtt tartalékosaink is megállták helyüket a kemény harci feladatok végrehajtásában, többen közülük ugyancsak rászolgáltak az elismerésre. Tegnap búcsúztatták a Petőfi laktanyában a téli gyakorlaton részt vevő tartalékosokat. Miski Béla ezredes kö- Szokolai felvétele szöntője után Kossovics Gyula vezérőrnagy, a seregtest parancsnokának politikai helyettese méltatta a magas fokú felkészültségüket és helytállásukat. Dr. Sasvári László, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek nevében köszönte meg a tartalékos katonáknak helytállásukat. Végezetül tartalékos tisztek, tiszthelyettesek és tisztesek előléptetésére és jutalmazására került sor. Az előléptetetteknek, megjutalma- zottaknak, a gyakorlat résztvevőinek dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a magasabb egység parancsnoka is gratulált. A téli gyakorlaton részt vevő tartalékosok a tegnapi ünnepséget követően leszereltek. M. L. Madridi találkozó Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó kedden megnyílt második szakaszának első teljes ülésén a kép teljesen hasonló volt ahhoz, amely a találkozó előkészítését és az első szakaszt jellemezte. Amíg a szovjet küldöttség nevében felszólalva Leonyid llji- csov külügyminiszter-helyettes a találkozó konstruktív munkáját és eredményes befejezését elősegítő szellemben foglalkozott a napirendnek megfelelően a karácsonyi szünet előtt beterjesztett legfontosabb javaslatokkal, addig egyes NATO-tag- országok képviselői megismételték vádaskodásaikat, amelyekkel már az első szakaszban is illették a Szovjetuniót és a szocialista országokat. Felszólalásaikkal megkísérelték a vitát ideológiai-politikai térre terelni, ami mindenképp nehezíti a találkozó eredményes munkáját. A madridi találkozó második szakaszát megnyitó kedd délelőtti teljes ülésen felszólalt Leonyid lljicsov külügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője is. A találkozó — mondotta — az enyhülés ellen— feleinek támadásai ellenére is igazolja, hogy a béke, a biztonság, az enyhülés és az egyenjogú együttműködés gondolata mély gyökereket eresztett Európa politikai életében. A szovjet küldöttség abban annak érdekében kíván tevékenykedni, hogy a madridi találkozón olyan döntések szülessenek, amelyek gyakorlati lépésekkel járulnak hozzá az (Folytatás a 2. oldalon) Sok javaslat a fiatal közgazdászok találkozóján (Munkatársunk telefonjelentése) Véget ért Salgótarjánban a fiatal közgazdászok országos találkozója, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság ifjúsági bizottsága és a KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa rendezett. Két napon át az ország minden részéből több mint 200 fiatal, köztük az MKT Baranya megyei Szervezetének képviseletében tizenhárom fiatal közgazdász magvas előadásokat hallgatott és véleményét kifejtve tanácskozott a VI. ötéves terv tennivalóiról. Tegnap szekcióülésekre került sor, ahol az új tervidőszak gazdaságpolitikája és a vállalati gazdálkodás összefüggései kerültek terítékre. Élénk vita alakult ki és sok javaslat hangzott el, jelezvén, a fiatal közgazdászok ismét növekvő szerepet tulajdonítanak maguknak, a nehezebb gazdasági helyzetben is vannak a kibontakozás felé mutató elképzeléseik és készek alkotóén közreműködni a gazdasági feladatok megoldásában. Az elhangzott véleményeket és javaslatokat a Magyar Közgazdasági Társaság ifjúsági bizottsága összegezi és eljuttatja az illetékes párt- és kormányzati szerveknek. M. Z.