Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-27 / 26. szám
1981. január 27., kedd Dunántúli napló 5 Szülészet, nőgyógyászat a tűz után Ambuláns rendelés Pécsbányatelepen, egyéb járébeteg- ellátás a Munkácsy utcában Boszorkányos gyorsasággal, a szükség diktálta tempóval, megnyugtatóan rendeződött hétfőre mindazoknak az egészségügyi, család- és nővédelmi funkcióknak az ellátása, amelyek eddig a Megyei Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának hatáskörébe tartoztak. A Baranya megyei Tanács és a Megyei Kórház vezetése hétfőn arról adott tájékoztatást, hogy a különféle egészségügyi és gazdasági szervek összefogásának eredménye- képo zökkenőmentesen folytatódhat Pécs korábbi második kerületének és a volt pécsi járásnak szülészeti-nőgyógyászati ellátása. A Pécs megyei város Tanácsa Egyesített Egészségügyi Intézményeinek Munkácsy Mihály utcai rendelője adott otthont több funkció ellátásának. így tegnaptól az I. emelet 103-as és 104-es szobájában történik a járóbeteg szakrendelés naponta reggel 7-től 13 óráig. A centrális terhesgondozás, valamint a megyei család- és nővédelmi tanácsadó a 118-as szobában, a megyei onkológiai járóbeteg rendelés pedig a 119-es ajtószámú rendelőben történik. A korábbi, Dischka Győző utcai ambulanciát — páratlan gyorsasággal — a pécsbánya- telepi kórházbarr rendezték be. A szülészeti és nőgyógyászati betegek ellátására több mint száz ágy áll rendelkezésre, tehát a jelenlegi kényszermegoldás megfelel a korábbi igényeknek. De hála a kórház műszaki és egészségügyi személyzetének, nemcsak mennyiségi szempontból, hanem a korszerű higiéniai, gyógyítási igények sem szenvednek hiányt. Igaz, átmenetileg nagyobb lesz a zsúfoltság a kórtermekben és ciz ambuláns rendelésen, de ebben már nemcsak az egészségügyi dolgozók áldozatkészségére, hanem a betegek megértő türelmére is számítanak. A tűzkárt szenvedett épületen jelenleg a bontási és romeltakarítási munkák folynak. A fokozott balesetveszély miatt a megyei főorvos utasítására ad- diq itt nem folyhat járóbeteg rendelés, míg meg nem szűnik a balesetveszély. Remélhetőleg erre nem kell sokáig várni. K. Gy. Beszámoló KISZ-taggyűlés a Pécs városi Rendőrkapitányságon Közbiztonsági akciók, társadalmi munkában Vajon egy fegyveres testületben mennyire „élhet meg" egy, a fiatalokat magába tömörítő szervezet? Amikor a KlSZ-mun- káról szó esik, többször fölteszik az említett kérdést, melyre frappáns választ adott tegnap délután a Pécs városi Rendőr- kapitányság Pintér István nevét viselő alapszervezete, az éves munkát értékelő beszámoló taggyűlésen. Elöljáróban csak annyit: a felsőbb szakmai és politikai vezetés messzemenően elismeri e KISZ alapszervezet fiataljainak munkáját, amikor így fogalmaznak: „A kapitányságra hártjló feladatokat a KISZ tagság nélkül nem tudtuk volna ilyen színvonalasan végrehajtani . .." Ezt Jakab János, az alapszervezet titkára is kiemelte a beszámolóban, s a hozzászólók sorában dr. Tóth László, a kapitányság bűnügyi osztályának vezetője is megerősítette. Miről is volt szó tulajdonképpen? Egyrészt a fiatal rendőrök derekasan helytállnak a saját munkaterületükön, emellett tanulnak, képezik magukat. Másrészt a szabad idejükben szervezik a társadalmi munkaakciókat, s azok egy részét úgy, hogy szintén 'szakmán belül érjenek el eredményeket. Pluszmunkaként különböző figyelőszolgálatokat szerveznek, közbizonsági akciókat bonyolítanak le. A főleg bűnügyi vonalon dolgozó fiatalokat tömörítő alapszervezet társadalmi munkaakcióinak egyik kézzelfogható eredménye: az elmúlt évben az ünnepek előtti tumultusokon — főleg az ezüst- és, aranyvasárnapokon — alig-alig történt Pécsett magánszemély sérelmére elkövetett lopás. Részben nekik is köszönhető, hogy a nagyhírű pécsi vásárok igazi népünnepély hangulatát nem rontják erőszakos cselekmények, tolvajlások. Sokat tevékenykednek a kultúra és a sport vonalán is, jók a külső intézményekkel való kapcsolataik is. Mindezt természetesen példákkal is alá lehet támasztani. Kapcsolatban állanak a Köztársaság téri és a gyárvárosi általános iskolákkal, részt vesznek az osztályfőnöki órákon, segítenek a tájékoztatásban, segítik a KISZ-életre való nevelést, tanítják, képezik az ifjú közlekedésirányítókat. Kétkezi társadalmi munkaakciók sorát vállalják: ott voltak az Ipari út takarításánál, a Mecseki Kultúrparkban, gyermekintézményeket — óvodákat — patronáltak. Házi ünnepségeiket szervezik, jól mozgósítják a kapitányság KISZ-en. túli korosztályát is. Sokáig emlékezetes kirándulásokról, élményszámba menő gyermeknapról, jól sikerült politikai ünnepségekről is szólt az éves munkát értékelő beszámoló. Szőke Attila, a kapitányság párttitkára fogalmazott így: „Évek óta az élen van a Pintér István nevét viselő alapszervezet, a KISZ- bizottság öt alapszervezete közül a legjobbak, ha teszik, munkájuk meghatározó. S e mellett tudni kell azt is, hogy a bizottság az elmúlt három évben megszakítás nélkül a KISZ KB kiváló KISZ-szervezete volt.” K. F. U) vezetők az SZVT élén Tegnap délután Pécsett, a Tudomány és Technika Házában ülést tartott a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei szervezetének vezetősége. Hock Márton elnökhelyettes megnyitóját követően Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára tartott tájékoztatót az időszerű gazdaságpolitikai feladatokról. Ezt követően dr. Szemere Mátyás, az SZVT megyei szervezetének titkára terjesztette elő az 1981. évi munkatervet. A különböző szakosztályok- által javasolt rendezvényeken a mai magyar gazdaság legidőszerűbb kérdéseit kívánják elemezni: többek között az átképzés, az energia- gazdálkodás, a tervezés, a számvitel, a szervezés, valamint a beruházás és állóeszköz-gazdálkodás hatékonyságával összefüggő feladatokat. Az elnökség jóváhagyta az idei esztendőre tervezett programot, majd dr. Bérezi Gyula, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság főtitkára elismerését fejezte ki a megyei szervezet eddigi tevékenységéért és javaslatot tett a vezető tisztség- viselők kooptálására. Az SZVT megyei szervezete elnökének Haász Józsefet, ügyvezető elnökhelyettesnek Kéri Istvánt, elnökhelyettesnek dr. Takács Bélát, valamint Szekeres István- nét, szervezőtitkárnak pedig Falus Bélánét ajánlotta. Az elnökség az előterjesztést egyhangúlag jóváhagyta. TIT elnökségi ülés A hallgatóságból beszélgetőpartnert A megszokott Janus Pannonius utcai épületben, de új otthonában, annak földszintjén tartotta meg tegnap elnöki ülését a TIT Baranya megyei Szervezete. Az átépítések folytán itt, a földszinten nyerte el végleges helyét a szervezet. A tegnapi elnökségi ülést dr. Grastyán Endre, a TIT megyei elnöke vezette, és mivel témájuk az éves munkaterv, illetve az elmúlt hároméves szakasz munkája volt, rövidesen élénk eszmecsere alakult ki a TIT ismeretterjesztő feladatáról. A baranyai TIT-szervezetben 12 szakosztály tömöríti a különböző tudományágak művelőit, illetve a TIT-tagokat, akiknek a száma évek óta 700-800 körül alakul. Megtudtuk, hogy élénk az érdeklődés a közgazdasági kérdések iránt: a filozófiai szakosztály már nehezebben tud magának hallgatóságot toborozni, és a biológiait akkor rohannák meg igazán a tudományra szomjas érdeklődők, ho felvételi előkészítő tanfolyamokat szervezne. Azt mondják, a közlekedés mindenkit érdeklő dolog, mégis előfordult, hogy a megrendelt előadásra a megrendelő nem szervezett hallgatóságot. A munka javítását, tartalmi megújítását e szakosztályokon belül kell elkezdeni — értettek egyet az ülés résztvevői. Létkérdés, hogy ezekben egy-egy tudományág legjobbjai tömörüljenek, olyan kutatók, akik komoly eredményeket értek el, és nem tartják tudományuk aprópénzre váltásának, devalválásának a művelt nagyközönségnek szóló előadásokat. A gondolatot másként is lehetne fordítani, az egyik hozzászóló így fogalmazott: vegyük komolyan a 'közművelődési törvényt! És ha rangot is jelent a TIT előadógárdájának soraiba lépni, akkor a tudomány valóban tökéletesen teljesíti hivatását, mert akkor sokaké lehet, akkor szemléletet, tudatot formál. Nincs könnyű dolga a TIT- nek, amely az előadók megszervezésén túl a közönség megszervezését is magára vállalja. Vajon ott hogyan becsülik meg a tudományt, a másik ember felkészültségét, tudását, ahol szalonnázva, pityókásan állítanak be a TIT-előadásra, vagy éppen be se állítanak, mert a megrendelő üzem nem szervezett közönséget. Nincs könnyű dolga a TIT-nek azért sem, mert a tv, rádió házhoz szállítja a napi információkat, mert kevés az emberek szabadideje. Nagyon érdekes témákat, nagy neveket kell tehát „piacra dobni” itt is. Elavult, bizonyítottan a legkevésbé hatékony forma á hagyományos előadás — ez ma már nem vonzza az embereket. Az ülés résztvevői is egyetértettek abban, hogy nemcsak tartalmában, de formai téren is meg kell újulniuk a TIT által adott ismeretterjesztő alkalmaknak. Ilyen új, közönségcsalogató program például a múlt héten kezdődött irodalmi kávéház- program a Nádorban, ilyenek az idegen nyelvi klubok, vagy ilyen lesz például a tervezett, régóta várt tematikus filmklub programja. És ezeken a közönség már nemcsak néző, hanem beszélgetőpartner is. G. O. Névtelen életmentők ötéves kisfiút mutattak, aki éppen megérkezett édesanyjával, s akit csak azért tudtok meghívni a tegnapi kis ünnepségre, mert az önkéntes véradók jóvoltából négyéves korában átesett sikeresen a vércserén. A Vöröskereszt 45. számú alapszervezete rendezett tegnap összejövetelt huszonöt önkéntes és többszörös véradó tiszteletére a Veress Endre utcai rendelőintézetben. A meghívottak között olyanok is ültek, okik a jól szervezett, gyors segítségnek köszönhetik életüket. Az, hogy az előbb említett kisfiú a többi megmentette! együtt nem tudja, kinek köszönheti életét, ma már természetes, hiszen a véradó állomásokon már „raktárra" dolgoznak. Vagyis mindig, minden vércsoportból van tartalék, nem úgy, mint a véradás hőskorában, amikor a kritikus helyzetben kellett gyorsan a donorért küldeni Ez nagyon kockázatos volt Ahogy fejlődött az orvostu domány, annál inkább leszű kült azok köre, akik vért ad hatnak. Mind több szempontot kell figyelembe venni: a négy vércsoport mellett az RH-faktort; ez'máris nyolcféle vért jelent, ehhez jönnek még az alcsoportok, és így tovább. Tehát mindenképpen fontos, hogy minél több véradóra számíthassanak a rászoruló betegek, valamint az őket megmenteni akaró orvosok, s ezért elengedhetetlen, hogy mindig legyen tartalékban életmentő vér. örvendetes tény, hogy a hívó szóra mind többen vesznek részt ebben a nélkülözhetetlen mozgalomban. Ahogy ott elmondták, a körzetükben öt évvel ezelőtt még csak négy állandó véradó volt, s mint tegnap láthattuk, jelenleg huszonötén vannak. Ennek a huszonöt embernek tegnap délután ajándékkal — oklevéllel, könyvvel — köszönték meg önzetlen segítségét. S még olyan ritka jelenetnek is tanúi lehettünk, hogy egy család valamennyi tagja átvehette a véradóknak szánt jelképes ajándékot. Azért jelképes, mert azt, amit ők véradókként eddig tettek és remélhetőleg még tenni fognak, ezt úgysem lehet semmilyen értékkel ellensúlyozni. d. cs. előli Ablak Nem árulunk el titkot ha elmondjuk, hogy a törekvés nemcsak a televízióra érvényes: közelebb jutni az emberek mindennapi problémáihoz, segítséget nyújtani nekik a hétköz napok — és ünnepnapok! — eltöltéséhez, megszervezé séhez, az ügyeik intézéséhez, informálódásukhoz. Vagyis: a sajtó is szolgáltatást végez a maga módján és erre a szolgáltatásra igen nagy szükség van Valami ilyenféle szolgáltatást képzelt el a televízió is, amikor elindította az Ablak című műsorsorozatát. A kezdeményezést egyértelműen dicsérnünk, üd vözölnünk kell. Nem így áll a helyzet a megvalósítással. Kezdjük az elején. A mű sor számára a televízióban berendeztek egy komplett szerkesztőséget, miként Kovalik Károly műsorvezető minősítette: a tulajdonképpeni szerkesztőség „égi mását”. Egy jókora szobát, ahol qéDÍrónők hada gépel (mit?), úisáqírók és szakértők ülnek és várnak (mire?). Vagyis egy szer- kesztőséaet, olyat, amilyen a „nagykönyvben meg van írva”, ahová percenként futnak be a frissebbnél frissebb információk, jelentések. De ebbe a sruper- szerkesztőséqbe sajnos ez^ úttal semmiféle friss információ nem érkezett. Még a helyszínekről sem. Meatud- hatjuk, hogy a budapesti Rákóczi úton normális a forgalom, valami szirénázó jármű közeledik, amiről sokáig az sem derüli ki, micsoda, véqül kiderült, hogy rendőrautó. Ez örvendetes, hogy kiderült, de eayéb- iránt semmi jeíentőséae nincs. (Az autó továbbment . . .) Kiszállt a stáb ezenkívül néhány budapesti üzletbe, hogy megtudja, mik a hiánycikkek. Az eredmény lehangoló és lelkesítő volt egyszerre. Lelkesítő, mert, ha csak a gyermek-fülpu- coló a hiánycikk széles e hozóban, akkor csaknem minden rendben van. Lehangoló viszont, mert ez a műsor-rész — valljuk be — elég unalmas, semmitmondó volt. A legérdekesebbnek az egész adásban az az eset bizonyult, ami a tanácsi lakásáról lemondott és szociális olthonba költözött öregemberrel történt - de- hát ez meg nem kifejezetten szolgáltatás. Az sem derült ki, s számomra ez a legszomorúbb tapasztalata a műsornak, hogy mit kerestek itt az ún. „vidéki" stúdiók. Pécsről — nyersen szólva — annyit hallhattunk, hogy sífelvonó nincs, műjéqpálya (még) nincs, nyugdíjasház nincs, kórháztűz ezzel szemben volt. Az összevissza-kapcsolásokat nem érdemes említeni, ezek egyszerű kezdeti nehézségek lehetnek. Mindent egybevetve, az volt az ember benyomása, hogy ez az ország még mindig nem valami összefüggő, egységes ország. A budapestieket szemmel láthatóan nem érdekli, mi van Kecskeméten vagy Pécsett. S így óhatatlanul hozzá kell tennünk a dolog másik oldalát: honnan gondolható, hogy ezzel szemben a pécsi vagy kecskeméti nézőket érdekli, teszem azt, a budapesti, Rákóczi út forgalma 1981. január 23-án délután fél 7-kor? A műsorra nagy szükség van, de meg kellene találnia témakörét, formáját, a körkapcsolás ennél érdekesebb módszereit, és egváltalán — pontosabb célját. H. E.
