Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-27 / 26. szám

1981. január 27., kedd Dunántúli napló 5 Szülészet, nőgyógyászat a tűz után Ambuláns rendelés Pécsbányatelepen, egyéb járébeteg- ellátás a Munkácsy utcában Boszorkányos gyorsasággal, a szükség diktálta tempóval, megnyugtatóan rendeződött hétfőre mindazoknak az egész­ségügyi, család- és nővédelmi funkcióknak az ellátása, ame­lyek eddig a Megyei Kórház szülészeti-nőgyógyászati osz­tályának hatáskörébe tartoz­tak. A Baranya megyei Tanács és a Megyei Kórház vezetése hétfőn arról adott tájékozta­tást, hogy a különféle egész­ségügyi és gazdasági szervek összefogásának eredménye- képo zökkenőmentesen folyta­tódhat Pécs korábbi második kerületének és a volt pécsi já­rásnak szülészeti-nőgyógyásza­ti ellátása. A Pécs megyei város Taná­csa Egyesített Egészségügyi In­tézményeinek Munkácsy Mihály utcai rendelője adott otthont több funkció ellátásának. így tegnaptól az I. emelet 103-as és 104-es szobájában történik a járóbeteg szakrendelés na­ponta reggel 7-től 13 óráig. A centrális terhesgondozás, vala­mint a megyei család- és nő­védelmi tanácsadó a 118-as szobában, a megyei onkológiai járóbeteg rendelés pedig a 119-es ajtószámú rendelőben történik. A korábbi, Dischka Győző utcai ambulanciát — páratlan gyorsasággal — a pécsbánya- telepi kórházbarr rendezték be. A szülészeti és nőgyógyászati betegek ellátására több mint száz ágy áll rendelkezésre, te­hát a jelenlegi kényszermegol­dás megfelel a korábbi igé­nyeknek. De hála a kórház mű­szaki és egészségügyi személy­zetének, nemcsak mennyiségi szempontból, hanem a korszerű higiéniai, gyógyítási igények sem szenvednek hiányt. Igaz, átmenetileg nagyobb lesz a zsúfoltság a kórtermekben és ciz ambuláns rendelésen, de ebben már nemcsak az egész­ségügyi dolgozók áldozatkész­ségére, hanem a betegek meg­értő türelmére is számítanak. A tűzkárt szenvedett épüle­ten jelenleg a bontási és rom­eltakarítási munkák folynak. A fokozott balesetveszély miatt a megyei főorvos utasítására ad- diq itt nem folyhat járóbeteg rendelés, míg meg nem szűnik a balesetveszély. Remélhetőleg erre nem kell sokáig várni. K. Gy. Beszámoló KISZ-taggyűlés a Pécs városi Rendőrkapitányságon Közbiztonsági akciók, társadalmi munkában Vajon egy fegyveres testület­ben mennyire „élhet meg" egy, a fiatalokat magába tömörítő szervezet? Amikor a KlSZ-mun- káról szó esik, többször fölte­szik az említett kérdést, melyre frappáns választ adott tegnap délután a Pécs városi Rendőr- kapitányság Pintér István nevét viselő alapszervezete, az éves munkát értékelő beszámoló taggyűlésen. Elöljáróban csak annyit: a felsőbb szakmai és politikai ve­zetés messzemenően elismeri e KISZ alapszervezet fiataljainak munkáját, amikor így fogalmaz­nak: „A kapitányságra hártjló feladatokat a KISZ tagság nél­kül nem tudtuk volna ilyen szín­vonalasan végrehajtani . .." Ezt Jakab János, az alapszervezet titkára is kiemelte a beszámo­lóban, s a hozzászólók sorában dr. Tóth László, a kapitányság bűnügyi osztályának vezetője is megerősítette. Miről is volt szó tulajdonképpen? Egyrészt a fia­tal rendőrök derekasan helyt­állnak a saját munkaterületü­kön, emellett tanulnak, képe­zik magukat. Másrészt a szabad idejükben szervezik a társa­dalmi munkaakciókat, s azok egy részét úgy, hogy szintén 'szakmán belül érjenek el ered­ményeket. Pluszmunkaként kü­lönböző figyelőszolgálatokat szerveznek, közbizonsági akció­kat bonyolítanak le. A főleg bűnügyi vonalon dolgozó fiata­lokat tömörítő alapszervezet társadalmi munkaakcióinak egyik kézzelfogható eredmé­nye: az elmúlt évben az ünne­pek előtti tumultusokon — fő­leg az ezüst- és, aranyvasár­napokon — alig-alig történt Pécsett magánszemély sérelmé­re elkövetett lopás. Részben nekik is köszönhető, hogy a nagyhírű pécsi vásárok igazi népünnepély hangulatát nem rontják erőszakos cselekmé­nyek, tolvajlások. Sokat tevékenykednek a kul­túra és a sport vonalán is, jók a külső intézményekkel való kapcsolataik is. Mindezt termé­szetesen példákkal is alá lehet támasztani. Kapcsolatban álla­nak a Köztársaság téri és a gyárvárosi általános iskolákkal, részt vesznek az osztályfőnöki órákon, segítenek a tájékozta­tásban, segítik a KISZ-életre való nevelést, tanítják, képezik az ifjú közlekedésirányítókat. Kétkezi társadalmi munkaak­ciók sorát vállalják: ott voltak az Ipari út takarításánál, a Mecseki Kultúrparkban, gyer­mekintézményeket — óvodákat — patronáltak. Házi ünnepsé­geiket szervezik, jól mozgósít­ják a kapitányság KISZ-en. túli korosztályát is. Sokáig emléke­zetes kirándulásokról, élmény­számba menő gyermeknapról, jól sikerült politikai ünnepsé­gekről is szólt az éves munkát értékelő beszámoló. Szőke Atti­la, a kapitányság párttitkára fogalmazott így: „Évek óta az élen van a Pintér István nevét viselő alapszervezet, a KISZ- bizottság öt alapszervezete kö­zül a legjobbak, ha teszik, munkájuk meghatározó. S e mellett tudni kell azt is, hogy a bizottság az elmúlt három évben megszakítás nélkül a KISZ KB kiváló KISZ-szervezete volt.” K. F. U) vezetők az SZVT élén Tegnap délután Pécsett, a Tudomány és Technika Házá­ban ülést tartott a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei szervezetének vezetősége. Hock Márton el­nökhelyettes megnyitóját köve­tően Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára tartott tájékoztatót az időszerű gazdaságpolitikai feladatokról. Ezt követően dr. Szemere Mátyás, az SZVT me­gyei szervezetének titkára ter­jesztette elő az 1981. évi mun­katervet. A különböző szakosz­tályok- által javasolt rendezvé­nyeken a mai magyar gazda­ság legidőszerűbb kérdéseit kívánják elemezni: többek kö­zött az átképzés, az energia- gazdálkodás, a tervezés, a számvitel, a szervezés, vala­mint a beruházás és állóesz­köz-gazdálkodás hatékonysá­gával összefüggő feladatokat. Az elnökség jóváhagyta az idei esztendőre tervezett programot, majd dr. Bérezi Gyula, a Szer­vezési és Vezetési Tudományos Társaság főtitkára elismerését fejezte ki a megyei szervezet eddigi tevékenységéért és ja­vaslatot tett a vezető tisztség- viselők kooptálására. Az SZVT megyei szervezete elnökének Haász Józsefet, ügyvezető el­nökhelyettesnek Kéri Istvánt, el­nökhelyettesnek dr. Takács Bé­lát, valamint Szekeres István- nét, szervezőtitkárnak pedig Fa­lus Bélánét ajánlotta. Az el­nökség az előterjesztést egy­hangúlag jóváhagyta. TIT elnökségi ülés A hallgatóságból beszélgető­partnert A megszokott Janus Panno­nius utcai épületben, de új ott­honában, annak földszintjén tartotta meg tegnap elnöki ülé­sét a TIT Baranya megyei Szer­vezete. Az átépítések folytán itt, a földszinten nyerte el vég­leges helyét a szervezet. A tegnapi elnökségi ülést dr. Grastyán Endre, a TIT megyei elnöke vezette, és mivel témá­juk az éves munkaterv, illetve az elmúlt hároméves szakasz munkája volt, rövidesen élénk eszmecsere alakult ki a TIT is­meretterjesztő feladatáról. A baranyai TIT-szervezetben 12 szakosztály tömöríti a külön­böző tudományágak művelőit, illetve a TIT-tagokat, akiknek a száma évek óta 700-800 körül alakul. Megtudtuk, hogy élénk az érdeklődés a közgazdasági kér­dések iránt: a filozófiai szak­osztály már nehezebben tud magának hallgatóságot tobo­rozni, és a biológiait akkor ro­hannák meg igazán a tudo­mányra szomjas érdeklődők, ho felvételi előkészítő tanfolyamo­kat szervezne. Azt mondják, a közlekedés mindenkit érdeklő dolog, mégis előfordult, hogy a megrendelt előadásra a meg­rendelő nem szervezett hallga­tóságot. A munka javítását, tartalmi megújítását e szakosztályokon belül kell elkezdeni — értettek egyet az ülés résztvevői. Létkér­dés, hogy ezekben egy-egy tu­dományág legjobbjai tömörül­jenek, olyan kutatók, akik ko­moly eredményeket értek el, és nem tartják tudományuk apró­pénzre váltásának, devalválá­sának a művelt nagyközönség­nek szóló előadásokat. A gon­dolatot másként is lehetne for­dítani, az egyik hozzászóló így fogalmazott: vegyük komolyan a 'közművelődési törvényt! És ha rangot is jelent a TIT elő­adógárdájának soraiba lépni, akkor a tudomány valóban tö­kéletesen teljesíti hivatását, mert akkor sokaké lehet, akkor szem­léletet, tudatot formál. Nincs könnyű dolga a TIT- nek, amely az előadók meg­szervezésén túl a közönség megszervezését is magára vál­lalja. Vajon ott hogyan becsü­lik meg a tudományt, a másik ember felkészültségét, tudását, ahol szalonnázva, pityókásan állítanak be a TIT-előadásra, vagy éppen be se állítanak, mert a megrendelő üzem nem szervezett közönséget. Nincs könnyű dolga a TIT-nek azért sem, mert a tv, rádió házhoz szállítja a napi információkat, mert kevés az emberek szabad­ideje. Nagyon érdekes témákat, nagy neveket kell tehát „piac­ra dobni” itt is. Elavult, bi­zonyítottan a legkevésbé haté­kony forma á hagyományos előadás — ez ma már nem vonzza az embereket. Az ülés résztvevői is egyetértettek ab­ban, hogy nemcsak tartalmá­ban, de formai téren is meg kell újulniuk a TIT által adott ismeretterjesztő alkalmaknak. Ilyen új, közönségcsalogató program például a múlt héten kezdődött irodalmi kávéház- program a Nádorban, ilyenek az idegen nyelvi klubok, vagy ilyen lesz például a tervezett, régóta várt tematikus filmklub programja. És ezeken a közön­ség már nemcsak néző, hanem beszélgetőpartner is. G. O. Névtelen életmentők ötéves kisfiút mutattak, aki éppen megérkezett édes­anyjával, s akit csak azért tudtok meghívni a tegnapi kis ünnepségre, mert az ön­kéntes véradók jóvoltából négyéves korában átesett si­keresen a vércserén. A Vöröskereszt 45. számú alapszervezete rendezett teg­nap összejövetelt huszonöt önkéntes és többszörös vér­adó tiszteletére a Veress Endre utcai rendelőintézet­ben. A meghívottak között olyanok is ültek, okik a jól szervezett, gyors segítségnek köszönhetik életüket. Az, hogy az előbb említett kisfiú a többi megmentette! együtt nem tudja, kinek kö­szönheti életét, ma már ter­mészetes, hiszen a véradó ál­lomásokon már „raktárra" dolgoznak. Vagyis mindig, minden vércsoportból van tar­talék, nem úgy, mint a vér­adás hőskorában, amikor a kritikus helyzetben kellett gyorsan a donorért küldeni Ez nagyon kockázatos volt Ahogy fejlődött az orvostu domány, annál inkább leszű kült azok köre, akik vért ad hatnak. Mind több szempon­tot kell figyelembe venni: a négy vércsoport mellett az RH-faktort; ez'máris nyolc­féle vért jelent, ehhez jönnek még az alcsoportok, és így tovább. Tehát mindenképpen fontos, hogy minél több vér­adóra számíthassanak a rá­szoruló betegek, valamint az őket megmenteni akaró orvo­sok, s ezért elengedhetetlen, hogy mindig legyen tartalék­ban életmentő vér. örvendetes tény, hogy a hívó szóra mind többen vesz­nek részt ebben a nélkülöz­hetetlen mozgalomban. Ahogy ott elmondták, a körzetük­ben öt évvel ezelőtt még csak négy állandó véradó volt, s mint tegnap láthattuk, jelen­leg huszonötén vannak. En­nek a huszonöt embernek tegnap délután ajándékkal — oklevéllel, könyvvel — köszön­ték meg önzetlen segítségét. S még olyan ritka jelenetnek is tanúi lehettünk, hogy egy család valamennyi tagja át­vehette a véradóknak szánt jelképes ajándékot. Azért jel­képes, mert azt, amit ők vér­adókként eddig tettek és re­mélhetőleg még tenni fog­nak, ezt úgysem lehet sem­milyen értékkel ellensúlyoz­ni. d. cs. előli Ablak Nem árulunk el titkot ha elmondjuk, hogy a tö­rekvés nemcsak a televízió­ra érvényes: közelebb jutni az emberek mindennapi problémáihoz, segítséget nyújtani nekik a hétköz napok — és ünnepnapok! — eltöltéséhez, megszervezé séhez, az ügyeik intézésé­hez, informálódásukhoz. Vagyis: a sajtó is szolgál­tatást végez a maga mód­ján és erre a szolgáltatás­ra igen nagy szükség van Valami ilyenféle szolgál­tatást képzelt el a televízió is, amikor elindította az Ablak című műsorsoroza­tát. A kezdeményezést egy­értelműen dicsérnünk, üd vözölnünk kell. Nem így áll a helyzet a megvalósítás­sal. Kezdjük az elején. A mű sor számára a televízióban berendeztek egy komplett szerkesztőséget, miként Kovalik Károly műsorveze­tő minősítette: a tulajdon­képpeni szerkesztőség „égi mását”. Egy jókora szobát, ahol qéDÍrónők hada gé­pel (mit?), úisáqírók és szakértők ülnek és várnak (mire?). Vagyis egy szer- kesztőséaet, olyat, amilyen a „nagykönyvben meg van írva”, ahová percenként futnak be a frissebbnél frissebb információk, jelen­tések. De ebbe a sruper- szerkesztőséqbe sajnos ez^ úttal semmiféle friss infor­máció nem érkezett. Még a helyszínekről sem. Meatud- hatjuk, hogy a budapesti Rá­kóczi úton normális a for­galom, valami szirénázó jármű közeledik, amiről so­káig az sem derüli ki, mi­csoda, véqül kiderült, hogy rendőrautó. Ez örvendetes, hogy kiderült, de eayéb- iránt semmi jeíentőséae nincs. (Az autó tovább­ment . . .) Kiszállt a stáb ezenkívül néhány budapesti üzletbe, hogy megtudja, mik a hiánycikkek. Az eredmény lehangoló és lelkesítő volt egyszerre. Lelkesítő, mert, ha csak a gyermek-fülpu- coló a hiánycikk széles e hozóban, akkor csaknem minden rendben van. Le­hangoló viszont, mert ez a műsor-rész — valljuk be — elég unalmas, semmitmon­dó volt. A legérdekesebbnek az egész adásban az az eset bizonyult, ami a tanácsi lakásáról lemondott és szo­ciális olthonba költözött öregemberrel történt - de- hát ez meg nem kifejezet­ten szolgáltatás. Az sem derült ki, s szá­momra ez a legszomorúbb tapasztalata a műsornak, hogy mit kerestek itt az ún. „vidéki" stúdiók. Pécsről — nyersen szólva — annyit hallhattunk, hogy sífelvonó nincs, műjéqpálya (még) nincs, nyugdíjasház nincs, kórháztűz ezzel szemben volt. Az összevissza-kap­csolásokat nem érdemes említeni, ezek egyszerű kezdeti nehézségek lehet­nek. Mindent egybevetve, az volt az ember benyo­mása, hogy ez az ország még mindig nem valami összefüggő, egységes or­szág. A budapestieket szemmel láthatóan nem érdekli, mi van Kecskemé­ten vagy Pécsett. S így óhatatlanul hozzá kell ten­nünk a dolog másik olda­lát: honnan gondolható, hogy ezzel szemben a pé­csi vagy kecskeméti néző­ket érdekli, teszem azt, a budapesti, Rákóczi út for­galma 1981. január 23-án délután fél 7-kor? A műsorra nagy szükség van, de meg kellene talál­nia témakörét, formáját, a körkapcsolás ennél érde­kesebb módszereit, és egváltalán — pontosabb célját. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents