Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-24 / 23. szám
1981. január 24., szombat Dunántúlt napló 3 ♦ Ükik <«« ötleteket adják... (2.) M elegvíz-forrás Folyik az STM magnók szerelése A Mechlabor Hozzáértő, mozgósítható munkatársakkal Országosan is hasznosítható javaslatok A Mechanikai Laboratórium pécsi gyára ugyan mindössze nyolcéves múltra tekinthet vissza, ám ennek ellenére ráillik a nyolcéves felnőtt kifejezés. A pécsi üzem ugyan nem önálló vállalat, mégis a Budapesten működő központi fejlesztési laboratórium munkatársai szívesen fogadják a mecsekaljai gyárból érkező javaslatokat, ötleteket. Mindehhez természete, sen magasan kvalifikált szakemberekre van szükség. És ebből nincs híján a Mechlabor pécsi gyára.- Igen lényeges dolognak érzem, hogy az egyszemélyi vezető sok okos, közvetlen munkatársat gyűjtsön maga köré, beleértve a középvezetői garnitúrát is — mondja Keresztes János igazgató. — És az mór csak természetes, hogy a mű. szakiak szellemi felkészültségét meghatározott célok elérése érdekében szükséges ,,mozgósítani”. De hadd tegyem hozzá: bármely vállalatot is tekintenénk, az éves feladatok teljesítése nem sétagalopp.- Arra gondol tehát, hogy időnként előre nem látható gondok is lölmerülnek, amelyek megoldásához a mérnökök és technikusok segítségét kéri?- Igen. És ilyen esetben még nem volt arrcr példa, hogy cserbenhagyott volna akár a műszaki, akár á munkás. Az egyik, talán legfrissebb példa lehet erre a koaxiális csatlakozógyártás beindításánál felmerült probléma. A technológia bevezetésével kapcsolatosan ugyan megvoltak az elképzeléseink, mégis az elmúlt év decemberében gondok merültek föl a gyártás és a gyártásszervezés terén. Azóta alig telt el néhány hét és Fulmer István termelési vezető, Keresztes Zoltán főtechnológus, Somogyi István gyártásfejlesztő valamint munkatársai olyan javaslatot dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a zárt rendszerű gyártást.- A Mechlabor pécsi gyárát, az önök által nagy sorozatban előállított és a világ szinte minden részén ismert STM stúdiómagnetofonok tették közismertté. Igaz ugyan, hogy az új konstrukciók kifejlesztését a központi laboratórium végzi, de gondolom, az itt dolgozó műszakiak is számos praktikus ötlettel járultak és járulnak hozzá az STM család műszaki színvonalának növeléséhez.- Annak idején a mi fejlesztőink, technológusaink is közreműködtek az STM 600-as és 610-es stúdiómagnetofonok néhány részegységének kialakításában. Például az üzemmódkapcsoló és a távvezérlő megalkotásában. Vagy megemlíthetem, az STM 631-es montírozómagnetofonunkat — ami új termék lesz, a tízdarabos „0” széria gyártását a második negyedévben végezzük el — amelynél a szalaghosszúság- mérő óra konstrukciós továbbfejlesztésének mi is részesei vagyunk; ettől a költségek csökkenését várjuk. — A Mechanikai Laboratóriumnak nincsenek piaci gondjai. Termékeik keresettek a külországokban. Ebből következik, hogy a magas műszaki színvonal, a kiváló minőség és nem utolsósorban a szállítási határidők percnyi pontos betartása mindennél fontosabb. De mi történik olyankor, ha a partnertől nem érkezik meg időre egy-egy alapanyag vagy részegység? — Sajnos, ilyen is előfordul. Tavaly például akadozott az importból származó ELTRA típusú sebességváltó kapcsolók beérkezése. A megrendelőknél nem védekezhettünk azzal, hogy X cég az oka mindennek. A fő- technológusunk és munkatársai rövid időn belül felkutatták azokat a hazai gyártású elemeket, amelyek felhasználásával kiküszöböltük az importhiányt. Azóta kiváltottuk a belföldi anyagokkal a korábbi importot. Ebből a példából is érzékelhető, hogy az ötletadókra akkor is számíthatok, mikor a körülmények gondolkodásra késztetik az embereket. Ma már mint egyszemélyi vezetőnek sokkal könnyebb a dolgom, hiszen felnőtt egy műszaki gárda, a szakterületeknek megvannak a gazdái. — Előlordult-e, hogy olyan ötlettel keresték fel önt, amelyet másutt is hasznosíthatnának? — Igen, volt ilyen is. A galvanizálás során keletkező szeny- nyezett iszap kismértékben cia. nidokat tartalmaz. Jó ideig gondot okozott számunkra ennek a ,,mellékterméknek” a tárolása. Török Zoltán művezető ötlete volt, hogy az anyag szántásával térfogatát jelentősen csökkenthetjük, így megoldódnak a tárolási problémák is. Ezt a javaslatot azóta bevezettük és országos hasznosításra is ajánlót, tűk. Salamon Gyula A nagy előrelépés éve Sellyén r Épül az Agrokémia új telephelye A fák ágain hófehér maradt a vastagon megülő hó, itt lenn a sellyei Agrokémia építkezési területén sárral keveredik. De milyen is legyen egy építkezésen a hó, ahol télen sem áll a munka? A telephely leendő képe lassan kirajzolódik, hiszen már készen áll a szociális épület - január első napjaiban adták át — s a többinek is kész a váza. A majd csupa üvegfalú épületek némelyikénél az üvegtáblákat is helyükre illesztették. A sellyei Agrokémia Szövetkezet termékeit országszerte ismerik és keresik. Mintegy harmincféle növényvédőszert gyárt, továbbá autókittet, műszerolajat, fagyálló folyadékot. Az utóbbi évek nagy sikere az osztrák licenc alapján gyártott Stollogén mosható külső falfesték. Ezt a festéket láthatjuk többek között a felújított, színes pécsi belvárosi házak falán. A jelenlegi üzem azonban helyszűke miatt nem tud tovább lépni, már nem képes a termelést jelentős mértékben tovább fokozni. A lakóépületek közé ékelődve veszélyezteti a környezetet. Rendelet írja elő, hogy erősen mérgező, vagy robbanásveszélyes anyagokkal foglalkozó gyárat csak lakótelepen kívül szabad üzemeltetni. így mindenképp szükségessé vált az új telep felépítése. A 110 millió forintos beruházás most körülbelül 70 százalékos készültségi fokon áll. A befejezési határidő június 30. és ezt szeretnék oly pontosan betartani, hogy már a következő napon teljes ütemben indulhasson a termelés. Természetes hát, hogy az Agrokémia Szövetkezet ez évi tevékenységére az építkezés, költözködés nyomja majd rá bélyegét, és ezt figyelembe véve készítették el az idei terveket. Mielőtt azonban az idei feladatokról szólnánk, nézzük, milyen eredménnyel zártók az 1980-as évet. Az elért termelési érték 245 millió forint lett, ami két és fél százalékkal több mint a tervezett, a nyereség pedig 20 és 21 millió forint közötti (végleges számítások most készülnek), ez pedig 35—40 százalékkal magasabb a tervezettnél. Az idei évben óvatosan, mintegy 250 millió forint körüli érték előállítását tervezik, hiszen a második negyedévben erőik jelentős részét a költözés köti majd le. Nem lesz könnyű megoldani és megszervezni, hogy a lépcsőzetesen elkészülő új létesítménybe - amely a jelenlegi üzemtől távol, a község túlsó végén épül - fokozatosan áttelepüljenek, és a már ott levő és az átmenetileg még ittmaradó üzemrészek között a párhuzamos termelést megszervezni. Az új üzem korszerű lehetőségeivel élve két olyan termék üzemszerű gyártását tervezik, amelyek jelenleg kísérleti stádiumban vannak. Ezek a termékek a kén és az effuzin, amelyekkel mintegy kétmillió dollár értékű import alapanyagot váltanak majd ki. Az 1981- es év előreláthatóan nem lesz könnyű év az Agrokémia számára, de mindenképp a nagy előrelépés éve lesz. S. Zs. Készülnek a koaxiális csatlakozók Fotók: Erb János a gyódi völgyben Horgásztó az iszaptenger helyén? A Pécstől alig 5 kilométerre levő gyódi melegvizes forrást hasznosítani kellene! Somsich lenő, a Pécsi Műszaki Főiskola gépésztechnikusa vetette fel vezetőinek. és társadalmi munkaakció megszervezését kérte. A kiaknázatlan forrás csaknem negyven éve ismert. A Mühl- platz-Acker, vagyis a tíz hektáros gyódi völgy melegvizes forrásokat rejt. Még 1945 és 1950 között fúrtok itt a geológusok uránérc után kutatva és 35—40 fokos víz tört fel hatszáz méter mélyből, ahogy a közeli Malomvölgyben is, a Vörösmalom mellett. Később a görcsönyi tsz a majdnem két kilométer hosszú és átlag száz méter széles völgyben, ahol parlagon az összes föld a víze- nyő miatt — egy termálvíz-fűtöt- te melegházat akart létesíteni. A görcsönyiekben és a gyódiak- bon is megvolt a készség, hogy akár a drága szivattyúk beszerzése révén is fóliákat fűtsenek az elfolyó melegvízzel. Azzal utasították el a felsőbb szervek a kezdeményezést, hogy a völgybe egy melegvizes strand, egy csónakázótó kerül majd. Ennek reményében a görcsönyi tsz elkezdte a gyódi szőlőhegy parlagjainak a kiárusítását, akkor még négyszögölenként 10 forintért. Napjainkban annyira népszerű a hely, hogy négyszögöléért megkérik a 100— 150 forintot is. A táj népszerűsége csak fokozódik és a szőlőhegy víkendház-pompájáról híres. A gyódi völgy lassan mocsár, iszaptenger lesz és legfeljebb Nagy János, a helybeli mezőőr tudja csak, hogy hol is a lefojtott termálforrás. A Sellyei Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulás évek óta készül egy iszapfogó-gát létrehozására a völgy torkolatában, de ehhez kevés a pénze. A kivitelezési tervek rég készen vannak, hogy a völgyből elvezető és a Fekete-víznek tartó csatornát is mélyítsék, így a gyódi völgyben nem terülnek szét a patakok, források vizei. Nemrég érdeklődött a Mecseki Ércbányászati Vállalat több mint ötszáz tagot tömörítő horgászegyesületének a vezetősége, hogy szívesen megvenné, vagy bérbe venné a területet, amennyiben a tagság is hozzájárul ehhez és egy horgásztavat alakítanának ki társadalmi munkában. Vészeli Lajos, a bányász horgászegyesület elnöke elmondta, hogy az egyöntetű igen esetén komoly erőgépeket is „bevetnének". Megkérdeztem a pellérdi tanács titkárát, ugyanis hozzájuk tartozik a gyódi völgy közigazgatásilag. Közölte, hogy szívesen tárgyalnának esetleges társadalmi munkáról. A négyszáz lakosú Gyód és a szőlőhegy csaknem kétszáz pécsi kiskerttulajdonosa is megmozdulna, ha valaki szervezné, irányítaná a társadalmi munkát.- Csuti J. Országosan ismert a Tempó „házinyomdája” A névjegykártyától a műszaki könyvekig Annak idején — a hatvanas évek elején — a nyomdai kapacitás hiánya hívta életre a Pécsi Tempó Általános Szolgáltató Szövetkezet „házinyomdáját”. Azóta felépült ugyan az Engel János úton az új Szikra Nyomda, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Perczel illetve Doktor Sándor utcában működő szövetkezeti sokszorosító, illetve könyvkötő részlegre nincs szükség. A nagy nyomdák ma is hosszú átfutási idővel dolgoznak, a kisebb tételű megrendelés számukra gazdaságtalan, így a vállalatok és intézmények előszeretettel fordulnak a „házinyomdákhoz”, amelyek rugalmasabban alkalmazkodnak a megrendelők igényeihez. Mindez érvényes a Tempó üzemére is: Negele Tibor részlegvezető szerint a leghosszabb vállalási idő sem haladja meg a két hónapot. Holott a munkakörülmények, az alapanyag tárolási lehetőségek egyáltalán nem mondhatók ideálisnak. A Perczel utcai üzem egyébként is szűk udvarán műanyag fólia alatt tárolják a papírbálákat, emellett a városban két szükségraktárt működtetnek kényszerűségből. A részleg egyébként nyolcvan embernek ad munkát, a szövetkezet dolgozóinak egyhar- mada foglalkozik tehát a különböző nyomdaipari készítmények előállításával. Termékeik szinte az egész országban ismertek, a megrendelők Herendről, Budapestről, Paksról, Várpalotáról érkeznek és természetesen számos pécsi, baranyai vállalattól. Az egyik legnagyobb partnerük a MÁV Anyagellátási Igazgatósága. A Pécsi Háziipari Szövetkezet, a Pécsi Kesztyűgyár, a TEMA- FORG számára árucímkéket gyártanak, ha szükséges, színes nyomattal, ezerszám. A különböző nyomtatványok mellett műszaki szakkönyveket is előállítanak, nemegyszer kis példányszámban is, akár ötszáz, vagy ezer darabot. Tevékenységük ugyan kis hányadát — ám a lakosság számára annál fontosabb - teszik ki a névjegy- kártyák és esküvői meghívók előállítása, ám ez már a szolgáltatás körébe tartozó és magukra nézve kötelezőnek vallott tevékenység. Az üzem egyébként évente megközelítőleg kétszáz tonna papírt dolgoz föl. Tavaly a tervezett 11,8 milliós termeléssel szemben 13,2 milliós árbevétellel járultak hozzá .a szövetkezet pénzbevételeihez, és az idei esztendő sem ígér kevesebb munkát számukra. A sokszorosító és könyvkötőrészlegben dolgozók egyébként abban reménykednek, hogy két év múlva a Somogyi Béla utcai központba költözhetnek a nyomdagépekkel együtt és ezzel egy csapásra megváltoznak a munkakörülmények. S. Gy.
