Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-24 / 23. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 23. szám 1981. január 24., szombat Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Melegvíz-forrás a gyódi völgyben Rablás a Hullám elült ■ Kiállítások 1981-ben A hétvége sporteseményei Rendőrkézen a terrorista | Rá diómüsort szerkeszt a hallgató Számvetés A Megyei Pártbizottság legutóbbi ülésén elkészítette számvetését az V. ötéves terv végrehajtásának megyei tapasztalatairól. Az elmúlt év végén a párt Központi Bizottsága, az ország- gyűlés összegezte a terv teljesítésének mutatóit, ezeket a tömegtájékoztatás széleskörűen ismertette. Nem is az adatokra érdemes mégegyszer visszatérni, hanem néhány olyan jellemző vonására ennek az időszaknak, mely az előttünk álló évek számárai is tanulságosak. Többek között arra, hogy miközben a gazdaságpolitikai feladatokat az előző tervidőszakban pontosan megfogalmazták, o megfelelő döntéshozatal gyakorta késett, ez nem segítette a célnak megfelelő végrehajtást. Ennek következményeként a népgazdaság nem minden területen a kívántnak megfelelően fejlődött. Példa erre a külgazdasági mérleg kedvezőtlen alakulása. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt tervidőszak végére nagyobb hangsúlyt kapott a meglevő tartalékok feltárása, hasznosítása, mely jelentősen hozzájárult a tervfeladotok elvégzéséhez. A Megyei Pártbizottság úgy értékelte, hogy Baranya gazdasági és társadalmi fejlődésének irányai alapvetően megfeleltek a népgazdasági követelményeknek, a pártbizottság által 1976 elején elfogadott, a népgazdasági tervre épülő és a megye sajátosságait figyelembe vevő határozata alapján. Most a számvetés többek között azt mutatja, hogy öt év alatt az előirányzott mértékben nőtt az ipari termelés, jelentősen bővült az export. Az építőipar minden eddigit meghaladó mennyiségű és értékű lakást. termelő és infrastrukturális létesítményt adott át. A mezőgazdaság túlteljesítette középtávú előirányzatait. A közlekedés a nehézségek ellenére kielégítette az igényeket. A fejlesztések elősegítették a gazdasági szerkezet korszerűsödését és az iqényekhez jobban alkalmazkodó termelés kialakulását. Javult a vezetés és a szervezés színvonala. Valamennyi áqazatban nőtt a munka termelékenysége. Több új és sikeres kezdeményezés vitte előre a munkát. A nehezebb feltételek mellett is jelentősen javultak az életkörülmények, a kisebb gondoktól eltekintve megfelelő volt az ellátás. Nemkívánatos jelenségek Ugyanakkor a megye gazdálkodásában is jelentkeztek azok a nemkívánatos jelenségek, melyek a még eredményesebb tevékenység kibontakozását akadályozták. Több esetben nehézségeket okozott a külpiaci kereslet ingadozása, egyes alapanyagok és alkatrészek hiánya, a gazdaság szervezetének korszerűtlensége. A gazdálkodás minőségi jellemzői, hatékonysága a kívánatosnál kisebb mértékben javultak. Nem volt elég rugalmas az alkalmazkodás a változó követelményekhez, a szükségesnél lassabban fejlődött a gazdálkodó szervezetek munkájának belső mechanizmusa és érdekeltségi rendszere. A beruházási munka színvonala a szükségesnél kevésbé javult, mindvégig gondot okozott az építőipari kapacitáshiány. A gazdálkodó szervezetek kapcsolatrendszere nem fejlődött kielégítően. Részben ez is oka annak, hogy az adottságok kihasználása több területen elmarad a lehetőségektől. Megvalósult beruházások öt évről Vasútvillamosításra készülve (Folytatás az 5. oldalon) A pártbizottsági ülésen megállapították, hogy az elmúlt öt év megyei megvalósult beruházásainak listája gazdag. A teljes áttekintésből csak né- háhyat érdemes megemlíteni. A Pécsi Szikra Nyomda új telepe 84,4 millió Ft, a Mohácsi Székgyár 125,4 millió Ft, a Pécsi Kenyérgyár 85 millió Ft, a Pécsi Bőrgyár sertésvelúrgyár- tó csarnokának bővítése 217,7 millió Ft, a Mohácsi Farostlemezgyár kapacitásbővítése 467,3 millió Ft, a Baromfifeldolgozó 257,1 millió Ft, a Pécsi Kesztyűgyár bőrruházati gyára 60,2 millió Ft, az Építőgépgyártó V. két telepe 258,8 millió Ft, a B. m. Állatforgalmi és Húsipari V. rekonstrukciója 199,2 millió Ft, a B. m. Építőipari V. Központi telepe 508,2 millió Ft, a Konzum Áruház 99,6 millió Ft, a Pannónia Szálloda 101,9 millió Ft, a pécsi fedett vásárcsarnok 59,2 millió Ft, a komlói Zengő áruház 50,3 millió Ft, a pécsi szennyvíztisztító telep bővítése 143,5 millió Ft, a pécsi fedett sportcsarnok 77,3 millió Ft, a szigetvári kórház 224,7 millió Ft értékben, s akkor még nem említettük meg a Mecseki Szénbányák, a MÁV fejlesztésére fordított milliárdokct, az új bölcsődékre, óvodákra, általános iskolákra, kollégiumokra fordított milliókat. Joggal felmerül a kérdés, hogy mennyire indokoltak azok a felvetések, melyek szerint megyénk és városaink kevésbé dinamikusan fejlődtek, mint az ország más vidékein. A tervidőszakban lényeges változások mentek végbe a munkaerő-gazdálkodás terén is. Míg öt évvel ezelőtt még növekedett a foglalkoztatható (Folytatás a 2. oldalon) — Szokolai felv. — Energia- gazdálkodásunk a VI. ötéves tervben (Munkatársunk telexjelentése) Nehézségekkel terhes évtizedeknek néznek elébe a hazánkhoz hasonlóan energiaéhes energia-importra szoruló országok. Sajnos mi még változatlanul az energiapazarló országok sorába tartozunk, drága energiahordozókat használunk, pazarló berendezéseket üzemeltetünk, nagy fogyasztású gépkocsikat közlekedtetünk. Az energiatakarékosság önmagától nem valósul meg. A VI. ötéves terv szerves részeként ezért is dolgoztak ki külön energiagazdálkodási programot. Erről, vagyis energia stratégiánkról tartott sajtó- tájékoztatót tegnap a Parlamentben dr. Horváth László, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese. Az energiagazdálkodási program a következő irányokat jelöli meg: a szükségletek növekedésének lelassítása, a belföldi források fokozottabb hasznosításával az önellátás biztosítása, új eljárások kutatása mind az energiatermelés, mind az energiafelhasználás területén. Az új eljárások kutatása terén sem jelentősebb találmánynyal, sem műszaki-tudományos bázissal, hagyományokkal vagy kapacitásokkal nem rendelkezünk. Ilyen természetű költség- igényes kutatásba nálunk nem is volna célszerű belekezdeni. A feladatunk tehát e téren a hazánkban gazdaságosan hasznosítható külföldi eredmények adaptációja lesz. önellátásra nem tudunk berendezkedni. Az import függőség csökentését atomerőművek építésével és szénvagyonunk fokozottabb igénybevételével tudjuk elérni, azonban minden erőfeszítésünk ellenére 2000-re legfeljebb 65 százalékra leszünk képesek növelni a hazai energiahordozók részarányát az energiaforrásokban. Új, integra-dominó rendszerű vezérlőpult az abaligeti vasútállomáson Újabb biztosítóberendezések Dombóvár és Pécs között A VI. ötéves tervidőszakban folytatódik a Dombóvár—Pécs kö- zöttj vasútvonal korszerűsítése. A munka során ez év elején további biztosítóberendezések építése kezdődött. A nagyszabású fejlesztés eredményeként 1981 végére Dombóvártól Bicsérdig kor. szerű állomási és vonali berendezések segítik a vonatok biztonságos és gyorsabb közlekedését. Giscard d’Estaing római tárgyalásai Péntek délután befejeződtek Rómában az olasz— francia legfelsőbb szintű megbeszélések. A francia elnököt a Guirinale-palo- tában fogadta Sandro Pertini olasz elnök, ezt követően pedig Vatikánváros- ban magánkihallgatáson II. János Pál pápa. Forlani olasz miniszter- elnök és Giscard d'Estajng a Chigi-palotában rövid tájékoztatást adott az újságíróknak megbeszéléséről. Mindketten „barátinak” minősítették a két ország viszonyát, jóllehet Giscard utalt „olykor felmerülő nehézségekre" is. Forlani az országaik közti belbiztonsági és nemzetközi biztonsági együttműködésre helyezte a hangsúlyt. Aláhúzta, hogy Olaszország és Franciaország a nyugat szerves része és „közös biztonságukért" együttműködnek. A MÁV Pécsi Igazgatósága a Budapest—Dombóvár—Pécs fővonal korszerűsítése keretében építi a Dombóvár—Pécs közötti biztosítóberendezések láncola’- tát. A munka a IV. ötéves tervidőszakban kezdődött. Elsőként a Godisa—Abaliget közötti pályaszakaszt építették át az abaligeti alagút kialakításával egy- időben, majd az Abaliget—Bük- kösd közötti pályaszakaszt is átépítették, illetve újabb két alagutat létesítettek. A pályaépítési munkák tavalyelőtt a Bi- csérd—Pécs közötti vonalszakasz felújításával fejeződtek be. Szinte a pályaépítési munkákkal egyidőben kezdték el a korszerű állomási és vonali biztosítóberendezések létesítését. Bükkösd—Abaliget—Godisa állomások után 1980-ban helyezték üzembe a sásdi állomás berendezéseit Ezzel párhuzamosan Vásárosdombótól Szentlőrincig fejeződtek be a vonali biztosítóberendezések építésének munkái. Mindennek eredményeként Godisától Bükköséig sehol sincs vasúti-közúti szintbeni kereszteződés. A vonalszakasz többi részén pedig fél- és fénysorompók szabályozzák a forgalmat a szintbeni kereszteződéseknél. Idén a Pécsi Biztosítóberendezési Fenntartási Főnökség dolgozói folytatják a Vásáros- dombó és Bicsérd állomási valamint Dombóvár—Vásárosdom- bó, Szentlőrinc—Bicsérd közötti vonali biztosítóberendezések építését. A több mint 20 millió forint értékű munkát ez évben befejezik, s ezzel Dombóvártól Bicsérdig egységes biztosítóberendezési rendszer alakul ki. Jövőre mindössze Mecsekalja— Cserkút állomás és a Bicsérd— Pécs közötti vonalszakasz marad vissza. Pécsett, az Asztalos János úton a Mecsek-oldalban a Szénbányák háromszintes láncházai épülnek. Képünkön: az épülő lakó sok ’ Fotó: Erb János
