Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-22 / 21. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli A tártál TIT-előadások falun--------------- 4 --------------­ó mból: Adorján visszalépett- — * --------------­" i"' ffr/ 4*^ ||1| 0‘S "11I& I XXXVIII. évfolyam, 21. szám 1981. január 22., csütörtök » #LV/ 1--------------------M°■"-----------1 C sak szállást kér az idegen?------------------------------ * „Term ékenységi komputer” Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja | Csatát nyert < íz új szigeteld te dolgoznak a külfejtésben Napi 1300 tonna szón a völgykatlanohból Folyik az új külszíni fejtések feltárása Ma kezdődik Budapesten a rehabilitációs kongresszus 180 előadás, szakmai filmek Ifjúsági világfórum Szerdán reggel a Finlandia házban négy bizottságban foly­tatta munkáját az ifjúsági le­szerelési világfórum. Kedden az esti órákig tartott a munka az 1-es számú bizott­ságban: a vita részvevői a vi­lágpolitikai helyzetről, valamint az enyhülés katonai és gazda­sági következményeiről fejtették ki álláspontjukat. A nemzetközi légkör megromlásának okait illetően a felszólalók véleménye eltérő, sok esetben ellentétes politikai nézeteket tükrözött. Miroslav Stepán, a Nemzet­közi Diákszövetség csehszlovák elnöke aggodalmának adott hangot a nemzetközi helyzet utóbbi időben történt megrom­lása miatt és rámutatott, hogy ezért az amerikai imperializmus kalandor politikája és a hege- monista erők a felelősek. Anna Lindh, az Európai Nem­zeti Ifjúsági Bizottságok Taná­csának svéd tagja, egyenlőség- jelet téve a Varsói Szerződés és a NATO közé, úgy vélekedett, hogy a két katonai tömb egy­aránt felelős a nemzetközi lég­kör megromlásáért. Akira Kasai, a Japán Demok­ratikus Ifjúsági Liga elnöke az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítséget teljes mértékben fél­reértelmezve azt hangoztatta, hogy az ürügyet szolgáltat az Egyesült Államoknak és más imperialista hatalmaknak az erőszak alkalmazásához. Ugyanakkor Kasai kiemelte az amerikai imperializmus hábo­rús, agresszív politikája elleni harc fontosságát és szorgal­mazta a nukleáris fegyverek gyártásának és alkalmazásá­nak, illetve más országok terü­letén való elhelyezésének teljes betiltását. A 3. számú bizottságban Lennart Rohdin, a Liberális és Radikális Ifjúság Világszövetsé­gének (WFLRY) küldötte azt hangoztatta, hogy a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni és síkraszállt egy európai leszerelési konfe­rencia összehívásáért. Rohdin sürgette a SALT—II. szerződés mielőbbi ratifikálását és azt, hogy a SALT-folyamatba von­ják be a közép-hatótávolságú rakétafegyverek kérdését. A nukleáris leszereléssel egyide­jűleg lépéseket kell tenni a ha­gyományos fegyverek terén va­ló leszerelésért is — mondotta Rohdin, és követelte a bioló­giai, a vegyi és a sugárfegyve­rek teljes betiltását. Kedden az esti órákban a 2. számú bizottságban a Nemzet­közi Diákszövetség küldötteként felszólalt György Károly. Aggo­dalmának adott hangot amiatt, hogy a katonai-ipari körök ér­dekeit szolgáló fegyverkezési hajsza fokozódása, az imperia­lista erők közvetlen fegyveres beavatkozási kísérletei követ­keztében megromlott a nem­zetközi helyzet. Ugyancsak a 2. számú bizottságban kapott szót Lovassy Tamás, a DÍVSZ kül­dötte. Szerdán délelőtt szólalt fel az ifjúsági leszerelési világfórum 1. számú bizottságában Fejti György, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára. A magyar küldöttség vezetője kifejtette a Kommunista Ifjúsági Szövetség álláspontját a nemzetközi hely­zet összefüggéseiről, az enyhü­lés katonai és politikai vonatko­zásairól. A hideg és hóesés ellenére is csaknem 1300 tonna szenet termeltek ki tegnap a Mecseki Szénbányák külszíni fejtéséről. A Lámpásvölgy egyik olda­lán még üdítően hófehér a táj, háborítatlan a nyugalom, apró présházak, szőlők folynak le a dömörkapui turistaház alól. Lent a völgy mélyén, mint fe­kete seb tátong a külszíni fej­tés. Az új Lámpásvölgyi út sze­li ketté a gyükési és a karo- linai külszíni szénbányákat. A gyükési katlan hónapjai meg vannak számlálva. Áz utolsó 100 ezer tonnát bányásszák ki, számítások szerint októbe­rig. Addigra a liászkorban ke­letkezett szénréteg - amelyet már a múlt századtól kezdve folyamatosan termeltek ki — végképp kimerült, aztán üregét feltöltik meddőhányóval. Déli részét máris rekultiválják, akác­facsemetékkel ültették be, egy­két év múlva már látni sem le­het az egykori bánya helyét. Az itteni bányászoknak nem kell lámpát, önmentő készülé­ket, fejtőkalapácsot hordani­uk. A külfejtésben dolgozó szénbányászok tulajdonképpen kotrómesterek, dózerkezelők, gépkocsivezetők, egyikük sem rendelkezik vójárvizsgával. Könnyebb is ez a munka — gondolnánk — nincs omlásve­szély, nincs a gyilkos metán. Pintér András bányamester azonban a fejét rázza. — Egy­általán nem könnyű — mondja —, igaz, nincs bányaveszély, de ezek az emberek az időjárás szeszélyeinek vannak kitéve. Mínusz 10—15 fokos hidegben, hóban, szélben ugyanúgy kell dolgozni, mint nyári kánikulá­ban vagy zivatarban. Az idő­járás a termelést is befolyá­solja. A kedd délutáni sűrű hó­esésben is le kellett állniuk. Csak fészleges termelés folyt. Hajnali három órára sikerült az utat a dózeroknak a gép­kocsik számára járhatóvá ten­ni. Még a fagyos hideg a leg­ideálisabb, ilyenkor tudnak a gépek a legkönyebben közle­kedni. Esőben besüppednek, száraz időben átláthatatlan por van. így az utókat vagy tölteni kell salakkal, vagy állandóan locsolni. A karolinai-fejtés pereméről, a mintegy 60 méter mély kat­lanba nézve a markológépek orrukat földbetúró óriás mada­raknak tűnnek. Ezeknek a csehszlovák gyártmányú Die­sel-hidraulikus gépeknek 4—5 köbméter meddőt kell meg­mozgatni ahhoz, hogy egy ton­na szenet kitermeljenek. A meddőt aztán 12 tonnás, a szenet 10 tonnás teherautók szállítják innen el. A napi ter­melés 1300—1400 tonna, még az idén 370 ezer tonna szenet termelnek, ezzel egyidőben fo­lyik az új külszíni fejtések fel­tárása a pécsbányatelepi te­rületen. A rokkantak nemzetközi éve hazai programjának fontos eseménye a Magyar Rehabili­tációs Társaság kongresszusa, amely csütörtökön kezdődik Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében — közölték a társaság szerdai sajtótájékoztatóján. Két fő té­makör szerepel a kongresszus napirendjén: a rokkantság megelőzése és rehabilitációja gyermek- és fiatal korban, il­letőleg a foglalkozási rehabili­táció eredményei és teendői Magyarországon. A tanácsko­zás háromnapos, 180 előadást ölel fel és szakmai filmek be­mutatására is sor kerül. Több mint 300 hazai résztvevő mel­lett 50 külföldi rehabilitációs szakember is érkezett - első­sorban szocialista országokból — a kongresszusra. A rokkantság — miként az újságíróknak elmondták - nem csupán mozgássérültséget je­lent, hanem tág fogalom, amelybe beletartozik a hallás- károsodott, a látás- és értelmi foavatékosok ügye, a krónikus szívbetegek, a cukorbetegek, a pszichiátriailag sérültek meg­annyi gondja, baja is. A róluk való társadalmi gondoskodás sokrétű feladat: az orvosi gyó­gyítástól a rendszeres gondo­zásig, a megfelelő tanulási és foglalkoztatási lehetőségek te­remtésétől a társadalomba be­illeszkedés megkönnyítéséig. A rokkantak nemzetközi éve hazai programját is ilyen tö­rekvések jegyében formálja a nemzeti szervező bizottság, amelynek elnöke Trethon Fe­renc munkaügyi miniszter tart­ja a rehabilitációs kongresszus megnyitó előadását Eskütétel a Fehér Házban Az új amerikai elnök 38 ve­zető munkatársa szerdán letet­te az esküt. A Fehér Házban tartott ceremónián részt vett Ronald Reagan elnök is. James Baker, a Fehér Ház titkára beiktatási beszédében hangsúlyozta, hogy mintegy tíz százalékkal csökkentik az elnöki hivatal alkalmazottai­nak számát. Kijelentette: a fehér házi személyzet egyik fő célja, hogy „a különböző mi­nisztériumok és kormányhiva­talok visszakapják szerepüket". Hozzátette: „egy erős gárda a Fehér Házban és egy erős ka­binet nem zárja ki egymást”. Hasonló szellemben beszélt Reagan elnök is: azt emelte ki, hogy munkatársai „egysé­ges csapatot alkotnak és úgy is akarnak dolgozni”. 0 kiszabadult túszok az NSZK-ban Szerdán korán reggel meg­érkezett a Majna-Frankfurt melletti amerikai légitámasz­pontra az a két C-9-es szállí­tórepülőgép, amely Algírból az NSZK-ba szállította a 444 na­pos iráni fogság után kisza­badult 52 amerikai túszt. A re­pülőtérről az 52 amerikait a kö­zeli Wiesbadenbe, az ottani amerikai katonai kórházba vit­ték. A Wiesbaden közelében álló amerikai katonai kórházban alapos orvosi vizsgálatoknak vetették alá a kiszabadult tú­szokat. Kórházi források szerint o hazatérők esetleg több na­pig az NSZK-ban maradnak, hogy amerikai illetékesek ala­posan kifaggathassák őket, mielőtt visszatérnek családjaik körébe. A Nyugat-Európában állomásozó amerikai egységek központi kórházában minden egyes túszt külön erre a célra felkészült pszichiáterek vizsgál­nak ki. Az 52 amerikait szinte elszi­getelték a külvilágtól, a kór­ház körül összesereglett mint­egy ezer újságíró közül egynek sem sikerült közelükbe kerülni. A hazakészülők telefonon már valamennyien beszéltek szeretteikkel, mielőtt szerdán hajnalban pihenőre tértek volna. S. Zs. Kvarcórá­ja vitás Végre kvarcórát is javí­tanak Pécsett. A Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat Bem utcai órásrészlegében december közepétől a ha­gyományos mechanikus és az elektromos órákon kí­vül kvarcórákat is javíta­nak. A mind népszerűbb szolgáltatást már több százan vették igénybe. A digitális idökijelzők mes­tere nem órás, hanem hír­adástechnikai műszerész, munkájában a különleges hőfokszabályozós Weller páka, oszcilloszkóp, pon- tositó szerkezet segit, rö­videsen multimétert és frekvenciaszámlálót is vá­sárol a vállalat. Felvételünkön a Bem utcai órásüzletben középe n Teisinger Ferenc kvarcórát, hátul Kemler Hen­rik elektromos órát és a háttal ülő Géczi János mechanikus szerkezetű órát javit. Proksza László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents