Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-21 / 20. szám
e Dunántúli napló 1981. január 21., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! Az alkoholisták kötelező gyógykezeléséiül Hazánkban az alkoholfogyasztás mértéke aggasztóan emelkedik; az alkoholizmus népbetegséggé vált. A betegek gyógyítása, gondozása széles körű társadalmi összefogással lehetséges csak, amely nem nélkülözheti az állam hatósági beavatkozását sem. A hatósági eljárást a 3/1978. (VI. 3.) Eü. M. sz. rendelettel módosított 15/1972. (Vili. 5.) Eü. M. sz. rendelet, a szegednagy- fai beutalások esetében az 1974. 10. tvr., valamint az 5/1978. (VI. 3.) IM-Eü. M. sz. együttes rendelet szabályozza. Az alkoholisták kötelező gyógykezelésére irányuló eljárás megindítását kérheti: J. az alkoholista hozzátartozója, illetve minden érdekelt személy Írásbeli, vagy szóbeli kérelem formájában, 2. a munkáltató, 3. a gyámhatóság, 4. az illetékes rendőrkapitányság, valamint 5. a társadalmi szervezetek (Vöröskereszt, körzeti orvos, munkahelyi szakszervezeti bizottságok stb.). Az eljárás lefolytatására a beteg lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes elsőfokú egészséqügyi szakigazqatási szerv (Pécsett és a városkörnyéki községek vonatkozásában o Pécs m. város Tanácsa V. B. Hivatal Egészségügyi Osztálya, címe: Szigeti út 33.) jogosult. A kórházban történő kezelésre a hatóság akkor kötelezheti az alkoholistát, ha az túlzott és rendszeres alkoholfogyasztásával saját egészségét, kiskorú gyermekének testi, szellemi fejlődését, munkahelyének rendjét, környezetének biztonságát veszélyezteti. Az eljárás során az egészségügyi hatóság: meghallgatja az alkoholbeteg hozzátartozóját (akkor is, ha nem ő a bejelentő), és lehetőség szerint pontosan tisztázza az alkoholfogyasztás mértékét és az abból eredő magatartási problémákat; tanúkat hallgat meg; szükség esetén munkahelyi véleményt kér, ill. beszerzi a rendőrségi szabálysértési iratokat; meghallgatja az alkoholistát. Ha az alkoholista sohasem volt gyógykezelve. és az eljárás során vállalja az önkéntes járóbeteg gyógykezelés elvégzését —, amennyiben a rendelkezésre álló adatok szerint a hatóság -úgy véli, ez is eredményre vezet, — helyt ad a vállalásnak. Ezt követően izonban soron követi a beteg sorsát, és ha a kezelésre nem jelenik meg, az eljárást tovább folytatja. Ha a beteg nem vállalja a kezelés elvégzését, vagy már korábban volt kezelve, az egészségügyi hatósáq elrendeli a szakorvosi vizsgálat elvégzését. A szakorvos a rendelkezésére bocsátott iratok és a beteg vizsgálata alapján véleményt ad arról, hogy a beteg alkoholizmusa milyen mértékű, és szükséges-e a gyógykezelés elrendelése. Amennyiben az alkoholista idézésre, ill. orvosi vizsgálatra nem jelenik meg, az egészség- ügyi hatóság megkeresi az illetékes rendőrkapitányságot elővezetése érdekében. Ha az eljárás során nem lehet megnyugtatóan bizonyítani ez eljárás alá vont személy rendszeres és túlzott alkoholfogyasztását, és az orvosi vizsgálat sem támasztja alá a kezelés szükségességét, a hatóság a kérelmet, javaslatot elutasítja és az eljárást megszünteti. Ellenkező esetben kórházi zártosztályos kezelésre kötelezi a beteget, aki a kórház értesítésére a megjelölt időpontban köteles kezelésre jelentkezni. Amennyiben nem jelenik meg, a hatóság ismét megkeresi a rendőrkapitányságot és elővezetteti. A kórházi kezelés, után a területileg illetékes Ideggondozó Intézet az alkoholistát köteles 2 éven keresztül rendszeresen gondozni, ő pedig köteles a megadott időpontban a gondozáson megjelenni. Ha ezen kötelességét nem teljesíti, a gondozására rendőrséggel elővezettethető, ill, amennyiben a gondozó orvosa indokoltnak látja, javaslatot tesz az egészségügyi hatóságnak a kezelés ismételt elrendelésére, vagy munkaterápiás zártintézeti (nagyfai) kezelésére. Nagyfán történő gyógykezelésre az az alkoholista kötelezhető, aki rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásából eredő magatartásával közösségellenes magatartást tanúsít. Az eljárás során az egészségügyi hatóság minden esetben munkahelyi véleményt kér és beszerzi a rendőrségi szabálysértési iratokat. Tanúk meghallgatása nem mellőzhető. Intézeti gyógykezelésre csak a 18. évüket betöltött és fizikai munkavégzésre alkalmas személy kötelezhető. A jogi rendezés alapelve a fokozatosság: intézeti kezelésre általában csak sikertelen járóbeteg, majd kórházi kezelés után kerülhet sor. A nagyfai intézet egyszerre szolgálja a gyógykezelést és a rend. szeres munkára nevelést. Mivel az utóbbi fizikai munkával történik, csak fizikai munkára alkalmas személyek utalhatók be. 50—55 évnél idősebb betegek csak indokolt esetben, rokkantak elmebetegek, gyengeelmé- jűek egyáltalán nem alkalmasak munkaterápiára. Az eljárást az alkoholista munka- vagy lakóhelye szerint illetékes elsőfokú szakigazgatási szervnél kell kezdeményezni, amely cspk az előkészítő mozzanatokat véqzi. és javaslatot tesz az ügyészségen. A kezelést a bíróság rendeli el, ügyészi indítványra. Az intézeti kezelés általában 2 évig tart, de amennyiben az intézet orvosai indokoltnak látják, egy év után felfüggeszthető. Ebben az esetben az egészségügyi hatóság kötelessége a beteget állandóan figyelemmel kísérni, és amennyiben a felfügqesztés ideje alatt a beteg alkoholfogyasztásáról tudomást szerez, értesíti az intézetet. Ilyenkor a kezelés további egy évig tart. dr. Simony Emőke főelőadó Pécs m. városi Tanács V. B. hivatal, egészségügyi osztály szerkesztőség postájából E Megvalósíthatónak tartjuk. Balogh Gáborné pécsi lakos az alábbi beadvánnyal foidult az egészségügyi osztályhoz, amelyben kéri, hogy a mozgássérültek által készített kézimunkákból, fafaragásokból szervezzünk vásárlással egybekötött kiállítást. A levélből néhány sort idézünk: „Hozzátartozóink dolgoznak — írja —, nem kívánhatjuk gyakran, hogy segítsenek valahová elmenni. A tehetetlenség sem növeli az önbizalmat és a jó kedélyt. Szinte valamennyien valamivel próbáljuk magányunkat elviselhetővé tenni. Ezért volna egy javaslatom, kérésem, ami sok sorstársamon is segítene és nem terhelné a társadalmat. Kézimunkázunk, horgolunk, kötünk, s festegetünk, a férfinak fúrnak-faragnak. Kevés kis rokkantsági pénzünkből anyagra nemigen telik. Láttam olyan szívszorító dolgot, hogy egy hölgy gyönyörű horgolt térítőjét elfejtette, hogy újból legyen fonala. Ügy gondoltam, éltékesíteni kellene a készített tárgyakat, hogy egy kicsit keressünk is, és ne érezzük teljesen feleslegesnek magunkat. Ennek egyik módját abban látnám, ha a cserépvásárhoz hasonlóan a mi számunkra is engedélyeznének évente néhányszor a vásárcsarnokban vasárnap vásárt.” Balogh Gáborné pécsi lakos mozgássérültet — lakcím hiányában — ezúton értesítjük, hogy vásárlással egybekötött kézimunkakiállítás megszervezése iránti kérelmét megvalósíthatónak tartjuk. Kérjük mindazon megváltozott egészségi állapotú személyeket, akik kézimunkával, fafaragással és egyéb ajándéktárgyakkal részt kívánnak venni a kiállításon, hogy jelentkezésüket (név, lakcím és kiállítandó tárgy megjelölése) folyó év február hó 15-ig Pécs m. Városi Tanács V. B. egészségügyi osztályához (Pécs, Széchenyi tér 1. szám) juttassák el. Megfelelő számú jelentkező esetén a kiállítás megszervezését biztosítjuk, Pécs m. Városi Tanács V. B. egészségügyi osztálya Az illetékes válasza „Rapszodikus jegyautomaták’’ Helyi járatainkon üzemeltetett viteldijbeszedő és menetjegykiadó készülékeink működésére — a meghibásodások napi számarányát alapul véve — úgy véljük nem a gyakori meghibásodás a jellemző. Sajnos az előfordul, hogy utasaink közül néhányon — lehet, hogy vétlenül vagy feledékeny- ségböl — nem a megfelelő pénzérmét (2 forintos) használják fel a jegyváltásra. Naponta átlagosan 25 darab olyan érme vagy tárgy kerül a készülékbe, amely a készülék meghibásodását okozza, így az eldugul, vagy éppen nem ad menetjegyet. A meghibásodás elhárítása — mint azt az illetékes szakszolgálatunk már több esetben is megállapította — csak külső beavatkozással lehetséges. Erre minden végállomáson nyílik mód. A naponta kiadott több tízezer jegyhez viszonyítva a meghibásodások száma ezrelékben fejezhető ki. Egyben kérjük utasainktól, hogy a meghibásodás tényét a gépkocsivezetőinkkel vagy a végállomások szolgálattevőivel közöljék (ellenőr megjelenése nélkül is), hogy ne hozzuk kölcsönösen kellemetlen helyzetbe sem az utazó- közönséget, sem a szolgálatot teljesítő ellenőrt. Menetjegyellenőrünk magatartását sajnos félreértették. Ellenőrző közegünknek ugyanis lehetősége van tanúskodás nélkül is — próbaérme bedobásával — akár többször is az automata üzemképességéről meggyőződni. Utasításaink szerint úgy véljük erre nyilatkozott. Eljárása igy nem ítélhető el, a pótjegy kiadásával is csak a kiadott rendelkezéseknek tett eleget. Albert Ferenc igazgatóhelyettes Leomlott Pécsett a Mecsek-kapu egyik lépcsősorának oldalfala. Az omladék elzárja a gyalogutat és a laza terméskőfal további omlással fenyeget. Fotó: Proksza Nem sajnálták a fáradságot... Köszönetét szeretnék mondani a Pécsi Kesztyűgyár dolgozóinak, főleg Csordás Fe- rencnének, aki talán a legtöbbet tett azért, hogy fejlődési rendellenesen született gyermekem bőrkesztyűt kapjon. A gyár dolgozói hozzásegítették gyermekemet, hogy ő is olyan legyen, mint a többi 16 éves fiatal. Neki is legyen „Pécsi kesztyű"-je olyan, ami pontosan jó a kezére. Nem akarok nagy szavakat mondani, de nagyon jólesik, hogy vannak megértő, segítőkész embertársak, akik nem sajnálják a fáradságot, s különmunkával örömet szereznek másoknek. Egy anyának az a legnagyobb öröm, ha gyermekét örülni látja. Nekem karácsony előtt ez nagyon sokat jelentett. Mégegyszer csak ennyit: Köszönöm ! Nagypál Katalin Szolnok Szolgáltatásunk a szolgáltatásról.., Äram (II.) És aki nem ért az elektromossághoz? Kézügyessége, anyaga és mersze sincs hozzá? Az kihez forduljon? Az ÉLISZ-nél négyen vállalják mellékfoglalkozásban, hogy hívásra házhoz mennek. Somlai László mestervizsgás villanyszerelő: — Automata mosógép, villanybojler víz- és villanyszerelési munkáit is elvégezzük, és ha elektromos hálózatbővítésre, óracserére is szükség van, akkor az ügyfél helyett az ehhez szükséges papírmunkát is elintézzük a DÉDÁSZ-nál. Lakásokban mindent szerelünk, javítunk: a lámpaszereléstől a konnektorkilazulásig, a hőtároló kályha vezetékezéséig . . . — Anyaghiány gyakran késlelteti a munkájukat? — Az anyagok többségét magunk vesszük meg, csak azt, ami az adott munkához szükséges. A megfelelő kisautomaták- ból, vezetékekből, műanyagcsövekből sajnos nem kapunk mindig olyat, ami éppen kellene. igy azzal dolgozunk, amit meg tudunk venni ... Az órabéren felül 8 forintos rezsiköltséget kapunk: munkaruhára, szerszámra, anyag utáni futko- sásra . . . Az ÉLISZ szakképzett villany- szerelőből is többet tudna alkalmazni, mert megrendelése épp elég van . . . Pécsett a Lakásszövetkezetek javító, karbantartó részlege (Endresz György utca 44., telefon: 15-432) is az apróbb- nagyobb lakossági javításokra rendezkedett be. Tóth Ferenc részlegvezető: — Elsősorban a lakásszövetkezeteknek dolgozunk. Több mint 7000 szövetkezeti lakás tartozik hozzánk, de ha győzzük, másutt előforduló hibák elhárítására is vállalkozunk. Három villanyszerelőnk a megrendelést követő 1—2 nap alatt ér a helyszínre a szükséges anyagokkal. A VILLGÉP-hez is lehet fordulni, de csak . . . Nagy László biztonságtechnikai üzemvezető: — Hibaelhárítást csakis életveszély esetén és kizárólag ipari vonalon belül vállalunk . . . — És a lakosságnak? — Hőtároló kályha, automata mosógép, villanytűzhely és bojler nyomvonalkiépítését vagy bővítését és az ehhez szükséges papírmunkát is elvégezzük. Mást nem. Apró-cseprő filléres javítások sehol sem számítanak nagy üzletnek — mármint a munkavállalónak. Furcsa és mégis jellemző eset, amiből Somogyi Géza villanyszerelő kisiparos a Lengyel Gyula utca 6 B alatti alagsori műhelyében több tucattal is elmondhatna: — A szomszédos házból hívtak, mert sötétbe borult a lakás. Kicseréltem a biztosítékot. A fiatalasszony a néhány perces munka után kérdezte: mennyivel tartozik. Zavarban voltam. A biztosíték 2,20, a rezsiórabérem meg 55 forint. Mennyit kérjek? — Igen, de végtére is ebből él.. . — Ez az. Ha felszámítom, akkor esetleg elmondanak mindennek, megfenyegetnek ... Kinek jó ez? És még egy: legközelebb valami egyszerűbbnek tűnő hibánál — hogy spóroljon — nem hív szakembert, és ha valami baleset éri? Higgye el, az a szakember, aki ad magára, az a csip-csup ügyet is komolyan veszi . . . Hogy a „szívességben” mi az üzlet? Hát a megbecsülés és a szájpropaganda. Ezek hozzák a nagy üzletet. Nem mondom, legkifizetődőbb a folyamatos munka, de egyetlen kis ügyre sem mondtam még nemet. Somogyi Géza egy a pécsi kisiparosok közül. (Fő- és mellékfoglalkozásban mintegy százan vannak.) Legtöbb fejtörést a kontárokkal való versengés jelenti valamennyiüknek. A villanyszerelő kisiparost köti a pénztárkönyv, a bizonylatolási fegyelem és a szigorúbbnál szigorúbb műszaki szabványok betartása. Hiszen emberéletről van szó . . . — Gondjai? — A 60 wattos porcelán lámpatest menetes búrája külön nem kapható évek óta. így, ha a 30 forintos búra eltörik, komplettet kell venni és annak már 100 forint az ára. Sehol se kapható készen szabványos villany mérőszekrény. Ha látná, milyen „patkóit" biztosítékokkal találkozom itt-ott. . . Murányi László Jogi tanácsadó I Balogh T. kérdezi, hogy a munkabért a dolgozónak mikor kell elszámolni és kifizetni? A Munka Törvénykönyvének 49. § (1) bekezdése szerint a dolgozó részére járó munkabért havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. A kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkabérre hóközi részfizetést kell adni. Ha a dolgozó munkabérének és egyéb díjazásának alapjául szolgáló eredmény csak ennél hosszabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. A munkabért, ideértve a részfizetést is, a pénzügyminiszter által meghatározott bérfizetési napokon kell kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért hetenként vagy a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni. I Takács J. és K. T. károsult azt kérdezi, hogy a kártérítést kitől kérjék, a dolgozótól vagy a munkáltatójától ? Polgári Törvénykönyvünk 348. §-ában írtak szerint, ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. E szabályt kell alkalmazni akkor is, ha szövetkezet taqja okoz a tagsági viszonnyal összefüggésben harmadik személynek kárt. Ha magánmunkáltató alkalmazottja okoz a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt, és a kár a munkáltatótól nem hajtható be, a kárért az alkalmazott felel. I B. K. kérdése, hogy mi lehet személyi tulajdonban, és hol talál erre vonatkozóan jogszabályi előírást? Polgári Törvénykönyvünk a 92. §- óban foglalkozik a személyi tulajdonnal. E törvényi előírás szerint az állampolgároknak személyes és családi szükségleteik kielégítését közvetlenül szolgáló vagy előmozdító javai — így különösen családi ház, lakás, üdülő, telek, berendezési és használati tárgyak — személyi tulajdonban vannak. Az állampolgároknak jogszabály által meghatározott területen levő mezőgazdasági ingatlana és az ilyen • ingatlanhoz, továbbá a mezőgazda- sági termelőszövetkezet tagjának háztáji gazdaságához tartozó vagyontárgyak is személyi tulajdonban vannak. A hatályos rendelkezés szerint a tulajdonos személyi tulaidonával személyes és családi szükségleteinek kielégítése érdekében szabadon rendelkezhet. El kell mondanunk azt is, hoqv jogszabály korlátozhatja a személyi tulajdon körét, és meghatározhatja a személyi tulajdonban tartható vagyontárgyak mértékét és nagyságát. I H. T. kérdezi, hogy munkahely változtatás esetén köteles-e a munkáltató a fennálló tartozásról igazolást adni? Igen! A hatályos jogszabályi előírások szerint a munkáltató, az ipari szövetkezet és a mezőgazdasáqi termelőszövetkezet köteles az adós ré- • szére a munkaviszony, tagsági viszony megszűnésekor a külön joqszabály szerint olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat kell levonni. Igazolást kell adni arról is. hogy a munkaválla^nak, a kilépő tagnak a fentebb említett tartozása nincs. Ha a munkavállaló, illetőleg a szövetkezeti tag munkaviszonyba lép, vagy más szövetkezet tagja lesz, köteles a fentebb említett iaazolást munkájának megkezdése előtt új munkahelyén a munkáltatóiának, illetve a másik szövetkezetnek átadni. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget^ vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika. páros napokon Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, haleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek*részére: Korvin O. u. 23., telefon:: 11-169, Munkácsy Mihály utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpolikli- nika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10 3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10 7. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószáma: 12-390, este 7-től reggel 7 óráig.
