Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-21 / 20. szám

1981. január 21., szerda Dunántúli napló 3 Mekkora legyen a gazdasági épület? Zartkertek es liozilcolc Baranyában ötvenezer tulajdonost érint Az Országos Építésügyi Sza­bályzat függeléke így fogalmaz: „A zártkert: a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített ré­sze." Azért lényeges ez, mert már ezen a ponton eldől, hogy lehet-e házat építeni az ilyen területre, s ha igen, akkor mi­lyent. Az ésszerűség | /határai!» Lényeges ez, hiszen ha vala­ki a zártkerti földjén zöldséget, gyümölcsöt termel, szüksége van egy olyan épületre, mely­ben tárolja a szerszámokat, anyagokat, ahová behúzódhat az időjárás viszontagságai elől. Ezzel szemben — társadalmi méretekben - nem kívánatos az, hogy illegális üdülőterületek jöjjenek létre, hogy villák, nya- lalók létesüljenek ott, ahol más a terület funkciója és nemkívá­natos tehertételként jelentkezne a közművesítés. Korábban egy rendelet ezt úgy szorította korlátok közé, hogy 12 négyzetméternél na­gyobb alapterületű épület léte­sítését nem engedélyezte. Ki­derült azonban, hogy ez igen sok esetben nagyon kicsinek bizonyult, a kis ház nem tudott megfelelni a jogos igényeknek sem. Baranya megyében pályá­zat útján ajánlott terveket biz­tosított a megyei tanács, de ez sem sokat segített. Mert mit tett az építtető? Megvette a tervet és — mást épített. Követ­kezett a bírságolás, bontási ha­tározat. Építési •;,! [ehetőségek Éppen ezért az Országos Épí­tésügyi Szabályzat 1980. július 1-én hatályba lépett új rendel­kezései másként szabályozzák az építési lehetőségeket. A 11. § 2. bekezdése szerint: ,,Orszá­gos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városban vagy köz­ségben, a megyei tanács végre­hajtó bizottsága által kijelölt szőlő vagy gyümölcsös jellegű zártkertben, az állampolgár tu­lajdonában álló, legalább 1500 négyzetméter (417 négyszögöl) földterületen elhelyezhető gaz­dasági épület (szerszámkamra, présház, gyümölcstároló) nettó alapterülete legfeljebb 30 négy­zetméter lehet." Ugyanez a ren­delkezés intézkedik a zártkerten kívüli (csak szőlő és gyümöl­csös művelési ágban nyilván­tartott) területekről is, ahol szintén 30 négyzetméter lehet az épület maximális alapterü­lete, de abban kialakítható egy legfeljebb 12 négyzetméteres, ideiglenes tartózkodásra alkal­mas helyiség is. Nem sokkal az új rendelet hatálybalépését követően meg­jelent ezzel kapcsolatban az Építési és Városfejlesztési Mi­nisztérium állásfoglalása, mi­szerint a végrehajtó bizottság akkor jelölhet ki ilyen területe­ket, ha legalább a fele 1500 négyzetméteresnél nagyobb in­gatlan. A másik feltétel pedig az, hogy a szőlő, illetve gyü­mölcsös jelleg a földterületek­nek legalább 75 százalékát el­érje. így veszíti értelmét egy alap­jában jószándékú rendelet. Ba­ranyában legalábbis. Tudniillik nincs a megyében olyan zárt­kert, amely mindkét feltételnek megfelelne. így aztán a Me­gyei Tanács végrehajtó bizott­ságának nincs mit mérlegelni, ha a terület kijelöléséről esnék szó. lllllllll az élethez A számok ezt bizonyítják. A Földhivatal statisztikája szerint 185 zártkert van a megyében. Ezek közül a terület nagysága miatt 123 eleve kiesik, a ma­radéknál pedig egyben sem éri el a szőlő és gyümölcsös aránya a 75 százalékot. Abban sem vagyok biztos, hogy a földterület nagysága eleve meghatározza az épület szükséges méretét. Mert folytat­hat valaki 1500 négyzetméternél kisebb területen is olyan inten­zív szőlőművelést, hogy a szer­számok, a prés, a daráló, a kád el sem férne egy 12 négyzet- méteres házikóban. Az élethez, egy-egy tájegység hagyományaihoz és gyakorla­tához kellene közelebb hozni a szabályzókat is, hiszen csak Ba­ranyában a zártkerti földrész­letek száma megközelíti az öt­venezret. Az ÉVM-ben már fog- Jalkoznak is a rendelet ésszerű­sítésével. örömmel üdvözölnénk mielőbb a helyes változtatást, még az építkezési idény megin­dulása előtt. Kurucz Gyula Angol klub a TIT-ben „Nyelvterület” a Pannóniában Lehetőség a nyelv gyakorlására Az idegen nyelvek művelése terén valami nagyon jó kezde­ményezés történt az elmúlt év vége felé. A TIT szervezésében, a Pécsi Tanárképző Főiskola angol tanszékének támogatá­sával angol klub indult. A do­logban a Hungar Hotels mint üzleti szerv vesz részt: az elő­adások megtartásához biztosít­ja a Pannónia kistermét. S máris a lényegnél va­gyunk: előadásokról, beszélge­tésekről, filmvetítésről van szó. A klub célja a már megszer­zett nyelvi tudás ápolása, el­mélyítése és bővítése. Egyálta­lán mód arra, hogy azok, akik nem tudnak, vagy csak na­gyon ritkán, a szóban forgó nyelv területére utazni, azok ne csak olvasás útján, hanem beszélve is „életben tarthas­sák" nyelvtudásukat. Nemcsak angol szakos hall­gatók, tanárok, vagy a TIT nyelvtanfolyamaira járók ülnek be a terembe. Eljönnek min­denféle foglalkozású és kor­osztályú emberek, fiatalok, idősek egyaránt. A sorozatban külön előny, hogy időnként angol anyanyel­vűeket hívnak meg — nemcsak előadni, de beszélgetni is. Igaz, hogy egyelőre még gyér a hozzászólók száma, de hát ez érthető. Idegen nyelven megszólalni mégiscsak más. De a gyakorlat ezt hamar föl­oldja. Azt viszont mindenki le­mérheti, mennyit felejtett, mennyit ért meg. A gyakorlást segítve, s a klub munkáját szí­nesítve egyébként az angol nagykövetség majdnem min­den alkalomra biztosít egy-két rövidfilmet. Ezeket nézve is szokja az ember füle az ide­gen beszédet. Nikolov Marianna és Egyed Kálmán, a klub vezetői válto­zatos programot állítottak ösz- sze. Első alkalommal az ame­rikai Steve Starkey tartott elő­adást, ő egyébként összeha­sonlító nyelvészettel foglalko­zik, Pécsett dolgozik. Utána dr. Bognár József, a PTF an­gol tanszékének vezetője be­szélt a nyelvtanulásról, annak motivációiról, módszeréről — szellemes példákkal illusztrál­va, hogy bizony nem is könnyű dolog idegen nyelveket elsajá­títani. Szerepel a programban ke- rekasztal-beszélgetés a nyelv­tudás fontosságáról olyan, kü­lönböző területeken dolgozó szakemberekkel, akik munká­jukban enélkül igazán komoly eredményeket nagyon nehezen értek volna el. Vendége lesz még a klubnak több egyetemi tanár, a főiskola angol lektora. A klubfoglalkozások a tan­évhez igazodnak, idén hét hó­napig tartanak, a következő évben azonban már korábban, szeptemberől, tíz hónapon át látogathatják a nyelvet gyako­rolni szándékozók. Egyébként nem elszigetelt törekvés a nyelvklub megnyitá­sa: azóta már megalakult az orosz nyelvű klub is, s tervezik a német klub hasonló kere­tekben történő megszervezését. Dücső Csilla E9irl>illhial:ÍitiitlcÍHa Megváltoztak az átutalási betétszámla feltételei Baranya megyében jelenleg 16 000 embernek van átutalási betétszámlája. Az adatot csak azért említjük meg, mert — mint látható - meglehetősen sokakat érint az a változás, amelyet 1981. január 1-től vezetett be az Országos Takarékpénztár: megváltoztak e pénzügyi szol­gáltatások feltételei. A Minisztertanács még a múlt év áprilisában foglalkozott a lakosság készpénzforgalmának csökkentésével, a készpénz nél­küli elszámolások körének ki- terjesztésével. Ennek kapcsán hozott határozatot az átutalási betétszámla továbbfejlesztésé­ről. Lényeges változás, hogy a betétszámlán a hó végi zárás­kor fennálló betétkövetelések az eddigi évi 3 százalék helyett 4 százalékkal kamatoznak. A gyakorlatban tehát előnnyel szolgál, ha valaki pénzét átuta­lási betétszámlán tartja. A másik oldalról viszont az átutalási betétszámláról teljesí­tett megbízások költsége is vál­tozott: a korábbi tételenkénti 1 forint helyett egységesen 3 fo­rintot számol fel az OTP; né­hány megbízás esetében azon­ban nem kell költségtérítést fi­zetni, mint például a számlát vezető fióknál történt készpénz- felvételek, vagy a hitelek tör­lesztésére vonatkozó átutalási megbízásoknál. Az OTP és ügyfelei között január 1-től egy teljesen új pénzkezelési kapcsolatot vezet­tek be. Az átutalási betétszám­lára korábban a havi rendsze­res befizetések szinte kizárólag készpénzzel, átutalási posta- utalvánnyal való befizetéssel érkeztek. Január 1-től az átuta­lási betétszámla-tulajdonosok­nak lehetőségük van arra, hogy a havi kötelezettségeik teljesí­téséhez szükséges összeget munkabérükből levonathassák és az OTP-hez közvetlenül át­utalhassák. Az eddigi konstrukció egysze­rűsítését és a készpénzforgalom csökkentését célzó intézkedés­nek máris vannak eredményei Baranya megyében. Eddig a DÉDÁSZ, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat és a városi, illet­ve megyei tanács költs^HH- lési elszámoló hivatalával" Jco- tött megállapodást az OTP me­gyei Igazgatósága, hogy átuta­lási betétszámlával rendelkező dolgozóik közvetlen átutalással teljesítik fizetési kötelezettsé­geiket. Határidős örömeim F ellelkesülve hal­lom a tudósí­tást a Tv-hír- adóban: határidő­re, a tervezett ösz- szegért — hangsú­lyozzák ki — elké­szült a bemutatott létesítmény, s en­nek köszönhetően még nagyobb örömmel vehették birtokukba a tele­pülés lakói. Mert ugye mondani sem kell: gyakor­latunkból eredően már a gondolko­dásunkban is a „pluszörömök" egyik forrása az, ha valami rendjén elkészül. Határ­időre és nem drá­gábban az eredeti költségvetésnél. Engem is elfog a büszkeség: lám, ez igen! Ezek az építők építettek, á teherautók ponto­san hozták az anyagot, a vil. lanyszerelők nyo­mában fény gyúlt, tették a dolgukat a vízvezeték-szere­lők, nemkülönben a többi szakma képviselői is. Élje­nek sokáig! Pedig hát a híracjóban bemutatott létesít­mény építésének ideje alatt is volt eső, szél, hó, fagy, miegymás, ami nálunk egyébként mindig meglepetést okoz és hivatkozási ala­pot teremt. Na, de hogy kü­lön hangsúlyozzák az öröm okait — határidőre, költ­ségtúllépés nélkül -, az jut eszem­be: valami nincs rendben! Vagy itt, vagy az e jellem­zőket nélkülözni - kénytelen sokkal több egyéb eset­ben. Ha ugyanis a gyakoriságot ve­szem alapul, ak­kor az utóbbi a „normális”, a megszokott. Vala­mi azonban azt diktálja nekem, hogy nem fogad­hatom el „plusz­öröm" forrásául, ha egy létesítmény rendes időben, eredeti költségve­téssel készül el. Ez így lenne rend­jén. Csakhogy el­bizonytalanodom ítélőképessége­met illetően: ki­derült, hogy tar­tom a határidőt — pontosan annyi idős vagyok, mint ahogy ezt 10 éves koromban elter­veztem —, s ez ugye — a minden­napi gyakorlat szerint - nem nor­mális . . . Viszont nem is örülök ne­ki különösképpen. Akik a hírekben szerepelnek (Újsághír: A Magyar Hidro­lógiai Társaság „Fiatal hidro- lógusok Baranyáért 1980" pá­lyázatán második dijat nyert Eszéky Ottó és Kovács Árpád — Ferenc Lászlóné.) Eszéky Ottó hidrológus. Ti­zenhárom éve a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munka­társa, ma a vízrajzi csoport vezetője. A vízgazdálkodás és a tervezés számára rendkívül fontos térképet készített Eszé­ky Ottó, ez egyben a pálya­munkája is volt.- — Mindenképpen elkészítet­ten. volna, a pályázattól füg­getlenül is. Legutóbb 1954-ben készült egy országos térkép, amely feltünteti a vízgyűjtőte­rületek jellemző vízszállítását. Ez a térkép elméleti módszer­rel készült, érv már észlelt ada­tok alapján dolgozhattam, örömöt jelentett azért is ez a munka, mert 1968-ban a mi csoportunk kezdte meg Bara­nyában és Somogybán a meg­Eszéky Ottó figyelőállomások kiépítését, il­letőleg a hálózat sűrítését. Az­előtt a VITUKI foglalkozott ezekkel a mérésekkel, főként a tudományos kutatásokhoz. Mi fontos információkat szolgálta­tunk a vízgazdálkodási szak­embereknek, a tervezőknek.- Miért fontosak ezek a mé­rések? — Nem engedhetjük meg magunknak, hogy például fel­építünk egy tározót, ami állan­dóan félig van csak vízzel, mert nem vagyunk tisztában a vízgyűjtő vízhozamával. Arra törekszünk, hogy minél ponto­sabb adatokat szolgáltassunk a szakembereinknek: ma már minden megfigyelőállomás az igazgatóságunkhoz tartozik, s szinte napra készen ismerjük az összes baranyai, somogyi készleteink változásait. Korsze­rű műszerekkel is rendelkezünk, és ezekkel szívesebben dolgoz­nak a munkatársaink. — Meddig pontos egy ilyen tél kép? — Az elkövetkezendő húsz évben jól hasznosíthatjuk. Nyá­ron lesz Pécsett egy hidrológiai vándorgyűlés, akkorra a kollé­gáimmal más térképeken is dolgozunk, több adattal kiegé­szítve. — Az elmúlt öt évben hatmil­lió forintot költöttek az észlelő hálózat kiépítésére. A kilenc­venöt megfigyelőállomáson kí­vül Baranya 150 forrását is fi­gyelik rendszeresen. Mik a kö­vetkező feladataik?- A beruházás jellegű mun­kákat valóban befejeztük, a minőség fejlesztésén dolgo­zunk. Újfajta módszereket ke­resünk, minél pontosabb ada­tokra törekszünk G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents