Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-20 / 19. szám

1981. január 20., kedd Dunántúli napló 5 További segítség a mozgássérültek benzinvásárlásához A gépjárművel közlekedő mozgássérültek üzemanyag-vá­sárlásaikhoz, az eddigi kedvez­ményeken túl, további segítsé­get kapnak: pótlólagos benzin­utalványok, illetve rendkívüli szociális segély formájában — közölték hétfőn az Egészségügyi Minisztériumban. A miniszter új rendelete — amelynek előírásait visszamenőleges hatállyal, janu­ár 1-től alkamazzák — évi 60 liter benzin vásárlásához bizto­sít pótlólagosan ingyenes utal­ványt a Trabant Hycomat gép­járművet használóknak; a Velo- fex típusú járműveknél 25 liter­re szól a plusz utalvány. (Az előző típusnál eddig havonta 30, az utóbbinál 20 liter üzemanyag vásárlására jogosító ingyenes utalványt kaptak a mozgássérül­tek.) Akik az említett két típus­tól eltérő járművel közlekednek és eddig — kérelmükre, egyéni elbírálás alapján — szintén kap­tak ingyenes üzemanyag-utal­ványt, azok számára is pótlóla­gosan emelkedik a juttatás mér­téke, az eddigihez képest leg­feljebb évi 60 literrel. (Itt az a méivadó, hogy mekkora a gép­jármű motorjának hengerűrtar­talma.) A pótlólag járó üzemanyag­utalványt ezekben a napokban kapják meg a mozgássérültek, a január 1-től esedékes egész évi utalvánnyal együtt. Kérel­mezni nem kell, az utalványokat hivatalból megküldik. Arról is rendelkezett a minisz­ter, hogy azok a gépjárművük után korábban adómentességet élvezett mozgássérültek, akiknek 1500 köbcentiméteresnél kisebb a járművük, de benzinjegyet nem kaptak, ezután egységesen évi 100 liter üzemanyag-jutta­tásban részesülhetnek Ezt a jut­tatást kérelmezniük kell a lakó­helyük szerinti járási, városi, fő. városi-kerületi, illetőleg megyei­városi kerületi egészségügyi szakigazgatási szervnél. A kére­lemhez mellékelni kell a körzeti orvos igazolását a jogosultság — a mozgássérültség — tényé- ről. Az új rendelkezések értelmé­ben azok a családok, amelyek nem a gépjármű üzembentar­tójának, hanem közvetlen hoz­zátartozójának (házastárs, gyer­mek) egészségi állapota miatt kaptak átmeneti adókedvez­ményt, ha jövedelmi helyzetük indokolja: rendkívüli szociális segélyben részesíthetők. Ezt a juttatást kérhetik azok a moz­gássérültek is, akik 1500 köb- centiméternél nagyobb lökettér­fogatú gépjárművet üzemeltet­nek. A segélyt a lakóhely szerinti illetékes helyi tanács egészség- ügyi feladatot ellátó szakigaz­gatási szervétől lehet kérni, s ez esetben is a körzeti orvossal kell igazoltatni a járművet üzemben tartó vagy a hozzátartozója egészségi állapotát (mozgáskor­látozottságát). Azt is közölték a miniszté­riumban, hogy a rendelet, teljes szöveggel a közeljövőben meg­jelenik a Magyar Közlönyben. Emelkedik a saját gépkocsit használók térítési dija A Munkaügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint 1981. február 1-től megváltozik a saját gépjármű belföldi hi­vatalos kiküldetés, illetve kül­szolgálat alkalmával történő használata esetén elszámolha­tó térítési díj. A jelzett idő­ponttól kezdődően személygép­kocsi használata esetén 3,50 Ft-ra, saját motorkerékpár ese­tében 125 köbcentiméteres hengerűrtartalomig 0,80 Ft-ra, ennél nagyobb hengerűrtartal­mú motorkerékpároknál pedig 1 Ft-ra emelkedik kilométeren­ként a térítési díj. Az új szabályozás arról is rendelkezik, hogy a saját gép­járművet használók részére az 1981. február 1 -ét megelőző időszakban megállapított áta­lányokat a keretek újonnan történő meghatározása után felül kell vizsgálni, és újra meg kell állapítani. Környezet- és családvédelem, véradás A Vöröskereszt munkájának mércéje a lakosság egészségi állapota Eredményeik számokkal alig­ha mérhetők, munkájuk mégis nélkülözhetetlen. A Vöröske­reszt aktivistái az egészség­ügynek önkéntes közkatonái, akik naponta segítséget nyúj­tanak egészségünk megóvásá­ban, visszaszerzésében, felka­rolnak elesettségünkben, mun­kálkodnak azon, hogy szebb, egészségesebb legyen környe­zetünk. Erről volt szó hétfőn a Ma­gyar Vöröskereszt Baranya me­gyei végrehajtó bizottságának ülésén, ahol az elmúlt évben végzett munkát tekintették át. Balázs Józsefné, a megyei ve­zetőség titkára előterjesztésé­ben kiemelte: szép eredmé­nyekkel büszkélkedhet Baranya a környezetvédelmi és tisztasá­gi mozgalom, a családvéde­lem, a véradómozgalom és az elsősegélynyújtás területén. Az egészséges életmódra ne­velésben fontos feladat volt az elmúlt évben a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi felvilá­gosítása. A tisztasági mozga­lom ott és akkor ért el kiemel­kedő eredményeket, mikor jó együttműködés alakult ki a Ha­zafias Népfront helyi szervei­vel. Az eredményes munka egyik bizonyítéka, hogy a tiszta, virágos községek szá­ma az előző évi 120-ról 149-re emelkedett. (Baranya települé­seinek száma 296.) A véradómozgalomban az elmúlt évben a megyében 27 167 fő, 10 746 liter vért adott. A legnagyobb fejlődés Pécsett tapasztalható, ahol 28 üzem­ben 1084 készenléti véradó áll a szakszolgálat rendelkezésé­re. A beszámolót követő hozzá­szólásokat dr. Kóbor József, a Vöröskereszt megyei vezetősé­gének elnöke foglalta össze. Többek között hangsúlyozta, hogy a társadalmi szervezet munkájának alapvető mércéje a lakosság egészségi állapota. Ebből a szempontból pedig Baranya az országban is elsők között van, akár a csecsemő- halandóság csökkentését, a családvédelmet, a morbiditási mutatókat, a táppénzes állo­mány alakulását, vagy a gyógyszerfogyasztást tekintjük. K. Gy. Mikor költözhet a Doktor Sándor Többször hírül adtuk, hogy január elsejével a Pécsi Nem­zeti Színház egyik tagozataként önállóvá vált a Bóbita Báb­együttes. Székhelyük a Doktor Sándor Művelődési Központ Déryné utcai épülete lett. Innen a központ többi művészeti cso­portja már elköltözött, ponto­sabban elköltözött volna, ha lenne hová mennie. A városi tanács a művelődési központ új székhelyének a Zsolnay Gyár művelődési otthonát szeretné megszerezni, de még mindig nem történt megállapodás a gyár és a városi művelődési osztály között. A Mecsek Tánc- együttes emiatt kényszerszüne­tet tart, a Mecseki Fotóklub a Művelődési Központ? Kényszerszünet, szétszórt együttesek A felújítás csak ezután kezdődhet Mozgalmi Házba költözött, a ze­neóvoda pedig még a régi épü­letben, egy szűk irodában szo­rong. A hosszúra nyúlt átmene­ti állapot akadályozza a nép­művelők munkáját is, nem be­szélve a Bóbita Bábszínház tagjairól, akik nem tudják bir­tokba venni épületüket. Mi okozza a problémákat? Tegnap az illetékesektől erre igyekeztünk magyarázatot kér­ni. Bosnyák János, a Zsolnay Porcelángyár igazgatója csak annyit mondott, hogy végleges megállapodás még nem szüle­tett, s bár egy véleményen van­nak a művelődési osztály veze­tőjével, biztos információt nem tud adni. Csorba Tivadartól, a Pécsi városi Tanács művelődésügyi osztályvezetőjétől a következő­ket tudtuk meg: — A Finomkerámiaipari Mű­vek, amelyhez a Zsolnay Por­celángyár tartozik, beleegyezé­sét adta, hogy a pécsi tanács­csal közös fenntartás alá ke­rüljön a Zsolnay Művelődési Ház. December végén átadtuk a megállapodás tervezetét a gyár vezetőinek, s ezt január 16-án kaptuk vissza több módo­sítással. A tervezet szerint a gyár biztosítaná a művelődési ház fűtését, világítását, vízellá­tását. A teljes személyi állo­mányt a DSMK adná, és a vá­ros ezen kívül vállalja a mű­ködtetés 2,7 millió forintos költ­ségeit, valamint az épület tel­jes felújításának finanszírozá­sát. Egyetlen pont vitatott még: a gyár szeretett volna megtar­tani kizárólagos használatban három helyiséget, amelynek az összes alapterülete meghaladná a 120 négyzetmétert. Ebbe ter­mészetesen nem egyezhetünk bele, s véleményünket a gyár igazgatója is elfogadta, de a vállalati KISZ-bizottság állás­pontjának meghallgatása nél­kül nem kívánt dönteni. A Dok­tor Sándor—Zsolnay Művelődési Központ a gyár kulturális igé­nyeit is kielégítené, így bízunk benne, hogy a KISZ-bizottság nem fog akadályokat gördíteni az amúgy is soká húzódott át­vétel útjába. — Miért ilyen későn kezdőd­tek meg a tárgyalások? — A Pénzügyminisztérium csak késő ősszel adta meg a jóvá­hagyást a Bóbita Bábszínház létrehozásához. A városi tanács végrehajtó bizottsága decem­berben hozta létre hivatalosan is az új tagozatot. Biztos dön­tések hiányában felelőtlenség­nek éreztük volna tárgyalásokat kezdeni a Zsolnay Gyárral — mondta Csorba Tivadar. Ha a vállalati KISZ-bizottság is egyetért a tervezettel, meg­történhet az előzetes aláírás. Ezt jóvá kell hagyatni a Pécs városi Tanács végrehajtó bizott­ságával, majd a Baranya me­gyei Tanáccsal. S ezután kez­dődhet meq csak a Felsővám- ház utcai épület felújítása, a városi művészeti egvüttasek át­költöztetése. Hetek, hónapok kérdése. Jósolni most már sen­ki sem mer. Havasj János Munkásörgyülés Szigetváron A Szigetvár városi-járási Tömpe József munkásőregy- ség vasárnap, a konzerv­gyár nagytermében tartotta évzáró-évnyitó egységgyű­lését, ahol a parancsnok, Kulcsár Sándor értékelte az előző évben elért eredmé­nyeket. A szocialista munka­versenyben legjobb a Bedő István vezette szakasz lett,, harmadszor és véglegesen elnyerte a vóndorzászlót, míg a rajok vetélkedésében a Horváth György vezette végzett az élen. Vass István, a Munkásőrség Baranya me­gyei parancsnok-helyettese, Tettinger István, az MSZMP Szigetvár városi-járási Bi­zottságának első titkára és az egységparancsnok kitün­tetéseket adott át a legjob­baknak. A Kiváló Munkásőr kitüntetést 5, a Kiváló Pa­rancsnok címet 3, a Szolgá­lati Érdemérmet 5—20 éves szolgálat után összesen 14, míg a leszerelő és tartalék- állományba vonulók közül a Munkásőr Emlékérmet és Emléklapot 8 munkásőr vette át. Az eredményes együttmű­ködésről számoltak be a bá­zisszervek képviseletében: Kasó József, a Szigetvári Ál­lami Gazdaság igazgatója, országgyűlési képviselő, Vi­da Károly, a Mezőgép Vál­lalat szigetvári gyáregysége szocialista brigádjai nevében és Hortobágyi János Ifjú Gárda parancsnok, az úttö­rők, KISZ-esek, úttörő mun­kásőrök és ifjúgárdisták kép­viseletében köszönte meg a munkásőrök segítségét. Aján­dékaik bekerültek a szigetvá­ri munkásőr emlékszobába. Szelier Márta textilmüvészeti kiállítása január 26-ig látható a Ságvári Művelődési Ház galé­riájában. Képünkön a fiatal alkotó, egyik müvével. Fotó: Proksza László '.«$5 fi# Iskola - kritika Hatalmas fába vágta a fej­széjét a legutóbbi Tudósklub, amikor megkísérelte egyetlen szűkreszabott műsorban, ráadá­sul vitc^ formában körüljárni az iskola és a társadalom mai ma­gyar kapcsolatrendszerét. Pon­tosabban azt a kérdést, hogy jogos-e az iskolát bírálni azért, mert a társadalmi mobilitást nem kellő mértékben szolgálja. Vagy még szélesebben: a mai, valóban rendkívül divatos, mondhatni általános iskolakriti­ka mennyiben igazságos, meny­nyiben reális. Szinte természe­tes, hogy a vitából nagyon ke­vés végkövetkeztetés tudott ki­kristályosodni, hogy az eredeti­leg feltett kérdésre voltaképpen nem kaptunk választ, illetve hogy a nézők kérdései nemigen tudták befolyásolni a vitatkozók vissza-visszakanyarodó gondo­latmenetét. Sok időt elvitt a fo­galmak tisztázása, a kérdések kellő körülhatárolása és leszű­kítése — ami egyébként való­ban szükségesnek bizonyult eb­ben a bonyolult kérdéskörben —, de különösképp az egyes álláspontok összecsapása. Ez utóbbi azt jelzi, hogy a problé­ma koránt sincs tisztázva, tudo­mányos körökben sem. A vita egésze pedig azt bizonyította, hogy ezekről a kérdésekről többrétegűén és gyakrabban is lehetne, kellene beszélni. Érdekes volt megtudni, hogy az „iskolakritika" nemcsak ma­gyar jelenség, hanem kortünet. Nyilván valóban közrejátszik ná­lunk az a tény is a kritika álta­lánossá válásában, hogy sokkal szélesebb réteget, közvetve ma az egész magyar társadalmat érinti az iskola problémája. De vajon azok a „vádak”, amelyek az iskolakritika keretében az is­kolát érik, valóban azt illetik-e, s nem mennek-e túl az iskola illetékességének határán? S az így túlméretezett, ebben az ér­telemben tehát igazságtalan kri­tika nem zúdít-e olyan nyomást az iskolára, amit az nem tud el­viselni? Mindamellett kétségtelen, hogy a mai iskola nem felel meg a legfőbb várakozásoknak. Azt a teendőjét, hogy a társa­dalmi mobilitást a maga eszkö­zeivel segítse, abba hatéko­nyan beleszóljon, nem teljesíti. A mobilitás lelassult. A tehet­séggondozás — már kifejezet­ten az iskolára tartozó! — te­vékenységéről az iskola csak­nem teljesen lemondott. De: „nemcsak a tehetségek unat­koznak a mai iskolában", mond­ta a vita egyik részvevője, a fő tevékenységet az jelenti, hogy a lemaradtakat seqítsenek följutni a „középszerbe”. Az minden­esetre világossá vált a vitából is, hogy külön elit-iskolákra nincs szüksége (ez, mint cél nem is elfogadható), mert a jó minő­ségű iskola egyszerre tudja megoldani a tehetséggondozást és a gyengék segítését, hiszen annak alapelve éppen a tanu­lókkal való egyéni, differenciált foglalkozás. Nem kitűnőek isko­lája kell — mondották —, ha­nem kitűnő iskolák kellenek. Hogy ez a helyzet egyelőre utó­pia, annak egyik oka feltétle­nül az, hogy a mai iskolák te- kintélyelvűek, s kevés hely jut bennük az értékek felismerésé­nek és felmutatásának. S e te­kintetben az érték nem feltétle­nül a tudásszintet jelenti, ha­nem magában kellene foglalnia az egyéb értékeket (képessége­ket) is, beleértve a morális érté­keket. Rendkívül rokonszenves volt a vitának az a végkicsengése, hogy a mai túlszabályozott hely­zetet oldani kellene a mind több, egyéni, sajátos iskola lé­tével, az egyes iskolák önfejlesz­tő képességének és a pedagó­gus autonómiának a támogatá­sával. Talán ez volna az az út, ami lassacskán meghozná a ré­gen várt eredményt is. H. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents