Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-19 / 18. szám
Bálról bálra Dél-Dunántúlon Megyebálok, jelmezes mulatságok Tolnában (Folytatás az 1. oldalról) A Tolna megyei farsang egyik legélénkebb érdeklődést keltő mulatságát, a német nemzetiségieknek a megye határán túlra is kiterjedő svábbálját, az elmúlt szombat estétől vasárnapra virradatig tartották Bonyhádon. A modern művelődési központban lezajlott bálon telt ’ ház volt, csők háromszázhúsz személyt helyezhettek el asztalok mellett. Ezért elhatározták, hogy február 14-én sváb pótfarsangot tartanak. A vonzó, új művelődési palota színháztermében a bonyhádi művészeti csoportok és a nagy- mányoki német nemzetiségi kulturális együttes és szólisták adtak elő nemzetiségi népszokásokat is megjelenítő tréfás jeleneteket, dalokat, táncokat a nemcsak a környékből, Pécsről, Pécsváradról és Mecsekná- dasdról is eljött közönségnek. Az emeleti nagyteremben a bonyhádi fúvósok, lentebb pedig a nagymányoki zenekar hangjaira ropták a táncokat. Italokról, alkalmi ételekről, így például virsliről, kaszinótojásról, a vendéglátó büféje gondoskodott, s nagy keletje volt a batyuban hazulról hozott finom falatoknak. Várhatóan mozgalmas lesz az idei farsangi évad Szekszárdon, ahol — természetesen „korszerűsítve” s új tartalommal megtöltve — felélednek az úgynevezett megyebálok. Amint Készéi Szabolcsné üzletvezető- helyettestől megtudtuk; az állatorvosok február 24-én, a köz- művelődési dolgozók pedig február 28-án tartják megyei farsangjukat a Gemenc Szálló éttermében. Most tárgyalnak az Expressz Utazási Irodával egy országos jellegű ifjúsági farsangi bálról is. A szekszárdi önkiszolgáló étterem a téli szombatokon már rendszeres „házigazdája" a reggelig tartó 250—300 személyes lakodalmaknak, s február 21-én ott rendezik meg a szekszárdi, ugyancsak híres, sváb farsangi bált is. Pakson a farsangi szokások, ismertetésével ma, hétfőn tartják a vigalomsorozat bevezetőjét. Az ifjúsági házban a KISZ-szervezetek, a középiskolások játékos estet rendeznek, amelyen jelmezbe öltözött fiatalok farsangi hagyományokat jelenítenek meg. Ballabás László Karnevál hercege Kaposvárott Február 2-án kezdődnek és 8-ig tartanak a farsangi napok Kaposváron. A rendezők az idén is sok mókát, vidámságot ígérnek. Karnevál hercege — ifj. Mucsi Sándor, a Csiki Gergely Színház művésze — február 2-ón veszi át a város kulcsát dr. Kovács Ferenc tanácselnöktől a Dorottya-ház előtti téren. Ezt a „hivatalos" megnyitót kiállítások, gyermek- programok, vidám műsorok követik. A negyedszázados Csiki Gergely Színház jelmezeiből kiállítást rendeznek és február 2-án este fórumot tartanak szatirikus lapunk, a Ludas Matyi vezető munkatársai. Február 3:án rendezik meg az általános iskolások farsangi mesevetélkedőjét, egy nappal később pedig mesemozi lesz az ifjúsági házban. Február 5-én virágkiállítást, valamint -vásárt rendeznek. A farsangi népművészeti vásár február 7-én reggel kezdődig a Noszlopy Gáspár utcai parkoló területén. Ezen a napon minden a farsangra hívja fel már a figyelmet: a város utcáin a néptáncegyüttesek, népi( együttesek, színjátszók, ifjúsági közösségek farsangolásával kezdődik a hétvége, délután 3 órakor pedig Karnevál hercege érkezik meg Dorottya (Csákányi Eszter színművész) kíséretében a Kossuth térre. A színes felvonulás minden évben látogatók ezreit vonzotta Kaposvárra. Az idén is sok nézőre és bálozóra számítanak a somogyi megyeszékhelyen. Február 7-e ugyanis a bálok napja lesz. A Kapósban svábbált, az ifjúsági házban rongyos bált, a kaposfü- redi művelődési házban pöty- työs bált tartanak. A legnagyobb azonban valamennyi között a Dorottya-bál lesz a Dorottya Szállóban, s éjfélkor itt fejeződik be Karnevál hercegének „küldetése” azzal, hogy visszaadja kulcsát a városi tanács elnökének. A vidámság azonban nem ér véget. A bálok reggelig tartanak, sőt gyermekműsorokkal vasárnap is folytatódnak. K. I. Gyermekelőadás a Kamaraszínházban Laci bohóc meg a harsány, csinnadrattás zene csalogatta tegnap a Kamaraszínház nézőterére a gyerekközönséget, A három kecskék című mesejáték premierjére. A bemutató a szokottnál is nagyobb izgalomban zajlott le — bár ebből a gyerekközönség és a vasárnap délelőtti programra őket elkísérő szülők vajmi keveset vettek észre. Az izgalom abból eredt, hogy pénteken még bizonytalan volt, ki játssza el az egyik címszerepet a megbetegedett Muszte Anna helyett. Nos, Unger Pálma hajtotta végre a beugrást egyetlen próbával, és adta az előadás egyik legkedvesebb figuráját. A darab szerzője Molnár Andrea, a színház fiatal dramaturgja, ő állította össze magyar népmeséi elemekből a mesejátékot, és mutatkozott be új oldaláról a tegnapi premieren. Az elvarázsolt három hercegkisasszony (Unger Pálma, Katona Ágnes és Raszler Ildikó) izgalmas és mulatságos történetét Szegvári Menyhért állította színpadra. A hercegkisasszonyokat kecskévé varázsolja gonosz mostohájuk (igazi boszorkányt formál a figurából Sólyom Katalin), de a három bajbajutott, gyámoltalan kiskecske megmehtőjére talál Csirizes Jankóban (Vizi György alakítja), aki elbánik még a gonosz királynő nagyerős fiával is. Persze mindez a kecskék segítségével sikerül neki, és igazi segítőtársakra találnak a darab szereplői a nézőtéren ülő gyerekekben is, akik ha kell félrevezetik a gonoszokat, és segítik a jókat. És van a darabban minden: gyönyörű és jóságos királykisasszony (Mester Edit), aki az élet vizével segíti a bajbajutottakat, és akinek a kezét a párharcban elnyeri Csirizes Jankó. Van benne varázslat, csodás átváltozás, szegény édesanya, hamuban sült pogácsa, mulatságos, aranyos bohóc. És a végén mindenki megmárthatja kezét az élet vizében ... G. O. Munkásőr-egységgyűlés Szigetváron A szigetvári Tömpe József műn- kásőregység tegnapi évzáró- évnyitó egységgyűlésén Kulcsár Sándor városi-járási munkásőr- parancsnok értékelte az előző éyi eredményeket. A szocialista munkaversenyben az egységen belül harmadszor és véglegesen a Bedő István vezette szakasz nyerte el a vándorzászlót és oklevelet, a legjobb rajnak a Horváth György vezette alegység bizonyult. Az egységparancsnok, valamint Vass István megyei munkásőr parancsnokhelyettes és Tettinget István, a Szigetvár városi-járási Pártbizottság első titkára kitüntetéseket adott át a legjobbaknak: a Kiváló Munkásőr kitüntetést 5, a Kiváló parancsnok címet 3, a Szolgálati érdemérmet 5—20 éves szolgálatért 14, míg a leszerelő és tartalékállományba vonulók közül a Munkásőr emlékérmet és emléklapot 8 munkásőr vette át. Bajai fotók Tokiótól Bristolig Harmadszor nyerte el a bajai József Attila Művelődési Ház Duna fotóklubja a Művelődési Minisztérium és a Népművelési Intézet alapította Kiváló Együttes kitüntetést. Ezzel véglegesen viselheti a klub ezt a címet. A Duna Fotóklub huszonhét esztendővel ezelőtt alakult, s ma hatvan tagja van. Tokiótól Bristolig félszáz külföldi város kiállításán láthatták már a képeiket, s a hazai díjakkal együtt a kétszázat is meghaladja jelentősebb díjaiknak a száma. Különösen nagy szerepet töltenek be a dél-bácskai magyar fotósok, vagyis az újvidéki amatőrök támogatásában, akik többször kiállították már műveiket Észak-Bócskában, a bajai fotószalonban. A Duna Fotóklub elismert pedagógiai tevékenységet is folytat. A kétévenként megrendezett országos felsőfokú fotóstanfolyamot például legutóbb - 1979-ben — a bajaiak szervezték meg, s ők oktatták az egész Magyarországról összese- reglett amatőr fotóművészeket. F. D. A Satumus-együttes adott koncertet tegnap a pécsi Helyőrségi Művelődési Központ jazz-matinéján. Megemlékezés a -budapesti gettó leiszabadulásáról A Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a budapesti izraelita hitközség elnöksége — a budapesti gettó felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából — vasárnap délelőtt ko- szorúzási ünnepséget rendezett c Wesselényi cs a Kertész utca sarkán levő iskola falán elhelyezett emléktáblánál. A ke- gyeletes megemiékezésen, amelyen állami, párt-, tanácsi és társadalmi szervek képviselői is jelen voltak, Héber Imre, a MIOK elnöke mondott beszédet, mdjd koszorúkat helyeztek el. Ezt követően ugyancsak elhelyezték a kegyelet virágait a hősök templomának Wesselényi utcai árkádsorán levő emléktáblánál. Beszakadt a Baíokány-tó jege Négyéves kislányt mentettek ki a vízből Mondják, hogy a Balokány-tó vize Pécsett — magam még nem fürödtem benne — itt-ott veszéKíralyí játék Budapesten Senki többet? Egy krupiéjelölt a rulettről A rulettasztal körül nyolcon ülnek, 'valamennyien lélegzetüket visszafojtva figyelik a kis elefántcsontgolyó vad, pattogós táncát a cilinderben, mely pillanatok múlva eldönti, hogy ki veszít, s ki nyer. A chef krupié is megáll, mereven az asztalra pillant, majd az asztal mellett levő három társára tekint, akik minden idegszálukkal a játékra koncentrálnak. A kis golyó megpihen az egyik szám üregében, a cilinder lassan, méltóságteljesen megáll, s már harson is a cilindert kezelő krupié hangja. — 25 rouge, impair et passe. Ekkor a társaság már egy zajos iskoláscsoporthoz hasonlít. Az nyert, aki a 25-ös számot tette meg, vagy a pirosat, vagy a páratlant, vagy aki 19—36-ig levő számra helyezte zsetonjait. A tábla alsó szélén levő krupié villámgyorsan odatolja a zseto□hétfői nokat a bankos krupiénak, aki aztán a megtett téttől függően zsetonokban fizet. S már kezdődik is az új játék. — Rouge et noir? Fetes vos jeux? Rien ne va plus? Piros vagy fekete? Kérem rakják meg tétjeiket! Senki többet? A játékosok bemondják, hogy mire tesznek, a tábla alsó szélén levő krupié a gereblyével a zsetonokat a számokra tolja, majd ismét síri a csertd . .. Egy- egy játék nem tart tovább 1,5—2 percnél. A világon senki nem tudná megmondani, hogy 1798 óta, a Pascal által kifejlesztett francia rulett miatt hányán lettek földönfutók vagy éppen milliomosok. Az mindenesetre tény, hogy ez a játék egyre népszerűbb s mind többen hajlandók pénzt áldozni annak reményében, hogy az a ruletten megfiadzik. Ezt felismerve ebben az esztendőben Budapesten is létesül egy játékkaszinó, a krupiék kiképzését osztrák szakemberek irányítják. Az egyik krupiéjelölt elmondta a HDN munkatársának, hogy a kiválasztásnál a nyelvtudás mellett hihetetlenül gyorsnak kell lenni, de fontos szempont volt a kiváló kombinációs- és felfogóképesség, valamint a kézügyesség. A téteket több nyelven mondják be a vendégek, hisz nekik nem kötelező tudni franciául, így a krupiéknak bizonyos fokon meg kell ismerni legalább öt nyelvet. A játékot egyszerre három krupjé irányítja, dé a munka annyira fárasztó, hogy négyes csapatok, általában negyven percenként váltják egymást. A negyedik ember a chef krupié. íratlan törvény, hogy aki nyer a játékban, az az asztalon levő kis nyílásba zsetont dob, mely a krupiék borravalója. A krupiék soha nem tévedhetnek, de ha valamelyik vendégnek problémája van, általában a vendégnek adnak igazat. Akadnak azonban csalók is szép számmal. Az egyik osztrák kaszinóban történt, hogy egy férfi 100 márkást tett egy számra. Mikor vesztett, a pénzt visz- szakérte, s zsetont adott be. A sokadik játék után nyert, a bankos krupié egy 100 márkás zsetont akart adni neki, mire az úr levette a számról a 100 márkását, amibe még tíz 100 márkás volt belevasalva. A kaszinó fizetett, az úr távozott, azóta ott is csak zsetonnal lehet játszani. A francia rulettet királyi játéknak is nevezik. De nemcsak királyok játsszák ... R. N. lyesen mély. Télen persze ez a víz is befagy, nagy örömére a környéken lakó gyerekeknek, akiknek egyáltalán nem az a gondjuk, hogy fölmérjék: elbír- ja-e őket a jég vagy sem. Ne- mesics Hajnalka négyéves. Szombaton ő is itt játszott, nem egyedül és talán ez volt a szerencséje. Az olvadófélben levő jég beszakadt a kislány alatt. Halász lózsel kiskocsin hordta be a fát pincéjébe. A gyerekzsivajra lett figyelmes: Segítség, Józsi bácsi, Hajnalka a jég alatt van! Hajnalka nem volt a jég alatt, de mint Halász József mondja, nagyon kevés választotta el a kislányt attól, hogy súlyos tragédia történjen vele. A szomszéd, Huszár János segített Halász Józsefnek, amikor meghallották, hogy segítségre van szükség. A jéghideg víz mellig ért a két felnőtt férfinak, amikor a kislányhoz értek, aki a töredező jég szélébe akart kapaszkodni. — Nincsen semmi baja Hajnalkának — mondta tegnap délután Nemesics Ferencné. A családban sok gyerek van, az egyik éhes, a másiknak WC-re kell menni, a harmadiknak még visszavan a leckéje, így a mindennapok sodrában a baloká- nyi eset talán gyorsan feledésbe merül. Halász József és Huszár János elkönyvelheti magában: beleszóltak a sorsba, egy kislányt megmentettek. M. A. A Mecseki Szénbányák lelvesz ^ 18—35 éves férfiakat FOLD ALATTI CSILLÉS, VÁJÁR, LAKATOS MUNKAKÖRBE. SZAKMAI KÉPZÉS, MUNKÁSSZÁLLÓI ELHELYEZÉS, SPECIALIS BÁNYÁSZATI KEDVEZMÉNYEK. Alapfeltételünk: a bizalomkeltő munkakönyv. Címünk: MECSEKI SZÉNBÁNYÁK munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5 — Telefon: 24-863 I. 646/1980
