Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-18 / 17. szám
Miből lehet pénzt csinálni? Eláll a lélegzet Fejlesztés a 80-as években Minden munka- folyamatra nyereség rakódik Egy elgondolásnak egy év alatt meg kell valósulnia „Mindent támogatunk, ami életképes” Hatvanmilliós tiszta nyereség Somberekén Hatvan-hetvenmilliós tiszta nyereséggel zár a sombereki tsz. A termelési érték 350 millió forintra nőtt. Ez 121 millióval több mint tavaly. Kétszer annyi, mint öt évvel ezelőtt. Fantasztikus I Termelőeszközeinek értéke meghaladta a félmilliárdot. S lia 10-12 százalékos nyereséggel számolunk, amit minden tőkebefektetésnek hoznia kell, kirajzolódnak a perspektívák. Miből lehet pénzt csinálni, hol érdemes fejleszteni? — A kérdést Somberekén tettük fel, □ megye leggazdagabb termelőszövetkezetében. Imit szívesen csinálunk A baromfi telitalálat volt. Három éve indultak. Most Baranya pecsenyecsirke termelésének 40 százalékát ők állítják elő. S az idén, pontosabban az első félév végén belép a harmadik telep. Januárban kezdik az alapozást. — 78-ban a fél országot be- iórtam - mondja Gaszler József :sz-elnök —, hogy lássam, mibe fektethetnénk be pénzünket a egnagyobb haszonnal. És olyan ágazatot kerestem, amit szívesen csinálnának az emberek. — Ez fontos! A baromfit választót - uk. Egy év alatt előkészítették a jeruházást, felépítettek két te- epet, a szakiskolát három hó- íapra Somberekre hozták, hogy íz asszonyok letehessék a vizs- jót, kiválasztották a szakembe- eket, a technikusokat és bete- epítették a 12 ólat 250 000 na- >oscsibével. Mert „egy elgondolásnak egy ;v alatt meg kell valósulnia!" Az idén már hárommillió broi- ert állítanak elő. A baromfiágazat 180 milliót hoz, többet nint másfél évvel ezelőtt az ;gész termelőszövetkezet. Pedig somberek sohasem volt rossz. ijjel dolgoznak a szerelők Pénz van a feldolgozásban. Mi a késztermékig dolgozunk el mindent. Ameddig csak léiét. A munkasorban mindenütt ckódik rá nyereség” — állítja Baszler József. A pecsenyecsir- éből közös vállalatuk, a pécsi Jaromfifeldolgozó készít export- erméket. 2,8 millió forint a rá- jk eső nyereségosztalék az Jén. A hízott sertések 25 szá- olékát maguk vágják le — ez 000 mázsa hentesáru — és köz- etlenül értékesítik Pécsett és .omlón. Beléptek a BOSCOOP endszerbe: január 1-től már ők észítik saját terményeikből a orjú- és tejelőtápot Baranyá- ok, Somogynak és Tolnának. 1 keverő kapacitását ezért meg ell kétszerezni. Most éjjel szerelők dolgoznak, nappal Hténik a keverés. „Nem tu- unk időt hagyni, ennek men- ie kell.” A BOSCOOP banknak sem lenne rossz — véli az elnök. — 25 százalék visszatérítést fizet, 15 százalék az osztalék. „Ha akarnak, sok pénzt adunk nekik." A baranyai gazdaságok több ezer vagon árukukoricát termelnek. Értékesebb exportot, nagyobb nyereséget lehet elérni, ha a kukoricát feldolgozzák, öt feldolgozó működik az országban, 150 millióba kerül egy évi ötezer vagonos kapacitású üzem. Hogy mi legyen a termék? Az a piactól függ. Társulás létrehozására Lippóval és Nádudvarral a tárgyalásokat megkezdték. A görcsnydobokai baromfitelep Pénz van a minőségben — összes termékeik 78—80 százaléka exportra megy — és pénz von a takarékosságban. „Nem a 10 000 forintos témát kell megnézni, a 100 forintot kell megfogni, mert nem biztos, hogy naponta tudunk több milliós új tevékenységet indítani. A gépi betakarításnál 2—10 százalék a veszteség. Ebben részvényesek a gépek is. Ha csak 8 százalékkal lehetne csökkenteni, az 80 vagon terményt jelentene nálunk. S hol nincs ezer vagon termény! Sok pénzt lehet ezzel keresni." Ki fogják cserélni a kombájnokat. Addig is 650 birkát állítottak be. Tarlóról tarlóra járnak most is és a szénán kívül semmit sem kapnak. „Ezeknek abból kell megélni, ami elveszett." SPF Jó befektetés a modern technológia. Száraz etetésnél 3,80 kilogramm abrakból állítottak elő egy kg sertéshúst. (A legjobb a megyében.) Most fokozatosan nedvesetetésre alakítják át a telepet, és már az idén 3,60 kg abrakból lesz egy kilogramm hús. 20 dkg megtakarítás kilogrammonként. És ez 15 000 sertésnél! A ketreces-konténeres tartás a legújabb broilertechnológia. A. naposcsibe műanyag dobozba kerül, és csak a vágóhídon veszik ki belőle. Jobb a takar- mányértékesülés, 45 nap alatt készül el 51 helyett, nem törődik a szállításnál, 3 épületben nevelik fel 7 ól állományát, és kevesebb gondozó szükséges. — Nekünk ez a technológia kell. Kétszer annyiba kerül, de az üzemeltetésben megtérül. Elmentem a miniszterhelyetteshez, engedélyt kértem, devizát, és mivel új technológia, műszaki fejlesztési támogatóst. Megkapjuk ugyanis vele a licencet is, a ketrecet, a konténert mi is gyárthatjuk. Megígérte, bizottság elé viszi és majd szól. Mondom, ez nem jó, nekem most kell, júliusban ezekben az ólakban termelni akarunk. Elmosolyodott: január 22-én megkapom a választ. A teljes program megvalósulásának a minisztérium egyetértése a feltétele. Pénzt hoz a biológia. Somberek részt vesz a bábolnai SPF- programban. A tenyészcélra szánt malacokat 40 napig inkubátorban nevelik. A teljesen immun állomány hihetetlenül gyorsan fejlődik, nincs felnevelési veszteség és jobb a takar- mányértékesiilés. S ezt több generáción ót az utódok is örök- lik. Az osztrák hegyi-tarka marhát Holstein-frízzel keresztezték. A tejhozam 3600 literről 4200-ra nőtt. „A nyereségesség egyértelmű. Emelkedő tendenciában vagyunk, a hozamot a prémiumigényeknek megfelelően tudjuk növelni.” S ha majd a növelés nem megy tovább és a prémium megszűnik? „Akkor a magas hozam miatt már önmagában is nyereséges lesz a tej." Pénzt jelent az infrastruktúra. A sombereki tsz 1979-ben felépítette a 8 tantermes általános iskolát, a napokban adják ót a 100 személyes óvodát. Másfél millióval járultak hozzá mindegyikhez. Tavasszal elkészül a Dobokát Görcsönnyel összekötő aszfaltút. „Ezt mi fizetjük — mondja az elnök. — Mindent támogatunk, ami életképes: szolgáltatóházat, öregek napközijét, egészségügyi intézményeket fogunk építeni. Ezek számunkra nevelnek kvalifikált embereket és nekünk tartják meg a fiatalokat.” Itt nem esik ki semmi Jól fizet a melléktevékenység - 60 asszony cipőfelsőrészt készít a Minőségi Cipőgyárnak - és pénz van a háztájiban. 900 hízott bikát és 5446 hízott sertést állíttattak elő tavaly a háztájiban. 900 bikát három faluban, összesen 1090 házszámmal — Somberekén, Pa- lotabozsokon és Görcsönydobo- kán. Nincs az a nagyüzem Baranyában, ahol ennyit hizlaltak volna. És minden házban 5 disznót — átlagosan! De a sláger most a baromfi. 300 000 broilert nevelnek fel az idén. „Ez csak a kezdet, ez a mi negyedik telepünk.” Az évtizedek óta üres épületek újra állatokkal vannak tele. A borjút, malacot a gazdák veszik a vásáron. A tsz kifizeti. Saját bikaborjait is a háztájinak adja át. Takarmányt a tsz ad annyit, amennyi kell — házhoz szállítva. A. naposcsibét a tsz helyezi ki, a technológiát a tsz szerzi be, és az elszámolás a kész állat elszállításakor történik. Takács László 26 éves vízvezetékszerelő 17 bikát nevel, Réder Antal 86 süldőt. Broi- lernál a legkisebb létszám egyszerre 1000. És öt turnus van évente. És pénz van az ötletes, a szervezett, a hozzáértő és precíz munkában. Egv baromfitelep hat ólból áll. Egy állomány 7—8 hét alatt készül el. Építettek egy hetedik ólat, ott két hétig - amíg kicsik - előnevelik a naposcsibét három ól számára. A rotáció felgyorsult és 6 helyett most 8 turnusban 300 000-rel több pecsenyecsirkét nevelnek fel ugyanazon a telepen. Somberekén mindenkinek megvan a területe, Somberekén minden kapcsolódik egy következőhöz. Itt nem esik ki semmi. A sertéstelepen 33 ember 50 millió forint értéket állít elő egy baromfitelepen 25 asszony 45 milliót. S a tsz-ben minden férfi és nő több mint ötszázezret. Somberekén 54 000 forint az évi átlagkereset. Időben és jól — Semmi különös nem történik nálunk — mondja Gaszler józsef. — Sokszor átgondoljuk, mi az, ami ebben a gazdasági helyzetben nyereséget termel, és mindent időben és jól hajtunk végre, öt év alatt a termelési értéket megdupláztuk, a nyereséget is. 18—22 százalék a nyereségszint átlagosan. — Nem biztos, hogy a következő öt évben nem sikerül. Báling József A régiek nyomdokain Alattunk száznegyven méte. rés lyuk tátong, az óriásgép „fedélzete" kissé félrebillent pedig úgy igyekszünk elhelyezkedni, hogy a súly egyenletesen oszoljék el. Nem, a „fedélzet" nem jó kifejezés, hiszen a svéd gyártmányú aknamélyítő berendezésen inkább egy léghajó kosarában érezzük magunkat. Deák László, a Mecseki Ércbányászati Vállalat petőci bányaüzemének csapatvezető vájára apró, finom mozdulatokkal próbálja a kosarat az aknába engedi, a villamos indítókor csupán millimétereket mozdul a kezében. önkéntelenül is eszembe jut a szívlapát, a csákány, aztán a sikoltozó sűrítettlevegős szállítóvitlák a régi bányászati szerszámok neveket, arcokat idéznek fel: Lendvai Gellért, Hadnagy, Tancsa, Honti Lajos, Nagy Zsig- mond ... Az évek során egymást váltották, vagy, éppen együtt dolgozva építették a j bányákat, ki tudná összeszá- I molni a kihajtott bányavágatok hosszúságát, lemérni a kitermelt kőzet, az érc súlyát. Két kötélen függ a berende- j zés, az alsó szintjén két nagy teljesítményű, minden szükséges irányban mozgatható fúrógép Merőben más ez, mint akármilyen típusú más akna- | mélyítő szerkezet, hiszen nincs szállítóeszköze. Ugyanis először a bányából egy kisebb í szelvényű feltörést hajtottak i Deákék, majd ezzel az ügyes ! géppel lefelé visszabővítik, a kő a bányába hullik, ahonnan csillékkel könnyen kiszállítják. A 71-es számú „Váci Mihály” ifjúsági brigád, a 36-os ifjúsá- ! gi brigáddal együtt védnöksé- ! get vállalt az épülő V-ös bányaüzem néhány fontos lég - útjának megteremtésében. Hatan állunk a kosárban: a fejlesztési részleg munkatársai a fúrólyukakat vizsgálják, Deckmann János körletveze- tő-aknász arra ügyel, hogy a lassan süllyedő berendezés el ne akadjon, Solti László, az üzem KISZ-szervezetének titkára arról beszél, hogy Deákék teljesen újszerű aknamé- lyítési módszert honosítanak meg, amely meggyorsítja, jelentősen csökkenti a beruházás költségét. Talán negyven méternyit ereszkedhettünk — innen már I nincs kifalazva az akna. A biz- | tosítás is újszerű: befúmak az | előzőleg kibővített akna falá. ! ba, a lyukakba csavarokat helyeznek, amelyek vasrácsokat fognak a kőzethez. Erre 6 at- moszférás nyomással betont lőnek. Ezért is áll most a munka, a dermesztő hideqet I az itt dolgozó fiatalok úgy ahogy elviselték, még decemberben is dolgoztak, a betonozás azonban már nem megy ilyen hidegben A Mecseki Ércbányászati Vállalat legújabb bányaüzeme és a petőci üzem között tulajdonképpen új szállítóak- ! nát nyernek. A IV-es légaknát nagy teljesítményű szállítógéppel szerelték fel, a fáradt bányalevegőt pedig majd itt szívják ki, ahol most már felfele szállunk a kosárral. A DEÁK csapat kétfelé van osztva, kilencen lenn a bányában egy szovjet feltöréshajtó berendezéssel a nap felé törnek, a többiek pedig itt visszafelé aknává bővítik a négy négyzetméternyi lyukat. Persze az 1100 méternyi bánya különböző mélységeiben, egymás akadályozása nélkül folyik a munka. Valósággal vckít a napfény, amint ismét a napszintre érünk. Csikorog csizmánk a hóban, szinte leheletünk is megfagy, de már a csapat másik munkahelyéről beszélünk, ahol több, mint 40 fok a kőzethőmérséklet, a lefolyó vizek szinte pillanatok alatt párává válnak. Csak gumiruhában lehet dolgozni. A légaknában most még tizenkétezer köbméternyi levegő ömlik percenként keresztül, sisakunkat erősen kell tartani, amikor a szívótorok mellett elhúz lefelé a kas. Pillanatok alatt izzadni kezdünk, szinte száz százalékig párával terhelt a levegő. A IV. szintig ereszkedünk. Az aknától nem messze van Deákék másik munkahelye. ötszáznegyven méternyi lyuk tátong alattunk, fenn a feltöréshajtó padozatban most hárman szoronganak. Ez a ketrecforma gép a biztonsági berendezés, a másik, a munkapad fenn van, a fel- j törés tetejét tartja míg itt lenn a vezérlánc meghibásodott darabját cserélik. Iszonyúan nehéz munka. A kaucsuk ruhákban bepárlik a levegő, mo- j zogni is alig lehet benne, j Alattunk olyan mélység, hogy j a kirobbantott kő liszt finom- j ságúra őrlődik, mire lezuhan. s A harmincegy esztendős Kiss | István szakvezető vájár kínló- j dik a szerszámokkal, társai ; most alig-alig tudnak segíteni j neki_A ketrec most csaknem I vízszintesen áll a pályán, ép- I pen ott tört ki a vezérléc fo- j gaskereke, ahol függőlegesbe j fordul. Felettük úgy számítom | talán háromszáz méterre a I mór kibővített akna. Deák < Lászlótól hallottam, hogy ami- I kor csapatvezetőnek kinevezték, és az új technikai berendezést rábízták, néhány régi j bányásztól meg kellett válnia. Voltak akik a lapáthoz értettek, itt azonban teljesen mást ! kell csinálni. Voltak akik féltek, nem bíztak a liftként magasra kapaszkodó feltöréshaj- J tó padozatban. Eredetileg j nyolcvan méter volt a leg- i hosszabb feltörés, amelyre a gépeket szerkesztették. Decn kék már 200 méternél hosz- • szabb feltörést is kihajtottak, j Az üzem vezetője azt mond- ; ja: Deákékra nemcsak ezt a i fontos munkát bíztuk, hanem ; a munka propagandáját is. Ha nem sikerült volna megho- j nosítani, ha az emberek fél- ] tek volna tőle, ha mindenki j megszökött volna a korszerű bányművelés egyik formája szenvedett volna vereséget. Szerencsére nem ez történt. Kétszer a „Vállalat kiváló brigádja” címet nyerték el, nemrégiben megkapták a KISZ KB-díját, Ez amolyan fiatalok állami díja — 30 ezer forint jutalommal jár. A három sárgaruhás bá- | nyász visszamászik a ketrecbe, működésbe lép a hidraulikus j berendezés, a feltöréshajtó padozat ismét felfelé kapaszkodik. Mit talál még ki az ember .. .? Lombosi Jenő HÉTVÉGE 3.
