Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-18 / 17. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunán ül napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXVIII. évfolyam, 17. sióm 1981. január 18., vasárnap Ára: 1,80 Ft Kommunisták a lakóterületen A szocialista társadalom építésének fontos jel­lemzője és egyben je­lentős forrása is a közösség ér­dekében végzett, önzetlen mun­ka. Pártunk XII. kongresszusa ilyen összefüggésben is méltat­ta a lakóterületi pártszervek és az ott dolgozó kommunisták helytállását, széles körű öntevé­keny munkáját. E pártszerveze­tek taglétszáma a társadalmi folyamatok hatására fokozato­san növekszik, napjainkban kö­zel kilencvenezer párttagot tö­mörítenék soraikban. Ennek a jelentős számú párttagságnak mintegy 82 százaléka a nyug- díjpsokból tevődik össze. A lakóhelyeken lévő pártszer­vezeteink a község-, a város- politikában, a tanáfsválasztá- sok alkalmával, a lakóhely szé­pítésében, a lakosságnak ügyes-bajos dolgainak intézé­sében az elmúlt években nagy tekintélyt és elismerést vívtak ki maguknak. Bizonyították, hogy nincs tétlenségre utalva — vagy ahogy némelyek mond­ják — „politikailag is leértéke­lődve" az, aki a több évtize­des fáradságos munka után el­érkezik a nyugdíjazáshoz, és oki természetesen továbbra is akar valamit tenni a köz érde­kében. Ma is akadnak a párt­nak olyan nyugdíjbd kerülő tagjai, akik bizonytalansággal, tartózkodással, nem kevés fenntartással lépik át a lakó- területi alapszervezetek küszö­bét. Mint később ez bebizonyo­sodik, ezek a fenntartások in­dokolatlanok. Alapszervezeteink nyitott ajtóval és nyitott szívvel, bizalommal, közvetlen elvtársi légkörben várják az érkezőket és a legtöbb helyen minden se­gítséget megadnak ahhoz, hogy az új kollektívába, a ko­rábbitól eltérő munkakörülmé­nyekbe a beilleszkedés minél gyorsabb legyen. Joggal mondhatnánk, hogy a kommunisták számára a párt ügyeiben, a társadalom érde­kében végzett munka bármi­lyen körülmények között a 'szervezeti szabályzatból eredő alapvető kötelesség. A nyugdíj­ba kerülő párttagok helyzetét azonban nem lehet csak n kö­telességekre leegyszerűsíteni. Aki igazán szerette munkáiát. becsülte hivatását, tiszteletet adott és kapott munkatársaitól, harminc-, negyvenéves aktív te­vékenységét nem tudia egysze­rűen úgy abbahagyni, hogv ma leteszi g szerszámot és holnag már csak a nvuqdíiasévek kö­vetkeznek. A réqebben nyug­díjba menők ma már sokszor mosolyogva emlékeznek, a fia­talabb generáció viszont talán nem is gondol arra, hoqy mi­lyen mély érzelmi hatásokat kell magukban leküzdeni azoknak, akik életvitelük új szakaszához érkeznek. Ez alól a kommunis­ták sem kivételek. Nagyfokú megértést, mind a munkahelyi, mind a lakóterületi pártszervek részéről figyelmes munkát igé­nyel, hogy az aktív munkában eltöltött hosszú évek után a ré­gi. megszokott munkahelyi, elv­társi közösségekben átsegítsék őket arra a területre, ahol gazdag politikai tapasztalatai­kat, közéleti jártasságukat a jövőben is hasznosítani tudják. Pártszervezeteink széleskörűen keresik azokat a lehetőségeket, amelyek az átvezető utat lerö­vidítik, illetőleg, amelyek fel­oldják az új környezet adta szo­rongás, bizonytalanság érzését. Már eddig is bizonyított, hogy e tekintetben az egyik legalapvetőbb dolog olyan munkalehetőségek biztosítása, melyek során meggyőzővé vá­lik, hogy van értelmes célja és hasznossága annak a viszony­lag aprónak tűnő, de a pórt, a társadalom szempontjából mégis igen magas értékű tevé­kenységnek, melyet a lakóterü­leten lehet és kell kifejteni. Ezt pedig másként nem lehet meg­valósítani, csak úgy, hogy ha minden itt dolgozó párttag a korábbi közéleti munkáját, fel- készültségét, egészségi körül­ményeit következetesen figye­lembe vevő pártmegbízatást kap. Hiszen ma már egyre na­gyobb számban kerülnek a la­kóterületi pártszervekhez felső­fokú állami és politikai iskolát végzett párttagok, volt párt-, állami és gazdasági vezetők. A lakóterületi pártszerveze­teink az irányító pártszervekkel karöltve napjainkban is azon fáradoznak, hogy mind gazda­gabb tartalommal töltsék meg munkájukat. Törekvésük kétirá­nyú. Egyrészt szélesítik és gazdagítják azoknak a munka­formáknak a körét és tartal­mát, melyek a község- és vá­rospolitikai tevékenység ered­ményes végzésére irányulnak. Másrészt szervezetileg is rende­zik soraikat, javítják a belső pórtélét színvonalát. Cél a mai társadalmi körülményekhez és igényekhez igazodó politikai fórumok kialakítása. Több helyen mór rendszere­sítették a fórum jellegű párt­napokat. Másutt meghonosod­tak a politikai vitakörök. Irá­nyító pártszerveink egyre ma­gasabb száma ismeri fel azt a lehetőséget, hogy a területén lévő lakóterületi alapszerveze­tek tagsága mjntecjy állandó társadalmi aktíva ' gárdaként mozgatható. Lehetne sorolni tovább azon alkalmas és célratörő kezde­ményezéseket, melyek lakóte­rületi pártszervezeteink és tag­jaik sajátos helyzetének leg­jobban megfelelnek. hiszen ahánv terület, annyi lehetőség. Azonban minden erőszakolt munkaforma vaqv olyan fel­adatkörök ellátására való tö­rekvés. melyhez nincs meg a pártszervezetekben a feltétet, nem vonz, hanem inkább taszít. A lakóterületi alapszerve­zetekbe érkező és az ott dolgozó párttagok jó politikai közérzetének lényeges kérdése az értelmes, céltuda­tos munka mellett az egymás iránt érzett felelősség, a kol­lektíva segítőkészségének ki­bontakoztatása. Szerencsére túl vagyunk már azon, amikor e pórtszervek fórumain gyakran c személyeskedés, egymás ér­demeinek vitatása kötötte le az időt és a fiqyelmet. A beteg- látoqató csoportok munkája, a szociális bizottságok, a taqság életkörülményeivel foglalkozó taggyűlési napirendek mind bi­zonyítékai a közösségi eqyüvé- taríozás, az egymással törődés megvalósulásának. Fontos sze­repet tölthetnek be ebben a vonzóvá tett oárthelviséqek is. A cél az, hoqy lakóterületi pártszervezeteink heiyiséqei ne valamiféle „hivatalos irodák" legyenek, hanem melea. elv­társi közösség, klubszerű élet kialakításával váljanak mozgal­mi centrumokká. Dr. Látos István, az MSZMP KB alosztályvezetője Ötvenezer hízott liba — 21 tonna libamai 0 HNF budapesti küldöttértekezlete Négyszáznyolcvan küldött részvételével szombaton a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem elméleti tömb­jében tartották meg a_Ha- zafias Népfront budapesti küldöttértekezletét. Az ese­ményen részt vett és felsió* Iáit Sarlós István, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára és Ma- róthy László, a budapesti pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai. A küldöttgyűlés a buda­pesti népfrontmozgalomnak a legutóbbi, I. kongresszus óta végzett tevékenységét értékelve, megállapította: a lakóterületi politikai munka tovább szélesedett és tuda­tosodott, erősítve a nép­front valóságos, felelősség- teljes társadalmi szerepét, méltatta a rétegpolitikai te­vékenység eredményeit, s nagy teret szenteltek a szo­cialista demokrácia fejlesz­tésének. A küldöttértekezlet meg­választotta a Hazafias Népfront Budapesti Bizott­ságát, amelynek elnöke Trautmann Rezső, vezető titkára pedig Bostai Károly- né lett. Sikeres zárszámadás a sásdi libatömő szakcsoportnál ■ ■ íven vagy száz libát meg­0 hizlalni két-három hetes turnusokban nagy lekö­töttséggel járó, s fizi­kailag is megerőltető tevékeny­ség. A libatömőktől csak a máj­prémium összegét szokták a kí­vülállók megirigyelni, magát a munkát nem. Ez az egyik legne­hezebb háztáji ágazat,- ezért sokan csak belefognak, de egy­két turnus után abba is hagy­ják, mert ha a máj nem export­képes, oda a tiszta nyereség. Ezért érdemel megkülönböz­tetett figyelmet a sásdi Búza­kalász Tsz libatömő szakcsoport­jának munkája. A 100 főt szám­láló szakcsoport, amelynek tag­jai Baranya, Tolna és Somogy megyében tevékenykednek, teg­nap tartotta 1980 évi zárszám­adási közgyűlését Sásdon, a Búzakalász Termelőszövetkezet központjában. Palkovics Nándor, a szakcso­port elnöke olyan eredményes évről számolt be, amelyre a szakcsoport fennállása óta nem volt példa. Elmondta, hogy 1980-ban a tsz sásdi libaneve­lő telepéről több mint 57 000 soványlibát helyeztek ki a szak­csoport-tagokhoz, akik libán­91 milliós árbevétel, 5,4 millió lorint májprémium Jó gazda a sásdi Bázakalász Termelőszövetkezet 13 tonna májat exportált a szakcsoport ként 2,4 kiló súlyt hizlaltak rá az állományra. Ily módon 337,1 tonna hízott libát, ezen belül 21 tonna libamájat értékesített a Pécsi Baromfifeldolgozónpk. A termelőszövetkezet kifogásta­lan- alapanyagot és jó takar­mányt biztosított a tömőknek. Főként ennek köszönhető, hogy javult a máj minősége és az ex­portarány. Előző évi 8,1 tonná­val szemben 1980-ban 13,8 ton­na libamájat exportált a szak­csoport, ami jelentős dollárbe­vételt hozott. A tagok is megtalálták számí­tásukat. Az előző évi 20,9 mil­lió forinttal szemben 91 millió forint volt a szakcsoport árbe­vétele, és megduplázódott a májprémium összege is, ami most megközelítette az 5,5 mil­lió forintot. A tagok jó munkát végeztek fegyelmezetten betar­tották a tömési technológiákat. A megye távoli mellék- es bekötő útjain tovább dolgoztak a KPM hámorai, hogy megszabadítsák az úttestet a hófúvás okozta akadályoktál. Kepiink a Görcsönydoboka előtti völgyben készült. Erb Janos felvetele Hárpmféle technológiát alkal­maznak^ a szemeskukoricáét, a vásárosdombói, illetve keceti módszert és a békéscsabai pé­pes módszert. Mindhárom tech­nológia jól vizsgázott. Kiemel­kedő eredményt ért el Szakái Istvánná Sásdról, Murguly Sán­dor, Szabó Lajosné, Palkovics Nándorné, Tóth Józsefné Vásó- rosdombóról, vagy a békéscsa­bai pépes módszerrel dolgozó Altics András, Kaposvárról. Va­lamennyien géppel tömnek, s évi 1000-nél több májlibát állí­tanak elő a legjobb májkihoza­tali eredménnyel. Szinte valamennyi felszólaló kiemelte azt a fejlődést, ami o hízott liba átvételében követke­zett be. Korrekt és kiegyensú­lyozott volt, közmegelégedésre szolgált a májminősítés is, és ez a Pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalat jó partneri mun­káját dicséri. A sásdi Búzakalász Tsz az elmúlt öt évben építette ki tel­jes libavertikumót. Meglévő épületek átalakításából hoztc» létre a meződpusztai iörzstele- pet, ahol 5200 darabos rajnai lúd törzsállományt tart fenn. Té- kesi keltetőjükben évi 200 000- naposlibát tudnak kikeltetni, s ezzel nemcsak saját szakcso­portjukat látják el, hanem más megyék háztáji igényeit is ki­elégítik. A tsz-telepen 8—10 he­tes koriq nevelik a libákat, s átlag 4,5 kilós súlyban helyezik ki a tagokhoz. A végtermék biz­tonságos értékesítéséről is a tsz gondoskodik, amely alapító tagja a Baromfifeldolgozónak. A szövetkezetnek 900 000 forint tiszta nyereséget hozott a szak­csoporti tevékenység. A libatol- lat kilónként 420 forintért érté­kesítik évi 50—60 mázsás nagy­ságrendben. A baromfiágazat tavaly pe­csenyekacsával és húscsibévef is foglalkozott, összesen 45 mil­lió árbevételt hozott a tsz-nek, ennek kétharmadát a libaverti­kum adta. — Rné —

Next

/
Thumbnails
Contents