Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-18 / 17. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunán ül napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXVIII. évfolyam, 17. sióm 1981. január 18., vasárnap Ára: 1,80 Ft Kommunisták a lakóterületen A szocialista társadalom építésének fontos jellemzője és egyben jelentős forrása is a közösség érdekében végzett, önzetlen munka. Pártunk XII. kongresszusa ilyen összefüggésben is méltatta a lakóterületi pártszervek és az ott dolgozó kommunisták helytállását, széles körű öntevékeny munkáját. E pártszervezetek taglétszáma a társadalmi folyamatok hatására fokozatosan növekszik, napjainkban közel kilencvenezer párttagot tömörítenék soraikban. Ennek a jelentős számú párttagságnak mintegy 82 százaléka a nyug- díjpsokból tevődik össze. A lakóhelyeken lévő pártszervezeteink a község-, a város- politikában, a tanáfsválasztá- sok alkalmával, a lakóhely szépítésében, a lakosságnak ügyes-bajos dolgainak intézésében az elmúlt években nagy tekintélyt és elismerést vívtak ki maguknak. Bizonyították, hogy nincs tétlenségre utalva — vagy ahogy némelyek mondják — „politikailag is leértékelődve" az, aki a több évtizedes fáradságos munka után elérkezik a nyugdíjazáshoz, és oki természetesen továbbra is akar valamit tenni a köz érdekében. Ma is akadnak a pártnak olyan nyugdíjbd kerülő tagjai, akik bizonytalansággal, tartózkodással, nem kevés fenntartással lépik át a lakó- területi alapszervezetek küszöbét. Mint később ez bebizonyosodik, ezek a fenntartások indokolatlanok. Alapszervezeteink nyitott ajtóval és nyitott szívvel, bizalommal, közvetlen elvtársi légkörben várják az érkezőket és a legtöbb helyen minden segítséget megadnak ahhoz, hogy az új kollektívába, a korábbitól eltérő munkakörülményekbe a beilleszkedés minél gyorsabb legyen. Joggal mondhatnánk, hogy a kommunisták számára a párt ügyeiben, a társadalom érdekében végzett munka bármilyen körülmények között a 'szervezeti szabályzatból eredő alapvető kötelesség. A nyugdíjba kerülő párttagok helyzetét azonban nem lehet csak n kötelességekre leegyszerűsíteni. Aki igazán szerette munkáiát. becsülte hivatását, tiszteletet adott és kapott munkatársaitól, harminc-, negyvenéves aktív tevékenységét nem tudia egyszerűen úgy abbahagyni, hogv ma leteszi g szerszámot és holnag már csak a nvuqdíiasévek következnek. A réqebben nyugdíjba menők ma már sokszor mosolyogva emlékeznek, a fiatalabb generáció viszont talán nem is gondol arra, hoqy milyen mély érzelmi hatásokat kell magukban leküzdeni azoknak, akik életvitelük új szakaszához érkeznek. Ez alól a kommunisták sem kivételek. Nagyfokú megértést, mind a munkahelyi, mind a lakóterületi pártszervek részéről figyelmes munkát igényel, hogy az aktív munkában eltöltött hosszú évek után a régi. megszokott munkahelyi, elvtársi közösségekben átsegítsék őket arra a területre, ahol gazdag politikai tapasztalataikat, közéleti jártasságukat a jövőben is hasznosítani tudják. Pártszervezeteink széleskörűen keresik azokat a lehetőségeket, amelyek az átvezető utat lerövidítik, illetőleg, amelyek feloldják az új környezet adta szorongás, bizonytalanság érzését. Már eddig is bizonyított, hogy e tekintetben az egyik legalapvetőbb dolog olyan munkalehetőségek biztosítása, melyek során meggyőzővé válik, hogy van értelmes célja és hasznossága annak a viszonylag aprónak tűnő, de a pórt, a társadalom szempontjából mégis igen magas értékű tevékenységnek, melyet a lakóterületen lehet és kell kifejteni. Ezt pedig másként nem lehet megvalósítani, csak úgy, hogy ha minden itt dolgozó párttag a korábbi közéleti munkáját, fel- készültségét, egészségi körülményeit következetesen figyelembe vevő pártmegbízatást kap. Hiszen ma már egyre nagyobb számban kerülnek a lakóterületi pártszervekhez felsőfokú állami és politikai iskolát végzett párttagok, volt párt-, állami és gazdasági vezetők. A lakóterületi pártszervezeteink az irányító pártszervekkel karöltve napjainkban is azon fáradoznak, hogy mind gazdagabb tartalommal töltsék meg munkájukat. Törekvésük kétirányú. Egyrészt szélesítik és gazdagítják azoknak a munkaformáknak a körét és tartalmát, melyek a község- és várospolitikai tevékenység eredményes végzésére irányulnak. Másrészt szervezetileg is rendezik soraikat, javítják a belső pórtélét színvonalát. Cél a mai társadalmi körülményekhez és igényekhez igazodó politikai fórumok kialakítása. Több helyen mór rendszeresítették a fórum jellegű pártnapokat. Másutt meghonosodtak a politikai vitakörök. Irányító pártszerveink egyre magasabb száma ismeri fel azt a lehetőséget, hogy a területén lévő lakóterületi alapszervezetek tagsága mjntecjy állandó társadalmi aktíva ' gárdaként mozgatható. Lehetne sorolni tovább azon alkalmas és célratörő kezdeményezéseket, melyek lakóterületi pártszervezeteink és tagjaik sajátos helyzetének legjobban megfelelnek. hiszen ahánv terület, annyi lehetőség. Azonban minden erőszakolt munkaforma vaqv olyan feladatkörök ellátására való törekvés. melyhez nincs meg a pártszervezetekben a feltétet, nem vonz, hanem inkább taszít. A lakóterületi alapszervezetekbe érkező és az ott dolgozó párttagok jó politikai közérzetének lényeges kérdése az értelmes, céltudatos munka mellett az egymás iránt érzett felelősség, a kollektíva segítőkészségének kibontakoztatása. Szerencsére túl vagyunk már azon, amikor e pórtszervek fórumain gyakran c személyeskedés, egymás érdemeinek vitatása kötötte le az időt és a fiqyelmet. A beteg- látoqató csoportok munkája, a szociális bizottságok, a taqság életkörülményeivel foglalkozó taggyűlési napirendek mind bizonyítékai a közösségi eqyüvé- taríozás, az egymással törődés megvalósulásának. Fontos szerepet tölthetnek be ebben a vonzóvá tett oárthelviséqek is. A cél az, hoqy lakóterületi pártszervezeteink heiyiséqei ne valamiféle „hivatalos irodák" legyenek, hanem melea. elvtársi közösség, klubszerű élet kialakításával váljanak mozgalmi centrumokká. Dr. Látos István, az MSZMP KB alosztályvezetője Ötvenezer hízott liba — 21 tonna libamai 0 HNF budapesti küldöttértekezlete Négyszáznyolcvan küldött részvételével szombaton a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében tartották meg a_Ha- zafias Népfront budapesti küldöttértekezletét. Az eseményen részt vett és felsió* Iáit Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Ma- róthy László, a budapesti pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A küldöttgyűlés a budapesti népfrontmozgalomnak a legutóbbi, I. kongresszus óta végzett tevékenységét értékelve, megállapította: a lakóterületi politikai munka tovább szélesedett és tudatosodott, erősítve a népfront valóságos, felelősség- teljes társadalmi szerepét, méltatta a rétegpolitikai tevékenység eredményeit, s nagy teret szenteltek a szocialista demokrácia fejlesztésének. A küldöttértekezlet megválasztotta a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságát, amelynek elnöke Trautmann Rezső, vezető titkára pedig Bostai Károly- né lett. Sikeres zárszámadás a sásdi libatömő szakcsoportnál ■ ■ íven vagy száz libát meg0 hizlalni két-három hetes turnusokban nagy lekötöttséggel járó, s fizikailag is megerőltető tevékenység. A libatömőktől csak a májprémium összegét szokták a kívülállók megirigyelni, magát a munkát nem. Ez az egyik legnehezebb háztáji ágazat,- ezért sokan csak belefognak, de egykét turnus után abba is hagyják, mert ha a máj nem exportképes, oda a tiszta nyereség. Ezért érdemel megkülönböztetett figyelmet a sásdi Búzakalász Tsz libatömő szakcsoportjának munkája. A 100 főt számláló szakcsoport, amelynek tagjai Baranya, Tolna és Somogy megyében tevékenykednek, tegnap tartotta 1980 évi zárszámadási közgyűlését Sásdon, a Búzakalász Termelőszövetkezet központjában. Palkovics Nándor, a szakcsoport elnöke olyan eredményes évről számolt be, amelyre a szakcsoport fennállása óta nem volt példa. Elmondta, hogy 1980-ban a tsz sásdi libanevelő telepéről több mint 57 000 soványlibát helyeztek ki a szakcsoport-tagokhoz, akik libán91 milliós árbevétel, 5,4 millió lorint májprémium Jó gazda a sásdi Bázakalász Termelőszövetkezet 13 tonna májat exportált a szakcsoport ként 2,4 kiló súlyt hizlaltak rá az állományra. Ily módon 337,1 tonna hízott libát, ezen belül 21 tonna libamájat értékesített a Pécsi Baromfifeldolgozónpk. A termelőszövetkezet kifogástalan- alapanyagot és jó takarmányt biztosított a tömőknek. Főként ennek köszönhető, hogy javult a máj minősége és az exportarány. Előző évi 8,1 tonnával szemben 1980-ban 13,8 tonna libamájat exportált a szakcsoport, ami jelentős dollárbevételt hozott. A tagok is megtalálták számításukat. Az előző évi 20,9 millió forinttal szemben 91 millió forint volt a szakcsoport árbevétele, és megduplázódott a májprémium összege is, ami most megközelítette az 5,5 millió forintot. A tagok jó munkát végeztek fegyelmezetten betartották a tömési technológiákat. A megye távoli mellék- es bekötő útjain tovább dolgoztak a KPM hámorai, hogy megszabadítsák az úttestet a hófúvás okozta akadályoktál. Kepiink a Görcsönydoboka előtti völgyben készült. Erb Janos felvetele Hárpmféle technológiát alkalmaznak^ a szemeskukoricáét, a vásárosdombói, illetve keceti módszert és a békéscsabai pépes módszert. Mindhárom technológia jól vizsgázott. Kiemelkedő eredményt ért el Szakái Istvánná Sásdról, Murguly Sándor, Szabó Lajosné, Palkovics Nándorné, Tóth Józsefné Vásó- rosdombóról, vagy a békéscsabai pépes módszerrel dolgozó Altics András, Kaposvárról. Valamennyien géppel tömnek, s évi 1000-nél több májlibát állítanak elő a legjobb májkihozatali eredménnyel. Szinte valamennyi felszólaló kiemelte azt a fejlődést, ami o hízott liba átvételében következett be. Korrekt és kiegyensúlyozott volt, közmegelégedésre szolgált a májminősítés is, és ez a Pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalat jó partneri munkáját dicséri. A sásdi Búzakalász Tsz az elmúlt öt évben építette ki teljes libavertikumót. Meglévő épületek átalakításából hoztc» létre a meződpusztai iörzstele- pet, ahol 5200 darabos rajnai lúd törzsállományt tart fenn. Té- kesi keltetőjükben évi 200 000- naposlibát tudnak kikeltetni, s ezzel nemcsak saját szakcsoportjukat látják el, hanem más megyék háztáji igényeit is kielégítik. A tsz-telepen 8—10 hetes koriq nevelik a libákat, s átlag 4,5 kilós súlyban helyezik ki a tagokhoz. A végtermék biztonságos értékesítéséről is a tsz gondoskodik, amely alapító tagja a Baromfifeldolgozónak. A szövetkezetnek 900 000 forint tiszta nyereséget hozott a szakcsoporti tevékenység. A libatol- lat kilónként 420 forintért értékesítik évi 50—60 mázsás nagyságrendben. A baromfiágazat tavaly pecsenyekacsával és húscsibévef is foglalkozott, összesen 45 millió árbevételt hozott a tsz-nek, ennek kétharmadát a libavertikum adta. — Rné —
