Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-17 / 16. szám
Dunántúlt fíapio 3 T981. január 17., szombat Kezdődik a liászprogram Önálló a Mecseki Szénbányák I98l-re 30 ezer tonna többlettermelést vállalnak Uj utakoii d háztáji Paradicsom és hibrid kukorica Megmozdult a föld a Mecseki Szénbányáknál. A szó legszorosabb értelmében is igaz ez. hiszen az elmúlt esztendőben 95 000 tonnával túlteljesítették széntermelési tervüket, brikettből pedig 20 000 tonnával termeltek többet, mint azt az 1980-as év elején feladataikban meghatározták. Ennek, de főként a gazdálkodás terén elért eredményeiknek, a minőség, a termelékenység javulásának köszönhetően 22 millió forint nyereséget értek el. Ellátták a nagyfogyasztókat Persze, önmagában ez Baranya legnagyobb és hazánk egyik legjelentősebb vállalatától minimálisan is elvárható eredmény. A Mecseki Szénbányák terveiben azonban az elmúlt esztendőben a költségek olyan tetemes mértékű növekedésére számítottak, amelyek mintegy 28 millió forintos veszteség árnyékát vetették az elmúlt évi gazdálkodásra. A gép- és energiabeszerzési költségek, a bérek emelkedése is kevés optimizmusra adott okot, tény azonban, hogy a vállalat korlátozott mértékű önállósága is közrejátszott a pesszimista nyereségfeladat meghatározásában. Mielőtt az önállóságról részletesebben szólnánk (mint azt a tömegkommunikációs eszközök rövid hírben már közzétették: 1981. január 1-től megszűnt a Magyar Szénbányászati Tröszt, a Mecseki Szénbányák önálló vállalat), az elmúlt esztendő néhány termelési adatát részletesebben is ismertetjük. A széntermelési terv túlteljesítésének köszönhetően valamennyi nagyfogyasztót a szerződésekben meghatározott mennyiségen felül is ellátták szénnel, miközben a létszámuk a vártnál is gyorsabban csökkent, éves átlagban 216 fővel kevesebb volt a fizikai létszám, mint tervezték. A jövő bányaterületeit biztosító és a napi termeléshez szükséges vógathajtás az eredeti elképzeléseknek megfelelően 38,5 kilométer volt. OJ Önállóan, nagyobb felelősséggel összüzemi teljesítményben 3 százalékkal sikerült az eredetileg tervezettnél magasabbat elérni, fejlesztésre viszont 116 millió forint hiányzott a tervezett és a szükséges összegből. A Magyar Szénbányászati Tröszt tehát megszűnt, tatabányai központtal két szervezet alakult helyette: az egyik a Szénbányászati Koordinációs Iroda, amelynek elnöke Seregi János, a tröszt korábbi vezér- igazgatója, a másik pedig a Szénbányászati Információs Iroda, igazgatója dr. Halász Tibor. Ezenkívül megalakult a magyar szénbányászati vállalatok igazgatói tanácsa, amely a kilenc vállalat vezérigazgatójából, illetve igazgatójából áll. Ezek működését, feladatait a következő hónapokban ismertetjük, most elsősorban a Mecseki Szénbányák működésének néhány új jellemzőjét kívánjuk elemezni. Mint az írás első mondatában említettük: megmozdult a föld a Mecseki Szénbányáknál. Ebben az évben ugyanis megkezdődik a liászprogram, amelynek értelmében az 1990- es esztendők elején 900 000 tonna közvetlenül kamrába tölthető kokszszén-koncentrátu- mot kell termelniük, amelyhez tíz év alatt 19 milliárd forintos fejlesztést kell megvalósítaniuk. A paksi atomerőmű beruházása után, léptékben attól nem messze elmaradva, hazánk második legnagyobb állami beruházása lesz ez. Talán a munka nehézségi foka is hasonló, hiszen ezt az óriási mértékű programot növekvő termelés mellett kell megvalósítaniuk. Az önállóság egyik lényeges vonása éppen a fejlesztési programmal függ össze, hiszen a vállalat a jövőben közvetlenül a Pénzügyminisztériummal és a Magyar Nemzeti Bankkal áll szemben, sokkal nagyobb mértékben lesznek felelősek minden pénzügyi kérdésben és gazdálkodási tevékenységben. A Nehézipari Minisztérium megszűnése után szinte természetes követelmény, hogy az ágazati felügyeleti szervhez ezer szállal kötődő vállalatok a jövőben nagyobb önállósággal rendelkezzenek. Az új Ipari Minisztérium ugyanis nem vállalkozhat arra a szerepre, hogy a korábban három tárcához tartozó sokszáz vállalat legapróbb lépései felett gyámkodjon. Felkészülten A Mecseki Szénbányák felkészült az önállóságra: kialakította a főosztályokat, létrehozta az árosztályt, szociálpolitikai osztályt. A vállalat a meglévő szellemi kapacitásából az önállósághoz szükséges rendszert létrehozta, felkészítette. Most folyik a fejlesztéshez szükséges irányító szervezet létrehozása. A hatvanas évek végéig komoly távlati fejlesztési és beruházási szervezetekkel rendelkezett a Mecseki Szénbányák, közben azonban leépítették, ugyanis évi 150-200 milliós fejlesztéshez nem volt szükség a korábbi létszámra. 1981-től évi 700 milliós, 1982-től viszont lehetséges, hogy már 1,5 milliárdos évi beruházási programot kell megvalósítaniuk, ehhez most a kissé megmerevedett szellemi kapacitás robbanásszerű megmozdulására lesz szükség. Én nemcsak erre. Miként Tolna megye egész gazdasági szervezete, az ország számos nagy és kis vállalata, politikai és állami szervezete az atomerőmű építésének segítését elsőrendű feladatának tekinti, a Mecseki Szénbányáknak is érezniük kell hasonló támogatást. Hétszáz mázsás paradicsomtermés Az egész család összefog a munkában 99 Ötvennégyezer forint tiszta jövedelem egy holdról A mozsgói termelőszövetkezet három évvel ezelőtt adta ki tagjainak a paradicsom termesztését először harmados művelésbe, tavaly pedig már a konzervgyárnak átadott teljes mennyiség a háztájiban termett meg. Mi késztette arra a vezetést, hogy ily módon oldja meg szerződésben vállalt kötelezettségét? S ha már e kérdést feltettük, illik megjegyezni azt is, hogy tavaly a hibrid kukorica egy része is így termett meg a mozsgói határban. — Termelőszövetkezeti szinten huszonnégy és fél hektár volt a paradicsomterület — adja az első információt Olbei Mihály növényvédő agronómus. — A csertői, a somogyapáti területen és a mozsgói körzetben megközelítőleg száz tagunk kö. tött szerződést tavaly az év elején, hogy háztájiban termeli meg a paradicsomot. Több oka volt annak, hogy a vezetés a háztáji termelés mellett döntött. Először is: az ezerötszáz termelőszövetkezeti tag legalább fele nyugdíjas illetve járadékos, másodszor a mi domborzati viszonyainkat tekintve, nem alkalmazható gépesített paradicsomtermesztés. Úgy gondolta a vezetés, hogy a háztáji földön nem csupán a tagok, hanem azok családtagjai, a rokonság is segédkezik majd a munkákban és a szedés után az elszámolásnál mindenki megtalálja a számítását, nőnek a családi bevételek. — Mi már az első évtől kezdve, hogy a termelőszövetkezet harmadba kiadta a földet, Kissnével együtt vállaltuk a paradicsom termelését — mondja Haris Jánosné, a kertészeti brigád tagja. — A palántákat a termelőszövetkezet nevelte és a gazdaság látta el A vállalkozás eredményességét a növényvédelemmel kapcsolatos munkákat is. — Ránk a kapálás, a szedés és a kocsira való felrakás várt — szól közbe Kovácsné. — Be is kalkuláltuk a családtagok szabadságát. Mi először vettük ki így a háztájit és megérte. — Számunkra is kifizetődő volt — mondja Harisné. — Az egy hold után több mint ötvennégyezer forint volt a tiszta jövedelmünk, miután a gazdaság levonta a felmerülő költségeket. A kétszeri kapálást, a két-há- romhetenkénti szedést is figyelembe véve, körülbelül hatvan tízórás munkanapnak megfelelő időt töltöttünk a paradicsomföldön. — Legtöbbet a szállítás miatt idegeskedtünk — szólal meg Kiss Tiborné. — Tavaly a Szigetvári Afész vállalta a rekeszek és a szállítójárművek biztosítását, végül is nem győzte a behordást, sokszor álltunk rekeszhiány miatt. így a termelőszövetkezet kénytelen volt segíteni járművel is. Azt nem tudjuk, hogy az idén hogyan lesz. Csak szervezettebben oldják meg! — Tavaly jól fizetett a paradicsom, egyes területeken az átlag elérte a hétszáz mázsát — emlékezik az elmúlt esztendőre ölbei Mihály. — Kecskeméti jubileumot és Kecskeméti négyszázast termeltünk, de úgy tudom, hogy a konzervgyár a léparadicsomról ót kíván térni a salátaparadicsom feldolgozására, illetve termesztésére. Előbbit jobban kedvelik az asz- szonyok: érthető, mert köny- nyebb a szedése. Az első osztályú léparadicsom kilójáért egykilencvenet fizettek, a salátaparadicsomért pedig kettő- ötvenet. Szerintem, ha idén kidicsérik az asszonyok sebb területen is termeljük a salátaparadicsomot, a jövedelmezősége jó, így a bevételek nem csökkenhetnek. Érdemes egyébként megjegyezni, hogy míg korábbon három—öt mázsa volt a napi szedési teljesítmény egy főre, most, hogy a háztájiban termelünk, az nemegyszer elérte a tíz mázsát is. A gazdaság különben nem nyert az „üzleten", a végső elszámolásnál levontuk a palánta, az ültetés? az ekézés, a vegyszerezés és a szállítási költségeket. Ezzel együttvéve azt hiszem mégis megéri, mert kötelezettségeinket teljesítettük, és a tagok nagyobb jövedelemhez jutottak többletmunkájukkal. Patkó László: Harminc napot dolgoztunk harminchatezer forintért A hibrid kukorica háztájiban történő termelésével — igaz mindössze húsz hektáron — tavaly próbálkoztak először. Itt is a már elmondott szempontok vezérelték a termelőszövetkezet vezetését. Közel ötvenen vállalták e munkát, a somogyapáti kerületben kijelölt táblán. Az ötven ember egyike volt Patkó László.- A vetést és a gyomirtást a gazdaság végezte el, az idegenelés — az átlagtól elütő fajták kivágása —, a gazoló- kapálós, a címerezés, a faty- tyazás és a szedés volt a mi dolgunk. A szarvasi SC 369-es fajta jól fizetett, a holdankénti átlag csövesen tizenhat—huszonhárom mázsa volt. Mivel a feleségem is tsz-tag, így nyolcezer négyzetmétert vehettünk ki. Négyen kapáltuk meg és címereztük. Ha pedig a szedést is figyelembe veszem, megközelítőleg harminc munkanapot dolgoztunk a harminchatezer forintért. Búcsúzóul azt mondja Patkó László: — Jónak tartom a háztáji földek ilyen jellegű hasznosítását. Remélem idén sem lesz másképp. Salamon Gyula Lombosi Jenő Műanyag és színesfém Az 1981-es év új feladatok elé állítja a Ganz Műszer Művek vajszlói alkatrészgyárát. Ugyanis a Gödöllői Árammérő Gyár - amely eddig szintén a Ganz Művek egysége volt — január 1-től önálló ^vállalatként működik, így az eddigi kooperációs feladatait (a Közlekedési Műszergyár és az Elektro Készülékek és Mérőműszerek Gyára részére gyártott alkatrészek gyártását) a vajszlói gyár veszi át. Ennek következtében két új technológia települ át folyamatosan Baranyába, mégpedig a hőre lágyuló műanyag fröccsöntés és a színesfém présöntés. Az előbbi feladatot a jelenlegi munkásgárdával el tudják végezni, a színesfém présöntéshez azonban új szakembergárdát kell majd kinevelni. m Uj termékek gyártása kerül Vajszlóra Az új gépek az év folyamán folyamatosan érkeznek Vajszlóra, amelyeknek egyelőre a meglévő épületekben szorítanak helyet. Remélik azonban, hogy a későbbiekben lehetőség nyílik majd jelentős bővítésre is. Mikor öt évvel ezelőtt elhatározták, hogy gyárat telepítenek az Ormánság egyik nagyközségébe Vajszlóra, és főként mikor a munkások többségét eddig háztartásban, vagy legfeljebb mező- gazdaságban dolgozó nők köréből toborozták, bőven voltak aggodalmaskodók. Kétségesnek tartották, hogy ezek az asszonyok képesek lesznek majd méretpontos alkatrészeket gyártani, olyanokat, amelyeket különböző elektromos műszerekbe építenek majd be. Nos, a vajszlói gyár bizonyított: előbb vált felnőtté, mint ahogyan arra előzőleg számítottak, pedig csak májusban lesz ötéves. Ahogyan a gyár igazgatója mondta, az elmúlt évet már a teljes talp- raállás évének lehet nevezni. Az 1980-as év termelési tervét ugyanis 106,5 százalékra teljesítették, mégpedig kevesebb létszámmal, mint amire eredetileg számítottak. Különösen jelentős volt az automata forgácsolóüzem ugrásszerűen megnövekedett termelési eredménye. Valószínűleg a jó eredménynek köszönhető, hogy újabb feladatokkal bízták meg a fiatal gyárat. S. Zs.
