Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-15 / 14. szám
1981. január 15., csütörtök Dunántúli napló 3 Erősíteni a szellemi együvé tartozást Valkó László grafikája A Pécsi Grafikai Műhely gondjai Műhely-barkácsolást jelent és hellén babérligetek disputáit, közösséget és időtartamot, stílust és iskolát. Képzettársításokkal teli, hűséget követelő szó. Lehet persze hályogos szemű üres szoba, avítt szerszámok lígő-lógó burka. Pinceszagú hűvösség. Áttűnő képek a moziban is? Merre tart a diaporáma? Lehet kultúrintézmény. Vezetővel, költségvetéssel és alkalmazottakkal. Magas rendű céloknak elébesiető vállalkozás, melynek munkásai örömüket lelik abban, ha tétjeiket és voksaikat nem kockázatmentes múzeumi értékekre, biztos befutókra, hanem jelenidejük sokesélyes talányaira tehetik. A művészet csinálásához kicsit közelebb: esélyeket adó eny- heiy a sokesztendős bizalom garanciáival. A neve: Pécsi Grafikai Műhely. Pezsgőbb tevékenységet 1972-ben hozták létre. A sok kérészéletű és alkalmi szakmai csoportosulás között már-már aggastyánnak tekinthető Grafikni Műhely mai gondjai mégis gyermek- — vagy fogalmazzunk érzékenyebben — serdülőkori gondok. Elsősorban nem szervezetileg. Hiszen a helyi művésztársada- Icm szinte periférikus jelenléte, kevés és súlytalan lapjai már nyolc éve, az esetenkénti vérfrissítés ellenére sem idéznek fel szellemi együvé tartozást. A hazai és külföldi meghívottak számára fenntartott magányos nyári hetek — minden meditációs késztetés ellenére — sem biztosítanak az importjavakon átszűrődő termékenységet a hely szellemének. Miért váltja ki a másodla- gosság érzését ez a kiállítás? Részben a tény miatt, hogy a művek jó részével nem először találkozik a néző. Pedig a Műhely jelentőségét éppen az első bemutatáshoz kötve érzékelnénk leginkább. Helényi Tibor és Felvidéki András régóta ismert ikonológiája is a Műhelynek ezt a „mellékességét” sugallja. A tiszta gondolatiformai érzékenység követeként megmutatkozó Gellért- féle klisényomat, Pinczehelyi Sándor tárgyilagos közlésekbe szőtt érzelmessége is ellen- jegyzik ' a Műhely-konvenciót. Pinczehelyi lapjai ráadásul a makói grafikai művésztelepen készültek, ismerjük őket a szakfolyóiratból. Mindemellett a kiállítás legjobb művei a fentiek, s ha mindezekhez Valkó László és Csizmadia László technikai biztonságát is odaértjük, akkor már-már karaktert sejthetünk a bizonytalan körvonalú Műhelyben. Csizmadia is otthon nyomja azonban varázslatosan telített szitanyomatait ... A többi kiállító? A mesterség követelményeivel való iszapbirkózásban legyengül az igazságkeresés. Ha a technika megköpölyözi a készséget, akkor az elementáris többértelműségből csak az önismeret hiányára felhívó „művészkedés" marad. Számos esetben tisztázhatatlan formatartalmak nyugtalanítják a kritikust, a jelképes beszéd mintha túlságosan messzire, mintha túlságosan önkényesen távolodott volna el az értelmes közléstől. Erdős János gusztusos dombornyomatai sajnos már évek óta emóciót- lan dekorációként hatnak a grafika és iparművészet közti határterületen. A külföldiek „válasza” A krakkói, lipcsei, opolei, kolozsvári művészekkel való kapcsolatteremtés eredményeként a Műhelyben egy különös közép-európai művészeti „szemle” lehetősége alapozódott meg. A külföldiek munkája inkább „válasz" az adott, ra. Érezhető az erőfeszítés grafikai műveiken, s nevük, ha nemzetközi méretekben még ismeretlen is, némi optimizmusra gerjeszthet bennünket. A hiperesztétikus semmitmon- dás csapdáit leginkább ők kerülik él. Színt is ők hoznak a kiállításba. Groteszk idétlenség fakasztotta mosolytól erotikus képzetek felidézéséig, riasztó szürrealista poénokig rengeteg művészi lehetőséget érintenek. Egészében azonban a kiállítás alig ad kétségeket oszlató megerősítést a katalógusban meghirdetett ,/dinamika és harmónia” valóságosságára vonatkozóan. Abban talán mégis bízhatunk, hogy a kiállítást megtekintő közönség jóindulata a művek súlyához illő megbocsátásba fogja öltöztetni a kritikus mezítelen hiányérzeteit. Aknai Tamás Dozvald János a Az áttűnő képek, viliódzó alakok és színek látványa, a diák alá úsztatott zene varázsa sokakat megérintett. Ez a diaporáma. Hazai múltja alig több mint egy évtizedre tehető, de máris tábora, sőt néhány kiemelkedő egyénisége van, mint például Dozvald János, aki hivatásos diaporámás. Dolgozik a reklámszakmában is. a tavalyi pécsi diaporáma fesztivált éppen a Fabulon-rek- lámjával nyerte meg. Ennél azonban lényegesen többet tud és akar. Számára a diaporáma valóban jól kidolgozott önkifejezési forma, a szakmai fogások a kisujjában vannak, s nem utolsósorban komoly technikai apparátussal rendelkezik. A közelmúltban rendezett pécsi diaporáma-vitafórumon szívesen bocsátotta kollégái rendelkezésére ismereteit, nemzetközi tapasztalatait. Ez alkalommal beszélgettünk vele a műfaj néhány fotosabb kérdéséről.- Itt, a bemutatón, egymás mellett láttunk működni kvad- rofon hangerősitőt, technikailag világszínvonalon álló vetítőgépeket, és a kisiparosok által barkácsolt átúsztató berendezéseket, hol bedöglő, hol megszólaló hangerősitőkkel. Számomra úgy tűnt, hogy a technika túlságosan is beleszólt a produkciókba, és a szerepe ennél csak nagyobb lesz a jövőben. Nem fenyegeti a diaporá- mát is az a veszély, mint a könnyűzenét, hogy a műfaj teljesen elgépiesedik? — Éppen ellenkezőleg: az automatikával levetített programok kevésbé életszerűek, talán nem is szereznek olyan élményt,^ mint a kézi vetítésűek. Az automatika csak azt tudja, amit neki beprogramoztak, az ember viszont apró rezdüléseket, érzelmi hullámzásokat is érzékeltetni tud a kézi átúsztatóval. Minden vetítése más. Az automatikával nem lehet olyat megcsinálni, amit kézzel nem lehetne ugyanúgy levetíteni. Egyetlen dologban vagyunk kiszolgáltatva a technikának: a jelenleg kapható diavetítők túlságosan lassan váltják a képet. — Magyarországon három városban rendeznek diaporá- ma-fesztivált: Vácott, Diósgyőrben és Pécsett. Minden évre esik nagyobb szabású diaporá- ma-rendezvény, különösen, ha beszámítjuk a vitafórumokat és alkotótáborokat is. Készül any- nyi színvonalas műsor, hogy minden fesztivál újat tudjon adni? — Szerintem túl gyakran rendeznek fesztiválokat. Sok az ismétlés, bár egy-egy szerző több művet nevez, így elkerülhető, hogy mindhárom helyen ugyanazokat a programokat zsűrizzék. Magyarországon elég sokan foglalkoznak diaporámá- val, de kevés az országos bemutatókra érett programok száma. Amikor a legutóbbi pécsi fesztiválon selejtezni kezdték a benevezett műsorokat, igen szikrázóvá vált a hangulat. A huszonötödik után már a rendezők is aggódni kezdtek, hogy kijön-e a tervezett három előadásra való anyag. — Hogyan lehetne a diaporá- n:ót szélesebb körben népszerűsíteni? Hogyan lehetne a közművelődésbe bevonni? — A diaporáma felhasználásának két területe lehetséges: oz egyik a kulturális szféra, a szórakoztatás, befolyásolás. A másik: a reklám, a kereskedelem. Ez kifejezetten üzleti célokat szolgál, el kell az előzőtől választani. A közművelődésbe is be lehet vonni, ha ennek megvannak a technikai feltételei. Itt, Pécsett hallottuk, hogy talán valamelyik moziban vetíthetnénk diaporáma-műso- rokat. A lehetőségnek nagyon örülünk, annál is inkább, mert ez volna az első ilyen alkalom az országban. A technikai gondokat mi, diaporámások, meg tudnánk oldani. Havasi János Fotó: Körtvélyesi László Tantermeket gyorsan, olcsón! Beválik-e a könnyűszerkezetű iskolaépítés? Tervek, elképzelések Baranyában „Tantermeket gyorsan, olcsón!" címmel egy évvel ezelőtt riportsorozatot közöltünk a Pest megyében könnyűszerkezetes ún. BETONYP-elemekkel folyó iskolaépítésekről. Három év alatt itt kb. 100-120 iskola épült, illetve épül fel ilyen beton kötésű forgácslap (BETO- NYP) elemekből. A panellapok tűzbiztosok, kitünően hangszigeteitek, a termek jól fűthetöek. Az iskolaépület a helyszínen összeszerelhető, a megrendeléstől számított 6 hónapon belül. Budakeszi új iskolája 1980. januárban készült el 115 nap (!) alatt, 11 millióból, vagyis a hagyományos felépítés kb. egy- harmadáért. Ezeket a pavilon-iskolákat később gyors belső átalakítással bármilyen közcélra (kiub, sport-, illetve szabadidő-központ, áruház, könyvtár stb.) alkalmassá lehet tenni. Az elemeket a gyártó cég kívánságra egyedi vagy típusterv szerint készíti el. Becslésük szerint a BE- TONYP-iskolák élettartama 80- 100 év. Ezek az előnyei. Hátránya: csak földszintes lehet, s fűtése csak hőközpontra köthető rá. Tehát elsősorban oda érdemes telepíteni, ahol működik már egy .régi iskola hőközponttal, s bővítés céljából szükség van még mellette 4 vagy 8 tanteremre, tornateremre stb. Sorozatunk megjelenése után Lantos József, a Baranya m.Ta. nács V. B. művelődésügyi osztályának helyettes vezetője a DN-ben megjelent válaszában hangsúlyozta: valóban, miért ne hasznosítanánk a BETONYP- rendszerű tanterembővítés, iskolaépítés lehetőségeit, amikor qyors és olcsó megoldásokra Baranyában is szükség van? Nemrégen egy nyilvános fórumon tettük fel a kérdést: mi- Iven stádiumban van ez a terv? Bernics Ferenc, a megyei tanács osztályvezetője azt válaszolta, hogy a helyi adottságok, lehetősének. körülmények alapján foglalkoznak a tervvel. Eszerint: Pécsbányatelepen eay 50 személyes óvoda műszaki előkészítése folyamatban van. Ez előzetes becslés alapján 4,5-5 millió Ft-ból épülne fel, tehát mintegy 20 százalékkal olcsóbban a korábbi építési módoknál, Később Kozármislenyben és Boksán telepítenének új iskolát a fenti BETONYP-elemekből. A tervezett úi pécsi belvárosi iskola (Kulich Gv. utca) 16 tanterme egy másik rendszerű könnyűszerkezetes építkezéssel készül el. Csorba Tivadar, Pécs megyei város Tanácsa művelődésügyi osztályvezetője: — A pécsbányatelepi BETO- NYP-óvoda tervezését, összeszerelését a Mecseki Szénbányák Vállalat építőipari részleqe végzi el. Jelenleg a tervezése folyik: várhatóan 1981 végén készülhet el. Kozármisleny önálló tanácsú városkörnyéki köz'éq. Az új 8 tantermes iskola felépítését a mi javaslatunkkal ellentétben hagyományos építkezéssel, helyi erőkből és anyagokkal kívánják megoldani. Mi annyit tehettünk, hogy ajánlottuk a BETONYP-elemeket, ahogyan (a helyszínen is) meggyőződve ennek az előnyeiről, mindenüvé javasoltuk, ahol ez a technológia alkalmazható. Az új 16 tantermes belvárosi iskola - amely 1983-ban kellene elkészüljön — sajnos nem épülhet fel az olcsóbb BETONYP-építkezéssel, ugyanis a szűkös alapterület és a helyszín műemléki környezete nem teszi lehetővé az egyszintes épületet. így kétféle megoldásra készülnek tervek. Az egyik az angol Clasp-rendszerű, a másik a már ismert IMS-szerkeze- tű feszítettvázas technológia, A kettő közül a célszerűbb és olcsóbb megoldást választjuk, ha ebben már dönteni lehet. Dorosics József, a Baranya m. Tanács művelődésügyi osztályának főelőadója: — BETO- NYP-ügyben kétségtelenül vannak bizonyos ellentmondások. Ennek a minősítő vizsgálata még nem fejeződött be. A gyártó vállalat valóban 80—100 évre, míg az Országos Tervhivatal 50 évre „saccolja” az élettartamát. Véglegeset azonban csak a technológia hivatalos minősítése után lehet mondani. De van azon kívül is hátránya, hogy csak egyszintes lehet: folyamatos állagmegóvása kedvezőtlen. A szükséges 3—4 évenkénti külső-belső mázolása, festése meglehetősen költséges. (Az egyéb módon, illetve hagyományoson fölépült iskoláknál elegendő 9—10 évenként a külső-belső renoválás). Egy év óta persze egyéb olcsó, könnyű- szerkezetes technológiákkal is jelentkeztek már. Pécsett elkészült egy vázpanelos (a meglevő panelüzemre alapozott) tanterembővítő eljárás. Paraméterei szerint összeszerelése olcsóbb és gyorsabb a többinél. Az Alumíniumipari Tröszt a panelhez hasonló fémkeretes technológiával jelentkezett Ez is csavarokkal összeszerelhető iskolaépület, illetve bővítés. Itt is kb. félmillióba kerül eqy osztályterem, tehát kb. 4-5 millió Ft egy nyolcosztályos iskola, persze alapozás, hőközpont nélkül. A BETONYP a szállítással dráaább, eqyébkén* a könnyűszerkezetes pavilonok nagyjából azonos költséagel készülhetnek el. • A megyében a VI. ötéves tervben Mohácson 12 termes. Siklóson 8 tantermes. Vajszlón 8 termes. Komlón 8 termes; Má- qocson, Boksán 6 termes iskola 4- kiegészítő helyiségek építését, illetve bővítését tervezzük. S meq kell oldani Eqvházasha- rasztiban és Kozármislenyben is az új iskola felépítését. Boksa és az utóbbi két közséa esetében akármelyik könnyűszerkezetes, illetve paneles modell alkalmazható s bármelyik esetében is kb 18 millióba kerül az iskolaépítés. S mivel az itteni építkezések csak 1983 után kerülhetnek sorra, addiq a BETONYP és a többi modell hivatalos minősítése is „megszületik”. Azt követően pediq a legoptimálisabb szerkezettel és kivitelezéssel épülnek fel a tervezett új iskolák. W. E. Mini Galéria a tanárképzőn A galéria valóban „mini”, a Pécsi Tanárképző Főiskola új épületszárnyának emeleti folyosósarkában található. Alig 15-20 kép fér el itt, de a lényeg nem is az, hogy mennyi időbe telik, amíg a látogató végigfutja a rajzokat, festményeket. A Mini Galéria a rajzszakos hallgatók önálló kezdeményezése. Féléves kiállítási tervét is a diákok dolgozzák ki, maguk zsűrizik a műveket, a tonároknak csak egy kikötésük van: a galéria működése folyamatos legyen. Decemberben Klucsik M. Judit festményei -voltak láthatók a rajztanszék folyosóján a hallgatók nyári alkotótáborának produktumai mellett. Tervek szerint a jövőben kéthetenként cserélik a kiállított ányagot.
