Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-11 / 340. szám

1980. december 11., csütörtök Dunántúlt napló 3 Tanulási formák, lehetőségek Felnőttoktatás Baranyában Ha kisebb-nagyobb hullám­zásokkal is, de a felnőttoktatás iránt állandó az érdeklődés mind alsó, mind közép- és fel­sőfokon. Mindegyik oktatási formát igénybe veszik azok, akiknek diákkorukban esetleg nem volt meg a lehetőségük a tanulásra, vagy akkoriban ked­vük nem volt hozzá. Ezeken kí­vül a munkahely, a gyakorlat sürgető kényszere is hozzájá­rul, hogy valaki később is el­kezdje az iskolába járást. Vagy „csupán" belső igénye küldi az iskolapadba. A felnőttokta­tás súlya egyébként fokozato­san áttevődik az általános is­koláról a közép- és felsőfokra, bár alsófokon is sokan tanul­nak, s a nyolc általánost el nem végző fiatalok száma fo­lyamatosan újra is termelődik. A felnőttoktatásra szükség van és számos forma kínálko­zik lehetőségként. Nem mind­egyik nyújt azonos színvonalat, bár az oktatás irányítói igye­keznek a jobb eredményt ígé­rő formákat ajánlani. Baranyá­ban az általános iskolai fel­nőttoktatásban két éve erőtel­jesebben törekednek a színvo­nal javítására: az oktatók to­vábbképzésével, a vizsgák megszigorításával, s általában a .követelményszint emelésével. Az alsó tagozatnak megfelelő alapszintű tanfolyamok és az ezen részt vevők száma megfo­gyatkozott az utóbbi öt évben. Az 1979/80-as tanév első fél­évében 51 -en tanultak itt a megyében, míg az idén 22-en. Ez csak esti tagozaton végez­hető el, csakúgy, mint a kise­gítő és foglalkoztató iskola osztályai. Ide az idén (7—8. osztály) 46-an járnak. Az 5—8. osztályt többféle formában sa­játíthatják el. Esti és levelező tagozaton, egy év alatt. Az es­ti tagozat az eredményesebb, hiszen hetente két tanítási na­pot jelent, összesen 320 isko­lai érát, míg levelezőn 160 órát tesznek ki a konzultációs ncpok. Az intenzív tanfolyamon fél év alatt kell elvégezni egy- egy osztályt, vagyis egy év aiott pl. az 5—6. osztályt. Isme­retes még az osztályozó vizsga, erre bárki jelentkezhet, de gya­korlatilag szinte kivihetetlen, hiszen teljesen egyéni tanulás­sal kellene fölkészülni az isko­lai tananyagból. Dolgozók önálló általános iskolája a megyében Pécsett és Komlón működik. Az osztá­lyok nagyobb részét az iskolá­ban szervezik, de munkahelye­ken is létesítenek kihelyezett tagozatokat. Az iskolák fel­adató a módszertani segítség- nyújtás is. Tavaly 739-en jár­tok, az idei első félévben ösz- szesen 646-an jelentkeztek a különböző általános iskolai ok­tatási formákra. Az iskolai rendszerű oktatás n ellett megtalálható az ún. közművelődési szervezésű, osz­tályozó vizsgára előkészítő tan­folyam, amely 80-100 órában készít föl a vizsgára. Általában egy konzultációs napot tarta­Az általános iskola nyolc osztályát az 1978/79-es tanév- ben az országban a nyolc évvel korábban beiratkozot­tak 84,7 százaléka, Baranyában a fiatalok 76,5 százaléka végez­te el. Egy évvel később ez az adat a megyében 78,8 százalék volt. A középiskola négy osztályát a beiratkozottak 79,8 száza­léka járta ki a megyében az 1978/79-es tanévben. A dolgozók általános iskolájába két évvel ezelőtt a megyében 1064-en iratkoztak be, ebből eredményesen 72,2 százalék vizsgázott A dolgozók középiskoláját a beiratkozottak közül 78,2 százalék fejezte be tavaly. Tizenhat éves korig a fiatalok több mint tíz százaléka nem végzi el az általános iskolát. nak havonta. Előnye, hogy ki­sebb létszámmal is indítható, nem kell megvárni, míg össze­jön egy-egy osztály. Viszont sok egyéni munkát igényel. In­kább ott vezetik be, ahol isko­lai rendszerű oktatásra nin­csen mód. Baranyában első­sorban Mohácson és a mohá­csi járásban népszerű ez a változat. Az idén 120-an ve­szik igénybe. Középfokon három iskolai forrna várja a . jelentkezőket. A szakmunkások szakközépis­kolájának elvégzéséhez előfel­tétel a szakmunkás-bizonyít­vány vagy az egészségügyi szakiskolai bizonyítvány. Szak­mai képzés nem folyik ott, ha­nem az érettségire készít föl. Először kétéves volt, de a szín­vonal növelése érdekében há­rom esztendőben jelölték meg az oktatás időtartamát, igen népszerű a felnőttek körében. Esti és levelező tagozaton vé­gezhető el. A levelező oktatás korszerűsítésén most dolgoznak a Művelődési Minisztériumban. Volószínűleq két napra bővítik a konzultációt havonta, így oz elmélet mellett gyakorlásra is jutna idő. A dolgozók szakkö­zépiskolája négyéves, érettsé­git és szakmai ismereteket nyújt. Az előképzettség szerint különféle kedvezményeket kap­hatnak a tanulók. Egy techni­kum is működik Pécsett, a vegvipari szakközépiskolában, ez is négy évig tart. A dolgo­zók gimnáziuma szintén négy­éves, és mindeqyik vidéki vá­rosi cn megtalálható; Pécsett működik dolgozók önálló gim­náziuma is. A közművelődés szervezésé­ben középfokon Mázaszászvá- ron és Hidason tartanak osz­tályozó vizsgára előkészítő, egyéves tanfolyamot. Ennél je­lentősebb azonban a felnőttek középiskolára előkészítő tanfo­lyama, hiszen a középiskolák első évében igen magas a le­morzsolódás a felnőttek között. A tanfolyam célja a feleleve- nítes, összegezése a régebben tanult ismereteknek. Pécsett és Komlón szervezték meg, ez ideig több alkalommal. Megle­hetősen kevesen veszik igény­be, s a 60 órás tanfolyamok időpontja sem a legcélszerűbb. A szervezők azonban nem mondtak le a tanfolyam töké­letesítéséről, hiszen valóban fontos feladatot töltenek be. Mindkét iskolafokozatnál megfigyelhető, hogy kevésbé tömeges a jelentkezés, mint öt évvel ezelőtt, s a belső ará­nyok is megváltoztak. Keveseb­ben jelentkeznek gimnáziumba, többen a dolgozók szakközép­iskolájába. Sok 18—22 éves fiatal is kerül a szakközépis- ko'ókba, éppen ezért a neve­lés mozzanata is fontos kér­déssé vált az oktatás mellett. A továbbtanulók között jelentős arányban szerepelnek a szak­munkások, akik az érettségit is meg akarják szerezni szakké­pesítésük mellé. Mindezek egyértelművé te­szik a felnőttoktatás nagy sze­repét és felelősségét. Célként csokis a színvonal további emelését, a tantervek jobb ösz- szeállítását, a számonkérés és felkészítés alaposságát, az ön­álló tanulásra való nevelést le­het kitűzni. B. A. Telefonkönyvek Tudom, nem először és nem is utoljára hányjuk falra a borsót, amikor azon elmélkedünk, miért is nincsenek kitéve a telefonköny­vek a pécsi nyilvános fülkékben, noha nemrégiben az új könyv is megjelent. Az okokat bizonyára mindannyian tudjuk. Jól emlék­szünk arra, amikor még voltak kint könyvek, milyen siralmas ál­lapotban szomorodtak. Kitépett lapok tömkelegé, szakadt, pisz­kos oldalak, olvashatatlanná gyűrt cimek. S ez még a jobbik eset volt, hiszen a könyvek több­ségé!; egyszerűen hazavitték: a régi telefonkönyvekbol Pécsen ezer darabot! Az újakból most csak a postaigazgatóság előtti fülkékbe raktak ki néhányat, s nem egészen fél nap alatt mind eltűnt . . . Ezért döntöttek úgy a postán, hogy egyáltalán nem is teszik ki a 76 Fi értékű könyveket. Nincs szándékomban erkölcsi prédikációt fűzni a fényekhez. Mindannyian tudjuk, hogy a tele­fonra mekkora szükségünk van, hogy milyen kellemetlen, ha akár sürgős, akár mindennapi ügyeink intézését gátolja, nehezíti az el­rontott telefon, a hiánvzó telefon­könyv. S ugyanilyen felháborodást érzünk, amikor hasonló kétes ér­tékű gyűjtő- és rombolószenve- déllye! találkozunk a vasúti fül­kében, vagy a kibelezett köny­vekkel a könyvtárakban. S hogy mégsem lehet szó nélkül tudomá­sul venni a dolgokat, annak nem más az oka, mint hogy eme kö­zös társadalmi betegségünkből csakis közös erővel gyógyulhatunk ki. Talán, majd egyszer. De ehhez önmagunk és környezetünk ala­kítását nem lehet elég korán kez­deni. B. A. Líraiság és életigenlés A komlói Munkáskórus énekel Szabó Szabolcs vezénylésével a szombat este megrendezett Tillai- esten a Liszt-teremben. Fotó: Kopjár Géza Tillai Aurél szerzői estjéről Ha azt mondom, ritka, forró sikerű zenei esemény részesei voltunk szombaton a Liszt Te­remben - ez kevés. A „ritka” időnként azért előfordul, de Pécsett szerzői estre évtizedek óta nem volt példa. Forró si­kerű? Ez az est több volt en­nél is. Meghittebb, bensősé­gesebb, családiasabb. S en­nek nem elsősorban Tillai nemzetközi rangja vagy a ma­gyar kórusmozgalomban kiví­vott helye, tekintélye adta fő vonzerejét: ezúttal nem. Sok­kal inkább személyének vará­zsa, szubjektív értékeinek együttléte, ami kimondatlanul is sugárzik valakinek az egyé­niségéből. Az alkotói szubjek­tum sokoldalú megnyilatkozá­sa kölcsönözte ennek az est­nek a valóban nagyon szép, meleg hangulatú atmoszférá­ját. A kórusszervező, a karnagy, a generációkat nevelő zene- pedagógus Tillai Aurél eré­nyeiről mór több ízben szól­tunk. A zeneszerzőről alig. S ennek az is oka, hogy művei eléggé ritkán, mértéktartó sze­rénységgel csendültek itt-ott koncertek programjában vagy a rádióból. így együtt egész es­tes műsora egy kicsit fölfede­zés is volt mindannyiunk szá­mára. Rácsodálkozás e művek sokszínűségére, amiből gondos szerke'sztettségben bontakozott ki egy pécsi kóruskomponista eddigi eauvere-je. Az a kép, aminek eddig csupán egy-egy színét-vonását ismertük. Milyen is ez a kép? Tillait a pódiumról komoly, elmélyült, sok drámai erővel és derűvel ritkán megszólaló karnagynak ismerhettük meg. Kórusművei­ben ugyanettől a muzsikustól az élet teljességét adó har­móniát, a derűt, az életöröm érzéseit, a felolrfottság pilla­natait kapjuk cserébe. Szinte eltűnik a drámaiság, s helyét világos, pasztellszínű harmó­Évek óta érdeklődéssel ol­vasom dr. Tóth István nyelv- művelési cikksorozatát, a „Töllseprűf”. Hasznos taná­csai, gazdag példaanyaga saját nyelvművelő munkámat is segíti. Gyakran hívom fel tanítványaim figyelmét egy- egy nyelvhelyességi problé­mára e cikkek kapcsán, s he­lyezem el szaktantermünk tábláján ez írásokat. Az új magyar nyelvi tonterv bevezetésének időszakában minden magyartanár még na­gyobb figyelemmel fordul a nyelvtisztogató törekvések fe­lé. Az új tanterv értelmében (az általános iskola 5. osztá­lyában 1980. szeptemberében lépett életbe) ugyanis a nyelv­tanórákon a nyelvtani és he­lyesírási feladatok mellett, il­letve azokkal együtt nyelvhe­lyességi kérdésekkel, nyelv- műveléssel is foglalkozunk. A kevesebb központilag megsza­bott feladat szinte sugallja ennek a lehetőségét. Az ol­dottabb, a helyi, egyéni prob­lémáknak jobban teret enge­dő munko során, a helyesírás mind több elemének elsajátí­tásával egyidejűleg mód nyí­lik a helyes stílus irányába való terelgetésre is. Remélhe­tőleg így jobban megvalósul az általános iskolai anya­nyelvi oktatás célkitűzése, amely magában foglalja azt is, hogy képessé kell tenni a tanulókat nyelvi kifejező esz­közeik későbbi, önálló műve­lésére. Bevallom, nem kis aggoda­lommal várom az 1982-es új helyesírási szabályzatot: va­jon az egyöntetűségre való tö­rekvés hogyan realizálódik majd a mindennapos tanári gyakorlatban. Bizonyára fur­csa lesz, hogy a „szalag” írás­mód helyett egyik napról a másikra „szallag”-ot kell használni. Küszködhetünk majd egy ideig a bevésődött ismeret „átprogramozásával”, — ám végül is meg lehet ta­nítani ezt is mint annyi mást. Azt azonban őszintén sajná­lom, hogy majdan az új he­lyesírási szabályzat szerint ta­nítványaim csak „dunyhát” ír­hatnak dolgozataikban, „dun­nát” nem. Meglehet — lelkem rajta —, utóbbit sem fogom kihúzni, amennyiben a gyer­meki írásmű stílusa, hangula­ta így kívánja. Mert akkor az egyalakúság örve alatt kiiktathatnánk nyel­vünkből az „orcát” az arc ja­vára a „szőlejét” a szőlője javára, a „seprűt” a söprű ja­vára — hogy csak néhány pél­dát említsek. Pedig mennyire örültem a minap tanítvá­nyaim fogalmazásaiban az ilyen és hasonló mondatok­nak: „Azért a jobbágyért is ihatnánk tán egyet, aki ennek a jó bornak a szőlejét meg­kapálta .. .”. „Az urak nagyon elfáradtak a kapálásban, s zsebkendőjükkel törölték le orcájukról o verejtéket.” Hiszen az anyanyelvi okta­tás-nevelés értékei közé tar­tozik megéreztetni a gyerekek­kel azokat a nyelvünk csodá­latos gazdagságát bizonyító, leheletfinom árnyalatbeli kü­lönbségeket, amelyek aligha szoríthatók nyelvtani szabá­lyok közé. Hegedűs Magdolna niavilág foglalja el. Természet- festő hangzótok, madarak éne­ke, költői gondolatok és képek megjelenítése, a líraiság zenei „dramaturgiája", a népdalok szövege-dallama. ,Az erdélyi és baranyai paraszti zene sti­lizált hangzásvilága. A tiszta forrás koncertpódi­umra átemelt csobogása hang­zik itt. Feltűnő, hogy az ere­deti népi dallam — akár mo­dern dzsesszben az improvizá­ciós téma — először jobbára originális szépségében, szólisz- tikus hatással csendül a többi szólam zártajkú vagy akkordi- kus kíséretével a háttérben. Ki­csengésükben mindig vidámak, életteliek, optimisták ezek a kórusművek. Óit is, ahol a szé­kely ember, riasztóan csöndes fájdalmával indul a kórusszvit: a könnyedebb középrész után az évszázados gyógyír, a gó- bés humorú vidám zárótétel ad enyhülést. (Andráslalvi nó­ták). A népdalfeldolgozások és szvitek (Zengő felett, Vala­mennyi búzaszál, Tolnai nép­dalok, finn népdalok) művei­nek egy körülhatároló cso­portját adják. A másik na­gyobb csoport a megzenésített verseké. Weöres Sándor (Ta­vaszi induló), Szabó Lőrinc (Hajnali rigók), Áprily Lajos (Tavaszodik), Babits Mihály (Megmondom én titkát), Wil­liam Blake (Madár szerelem), Janus Pannonius (Pro pace) s mások műveihez az elhangzott kóruszenei produkciók mind kompozícióban, mind előadás­ban méltóak voltak. Tillai na­gyon gondosan választ ki iro­dalmi műveket, és ragyogó ér­zékkel teremti meg a versek hangulatát. Bizonyára e versek is segítették a formai tökélyre való törekvésében; az elhang­zott kórusműveket a kerek egész igényessége jellemzi.. És valamennyi művén íratlanul is ott áll a „cantabile” előjegy­zés, a dallamosság, jól éne- kelhetőség önmaga elé tűzött követelménye. S itt külön is szót érdemel az a mély szere­tet, ami a főleg gyermekkóru­soknak szánt művekből sugár­zik. A Hörpentö Szabó Lőrinc, a Mi volnék?-szvit és Ugrótánc Weöres verseire készült. Játé­kosság, vidám ötletek, ugyan­akkor modern hangzótok, har­mónialáncok — zenei nevelés ez a javából! Hallgatni is, hát még énekelni!... A Mátyás király utcai iskola kórusától hallottuk e műveket, kedvesen, friss örömmel, Izsólyné Megye- sí Katalin és Molnárné Szegő Anna vezénylésével. A szerzői est élményét az is emelte, hogy a szereplő 6 kó­rus karnagyai szinte kivétel nélkül Tillai-tanítvónyok. Kar­vezetésükről, a kórusok szép és ihletett előadásáról csak a legnagyobb elismeréssel szól­hatunk. S hadd említsük itt kü­lön is a két Tillai-énekkart. A szerző helyett — aki pár nappal korábban a bokáját törte, s így a produkciókat fölpócolt lábbal a közönség soraiból hallgatta — többen beugrás- szerűen vállalkoztak a produk­ciók bemutatására. A Nevelők Háza Kamarakórusát Szabó Szabolcs, Tillainé Marácz Ág­nes, ilj. Dobos László és Galy- lyasi Géza; a Mecsek Kórust Horváth Gáborné és Csirke Erzsébet vette át erre az al­kalomra. A komlói pedagógus kórust Nagy Ernő és Szabó Szabolcs, a Janus Pannonius női kort Ivasivka Mátyás, a Dobó Gimnázium Bartók kóru­sát Kertész Attila vezényelte. A szerzői estet Tillai Aurél 50. születésnapja alkalmából ren­dezték meg. W. E. A TIT országos elnökségének tanácskozása A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat legfontosabb fel­adatának továbbra is azt tart­ja, hogy a különböző társadal­mi rétegekhez tartozó', más­más érdeklődésű emberek szá­mára változatos művelődési al­kalmat teremtsen, lehetőséget a szabad idő értelmes-hasznos eltöltésére - hangsúlyozták a TIT országos elnökségének szer­dai ülésén, amelyet a szervezet Bocskai úti természettudományi stúdiójában Adóm György aka­démikus elnökletével tartottak. Az eszmecserén — amelyen részt vett és felszólalt Pozsgay Imre művelődési miniszter — többen leszögezték: a társada­lomtudományi-politikai ismeret- terjesztés segítse a bonyolult nemzetközi politikai helyzet megértését, a közgazdasági műveltség általános színvona­lának emelését, a reális törté­nelmi, társadalmi tudat kibon­takoztatását, a szocialista de­mokrácia lényegének jobb meg­értését. A beszámoló alapján a részt­vevők egyetértéssel fogadták, hogy a nyelvi nevelés területén mindenekelőtt az iskolai nyelv- tanulást előkészítő, illetve ki­egészítő oktatás módszertani, szervezeti és tartalmi feltételei­nek fejlesztésére törekednek majd a TIT-szervezetek. A ne­velési ismeretkörben továbbra is kiemelt tennivalónak tekintik a szülők pedagógiai-pszicholó­giai kultúrájának gyarapítását. A tanácskozáson felmérték az ismeretterjesztésben alkalma­zott szemléltetési formák, mód­szerek továbbfejlesztésének le­hetőségeit is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents