Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-10 / 339. szám

© Dunántúli napló 1980. december 10., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! Lakásbérleti jogviszony felmondása A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és bérlő szerződése hozza létre. A lakásbérleti jog­viszony magában foglalja, mind a bérlő, mind a bérbeadó jo­gait, kötelezettségeit. Az alábbiakban a bérbeadó felmondási “ jogával foglalko­zunk, ismertetve a bérbeadó részéről történő felmondás ese­teit, figyelemmel arra, hogy városunkban jelenleg is sok bérlő vart, aki tevékenységével vagy mulasztásával olyan hely­zetet teremt, ami a bérbeadó részéről a felmondás alapjául szolgál, és a bérbeadó per in­dítása folytán, a bérlő lakás- bérleti jogviszonyának meg­szüntetését, a bíróság ítéletével mondja ki. A lakásügyi jogszabályunk ez 1 1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet (R.) és a Végrehajtás­ként kiadott 1/1971. (II. 8.) ÉVM. sz. (Vhr.) rendelet értel­mében a bérbeadó a lakásbér­leti szerződést felmondhatja, ha a) a bérlő a lakbért a fi­zetésre megállapított idő­pontig nem fizeti meg, vagy a lakás karbantartására vo­natkozó kötelezettségét nem teljesiti; b) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bér­beadóval, a ház kezelőjével, a házfelügyelővel vagy a lakókkal szemben a szocia­lista együttélés követelmé­nyeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanú­sítanak; c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a la­kást, a közös használatra szolgáló helyiségeket és te­rületet, az épület állagát ron­gálják, illetőleg rendelteté­sükkel ellentétesen használ­ják, ide értve azt az esetet is, amikor a bérlő a lakást a jogszabály tiltó rendelke­zése ellenére, vagy korlá­tozó rendelkezését meghala­dó mértékben nem lakás, al­bérlet, ágybérlet, fizetőven­déglátás vagy közületi szerv dolgozóinak elhelyezése cél­jára hasznosítja; \ d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek az épü-' let karbantartásával, felújí­tásával, helyreállításával, át­alakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák elvégzését akadá­lyozzák. Bérlőtársi jogviszony eseté­ben a bérbeadó felmondása — a házastársak kivételével — valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmon­dást valamennyi bérlőtárssal közölték. Ha a bérlő a lakbért a fize­tésre megállapított időpontig nem fizeti meg, a bérbeadó kö­teles a bérlőt — a következ­ményekre figyelmeztetéssel — a fizetésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak a kézhezvételtől számított 8 na­pon belül nem tesz eleget, a bérbeaó további nyolc napon belül Írásban felmondhat. A felmondás az elmulasztott bérfizetési időpontot követő hó­nap utolsó napjára szólhat, de 15 napnál nem lehet rövidebb. Ha a bérlő más magatartása szolgál a felmondás okául, a bérbeadó a bérlőt — a követ­kezményekre figyelmeztetéssel — a magatartás megszünteté­sére vagy a megismétléstől való tartózkodásra, a tudomásra ju­tástól számított 8 napon belül írásban köteles felszólítani. Nem kell azonban előzetes felszólításnak a felmondást megelőzni, ha a kifogásolt ma­gatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a lakásbérleti jog­viszony fenntartását nem lehet elvárni. (Pl. ha a bérlő maga­tartása, egyben súlyos bűncse­lekmény tényállását valósítja meg.) A felmondást a kötelezettség teljesítésére megszabott határ­idő eredménytelen elteltétől, il­letőleg az alapul szolgáló ma­gatartás folytatásától vagy megismétlésétől — ha pedig a felszólításra nincs szükség — a tudomásra jutástól számított 8 napon belül Írásban kell közölni. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál. Ha a bérlő a felmondást el­fogadta, de az abban megje­lölt határidőben nem költözött ki a lakásból, a bérbeadó a lakás kiüresítése iránt a határ­idő lejártától számított 30 na­pon belül a bíróságnál pert in­díthat. Ha a bérlő a felmondást- nem fogadta el, a bérbeadó a felmondás érvényességének megállapítása és a lakás kiüre­sítése iránt már a határidő le­járta előtt, legkésőbb azonban az azt követő 30 napon belül indíthat pert. Amennyiben a bíróság a felmondás érvényes­ségét megállapítja, ítéletében a bérlőt rosszhiszemű, jog­címnélküli lakóvá nyilvánítja, aki elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni. Ha a rosszhiszemű, jogcím nélküli lakóvá nyilvánított bérlő a jogerős bírósági ítélet meg­hozatalától számított 15 napon belül a lakást nem üresíti ki, a bérbeadó végrehajtást kér­het. Ilyen esetben akár szük­séglakásba, akár ágybérletbe, munkásszállásra is történhet a kilakoltatás. A jelenlegi nehéz lakáshely­zetben megengedhetetlen, hogy akkor amikor a rászorult csalá­dok tömegei lakással vagy megfelelő lakással nem rendel­keznek, mások tanácsi bérla­kást, vállalati bérlakást bérel­hessenek, holott ugyanabban a városban (községben) saját tulajdonukban álló megfelelő — beköltözhető — lakással ren­delkeznek. Lakásügyi jogszabá­lyunknak éppen ezért indokolt az a rendelkezése, hogy ha a tanácsi bérlakás, illetőleg vál­lalati bérlakás bérlőjének a tulajdonában ugyanabban a városban, illetőleg községben megfelelő — beköltözhető la­kás van, a lakással rendelkező szerv a bérlőt felhívhatja, hogy a felhívástól számított 6 hóna­pon belül: — költözzék a tulajdoná­ban álló lakásba, vagy — azt idegenítse el, illető­leg — a lakásbérleti jogvi­szonyáról valamely közeli hoz­zátartozója javára vagy pedig a lakással rendelkező szerv javára mondjon le. Ha a lakással rendelkező szerv javára mond le, ennek ellenében pénzbeli térítésre tarthat igényt. Ha a bérlő a lakással rendelkező szerv fel­hívásának határidőben nem tesz eleget, a bérbeadó a la­kásbérleti jogviszonyt — a la­kással rendelkező szerv kezde­ményezése alapján — a követ­kező hónap utolsó napjára fel­mondja. Annak elbírálásánál, hogy a bérlő tulajdonában álló lakás mikor tekinthető megfe­lelőnek, az „R" 77. §-ában fog­lalt rendelkezéseket kell figye­lembe venni. A felmondás jog­hatályos létrejötte esetén a bérlő a kiüresített tanácsi bér­lakásra, illetőleg vállalati bér­lakásra megállapított lakás­használatbavételi díjjal azonos összegű pénzbeli térítésen kí­vül még a lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítését is igényelheti. Földesi Györgyné dr. csoportvezető Pécs m. város Tanács V. B. hivatala szerkesztőség postájából S Minden csak ígéret marad?... Hova vihető a háztartási szemét? Azelőtt az úgynevezett régi kőbánya előtti rész volt erre kijelölve, ahová aztán autó­roncsoktól kezdve temérdek vashulladékig mindent oda- hordtak. Ezt később megszün­tették és a régi malomárkot, a patak mellett jelölték ki er­re a célra. Most ékeskedik egy tábla, mely szerint a sze­metet odahordani tilos. A ká- rászi falugyűlésen többek kö­zött ezt is felvetették és min­denki csodálkozására a felelet az volt, hogy a mázai vasút­állomásnál levő téglagyári gö­dörbe kell hordani. Ez Kárász­tól körülbelül 8 kilométer, a fuvarköltség minimum 250-300 forint. De hogy egy fuvarra va­ló szemét összegyűljön, addig szeretnénk tudni, hol tároljuk a rothadó és el nem égethető dolgokat, ahol a porta kicsi, erre való hely nincs? Arról is tudomást szereztünk, hogy a tanács Kárász és Vékény köz­ségekben megbízott egy-egy személyt, kiknek az a köteles­sége, hogy figyelje, kik viszik a helybeli szeméttelepre a sze­metet, hogy azokat pénzbünte­téssel sújthassa. Az eddig ki­jelölt helybeli árokból a ta­nács is elvitetheti időközön­ként az összegyűlt szemetet és megoldódna a probléma, an­nál is inkább, mert évek óta a községfejlesztési adóból Ká­rász semmit sem lát. Ezenkívül a postához vezető utca, melyet több mint 50 év­vel ezelőtt köveztek le, tönkre ment. Az eső és árvíz az alap­köveket is elvitte, autóval csak nehezen lehet végigmenni. Egy körülbelül 100 méteres zsákut­ca, a Rózsa utca kövezetlen. Ősztől tavaszig tengelyig érő sár van, az autósok nagy örö­mére. Ezt is már többször em­lítettük, sőt ígéretet is kaptunk arra, hogy kavicsot hordanak rá, melyet társadalmi munká­val elterítenénk. De ez is csak ígéret maradt. Nem lehetne az ígéretet végre teljesíteni? 13 aláírás Kárász * Meg kell védenünk... A Posta lakásunk elé állí­tott egy telefonfülkét. Sajnos, legtöbbször rossz, mert van­nak, akik megrongálják. Leg­utóbb is, amikor meghívtam egy számot, hallottam, hogy beszélnek, de az én hangom nem jut hozzájuk, mert a kagyló belsejét kiszerelték. Igaz, hogy a Posta másnapra megjavította, de ez nem meg­oldás. A gyerekek nemcsak a telefont szerelik szét, hanem az ajtókon is rendszeresen hintáznak, és ha valaki rájuk mer szólni, akkor a szülők sér­tődnek meg. A minap egy idős bácsi, aki szólt, megkapta a magáét. Ki sem mert nézni hetekig az ablakon. A szülők is nem figyelhetnének kissé jobban a gyerekeikre? Forrai István A Lvov-Kertváros lőtéri játszóközpontban akadályozza és veszé­lyezteti a ródlizást a képen látható vasfedél, amit jó lenne minél előbb eltávolitani (Fotó: Erb) ■ v-----------------------------------------------------­S zolgáltatásunk a szolgaltatasrol Gázkészülékek javítása (2.) Legnagyobb és talán meg­oldhatatlan gond az import alkatrészek hiánya. Néhány éve a Komfort tűzhelyeket a gyárban Sabaf olasz csapok­kal szerelték. Az importtétel réges-rég elfogyott. Kicserélni nem tudják, mert nincs. Ma­gyar csapot viszont nem lehet helyette betenni, A megoldás: drága pénzen teljesen átalakí­tani a gáztűzhelyet magyar csapokkal. És ha meghibáso­dik a termoelektromos égés- biztosítású magyar csap? „Ja­vítani tudnánk — mondja Bayer István, az anyagellátási cso­port vezetője - de a gyár nem ad alkatrészt!” — Leg­gyakrabban a mágnesbetét megy tönkre, aminek 100 fo­rint körüli az ára. így a komp­lett főzőcsap 311 forintba ke­rül, ehhez természetesen hoz­zájön még a szerelési díj. Más: ha a vízmelegítő kazán­jában egyetlen lamella kiég, az egész kazánt újra kell cse­rélni. (Ez a Hévíz-bojler ese­tében 1300 forintba kerül.) Hiába javasolják a gyárnak: készítsék cserélhető lamellával a kazánt. A tömblakásfűtő ka­zánhoz senki sem gyártja már ■ * a bojtárszelepet. Ezért a vál­lalat a közületektől leselejte­zett készülékeket átveszi bon­tásra, és azokból menti a még menthető-javítható alkatrésze­ket, tartozékokat. Erre a bar- kácsmódszerre a szükség vitte rá a gázosokat. . A FÜTÖBER nagyüzemi fő­zőüstjei, zsámolyai, sütői és bojleréi miatt is a pécsi gáz­készülék-szerelőknek fő a fejük, pedig ártatlanok. Ugyanis: a gyártó saját országos szerviz- hálózattal rendelkezik, készülé­keihez csak saját embereik nyúlhatnak. (Tehát a DDGáz- nak az ilyen készülékek javí­tására se szerződése, se alkat­része, se felszereltsége nincs.) A legtöbbet szidott „lakás- feltúrók" az épületgépészeti üzem dolgozói. üzemvezető­jük, Mayer István: „Stabilabb a gárdánk, csökkentek a pa­naszok. Azon vagyunk, hogy gyorsan és kiváló munkát vé­gezzünk.” A gáztermelés miatt fűtési igényt~kielégíteni nem tudnak. A földgázra nem al­kalmas belső vezetékeket és készülékeket cserélik át. Két kérésük a fogyasztókhoz: nyá­ron is vegyék őket igénybe, mert a fűtési szezonban alig győzik a munkát. A másik: a megrendelő akkor jöjjön el hozzájuk terveztetni, ha már végérvényesen eldöntötte, mit és hová akar felszereltetni. A vezetékes készülékek fe­lülvizsgálatát hivatalból végzik el előzetes értesítés alapján. „A pb-készülékek felülvizsgá­latát legalább ötévenként, a fogyasztónak kell kérnie. De biztonsági okokból ajánlatos ennél gyakrabban” - közli Ferenc József, a pb-üzem mű­vezetője. * ígértük, szolgáltatjuk a szol­gáltatást. íme: Hálózati vezeték- és készü- lékszerelést/ valamint a pb- szerelést írásban lehet meg­rendelni. (Cím: DDGáz Bara­nya megyei üzemegysége, Pécs, Légszeszgyár u. 11. — 7601.) Pb-gáz ügyben, pót- vagy cserepalack esetében Is a cseretelepeken, a szigetvári körzeti kirendeltségen, illetve Pécsett, a 12-290-es telefon- számon adnak felvilágosítást. A hálózati hibaelhárítás tele­fonszámai: 10-233 vagy a 14-400. A hibaelhárítás éjjel­nappal ügyeletet tart. Hétköz­nap 6—21, munkaszüneti na­pon 8—20 óra között megy házhoz a szerelő. Nem kér kiszállási díjat, csak az elvég­zett munkáért járót, és még valamit: telefonon megbeszélt időben tegyék lehetővé, hogy elvégezze a szükséges javítást. Idén nyáron először 30 szá­zalékos árengedménnyel vé­gezték a készülékek karban­tartását. Több mint 1000 fo­gyasztó vette igénybe a ked­vezményt. Jövő nyáron ismét felkínálják ezt a lehetőséget. Murányi László A képen látható óriás kolbásztök 172 centiméter hosszú, melyet Gőcze Gyula, hegyhátmaróci nyugdíjas termelt Jogi tanácsadó Kovács T. komlói lakost barátja kezesség vállalására kérte. Kér­dése: a kezesség vállalása tulaj­donképpen mivel járt Polgári Törvénykönyvünk 272. §-a szerint a kezességi szerző­déssel a kezes arra vállal köte­lezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak tel­jesíteni. Felhívjuk figyelmét arra, hogy kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. Jó tudni azt is, hogy a kezes kötelezettsége ahhoz a kötele­zettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt; érvényesíthe­ti azokat a kifogásokat, ame­lyeket a kötelezett érvényesít­het a jogosulttal szemben. A hatályos rendelkezések ér­telmében a kezes kötelezettsé­ge nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt; kiterjed azonban a kezes­ség elvállalása után esedékes­sé váló mellékszolgáltatásokra. A kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólí­tották. Jó tudni azt, hogy bírósági úton nem érvényesíthető köve­telés kezesével szemben a kö­vetelést bírósági úton nem le­het érvényesíteni. N. _B. és K. H. as iránt érdek­lődik, hogy a munkáltató a dol­gozó dolgaiban munkaviszony ke­retében akozott kórért mikor le­leír A Munka Törvénykönyvének 84. §-a szerint a munkáltató a dolgozó dolgaiban a munkavi­szony keretében okozott kárért vétkességre tekintet nélkül ak­kor felel ha a kár a) öltözőjében, illetőleg megőrzőjében vagy az áltaia erre a célra kijelölt más helyen elhelyezett dolgokban keletke­zett, továbbá, ha b) olyan ruházati és személyi felszerelési tárgyakat ért, ame­lyeket a dolgozó munka közben is rendszerint magánál tart, valamint ha c) az olyan balesettel kapcso­latban következett be, amelyért a munkáltató kártérítéssel tar­tozik. A dolgozó munkahelyre be­vitt egyéb dolgaiért a munkál­tató csak vétkessége esetén fe­lel. Vétlenségét a munkáltató köteles bizonyítani. A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való el­helyezését. Ugyancsak előírhat­ja a bevitel bejelentését, kü­lönösen, ha a dolog a szoká­sosnál nagyobb értéket képvi­sel. Megtilthatja, korlátozhatja, illetőleg feltételhez kötheti - a munkába járáshoz szükséges szokásos ruházati és személyi felszerelési tárgyak kivételével - a dolgok bevitelét. Ha a dol­gozó a munkáltató rendelkezé­sét megszegi, az e körben ke­letkezett kárért - szándékos károkozás esetét kivéve - a munkáltató felelősséggel nem tartozik. Szerkesztői üzenetek THroun Lajos, Komló: Észrevételét köszönjük, jogos. Valóban elírás tör­tént, mivel mindkét tudósítást tele­fonon kaptuk. „30 éves előfizető” jeligére üzen­jük, hogy a 3. tarifaszám a) pontja szerint a külföldi ajándékcsomag 500 forint belföldi összértékig vámmentes. Szabó Gy., Komló: A munkajogi felmondás szabályai az irányadók. S. Istvánná, Komló: Négyórás, szer­ződéses munkavállaló is kaphat ju­talmat. B. István, Mohács: A kezesnek kell törlesztenie az OTP-tartozásí, ha az adós nem fizeti. Viszont az igy kifizetett összeget bírósági úton kér­heti az adóstól. R. J.-né, Hidas: Az ingatlan vétel­árának kifizetését — a levélben le­írtak alapján — bírósági úton tisz­tázhatja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents