Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-31 / 358. szám
1980. december 31., szerda Dunántúlt napló 3 Himeshözi bolyongások Ezek a családi házak az elmúlt tíz évben épültek A harmadikforint Sokat dolgoznak, de csak ha megéri! ogadtam főnökömmel. Veszélyes dolog, s ettől nem is vagyok „úriember”. Hiszen egy úr - tartja a dzsentlmenká- dex — nem fogad olyasmiben, ami nem kockázatos, hanem biztos. Én biztos voltam a dolgomban. így „nem úriember” mivoltomban elindultam gyalogolni Hímes- házán, mivel a fogadás szerint vizsgálnom kellett: egy faluban minden 25—35 év közötti férfinak o főfoglalkozásán kívül van-e rendszeres mellékjövedelme?! Szerintem: nem soknak. Főnököm szerint: a többségnek. Pipálunk a tanácsházán. Ceruzával. Kipipáljuk azokat, akik csupán a főfoglalkozásból élnek. Az ABC szerint A-tól J-ig bezárólag harmincnégy 25—35 év között férfi él Hímeshózán, s ebből tizennyolcnak semmiféle mellékfoglalkozása sincsen. A legáltalánosabb ilyen jövedelemszerzésből, a háztáji sertéshizlalásból is kimarad. Vagy hizlal kettőt, a csalódnak. De eladásra — semmit. * Járom a Radnóti és a Petőfi utcát. Az ólakban egy-két disznó, néhány házban még ól sincsen. Pedig új házak, szép házak. A fejemben meg a statisztika: Baranyában a falusi felnőtt lakosság jövedelmének minden harmadik forintját, 36 százalékát a háztájiból szerzi, legfőképpen állathizlalásból. Hát hol vannak az állatok? * A hímesházi irodákban kapom meg a választ. A takarék- szövetkezettől, a tsz-től, a tanácstól szerzett számok után egyetlen szót kellett leírni, kulcsszót: érdekeltség. Mert minden mögött, amiből haszon származott, ölt állt ez az alap. Minden mögül, ami kárt okozott, vagy semmi eredményt nem hozott, amögül pedig hiányzott. De lássuk a számokat: a postán 10, a takarékszövetkezetben 16 millió forint a betétállomány, s ami fontos: az utóbbi években lassult a betétek elhelyezése. Korábban arányosan nagy ütemben nőtt. Pedig van pénz, mert a tsz nyilvántartása szerint a faluban három év alatt 7 millióról 12 millióra nőtt a hizlalt állatért évente kapott összeg. Ezt a háztáji gazdaságokban nevelt jószágért a tagok kapták. Tehát van pénz, de nem fektetik már takarékkönyvbe. Aztán nagy a szóródás; kevesen dolgoznak a háztájiban — de sokat. * Családi ház a mellékutcában. Sár az úttesten, emeletes villa a járdától két méterre. Az erkély nemes faburkolatú, mint az alpesi nyaralókban. Odabent minden van. Nem akarom hosszan sorolni, csak vízöblítős illemhelyből három, mindegyik külön helyiségben, s nemcsak úgy, a fürdőszoba sarkában. Fürdőszobából meg kettő, egy az emeleten, egy a földszinten. Hátul istállók. A fiatalok dolgoznak, az idős házaspár férfitagja is. A néni otthon van. összefogás, ez a nyitja! — mondják. Mindenki dolgozzék és akkor minden lesz. De panasz is akad. Magas az adó. Ha 150 ezret meghaladja a nem főállásból szerzett jövedelem, akkor már nem éri meg több állatot hizlalni. Korábban harminc disznót is neveltek, most változtak az árak, ezzel közelítenek a 150 ezer forinthoz. Megéri? - A család gondolkodik. Számolgatunk, négy gazda, négy korsó sör, egy pohár vörös bor, meg én. A golyóstollak kiadják az eredményt: egy- egy disznó hizlalása 600 forint körüli hasznot hoz, ha a munkát is pénzben számoljuk, mint befektetést. A 600 - tiszta bevétel. A szarvasmarha? Négyezret. Mármost a 150 000 forintos adóalap nyersen értendő, tehát amennyit kap érte a gazda. Nem veszik figyelembe a nem olcsó takarmány órát, a munka értékét. így aztán az ötödik-hatodik állat nyers bevételével el lehet érni a 150 000 forintot. Az alatt 4000 a tiszta bevétel egy-egy marha után, afelett másfél ezer. Hát ennyi pénzért ki vesződik, soha el nem szabadulva az etetéssel? Három éve a hímesházi takarékszövetkezettől senki sem kért kölcsönt külföldi nyaralásra. Pedig adnak rá. Akinek pénze van, az dolgozik, s a munka leköti. * Másik két család. A Radnóti utcában öreg házban öreg néni eteti a jószágot. Az istállóban öt marha és egy kisborjú. A másik soron épül az új, modern ház. Szinte villa. A nénit a Felvidékről hozták ide a vagonok, veje itteni sváb, az unokáé lesz az új ház. A falu szélén pedig emeletes épület ablakait mossák le. „Hizlalunk, persze — mondja a menyecske —, de ahogy több a jószág, ugyanúgy kevesebb az egy disznóra jutó haszon!” A ház persze áll már. Egy kis néprajz: Hímeshózán a lakosság 55 százaléka sváb, 35 százaléka Bukovinából még 1942-ben kitelepített székely, 5 százaléka felvidéki magyar, s talán 1 százalék régi itteni magyar nemzetiségű. * Némi szociológia: az állattartók többsége kétnemzedékes család. Egy házban élnek fiatalok és idősebbek. A fiatalok főállásban, az idősebbek közül egyik, a férfi a tsz-ben, az asz- szony otthon az ólaknál. Az ifjúság a hét végén otthon dolgozik a háztájiban. A nőtlenek, ifjú házasok, amíg nincs nagyobb gyerek, nemigen dolgoznak mellékfoglalkozásképpen. Hacsak idősebb nemzedék nincs a háznál, ök a szorgo- sabbak. De ők is csak addig, amíg a fiataloknak a ház, a kocsi meglesz. Utána pihennek. Nem gyűjtik a pénzt önmagáért. Ez a gondolkodás az új. * Végül a fürjtörténet: Másik faluból való fiatalember, öreg szülei elhagyatott házában fürjtelepet rendezett be. Leadott 30 000 fürjet, a felvásárlók örültek. Az ifjú ember kapott érte 470 ezer forintot és olyan adót, hogy az új esztendővel felszámolta a telepet. Pedig sokat dolgozott a néhány grammos állatokkal, amíg a 470 000 összejött. Ezt az adóügyi jogszabályt túllépte az idő, felülvizsgálatát sürgetik a megváltozott árak. Az idővel pedig nem rossz együtthaladnil! Földessy Dénes Épülő házak a Kossuth Lajos utcában Több, de kevésbé súlyos megbetegedés Nincs abban semmi meglepő, ha valaki a munkahelyén elkapja az influenzát és emiatt néhány napot táppénzen kénytelen tölteni. Az egészségügyi statisztikák azonban legalább ilyen természetességgel mutatják ki egy-egy munkahely ártalmas voltát, egészségkárosító hatását. A foglalkozási ártalmakat tekintve Baranya speciális helyzetben van az ország többi megyéjéhez képest, hiszen iparát a bányászat határozza meg, ennek statisztikai és valóságos hatásaival együtt. Hogy miért van különbség a statisztikai és valóság alkotta kép között? Mert a bányában dolgozó munkások mozgásszervi megbetegedései közül csak a térdizületi ártalmak minősülnek — 1981-ben az idei ténylegesnél is magasabb az előirányzat: 202 millió forint áll rendelkezésre, bizonyítván azt, hogy a következő években nagyobb hangsúlyt kap a meglévő épületállomány megóvása Az 1981-es program összeállításánál gondoltak a belvárosi rekontsruk- cióra is, aminek előkészítésére már gyakorlati intézkedéseket is kell tenni. Ilyenek azok, amelyeket a közelmúltban a Városi Tanács végrehajtó bizottsága a jövő évi lakóházfelújítási programot tárgyalva határozatba is foglalt. A PIK rendelkezésére bo. csátott 61 átmeneti lakás átadási határidejét 1985. december 31-ig — tehát a most kezdődő tervidőszak végéig — meghosszabbította. Szorosan idetartozik a felújítandó épületekben lévő üzletek, szolgáltató egységek jövője is; nyilvánvaló, hogy ezek felújítása az üzemeltető vállalatokra hárul, természetesen abban az időben — és nem később! —, amikor az épületeket is felújítják. A munkák összehangolása érdekében a tanács illetékes szerveinek idejében kell gondoskod- n: az érdekelt vállalatok e célra képzett felújítási alapjának az átvételéről — ezt is határozatban mondta ki a vb. A lakások felújítása folyamatos munka, az idei évről ugyan, úgy áthúzódik tervszerűen számos lakás átadása, mint a jövő évről az utána következőre. 1981-ben összesen 724 lakásfelújításán dolgoznak majd a PIK munkásain kivül a Pécsi Építő a jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint — foglalkozási megbetegedésnek, a gerincbetegségek viszont nem. Köztudott pedig, hogy ez utóbbiak gyakrabban jelentkeznek, mint a térdízületi . megbetegedések. Mindezzel együtt kedvező képet kapunk, ha az országos adatokkal összevetve tekintjük át Baranya megyében a fogés Tatarozó Vállalat, a Pécsi Építőipari Szövetkezet, a pécs- váradi TÖVÁL, az Országos Műemléki Felügyelőség és az Épület- és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet munkásai. A társ- vállalkozókra hárul a nagyobb feladat: az 1981-es előirányzat 181 millió forintot kitevő építési keretösszegéből 106 millió forint értékű munkát nekik kell elvégezniük, s „csupán" 75 millió forint felhasználása hárul a PIK-re. Az említett 724 lakásból egyébként várhatóan 442-t adnak vissza a bérlőknek felújított állapotban. A címjegyzék szerint erőteljes ütemben folytatódnak Meszesen a Frankel Leó utcában, a Szeptember 6-a téren és a Fekete Gyémánt téren a lakásfelújítások, tovább folytatódik Újmecsekalján a 39-es dandár úton és a Körösi Csorna Sándor utcában megkezdett program. A történelmi belvárosban négy épület kerül felújításra: a Hunyadi út 8„ a Felsőmalom utca 9., a Déryné utca 12. és 14. A PIK a saját építési keretéből 20 millió forintot fordít a tmk-jellegű karbantartásokra, összesen 83 lakóépületről van szó, melyekben 1590 lakás van, s a többségük olyan, amin 5— 15 éve végeztek felújítást. A mostani tmk az épületek jó állapotának a megőrzését szolgálja. Most kerülnek tmk-ra az Újmecsekalja keleti részén épült panelházak, a Szigeti városrészben a 70-es évek elején épült panelházak, továbbá a Ivov- kertvárosi 76-os évjáratú házak. H. I. lalkozási megbetegedések gyakoriságát, illetve vizsgáljuk az ellene folytatott sokoldalú megelőző és rehabilitációs tevékenységei. Továbbra is a bányászatot figyelembe véve rendkívül nagy eredmény, hogy a légzőszervi megbetegedések miatt táppénzen levők aránya jelentősen csökkent. Az országos arányszám 20,5, a megyénkben 17,1 százalék. (Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy az 1978. évi adatok alapján a foglalkozási megbetegedések közül a szilikózis a leggyakoribb Baranyában.) Az 1978—79-es évben indult meg Baranyában a- szervezett audiológiai szűrés. Hatására egyre több a felderített hallás- károsodásos esetek száma. Nemrég állapította meg a Baranya megyei Tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága, hogy a gyógyítómegelőző tevékenység, a higiéniai és munkaegészségügyi. valamint a szociálpolitikai intézkedések hatására Baranyában folyamatosan javuló képet mutat a foglalkozási ártalmak helyzete. A bányászatban új porlekötő eljárásokkal sikerrel küzdenek a szilikózis ellen. A vibráció elsősorban az ércbányászoknál okoz problémát, ezen új, korszerű gépek beszerzésével igyekeznek segíteni. A zajártalmaknál viszont technikai előrelépés nem várh.ató, a vállalatok hatásosabb egyéni zaj- csökkentő eszközök beszerzésére törekednek. A mezőgazdaságban a korszerű állattartási módszerek elterjedése folytán nagymértékben csökkentek az állatról emberre terjedő gombás és fertőző betegségek. Ugyancsak elenyészően csekély a különféle vegyszerek által okozott mérgezések és foglalkozási betegségek száma. Ez elsősorban a KÖJÁL-lal való rendszeres együttműködés eredménye. Meglepő viszont, hogy a mezőgazdaságban dolgozóknál jelentősen emelkedett a hallás- károsodások száma. Annak ellenére, hogy a megyében nagyszámú bőr- és élelmiszeripari üzem található, elenyészően. kevés ott a foglalkozási betegség. Az erdőgazdaságban és a faiparban a vibrációs ártalom okozta a legtöbb problémát. Az utóbbi időben némi javulás tapasztalható, elsősorban a villamos fűrészek munkába állításával, illetve a vibrációs terhelés időtartamának csökkentésével. Visszatérve a statisztikára, megállapítható, hogy Baranyában a foglalkozási betegségek száma meghaladja az országos átlagot, súlyosságát tekintve azonban megyénkben jóval kedvezőbb a helyzet. Nagy szerepe van e sikerben annak, hogy az üzemek, vállalatok is egyre nap"~''h figyelmet fordítanak a munkahelyi ártalmak csökkentésére, megszüntetésére. Nem szabad azonban megfeledkezni az egészségügyi hálózat, ezen belül is az üzemegészségügyi szolgálat megelőző és gondozó tevékenységéről, amely ma már Baranya megyében mintegy 100 000 dolgozó ellátását végzi. Kurucz Gyula Megszépülő otthonok Felújításra vár a Déryné utca 12-14. sz. ház 202 millió forint a pécsi lakóházfenntartásra LC özei 28 millió forinttal teljesítette túl idei lakóházfelújitási x és karbantartási tervét a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat. Összesen 169 millió forint értékben a tervezettnél több lakást újítottak fel, nagyobb arányban végeztek karbantartási munkákat, s csak a tmk-jellegű munkáknál mutatkozott lemaradás. Foglalkozási ártalmak Együtt az egészségügy és az üzemek Halláskárosodás a mezőgazdaságban
