Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-30 / 357. szám

e Dunántúli napló 1980. december 30., kedd Közel-körzeti irányítóközpont, 50 km sugarú körön belül az utasításokat adja az érkező-induló gépeknek Égen-földön: biztonság Budapesten tartották a KGST- államok Polgári Repülés Állandó Bizottságának (PRAB) ülését, amelyen a többi között a bizton­ság kérdését tárgyalták. A radarberendezés képernyő­jén megjelenik egy világító pont. Repülőgép közeledik kül­földről az államhatárhoz, a ke­zelő az elektromos órára pil­lant. Tudnak érkezéséről, a Fe­rihegyi repülőtér telexgépein már 24 órával a repülés előtt jelzik a járatot indító országok, hogy milyen gépeket küldenek, megadják indulási idejüket, út­vonalukat, magasságukat, jel­zik az utasok számát, a kísérő személyzet létszámát, a kapi­tány nevét, a gépen lévő üzem­anyag-mennyiséget, az irányító pontok fölé érkezés várható idejét és a gép mentőfelszere­léseinek fajtáit. Természetesen ugyanezeket az adatokat Ferihegy is közli egy nappal az indulás előtt az érintett országgal. Ezt a telex­üzenetet repülési tervnek (flight plain) hívják g szakem­berek. A tényleges repülést közvetlen telefonvonalon, amolyan „forró dróton” jelenti Ferihegynek Bécs, Pozsony, Lvov, Belgrád és Zágráb. Van dolguk a telexeseknek: télen naponta 40-50, nyáron 100— 120 gép érkezik és indul Feri­hegyről, ezenkívül 280—300 gép repül át leszállás nélkül ha­zánk fölött... ■ ■■ PB# radarjelekkel A radarkészülék pontosan kö­veti a gép útját, regisztrálja irányát, magasságát, a számí­tógép értékeli, összehasonlítja a betáplált adatokkal. Mindez az úgynevezett elsődleges ra­darellenőrzés feladata. Most a másodlagos radarellenőrzés kö­vetkezik. Rádión nemzetközi kérdőjelet sugároznak a közel­gő gép felé. Annak automata válaszadója érzékeli ezt és már „válaszol" is. Közli a gép azo­nosító számát és magasságát. Mindez automatikusan, a sze­mélyzet beavatkozása nélkül történik ... A másodlagos radarjel követi a gépet vagy a Ferihegyi le­szállásig. vagy átrepüléskor ad- dia, amíg a következő irányító körzetet el nem éri. A radarké­szülék jelez minden irány-, és magasságváltozást, süllyedést, emelkedést. A leszálló gépek típusuktól, terhelésüktől és a repülőtér forgalmától függően süllyedési engedélyt kapnak. A Moszkvá­ból érkező gép Ferihegytől mintegy 150 kilométer távol­ságban, Sajóhídvég környékén kezdi meg a süllyedést. . . Láthatatlan országutak az égbolton Az érkező gép a hazánkat átszelő hét légifolyosó egyikén közeledik Budapest felé. Egy- egy légifolyosó 20 km széles, általában 8—12 kilométeres magassóaban járnak a gépek a távolságtól függően. Érthető, hogy a Bécsben felszállt gép alacsonyabban jön Budapestig, mint a londoni gép, hiszen még el sem érné a nagyobb magasságot, máris leszálláshoz készülődhetne. A fővárostól nem messze, a Tápió völgyében, lankás domb­vidéken van egy kis falu: Tá- piósáp. Lakói bizonyára gyak­ran pillantanak az égre, mert minden leszálló és átrepülő gép itt fordul be másik légifo­lyosóra, vagy innen célozza meg a Ferihegyi leszálló be­tonpályát. A légifolyosók itt minden irányból összefutnak, ez a falu minden gép navigá­ciós térképén szerepel. A repülőtér irányítószolgóla- tainak rádióutasításait követik a gépek pilótái. Velük angol nyelven tartják a kapcsolatot — még a MALÉV pilótáival is — azért, hogy a többi, a légtér­ben tartózkodó külföldi gép pi­lótái is megértsék az adast. így minden gép személyzete tud a másikról, ismeri a többiek hely­zetét, irányát, magasságát. A légifolyosóban érkező gépek a főváros körzetében már a repü­lőtér bevezető irónyítószolgála- tának utasítására manőverez­nek. A forgalomtól függően esetleg várakozó köröket írnak le, meghatározott sorrendben szállnak le a betonra. A piló­ták ilyenkor azt mondják: „polcra raktak", ami annyit je­lent, hogy a gépek egymás fö­lött mintegy polcokon repülnek körbe, amíg leszállási enge­délyt nem kapnak. Segíti a le­szállást, hoav a repülőtér 3 fo­kos szögben irányított rádióje­let sugároz, a gép műszerei ezt a ielet követik, azaz jelzik az ettől való eltérést. A pilótának folyamatosan helyesbítenie kell a gép helyzetét, ha a jelet kö­veti. pontosan a leszállópálya középvonalán ér földet. Szemmel tart a Szigma Hazánkban a repülés bizton­sága*, rendkívüli módon meg­növelte a Szigma-rendszer, amely láthatatlan radarsuga­rak ernyőjével fedi az ország egész területét. A keleti or­szágrészt a Püspökladányban felépített, a nyugatit a Bala­tontól északra, a Kőrishegyen létesített radartorony „tartja szemmel”. Évente 2,2 millió utas érkezik a Magyarországot érintő repü­lőjáratokon. Egy érdekes adat: a világon évente 800 millió utast szállítanak a légitársasá­gok. Százmilliókat költöttek az elmúlt években Magyarorszá­gon a biztonságra: e tekintet­ben Európában tekintélyt szer­zett a magyar repülés. 1969 óta hazánk is tagja az ICAO- nak, amely 1944-ben a Chica­gói Egyezmény aláírásával szü­letett nemzetközi polgári repü­lési szervezet dolgozza ki a polgári repülés rendjét szabá­lyozó előírásokat és ajánláso­kat. A KGST keretében műkö­dő hasonló állandó bizottság ezeket teljes mértékben figyelem­be veszi és a KGST-tagállamo'k körülményeinek megfelelően tesz javaslatot a legcélszerűbb műszaki és gazdasági eljárá­sokra. Magyarországon a Légi- forgalmi és Repülőtéri Igazga­tóság (LRI) végzi a magyar polgári repülés hatósági szak- felügyeletét, irányítja a sze­mélyzet alkalmassági vizsgála­tát, oktatását, továbbképzését. A repülőgépek műszaki alkal­masságát éppen úgy vizsgálja, mint a KPM Autófelügyelet a gépkocsikét. Ahol nem a költség a leglontosahb... Mindez és nem utolsósor­ban a most folyó hatalmas fe­rihegyi rekonstrukció a MALÉV- et igen jó nevű, megbízható céggé avatta. A 75 éves múltra visszatekintő motoros repülés a jövőben úiabb TU 154-es gé­pekkel bővül. Pilótáik hat és fél éves tanulás után kapják kézbe a „jogosítványt". A sze­mélyzet ezután is állandó okta­tásban vesz részt, a legkorsze­rűbb szimulátorokon, tantermi körülmények között gyakorolják be minden 'mozdulatukat, az esetleges veszélyhelyzetek el­hárítását. Épül-szépül a magyar légi­kikötő új futópályája a csatla­kozó gurulóút-rendszerekkel és jól látható már az új irányító­torony két hatalmas beton tar­tópillére is. Az elektronikus le­szállító rendszerek, fénytechni­kai eszközök mind a repülés biztonsagát szolgálják. A költ­ségek persze óriásiak, de min­denfajta gazdaságosságnál fontosabb a repülés biztonsá­ga. Bermann István Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város POTE Gyermekklinika, Sziget^ vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek* klinika, páros napokon Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: Megyei Kór­ház (fertőző épület), sebészet: Pécs- bányatelep. Baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Hon­véd Kórház. Koponya- és agysérülé­sek: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gége­klinika ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169, Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek be- tegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fo­gászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas If., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógy­szertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. gyógyszertár. . SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390, este 7-től reggel 7 óráig. Japán autódömping Amikor az első japán gyárt­mányú személyautók legördül­tek a futószalagokról, aligha sejtette valaki is, hogy milyen kemény és eredményes vetély- társai lesznek a világ autó­gyártóinak Detroittól Kölnig. Mi a japán kocsik sikerének a titka? Röviden úgy lehetne megfogalmazni: az olcsóság és a minőség. Az előbbit sokan az alacsony japán órabéreknek tulajdonítják. Valójában a ja­pán autógyári munkás bére már rég megközelítette, vagy elérte az amerikai vagy a né­met munkás fizetségét. Ezzel tehát nem lehet kom­penzálni az árkülönbséget. An­nál is inkább, mivel a kocsik szállítási költsége mintegy 15— 20 százalékkal növeli meg az alapárat. A magyarázatot tehát má­sutt kell keresni. Mégpedig a termelékenységben, amely kö­zel négyszerese az európai át­lagnak. Ilyen arányú különbsé­get már a közismert japán szorgalom sem eredményezhet, és az sem, hogy a japán mun­kás évente mintegy 30 nappal dolgozik többet európai kollé­gáinál. A legfőbb ok az igen nagy­fokú automatizálás. A japán autógyárak többsége nemcsak autót állít elő, hanem például elektronikát is. Mégpedig vi­lágszínvonalon - ha nem fö­lötte. Az automatizálás alapja pedig az elektronika, amely így belső erővel készülhet, te­hát olcsóbb, mintha azt más cégektől kellene megvásárolni. Mindezek a tényezők teszik tehát lehetővé, hogy amíg Amerikában egy autógyári óra 16 dollárba kerül, addig ezt a japánok 9 dollárból hozzák ki. A japán kocsik minősége, bár kifogástalan, nem éri el az európai vagy az amerikai ko­csikét. Elsősorban ami a futó­Japán gépkocsik várnak a szállításra mű-konstrukciókat és a végki­dolgozást illeti. Ugyanakkor hiányoznak azok az apró, de a fogyasztó számára bosszantó hibák, amelyektől a nyugati kocsik nem mentesek. Az ok természetesen ismét az auto­matizálás és a végszerelés pre­cizitása. Nem túlzottan kedvező vi­szont a japán kocsik javíttatá­sa, elsősorban az alkatrészek drágasága miatt. Ugyancsak kedvezőtlen a használt kocsik eladási lehetősége. Mindezek ellenére egyre több japán kocsi fut Európa és Amerika útjain, ami kétségtele­nül fokozza az ottani autógyá­rak versenyszellemét. És ennek végső soron a fogyasztó látja hasznát. Iparkodó autóipar 31 549 000. Hatalmas szám; ennyi gépkocsit gyártottak a vi­lágon 1979-ben. S bár ez a mennyiség mintegy százezerrel alatta marad az 1978-as terme­lésnek — több nagy autógyártó országban csökkent a termelés — mégis hatalmas szám ez! Gottlieb Daimler, akit a „gépkocsi atyja”-ként emleget­nek, talán nem is sejtette, hogy találmánya ölig több mint né­hány évtized múltán forradal­masítja a világ iparát, sok or­szágban teljesen átalakítja az életformát. Daimler első mo­torját egy kerékpárba építette be, ez volt a világ első motor- kerékpárja, 1886-ban pedig már a Neckar folyón „motorcsóna­kázott” egy ma bizonyára igen furcsának tűnő szerkezettel: motorját ugyanis egy lovashin­tóba építette, s így közlekedett a folyón. Az első Mercedes kocsi próbaútját — 1900-ban —, amely óránként tizennyolc kilométeres sebességet ért el, — már nem érhette meg. A gépkocsi azóta példa nél­kül álló karriert futott be. Ér­demes megemlíteni, hogy a már említett több mint 31 milliós mennyiség több mint 77 száza­lékát kilenc hatalmas autókon­szernben állították elő. Földré­szenként a következőképp ala­kul a gépkocsigyártás: Észak-Arnerika három orszá­ga — USA, Kanada, Mexikó — például 9 millió 753 ezer autót gyártott az elmúlt eszten­dőben, ebből egyedül az Egye­sült Államok 8,5 milliót állított elő. Dél-Amerika autógyárai­ban mintegy egymillió gépko­csit gyártottak 1979-ben. Auszt­ráliában pedig, ahol elsősor­ban angol, amerikai és japán kocsikat szerelnek össze, hozzá­vetőlegesen félmillió kocsi ke­rült a járműszalonokba. Az európai tőkésorszógok gyáraiból több mint tizenegy- millió gépkocsi futott ki, kö­zülük a legtöbb autót, négymil­liót, az NSZK-ban, a legkeve­sebbet — 28-at! — Svájcban készítették. Az utóbbi időkben egyre nagyobb figyelem fordul Ázsia autógyártása felé. A földrész tavalyi termelése 6 mil­lió 360 ezer volt, ebből egye­dül Japánban 6 millió egyszáz­ezer gépkocsi készült. A szocialista országok gép­kocsitermelése tavaly 2 millió 357 ezer volt, ez mintegy hat százalékkal haladta meg az előző évet. A világ személyautó-állomá­nya az autóháborúk ellenére — vagy talán épp azért — gyor­san növekedett: 1979-ben el­érte a 291 milliót. Ráérő „ma­tematikusok" állítólag kiszámí­tották. hogy ho a világon üzem­ben lévő valamennyi autót egy­más mögé állítanánk, 867 ezer kilométer hosszú „kocsisor” ke­letkezne. Ez a furcsa konvoj 21-szer érné körül a földet. Az utóbbi öt év alatt 1,3 mil­lió magyar ember kapott vala­milyen járműkategóriára képzést. Ebből segédmotoros kerékpárra 280 000, motorkerékpárra 150 000, személygépkocsira 600 000, teher­gépkocsira 107 000, autóbuszra 28 000, egyéb járművekre 65 000- en részesültek oktatásban. Már több mint egymillió sze­mélygépkocsi fut Magyarország útjain. Ezek 96 százaléka van a lakosság tulajdonában. 1981 januárjának elejére átad­ják Pécsett a Szigeti úti kor­szerűsített benzinkutat. Akkor érkeznek meg a csehszlovák szakemberek, akik az elektromos vezérlést szerelik be a töltő- állomás kútjaihoz. Kocsiátvételi sorszámok Trabant Limousine (Budapest) 2 263 Trabant Limousine (Győr) 1 489 Trabant Limousine (Debrecen) 792 Trabant Limousine Speciál (Budapest) 3 631 Trabant Limousine Speciál (Debrecen) 2 208 Trabant Limousine Speciál (Győr) 4 266 Trabant Limousine Hycomat 10 173 Trabant Combi (Budapest) 1 080 Trabant Combi (Győr) 747 Wartburg Limousine (Budapest) 2 677 Wartburg Limousine (Győr) 2 325 Wartburg de Luxe (Budapest) 1 939 Wartburg de Luxe (Győr) 2 539 Wartburg de Luxe tolótetős 524 Wartburg Limousine tolótetős 281 Wartburg Tourist (Budapest) 884 Wartburg Tourist (Győr) 916 Skoda 105 S (Budapest) 2 882 Skoda 105 S (Győr) 2 164 Skoda 105 S (Debrecen) 2 066 Skoda 120 L (Budapest) 2 102 Skoda 120 L (Debrecen) 1 001 Skoda 120 L (Győr) 1 064 Polski Fiat 1500 1 296 Polski Fiat 126 (Budapest) 4 336 Polski Fiat 126 (Győr) 452 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1 042 Zaporozsec 30 536 Lada 1200 (Budapest) 8 889 Lada 1200 (Debrecen) 8 446 Lada Combi (Budapest) 1 638 Lada Combi (Debrecen) 573 Lada 1300 (Budapest) 5 517 Lada 1300 (Debrecen) 4 312 Lada 1500 (Budapest) 4 789 Lada 1500 (Debrecen) 4 376 Lada 1500 (Győr) 970 Lada 1600 (Budapest) 1 940 Lada 1600 (Debrecen) 1 015 Dácia (Budapest) 3 124 Dácia (Debrecen) 1 228 Moszkvics 2140 10 304 Téli „tájkép” (remélhetően nem Trabant alulnézetben. A jeges jármű. mostanában fog megismétlődni): úton megcsúszott és felborult a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents