Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-25 / 354. szám

1980. december 25., csütörtök Dunántúli napló 13 Négyszázan már jelentkeztek Garázsváros Kertvárosban Hogy milyen sok embernek van autója, köztudott. Mennyi van a Kertvárosban? Pécsett, azt — lévén, mert „kiesik a vá­rosból" — már kevesebben is­merik, jobbára csak az itt élők, akik esténként alig-alig tudnak parkolóhelyet találni. Ebből az is látható, hogy so­kan „csillaggarázsban’’ tartják járművüket. Úgy tűnik, a gondok hama­roson megoldódnak egy ga­rázsszövetkezet alakításával. A gondolat már korábban felve­tődött, a városi tanács közre­működésével a Kertváros La­kásfenntartó Szövetkezet kere­tében három ütemben 570 ga­rázs épül a lőtéri dombok mellett. Szilágyi Gézától, a lakás- szövetkezet ügyvezető igazga­tójától kapott felvilágosítás szerint a munka megkezdése némileg elhúzódott, ezért a ko­rábban jelentkezettek közül néhányon visszaléptek. Jelen­leg mintegy 400 garázsnak von tulajdonosa. Az Asbóth Gyula tervei alapján készülő létesítmény egyébként sajátos módon készül el: lehet kérni az építkezést kulcsátadásra, ebben az esetben mintegy 40 000 forintba kerül, de lehe­tőség van arra is, hogy ki-ki maga, vagy kalákában készít­se el a garázst, így mintegy 30 000 forintért lehet megcsi­nálni. Természetesen vannak Galamb- és díszmadár- kiállítás Pécsett A pécsi 42-es Galambász Egyesület december 24-től 27-ig a Nagy Lajos Gimnáziumban a. hazai és a jugoszláv tenyésztők mintegy ezer galambját, dísz­madarát állította ki. amely na­ponta 8 órától este 6 óráig lát­ható. A tantermekben és folyosókon felállított kalitkák­ban a hetvenfajta szárnyas minden színváltozata megtalál­ható. Közvetlenül a bejáratnál a boksái Ezüst Kalász Tsz a ket­reces húsgalambtartást mutat­ja be. Ezt követően az első te­remben a röpgalambok és te- nyészgalambok egy része látha­tó — különösen érdekes o le- gyezőfarkú pávagalamb. A kö­vetkezőben a díszgalambak kaptak helyet, így az angol és magyar begyes fajták. A har­madik teremben és a folyosón a húsgalambok kaptak helyet, a különféle texán, strasszer, king, mondain és óriás posta­galambok - melyek súlya jóval meghaladja az egy kilót. Végül az utolsó teremben a jugoszláv kiállítók egy nagyon ritka, ki­veszőiéiben levő galambja kelti fel az érdeklődést — az opati- jai keringő. Itt helyezték el a díszmadarakat is, papagájok, pintyek, kanárik és a mini gyé­mánt galamb csipog a sak ket­recben. Az érdeklődők galambot te­nyészteni vagy vásárolni szán­dékozók részére katalógust áru­sítanak. A kiállítást Boksái Antal, a boksái Ezüst Kalász Tsz elnöke nyitotta meg. A, E. Nincs csúcsforgalom a MflV-nál előírások: azonosak a kapuk, hullámpala lehet a tető — ezeket az anyagokat egyéb­ként a mennyezethez haszná­landó betonippal együtt a lakásszövetkezet rendeli meg. Az építkezőknek — ha kérik —, a szövetkezet bérbead külön­böző, a munkához szükséges Megérkezett a szombathelyi gyors Hogyan karácsonyoznak a szolgálatos vasutasok? nem haladta meg a 10-15 percet. A vasutasok tehát tegnap is tették a dolgukat, pontosan, ahogy kell. És mint mindig, most is rendelkezésére álltak a családi ünnepre utazóknak. Am hogyan karácsonyozik a vasutas, aki ilyenkor is szolgá­latban van? Hornyák István állomásfőnök például úgy, hogy a 12.30-as gyors után hazamegy ebédel­ni, mert azt az asszony elvár­ja, aztán visszajön és eliga­zítja az esti műszakra érkező­ket, aztán jöhet a karácsonyi va.csora. Idén csak kettesben a feleségével, mert mindkét fia — az egyik katonatiszt, a má­sik vasutas — szintén szolgá­latban vannak. És mint igazi, vérbeli vasutas, majd vacsora utón ismét visszanéz, rendben van-e minden. Salk István tolatásvezető reggel fél 7-től este fél 8-ig dolgozik. Szőkéden lakik és mire hazaér, addigra bizony lesz 8 óra is. Felesége — aki szintén a vasútnál dolgozik, már otthon lesz és a nagy­lánnyal megfőzik a vacsorát. Vacsora után a család együtt díszíti fel a karácsonyfát. Somlai Lászlóné személy- pénztár-kezelő reggel fél 5-től ül a pénztárfülkében, csak es­te 6 órakor telik le a szolgá­lat, és 25-én este 7-től más­nap reggel fél 7-ig ismét dol­goznia kell. Mint mondta, nagy segítség, hogy nagyon jó félkész- és készételeket le­het vásárolni, így nem kell annyit sütni, főzni, hisz nem is lenne ideje. A beiglit pl. ké­szen vette, persze azért az ünnepi tyúkhúslevest megfőzi. A karácsonyfadíszítést követő esti vacsoramenü szintén kész­ételből készül. Sarok Zsuzsa Néhány szünidei program Centenáriumi program előtt a Vöröskereszt Még címszavakban is hosszú lenne felsorolni, hogy a társa­dalom életének milyen sokol­dalú részese, segítője volt az elmúlt évben is a Magyar Vö­röskereszt Baranya megyei szervezete. Különösen nagy je­lentőségű az a felvilágosító, szervező, segítő munka, ame­lyet az egészséges életmódra nevelésben kifejtettek. A népe­sedéspolitikai, gyermek- és családvédelmi tevékenység, az időskorúak társadalmi segíté­se, az alkoholizmus elleni küz­delem, a cigánylakosság köré­ben végzett munka, az elsőse­gélynyújtás terén is elismerés­re méltó eredményeket értek el a megye aktivistái. Kiemel­kedő a véradómozgalom si­kere: ez év november végéig több mint tízezer liter vérrel segítették az életmentő, gyó­gyító munkát. A következő év feladatai kö­zött nemcsak az eddig elért eredmények megtartása, illetve továbbfejlesztése a cél, ha­nem méltó megemlékezés a Magyar Vöröskereszt megala­kulásának 100. évfordulójára is. A centenárium jegyében ünnepi megemlékezésekre, ve­télkedőkre, kiállításokra kerü sor. A Vöröskereszt Baranya me­gyei vezetősége elismerését, köszönetét fejezte ki valameny- nyi aktivistának az egész év­ben végzett áldozatkész mun­kájukért, a jövőben is számít­va önzetlen tenniakarásukra. A téli vakációt a legtöbb művelődési intézményben ugyanolyan szünidőnek fogják fel, mint az iskolákban, pe­dig a gyerekeknek a szabad idő hasznos kitöltése nem min­dig könnyű feladat. Ebben a kicsiket éppen úgy, vagy még jobban kell segíteni, mint a felnőtteket. Szerencsére akadnak jó pél­daként állítható intézmények is. A pécsi Ifjúsági Házban például szünidei matiné kere­tében filmvetítés lesz 29-én, 30-án, január 2-án és harma- dikán. A gyerekek a Négy bandita, tíz áldozat, az Egyip­tomi történet, az Ezüstnyereg és A dzsungel könyve című filmet láthatják. A pécsi Szabó István Úttö­rőházban 28-án délután 3-kor a bélyeggyűjtő gyerekek szá­mára rendeznek vidám klub­délutánt. A Barátaink az alko­tók: Pécsről, Baranyáról című előadássorozat következő ré­szét a szigetvári múzeumisko­lában tartják meg 29-én, 30- án pedig úttörődiszkót rendez­nek a gyerekeknek, szilveszteri előzetesként. A komlói Úttörő- és Ifjúsági Házban 28-án délután fél 3- kor és fél 5-kor Unger Pálma és N. Szabó Sándor mutatja be „Lángos csillag" című mű­sorát. Kedden, 30-án este ze­nés, táncos óévbúcsúztató lesz. Vendég: Csizmadia Sándor. A mecsekjánosi klubkönyvtárban 25-én este 6-tól karácsonyi táncestet rendeznek. Mecsek- faluban minden kedden dél­után 4-től 6-ig lemezhallga­tással egybekötött gyermek­foglalkozást tartanak. A szervezett programokon kívül a mozik műsora a TIT- planetáriuma és az állatkert is várja a gyerekeket. felszereléseket is. Az első két ütemben meg­épülő 400 garázs munkálatai májusban kezdődnek. Egy-egy tömbbe 16 garázs kerül, ami azt jelenti, hogy az itt ga­rázshoz jutóknak egyszerre kell megkezdeniük az építke­zést. Érdemes azt is megemlí­teni, hogy a garázsok mellett autójavító műhely és alváz-, illetve autómosó is lesz. Hogy azután az egész „garázsváros” hogyan néz majd ki, ez — leg­alábbis a kívülállók részére — majd csak az 570 gépkocsitá­roló elkészülte után derül ki. Magyar óriás galamb, az egyik legnagyobb a bemutatott példá­nyok közül A szerdai, december 24-i helyzetkép a pécsi vasútállo­máson meglepő. Nincs tüleke­dés, nincs tömeg a csarnok­ban, a peronon pedig egy át­lagos' hétköznapnál is keve­sebb az ember. Az idén elma­radt a karácsonyi csúcs, gör­dülékenyen, szakaszosan ült vonatra az utazók tömege. A tegnap reggeli Mecsek expressz helyfoglalása például csak 68,8 százalékos volt, és ez jellemző volt a többi innen indított vonatra is. Csak a 8,25-ös pesti gyors és a Szol­nokra induló vonat telt meg teljesen. A szerelvények indí­tása menetrendszerűen tör­tént, az érkező vonatok késése Rádió mellett -.. Hát nem megmondtam?! Aligha akad a világon még egy íróasztal, amelyben akkoro rendetlenség van, mint az enyémben. Év vége lévén ki kéne dobálnom mindent belő­le. Ki is húzom a fiókot és a fölösleg hátul kipotyog. Gon­dosan összeszedem a földről és visszagyűröm. A legfelső papírfecnit félreteszem, ezek a mai jegyzeteim. Az van ráírva, hogy „taxi, karácsonyfa, szer­pentin”. Ezekre most szüksé­gem lesz. Tehát a papirfecni: „Taxi” A Volán egyik vezetője örven­detes hírrel lepett meg egyik nap a rádióműsorban. Elmon­dotta, hogy a dolgozók régi és jogos óhajának Ifívánnak eleget tenni, amikor a vállalat — széles közvéleménykutatás eredményeként — a következőt határozta el: 1981. január 1- től a tarifát a sofőr nem o kiindulási helytől számítja fel, hanem attól kezdve, amint o tisztelt utas beszáll a kocsiba. Mert ugye például, ha valaki Újpesten taxit hívott és köze­lebb nem lévén, csak Csepel­ről indították el a kocsit, ak­kor a hapsi fizetett mondjuk 100 forintot az üresjáratért, harmincat, amíg beröpítette a Nyugati-pályaudvarig. Az ösz- szesen 130 forint, mondjuk nem is olyan sok. Ám ezután ezt a csekély különbözetet o Volán „nyeli le", mert elsőd­leges szempont a dolgozó utas érdeke. Éljen! Csak gratulálni tudok a pestieknek. Hiába, Pesten amúgy is drága az élet. Ugye. Én mint vidéki, ilyennek soha nem voltam kitéve. Soho nem kellett és ezután sem kell félnem attól, hogy ha taxit hívok, esetleg — közelebb nem lévén — Csepelről irányítják címemre a kocsit. Legföljebb Vasasról, vagy Lvov-Kertváros- ból. Ugye. Mi van még rajta? „Kará­csonyfa". Tegnap reggel — mint 35 esztendőn át minden karácsony küszöbén - a ripor­ter most is megnyilatkoztatott néhány járókelőt, mit visz a kosaráben . .., megvette-e már a karácsonyi lakomához a húsokat, borokat, sütemé­nyeket, és persze... a kará­csonyfát? „Én sajnos nem vet­tem — mondja a mikrofonba egy asszony. - Ott a túlolda­lon ugyan árusítanak a ma­szekok, de nyolcszáz forintot nem adok egy fáért?’ ’. . . A ri­porter — meg én mint hallga­tója a műsornak — csak hüle- dezett: „Mennyit? Nyolcvanat talán, nem?1 Pedig jól hallot­ta: nyolcszázat! Többen meg is erősítették. És kapasz­kodjanak meg: ezért a pén­zért csak ágakat kap, amit majd fölszerelhet otthon akár a söprűnyélre, vagy a csillár­ra, esetleg a telefonpóznára. Mikor ezt meghallottam, ma­gamról megfeledkezve rend­őrért ordítottam... De azért- ugye — emlékeznek rá, hogy a közelmúltban éppen a „Rádió mellett" rovatban megjósol­tam: vigyázzanak, embertár­saim, vegye meg mindenki a fáját, mert fölverik az árát. .. Mit mondtam?! És most nézzük a „szerpen­tint". Még egy hét és itt o szilveszter. Mindenki igyekszik beszerezni néhány rollni szer­pentint, azt a kis vékony pa­pírszalagocskát, amit dévaj- kodva hajigálunk majd a tán­colok és mulatozók közé esz­tendőnk utolsó napján. Hiába. Nincs. Kifogyott, vagy nem is volt. Állítólag keveset gyártott a szerpentingyár. De ne keseredjenek el. Az utcai maszekárusoknál még akad. Hogy mennyiért? El­képzelhetik . . . Rab Ferenc m w - Mm?* ét&r ipy jFS* Szép, kandeláberei világítási kapott Pécsett a Sallai utca

Next

/
Thumbnails
Contents