Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-25 / 354. szám
\ Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncintüli napló XXXVII. évfolyam, 354. szám 1980. december 25., csütörtök Ára: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Dielt eines karáé so nifi ünnepeket kúrán a nk ! A régmúll idők történetét tanulmányozók egyike azt állítja, hogy az újkorban és Európában 1450-től 1930-ig tizenegy ország 273 háborúban vett részt, miközben ál- landóanr nőtt emberpusztító hatásuk, mind több országra terjedt ki, egyre hosszabbak lettek, a hétévest, a harmincévest a törökök több mint fél évezredes európai hódítása követte. Békét kötni egyre nehezebb lett. Szeretném, ha nem hatna ünneprontásnak, hogy éppen most elevenítem fel ezeket a gondolatokat. Mindenki előtt közismert, hogy az évtized fordulóján hazánk közvéleménye tudatában van a nemzetközi viszonyokban bekövetkezett romlásnak. Míg korábban joggal állapíthattuk meg, hogy a nemzetközi helyzetre jellemző irányvonal az enyhülés politikája, mely a konfliktusok és ellentétek békés megoldásának, a tárgyalások és együttműködések szellemét tette lehetővé, ma sokakban felmerülhet a kérdés: vajon elkerülhetetlen a 280. európai háború? Míg lehet-e állítani ez enyhülési folyamat ellen törő, visszájára fordított imperialista politikát? Tudunk-e javítani a különböző társadalmi rendszerű országok közötti viszony, kapcsolatok romlásán? Vissza lehet-e szorítani a fegyverkezés fokozására szított háborús hangulat felidézését? El lehet-e kerülni, hogy fegyveresen más országok belügyeibe beavatkozzanak? Napjaink nemzetközi helyzetének kedvezőtlen alakulása a világon mindenhol mozgósították a gondolkodó, a becsületes, a békét akaró embereket, kimozdították őket a passzivitásból. Világszerte nagy tömeg-megmozdulásokra került sor, akciókat és tanácskozásokat szerveztek, melyekben a résztvevők, politikai hovatartozásuktól függetlenül az összefogásra törekedtek a béke és enyhülés védelmében. Nagy a felelősségük ebben a küzdelemben a különböző kontinensek országainak, kormányainak, politikusainak. Európa békéje és biztonsága földrészünk közös ügye, megőrzése az itt élő népek sorsát, jbvőjét dönti el. Ne feledjük: Európában elsősorban a szocialista országok tudtak nyújtani eddig is, nyújtanak a jövőben is ilyen alternatívát, mely ezt biztosítA harangok hangja üzeneteket közvetít. Jelzi az idő múlását, imádkozásra szólít, örömre és bánatra emlékeztet, vidámságra hív, veszélyt hirdet. Legutóbb akkor jutottak eszembe ezek a gondolatok, amikor a svájci Bőseiben jártam és hallgattam a Münster székesegyház délben megszólaló harangjait. A középkorban már fejlett és gazdag város híre 917-ben idáig csábította a kalandozó magyarokat, őseink kóborló kedvét letörő szász uralkodók talán éppen a harangokkal jelezték a veszélyt, fegyverbe szólítottak a távolról érkező hadak ellen. Közel ezer évvel később ugyanezek c harangok másra figyelmeztettek, mozgósítottak. 1912-ben, a II. Internacionáléba tömörült európai munkáspártok képviselői, felismerve a mind jobban közeledő világháború veszélyét, megállapodtak, hogy szembefordulnak kormányaikkal, a fegyvereket az elnyomottak felszabadulása érdekében visszájára fordítják. Amikor e határozat megszületett, a történészek visszaemlékezései szerint, talán a megszokottnál méltóságteljesebben, a vészt félelmetesebben "jelezve kondultak meg Bőseiben a harangok. Sétálva a belváros ódon utcáin, betekintve a kávéházak ablakain, arra gondoltam, hogy azok a tisztes, éltes polgárok, akik kapucinereik mellett most is elsősorban az újságok deviza- és részvényárfolyamait tanulmányozzák, s igyekeznek túltenni magukat a világ gondjain, a tornyosuló problémákon, akkor, hét évtizeddel ezelőtt vajon felkapták-e egy pillanatra'G fejüket, késztette-e őket a harangszó arra, hogy lapozzanak az újságok hírrovatai felé, melyek akkor már bőségesen tudósítottak a balkán háborúról, a halottakról és sebesültekről, egy anvexiós politika világméretű veszélyéről? Akkor, úgy látszik, hiába zúgtak a harangok, mert az ünnepi pillanatban tett fogadalmak néhány év múlva szertefoszlottak, a munkásvezérek többsége gyengének bizonyult, a világháború kirobbant, Európa szegényei és elnyomottal uralkodóik érdekében fogtak egymásra fegyvert, szenvedést, gyászt, nyomorúságot árasztva földrészünkre. ja. Mindent elkövetnek, hogy az európai helyzet stabil maradjon, a fegyverkezési verseny csökkenjen, a két- és többoldalú tárgyalások száma gyarapodjék, a kapcsolatok szélesedjenek. Erre törekszenek a most folyó madridi tanácskozáson is, mely arra hivatott, hogy az 1975-ös, Helsinkiben megfogalmazott, a világ lakói reményét erősítő megállapodás még maradék- talanabbul megvalósuljon. Erről szól a szocialista országok vezetőinek legutóbbi „Moszkvai üzenete", mely figyelmeztető hangú, de egyben kezdeményező a további együttműködés, az enyhülés erősítése érdekében. A közelmúltban a Magyar Szocialista Munkáspárt megfogalmazta alapvető következtetéseit és feladatait a jelenlegi nemzetközi helyzetben. A Központi Bizottság legutóbbi üléséről kiadott közlemény kimondja: „Mielőbb konkrét és határozott lépésekre van szükség az em. beriség békéjét fenyegető veszélyek elhárításáért, különösen a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a vitás nemzetközi kérdések politikai eszközökkel, tárgyalások útján történő rendezéséért. Az enyhülési folyamat útjában álló akadályok leküzdése az egész emberiség alapvető érdeke." Ezekben a napokban békés, boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk egymásnak. Lehet, hogy ez csak hagyományos formaság? Nem hiszem. Vannak tapasztalataink, ismereteink, melyek azt igazolják, hogy a szocialista társadalmat építő munkánkhoz, nagy közös nemzeti céljaink, megfogalmazott programúnk megvalósításához békére, a nemzetközi enyhülés megvédésére ven szükség. Ebben egyetért egységes hazánk egész lakossága. K arácsonykor egy kicsit szebbnek, méltóság- teljesebbnek tűnik a harangok szava, sajátos hangulatot árasztva. Van, aki arra gondol, hogy imára hívja. Másokat a tőlük távollevőkre, elhunytjaikra emlékeztetnek. Sokan úgy vélik, a harangok a közös felelősségre is intenek bennünket, hogy védjük mindazt, ami fontos, drága nekünk, gyermekeinknek, szeretteinknek: a biztonságot, a boldogságot, a békét! Mitzki Ervin Harangzúgások
