Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-23 / 352. szám
1980. december 23., kedd Dunántúlt napiö 3 A gyár tűzödei szalagja Erb János felvétele Januártól önálló lesz a Szigetvári Cipőgyár V agy másfél évtizedes „házasság” után január elsejétől meg. válik a Minőségi Cipőgyártól szigetvári gyáregysége és megkezdi önálló működését. Szigetvár elsőként válik meg a nagyvállalati keretektől: tevékenysége természetesen alapvetően nem változik, mégis, az önálló gazdálkodás, a modelltervezés, a piac ütőerének állandó figyelemmel kisérése azok a tényezők, amelyek eldöntik a vállalat jövőjét. Már elkészült a gyár emblémája, a stilizált oroszlán, mely egyben a múltra is utal, hiszen ebben a városban nagy hagyományai vannak a cipőgyártásnak, elődjét 1890-ben alapították. Horváth József igazgatót és a gyár dolgozóit nem éri váratlanul az önállósággal járó nagyobb felelősség. De mielőtt ezeket a dolgokat taglalnánk, érdemes visszatekinteni az elmúlt másfél évtizedre. A gyár a hatvanas évek derekán — mikor az ipar egyéb területein is országos méretű volt a centralizáció — lett a Minőségi Cipőgyár gyáregysége. Az igazgató szerint az akkor elhatározott lépés még mai szemmel is helyesnek mondható. Az ötezres vállalat létrejöttével ugyanis tisztázódott a gyártmányösszetétel, egységes technológiai szemlélet alakult ki és a fejlesztéseket koncentrálhatták. így vált lehetővé az a rekonstrukció, amely 1966. és 1971. között zajlott le a szigetvári gyáregységben. A hetvenes évekre két periódus volt a jellemző. A IV. ötéves terv időszakában változatlan termékösszetétel mellett a létszám egyharmad résznyi bővítésével megkétszereződött a termelés. Az üzem fejlődésére jellemző, hogy a szigorú technológiai előírások betartása, a minőségi munka eredményeként a mostani tervidőszak elején, a szigetvári cipők megjelentek a tőkés piacokon is. Igaz, akkor még hétezer párat tett ki az export, de már ez is jelezte, hogy a Minőségi Cipőgyár bátrabban támaszkodhat o szigetvári kollektívára, ami a tőkés termelés felfutásával jelentősen javíthatja a MINŐ nyereség szintjét. Mikor a Minőségi Cipőgyár elnyerte az exportfejlesztő hitelt, már természetes volt, hogy azt Szigetvár kapja meg. Ezt támasztattal alá a stabil munkás- gárda, a korábban épített és rekonstruált új csarnok, az új gépek beállítása. A hetvenes évek közepén nagy feladatot jelentett a gyáregység vezetőinek az amerikai XATY-program beindítása, az addig ismeretlen fazonú lábbelik gyártásba állítása, a tőkés megrendelő minden igényét kielégítő új fazonok előállítása. A gyáregység vezetése viszont csatát nyert, mert aiz üzem munkásai is magukénak vallották és elfogadták az újat. Az első exportszállítmány 1977-ben hagyta e| a szigetvári gyáregységet, akkor 84 ezer pár cipőt szállítottak az Amerikai Egyesült Államokba. A fejlődésre jellemző; ebben az évben az 1,65 millió párás termelésből nyolcszázezret tesz ki a nyugati export. És az már csak természetes, hogy egy ilyen helyzetben alkalmazkodva az új körülményekhez, változtatni kellett a korábban követett munkastíluson, amely sokkal nagyobb odafigyelést és egyben rugalmasságot is követelt a gyáriaktól. Ebből következett az is, hogy Szigetvár már nem volt hasonlítható a nagyvállalat többi gyáregységéhez, hiszen az egyetlen nyugati exportra termelő üzemmé váltak. • Január 1-től önálló lesz a gyár. A KATY program továbbra is a termelés jelentős részét alkotja majd, de a szigetváriak letették voksukat a belkereskedelmi értékesítés mellett is. Eddig három mintaboltjuk működik és továbbiak létesítését tervezik Kaposváron, Tatán az Alföldi Cipőgyárral, valamint Budapesten egy nagykereskedelmi vállalattal. A magasabb igényű cipők közvetlen eladásával a hazai vásárlók ízlésére is alapoznak, másrészt pedig a tőkés export minőségével megegyező termékek az itthoni választékot bővítik és a többi termelőt is a jobb, divatosabb termékek előállítására sarkallja. Egyébként a szigetváriak sikeresen mutatkoztak be saját zsánereikkel az elmúlt hónapban, a Duna Cipőgyárban rendezett cipőbörzén, ötvenkilenc modellt állítottak ki és a szakmai bizottság a bemutatott kollekciót igen magas színvonalúnak ítélte meg. A jövő év második felében a gyár kétszázötvenezer pár cipőt szállít a hazai piacra, melynek megközelítőleg a felét a női félcipők, a többit pedig a makasszi- nok, csizmák és bokacipők alkotják. S ha már az 1981-es esztendőnél tartunk, érdemes megjegyezni, hogy a jövő évre teljes mértékben lekötött a szocialista országokba tervezett exportjuk, és már eladták az első félévre a belföldi piacnak szánt lábbeliket. A tőkés modelleket tekintve már az 1982. első negyedévre szánt zsánere- ken dolgoznak, amelyek az ígéret szerint színesebbek és nagyobb választékúak lesznek, mint az eddigiek. Ügy tervezik, hogy a TANNIMPEX még karácsony előtt megkapja a kollekciót. Mindez szerves része a KATY céggel kötött és 1982-ig élő alapszerződésnek, amit vállalásaiknak megfelelően teljesítenek. Az amerikai céggel egyébként már nekik kell megkötni a TANNIMPEX részvételével a jövő évi részletes megállapodást, ez tehát még hátra van. De Horváth József igazgató most nem is bánja, hogy egy kis lélegzethez jutnak, mert még nem történt meg a mintegy hetvenmilliós hitel visszafizetésével kapcsolatos ügyek admi- nisztiatív lebonyolítása. Az igazgató szerint öt esztendő szükséges ahhoz, hogy a hitelmaradványt teljes egészében visszatérítsék. Erre nyújt biztosítékot az évi több mint félmillió rcJ forintos termelési érték és az abból képződő évi 5—7 százalékos árbevételi nyereség. És ha már a pénzügyieteknél tartunk, érdemes arról is szólni, hogy az önállósulás időszakára elérik a korábbi nagyvállalati átlagbért, ami azt jelenti, hogy az év indítását követően dolgozónként éves átlagban mintegy háromezer forinttal nőnek maid a keresetek, az 1981-es bérfejlesztést nem számolva. Az önállóvá válás egyébként nem jelenti azt, hogy nagyobb átszervezést terveznének: az ezerkétszázötven fős állományi létszámhoz viszonyítva a jövőben sem lesz magasabb az alkalmazotti arány, mint tizenöt szá- zclék. Végezetül még néhány elképzelés említésre méltó. Tovább kívánják fejleszteni a tclpgyártást, a fröccsöntött talpbélés előállítását, és ezzel hazat testvérvállalataikon is segítenek majd. A belkereskedelmi és tőkés partnerek ugyan már ismerik a szigetvári szakembereket, ennek ellenére Irodát nyitnak Budapesten, ahol megfelelő körülmények között bonyolíthatják majd üzleti tárgyalásaikat. Salamon Gyula Százpontos földértékelési rendszer Baranyában 24000 talajmintát vizsgálnak meg Mint a keretezett részben Olvashatjuk, így kezdődik az o hatvankét paragrafusból álló törvény, amely 105 éve szolgál hazánkban a földadózás alapjául. A múlt század hetvenes éveiben bevezetett földminősítési rendszer alapja, az aranykorona, a különböző minőségű földek úgynevezett tiszta hozadékát mutatta. Ezt úgy állapították meg, hogy az akkori idők gazdálkodási színvonalán tartósan elérhető átlagtermés értékéből levonták a gazdálkodás rendes költségeit. Az eredményt kataszteri holdra (pár éve már hektárra) vetítve aranykoronában határozták meg. A VII. tvr. Magyarország egyik legrégibb törvénye, amit bevezetése óta a mai napig folyamatosan használtunk, illetve használunk, s amelyet 1985-ig átmenetileg még használni is fogunk. A VI. ötéves terv időszakában az aranykoronás rendszer helyett új földértékelés bevezetésére kerül sor, mivel az aranykoronára épített gazdaságpolitikai intézkedések ma már nem mindig ott és úgy hatnak, ahol és ahogyan ez szükséges. Az aranykorona értékben ugyanis elválaszthatatlanul ötvöződik a természeti tényezők és a múlt század végi közgazdasági viszonyok együtt- tes hatása. Az aranykorona érték mai használata - elavultsága miatt — tovább már nem indokolható. Az aranykoronás minősítésnek éppen közgazda- sági tartalma avult el s ezért ma már nem fogadható el ,a termőföld reális értékmérőjeként. Ezért, mivel most ennek feltételei megteremtődtek — a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1980. október 31-i ülésén törvényerejű rendeletet fogadott el az új földértékelési rendszer bevezetéséről. Legkésőbb 1981 márciusáig a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - ö pénzügyminiszterrel egyetértésben - kiadja az úgynevezett Földértékelési Szabályzatot. Ez a szabályzat az 1-től 100-ig terjedő talajértékszámokat tartalmazza majd a genetikus talajrendszertan alapján, tudományosan meghatározott minden tclajváltozatra. Tartalmazza továbbá azokat a korrekciós tényezőket, amelyek alapján - a domborzati, hidrológiai és éghajlati viszonyok kedvezőtlen hatása esetén - a talajértékszámokat korrigálni, csökkenteni kell. Az új földértékelési rendszer lényege, hogy a természeti és közgazdasági tényezők közül - a végrehajtás első szakaszában — a természeti tényezők együttes hatását veszi figyelembe. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy erre, mint földértékelési alapra, később, mintegy ráépüljön a mezőgazdasági termelést ugyancsak befolyásoló és dinamikusan változó másik elem, a közgazdasági tényezők 1875-ik évi VII. törvényczikk a földadó szabályozásáról. (Szentesítést nyert 1875. évi márczius 21 -én. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1875. évi márczius hó 30-án.) Ml ELSŐ FERENCZ JÓZSEF Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországi hű főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: I. §■ A földbirtok arányos megadóztatása czéljából a magyar állam területén fekvő minden földbirtok tisztajövedelme ezen törvény rendeletéi szerint újból kinyomoztatik, és általános földadó kataszter készítettetik. hatása. A természeti tényezők közül — talaj alaptermelékenysége, domborzati, hidrológiai, éghajlati viszonyok — legnagyobb súlya a talaj alapter- nielékenységének van, ezt fejezik ki az 1-től 100-ig terjedő úgynevezett talajértékszámmal. A korrigált talajértékszám, az úgynevezett termőhelyi értékszám, ugyancsak 1-től 100-ig terjedő és országosan olyan zárt értéksort képez, amelybe a hazánkban előforduló valamennyi talajváltozat besorolható. Az új földértékelés bevezetése 1981-ben kezdődik és - éves ütemezésben — 1985 végére fejeződik be. A feladat végrehajtása közel 8 millió hektár mezőgazdasági és erdőművelésű földet érint az országban. Az öt év során mintegy 55 ezer mintatér helyszíni kijelölésére, feltárására, és vizsgálatára, továbbá mintaterenként átlagosan 5, összesen mintegy 275 ezer talajminta részletes laboratóriumi vizsgálatára kerül sor. A terepmunkákat és a termőhelyi értékszámok megállapítását a földhivatalok, az ehhez kapcsolódó talajvizsgálatokat pedig az arra kijelölt növényvédelmi és agrokémiai államások végzik. Az eredményt a földhivatalok az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik és községenként, városonként 30 napig közszemlére teszik azért, hogy a földtulajdonosok, -kezelők és földhasználók ezt megismerjék és az esetleges téves földminősítés ellen felszólalhassanak. Az új földértékelés eredményét Jövedelemszabályozási és egyéb célokra csak 1986. január 1-e után lehet felhasználni. Baranya megyében az új földértékelés végrehajtása 415 202 hektár mezőgazdasági és erdőművelésű földet érint, és a munka végrehajtóira az átlagosnál lényegesen nagyobb feladatot ró. A megye földjei ugyanis a domborzat és egyéb tényezők miatt igen heterogének, nagy az eltérés a talajok minősége között. Ha csak a szántóföldet vesszük, akkor is jogos ez a megállapítás. A Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát szántóföldjeinek minősége, üzemi átlagban, hektáronként 32 aranykorona és 22 fillér, a Bikái! Állami Gazdaságban ugyanez 11 aranykorona és 12 fillér. Még ennél is nagyobbak az eltérések a termelőszövetkezeti szántóföldekben. Míg a hetvehelyi tsz 6,02 az abaligeti 6,65 átlag aranykoronás szántófölddel rendelkezik, addig a bólyi Kossuth Tsz-ben egy hektár szántó átlag aranykorona értéke 40 korona 22 fillér, a mohácsi Új Barázda Tsz-ben pedig 40 aranykorona 81 fillér. Ezek üzemi átlagok, az egyes táblák között még nagyobbak a szóródások, hisz a szakemberek tudják, hogy a Hegyháton vannak 0,2—0,3 aranykoronás földek is, Mindez azt jelenti, hogy Zala és Borsod megyékhez hasonlóan Baranyában is sokkal több mintateret kell kijelölni az országos átlagnál és többször annyit mint a homogénebb jellegű síkvidéki, mezőségi földeken, például Békés vagy Fejér megyében. Nagy munka kezdődik el hát megyénkben 1981 tavaszán, amikor felenged a föld, s megkezdődhet' a talajminták vétele. Az öt év alatt megyénkben ösz- szesen 4800 mintateret kell kijelölni, s mintaterenként öt, összesen 24 000 talajmintát kiásni, s laboratóriumba küldeni. Nehezíti a körülményeket, hogy a pécs-cserkúti, tehát a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás nem rendelkezik a talajminták vizsgálatához szükséges laboratóriummal. Ezért Baranya, Tolna és még néhány déli megye számára a szegedi Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás laboratóriumát jelölték ki hivatalosan a talajminták vizsgálatára. Huszonnégyezer mintát kell tehát Szegedre elküldeni, tekintve, hogy ezt a hatósági munkát a megyében működő üzemi talaj- vizsgáló laboratóriumok nem végezhetik el. Illetve, ha elvégzik, az nem tekinthető hivatalos eredménynek, legfeljebb reklamáció esetén veszik figyelembe. A munka a mohácsi úgynevezett becslőjárásban kezdődik meg a jövő év elején s fejeződik be az év végéig oly módon, hogy a siklósi és komlói földhivatalok dolgozói is besegítenek. A 200 fős létszámmal működő Baranya megyei Földhivatalon belül ez a nagy munka lényegében 20 agrármérnökre hárul majd. Illetve, mint azt dr. Berkes György, a Földhivatal vezetője elmondta — ígéretei kaptak két új agrármérnöki státuszra, szeretnék, ha legalább az egyik talajtanos szakmérnöki oklevéllel is rendelkezne. Kapnak továbbá egy személygépkocsit, egy gépkocsivezetői státuszt, azonkívül anyagiakat is kapnak a MÉM és az OFTH e célra elkülönített keretéből. E keretből fizetik majd azokat az időszaki dolgozókat is, akik a talajmintákat kiássák, a mintavételt a gyakorlatban elvégzik.- Rné Elszakadt 3 szükségtelen köldökzsinór Aranykoraim helyett iermaketyj érték
