Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-03 / 332. szám

© Dunántúlt napló 1980. december 3., sierdo Ismerjük meg jogszabályainkat! A lakóházak házirendjéről A szocialista együttélés követelményeinek érvényesülésével, az állampolgárok egymás közötti kölcsönös megbecsülésével, az állampolgári fegyelem megszilárdításával kapcsolatos társadal­mi elvárások megkövetelik az olyan helyi szintű jogi szabályozást is, amely kellő érvénnyel biztosítja a lakóházak, azok berendezé­sei és környezetük védelmét, illetőleg megállapítja azokat a ma­gatartásszabályokat, amelyek megtartása úgy a lakóházakat ke­zelő szervezet, mint pedig az állampolgárok számára kötelezőek. szerkesztőség postájából Ilyen egy tiszta járda a lapátos hókotrógép munkája után. Nem lehetne egy kicsit lassabban kotorni, hogy a hó ne kerüljön újrc a járdára? (Fotó: Erb] Szolgáltatásunk a szolgáltatásról Gőz <1.1 Iránti címmel új sorozatot indítunk, azzal a céllal, hogy feltárjuk a la- I kossági szolgáltatás pécsi helyzetét, eredményeit és gondjait. Min­den érintett területet igyekszünk a szolgáltatást végzők és a megrendelők oldaláról is körbejárni. Célunk: reális képet alkotni a valóságos helyzetről és közelebb jutni mindnyájunk közös érdekéhez, a szolgáltatások minőségé­nek javulásához. A teljesebb kép érdekében kérjük, hogy olvasóink írják meg saját tapasztalataikat, kérdéseiket, illetve ötleteiket vagy tanácsaika Pécs városában az elmúlt 10 évben felépített lakások száma — különös tekintettel a zártabb rendszerű lakótelepi építkezé­sekre - jelentős mértékben hozzájárult az állampolgárok együttélési viszonyainak átala­kulásához, valamint a lakóhá­zakat kezelő szervek és a lakók között fennálló jogviszony tar­talma megváltozásához. E változásnak megfelelően időszerűvé vált a korábbi jogi szabályozás korrekciója is. A fenti szükségszerűség alap­ján Pécs megyei város Tanácsa 1980. szeptember 25-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a lakóházak házirendjéről szóló 1980. évi 2. sz. tanácsrendele­tet. A korábbi tanácsrendelet főbb rendelkezéseit már ismer­tettük az olvasókkal,- így csak azokra a módosulásokra és hatályukban megtartott lénye­gesebb szabályokra térünk ki, amelyek érdemben jelentenek változást, illetőleg érintik az állampolgárok együttlakását. Az új tanácsrendelet minden ren­delkezésén végigvonuló alap­elvként rögzíti a bérbeadói és bérlői jogosultságok és kötele­zettségek egyenrangúságát. A rendelet hatálya kiterjed a város területén lévő valameny- nyi lakó- és vegyes rendelteté­sű épületre, függetlenül attól, hogy az épület állami, szövet­kezeti vagy pedig személyi tu­lajdonban von. Kivételt képez­nek a munkásszállások, az álla­mi és társadalmi szervek elhe­lyezésére szolgáló épületek, va­lamint az ezek elkülönített te­rületén lévő szolgálati lakások. A tanácsrendelet felsorolja azokat a bérbeadói jogosultsá­gokat és kötelezettségeket, amelyek a lakóépületek és be­rendezéseik felügyeletével, a használati lehetőségekkel, a tájékoztató és ellenőrző tevé­kenységgel és a szükségszerű ügyintézéssel kapcsolatosak. A bérbeadói kötelezettségek kö­zül lényeges új rendelkezés, hogy az alkalmazó szervezet köteles gondoskodni arról, hogy a házfelügyelő maradék­talanul megismerje a munka­köréből eredő összes jogosult­ságokat és kötelezettségeket. Ezen rendelkezés felvételét a házfelügyelői munkával kap­csolatos tapasztalatok és a munka jobb, színvonalasabb ellátásával szemben felmerülő — nagyon sokszor megalapo­zott - lakossági igények indo­kolták. A tanácsrendelet célki­tűzéseinek elérése azonban nemcsak a bérbeadói, illetőleg a lakossággal közvetleíi kap­csolatban álló házkezelői szer­vezet és a házfelügyelői munka maradéktalan ellátásától függ. Ebben ugyapolyan arányban kell részt venniök az állampol­gároknak is, tudatosítva ma­gukban azt, hogy a kulturált együttlakás biztosítása, a lakó­ház környezetének megóvása és egymás nyugalmának tisztelet­ben tartása elsősorban saját magatartásukon és fegyelmü­kön keresztül valósulhat meg. A tanácsrendelet általános­ságban is leszögezi, hogy a bérlő és a vele együttlakó sze­mélyek a lakást, a lakás be­rendezéseit és a közös haszná­latra szolgáló helyiségeket, te­rületet, továbbá az épület köz­ponti berendezéseit gondosan, a szocialista együttélés köve­telményeinek megfelelően jo­gosultak — és kötelesek — hasz­nálni, a többi bérlő jogainak és törvényes érdekeinek sérel­me nélkül. Ezen általános elő­íráson túl a rendelet konkrétan is meghatározza a tanácsren­delet céljával ellentétes maga­tartásokat. Ezek közül a leglé­nyegesebbek a következők: Tilos a bérbe adó hozzájáru­lása — és ha jogszabály külön előírja — az illetékes hatóság engedélye nélkül a bérlemény átalakítása, bővítése (pl. erké­lyek beüvegezése), tartozékai­nak, felszereléseinek és alkat­részeinek áthelyezése és vég­leges jellegei történő leszere­lése. A bérlő a bérleményében ..vagy a közös használatra szol­gáló helyiségekben nem foly­tathat olyan tevékenységet, amely fokozott zajjal, rázkódás­sal, füsttel, bűzzel, porral jár vagy tűzveszélyt idéz elő és nem üzemeltethet olyan gépet vagy berendezést, amely nincs ellátva zavarszűrővel. Különösen este 22 órától reggel 6 óráig tilos minden olyan tevékenység (rádió, tele­vízió, magnetofon, lemezjátszó nagy hangerővel történő mű­ködtetése, zajos éneklés, kia­bálás, járművek motorjának tú- ráztatása, kopácsolás stb.), amely a lakótársak nyugalmát zavarja. Ezen tevékenységek folytatása a nap minden sza­kában tilos, amennyiben már zavaró mértékű. Tilos továbbá az épületből tárgyakat kidobni vagy bármilyen folyadékot ki­önteni. A közös használatra szolgáló helyiségekben és terü­leten bútort és egyéb tárgya­kat csak a bérbe adó engedé­lyével szabad tárolni. Ameny- nyiben a lakó a kifogásolt tár­gyakat a bérbe adó felszólítá­sától számított 8 napon belül nem szállítja el, a bérbe adó köteles a lakó költségére az el­szállításról gondoskodni. A tanácsrendelet külön feje­zetben szabályozza a gépko­csik tárolását és használatát. Továbbra is tiltja a gépkocsik tömlővel történő közterületi mo­sását, illetőleg új rendelkezés­ként — a mosás módjától füg­getlenül - november 1-től már­cius 1-ig, és egyébként fagyve­szélykor a közterületen történő gépjárműmosást. A tanácsren­deletben rögzített bérlői köte­lezettségek teljesítésének ellen­őrzése a házfelügyelő közvet­len kötelessége. Ennek megfe­lelően köteles az elkövetőt azonnal figyelmeztetni a kifo­gásolt magatartás abbahagyá­sára, majd ennek eredményte­lensége esetén haladéktalanlil tájékoztatni a bérbe adót, mely azonnal, de legkésőbb 8 napon belül köteles intézkedni. Ezen kötelezettségek elmulasz­tásáért a házfelügyelő, a bér­be adó illetékes alkalmazottja vagy az intézkedésre jogosult szervezeti egység vezetője (fe­lettese) közvetlen felelősséggel tartozik. A tanácsrendelet elő­írásainak megsértőit a bérbe adó írásban vagy szóban, al­kalmazottja vagy megbízottja pedig szóban figyelmeztetheti. Ennek eredménytelensége ese­tén indítható a szabálysértési eljárás. A tanácsrendelet ha- tályosulásának figyelemmel kí­sérése a bérbe adó feladata. Ebben nagy segítséget nyújt­hatnak részére a lakóbizottsá­gok. A bérlő és a bérbe adó egyenlőségének alapelvére fi­gyelemmel a jogszabály lehető­séget ad mindkét fél szabály­sértési felelősségre vonására. A tanácsrendelet megsértői­vel szemben — ha a cselek­mény vagy mulasztás súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - 3000,- Ft-ig terjedő pénzbírság, illetőleg egyes - a rendeletben taxatíve meghatá­rozott esetekben — helyszíni bírság szabható ki. A helyszíni bírság kiszabására a rendőr­ség és az arra feljogosított ta­nácsi dolgozó jogosult. Dr. Bajtai Dezső jogtanácsos Pécs megyei város Tanácsa vb építési és közlekedési osztály A víz csak folyik... A levelem megírására lakó­társaim nevében azért volt szükség, mert a Siklósi város­részben, Fülep Lajos u. 24-ben, 1979. évi beköltözés óta, a me. legvíz-szolgáltatást csak időn­ként kapjuk. Pécsett a víz igen drága kincs és nem kevés költség árán jut el városunkba, mi pe­dig pazaroljuk bőségesen. A beköltözések óta a melegvíz­szolgáltatás csak 15—20 perces folyatás után jelenik meg. Előnyben van az a lakótárs, aki 7—8 órára megy munkába, mert előtte fél hatkor megkezdi a víz kifolyatását, hogy meg­jelenjen az óhajtva várt meleg víz. Levelezés, telefonálás, hő­mérőzések után megájlapítást nyert, hogy valahol elkötötték a vezetékrendszert, illetve nincs meg a meleg -víz körforgása. A hőmérőzést végzőkkel vára­kozás közben családiason el­beszélgettünk, amíg a víz foly- dogált mindkét csapból és vár­tuk a 40 C°-os meleq vizet. Sajnos eredménytelenül, ma­radt minden a régiben, a lan­gyos víz. Nyáron ez még tűr­hető volt, de itt a tél, újból jelezzük problémánkat. Bár vár­tuk a nyári leállást, nagykar­bantartást, hogy ez idő alatt megoldják, felülvizsgálják a ve­zetékrendszert, sajnos ez nem történt meg. A meleg víz hő­mérsékletének a kifolyócsapnál minimum -f 40 C°-nak kell len­nie a tájékoztató szerint. Ez nincs meg még akkor sem, ha hosszú ideig folyik a víz. A feleslegesen kifolyt vízmeny- nyiség nem hiányzik? Wirth József ----------------* ----------------­E z nem megoldás... A Rókus utcában lakunk. Nagyon szép sétányunk, üzlet­sorunk, még szebb áruházunk, üzletünk, éttermünk, parkíro­zónk stb. van, de egy nyilvá­nos illemhely nincs a környé­künkön. Ebből adódóan a kör­nyéken naponta megforduló sok ezer ember sok kellemet­lenséget okoz. Én, mint a Rókus u. 3. sz. házfelügyelője, már megszám­lálhatatlan sokszor beenged­tem ismeretleneket — emberi kötelességemnek érezve —, de gondolom, hogy különösebb magyarázat nélkül is érthető, hogy ez nem megoldás. Ma­gánlakás mégsem töltheti be állandósult jelleggel a nyilvá­nos WC funkcióját. Kérjük a Városi Tanácsot, hogy a környékünkön sürgősen létesítsenek nyilvános illemhe­lyet. Fürcht Jánosné Hozzászól az olvasó Bízom a segítségben! Olvastam a felhívást a moz­gássérültek javára történő tár­sadalmi összefogásról. Tudo­másom van arról, hogy a Ba­ranya megyei Egészségügyi Gyermekotthon (Boly) mozgás- sérült gyermekeinek tornáztatá- sára bordásfalat kívánt besze­rezni. Ez nem vezetett ered­ményre, mivel a kereskedelem­ben nem kapható. Talán segíteni tudna vala­melyik faipari munkával fog­lalkozó vállalat, amely vállalná az egy részből álló bordásfal elkészítését. Bízom a jó szándékú embe­rek segítségében, amit előre is köszönök. Dr. Tamás Jánosné gyámügyi főelőadó Az átépítés alatt álló pécsi zálogházba két, új típusú Ter- mofég-kazánf vásároltak. A fel­szereléskor derült ki: nem lehet átalakítani pécsi gázra ... Meghibásodott a 7 lakás fű­tését biztosító ÉPLAK-kazán bojtárszelepe, a szerelő közöl­te, ilyet nem gyárt senki az or­szágban ... Lvov-kertvárosi lakó tűzhelyé­nek két csapja elromlott, a sze­relő javítás helyett közel nyolc­száz forintért két újat szerelt be . . . Nemrég vagy harminc Hévíz­bojler tulajdonos várt egy hó­napig új kazánra . . . Idős néni két héten belül másodszor hívta a szerelőt, mert elaludt a gázkonvektorá­nak gyújtólángja. Ismét kitisz­tították. A néni fizetett és szid­ta a pécsi gázt. . . A pécsi gázfogyasztó nem érti az egészet, vár, fizet és nem dicséri a gázosokat. A szerelők tehetetlenül tárják szét kezüket, a sokadik esetnél is mosolyt erőltetnek magukra. Nyelnek és megpróbálják ki­védeni a támadást, elhárítani a hibát. Pécsett 27 000 hálózati gáz- fogyasztó mintegy 60 000 ké­szülékéről van szó. A DDGáz Baranya megyei üzemegysége közel 100 000 pg-gáz-fogyasz­tót is kiszolgál. Legtöbb panaszra a benzin­bontásból nyert pécsi gáz ad okot. (Az országban már csak Budapest egy része, Pécs és Sopron kap ilyen gázt.) Ko­vács Gyula műszaki vezető és Szántó István hibaelhárítási művezető hosszan sorolja az ebből adódó kellemetlensége­A közelmúltban a Dunántúli Nap­lóban jeleztük, hogy a mozgássérült személyek térítésmentes üzemanyag­utalvánnyal történő ellátásáról tájé­koztatót adunk ki. Tudomására hoz­zuk a közlekedésük érdekében a gépjármüvei, kismotorral, segédmo­torral meghajtott rokkantkocsit üzemben tartó mozgássérült szemé- lyekntk, hogy a lakóhelyük szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervnél (Pécsett, a Városi Tanács V. B. hivatala egészségügyi osztá­lya, Pécs, Szigeti út 33., vidéken az illetékes Városi Tanács V. B. egész­ségügyi osztálya) előterjesztett kérel­mükre egyéni elbírálás alapján té­rítésmentes üzemanyag-utalványt jutta­tásban részesülhetnek. két, melyeket nemcsak a gáz minősége vált ki. A gyártók korszerű készülékeikét jószerint már csak kizárólag földgázra készítik. Aki tehát az ország más részében jut konvektorhoz, bojlerhez, az magára vessen, ha lakásában kiderül: kár volt! (Érdemes ilyen esetben, de le­selejtezett készülék vásárlása előtt is kikérni a véleményü­ket.) Várhatóan 1982 őszén már földgázzal üzemelnek a készü­lékek. A földgázt a szerelők is várják, mert egységes minősé­gű, stabilabb gáznyomással tö­kéletesebben ég és tisztább! A földgáz tehát sok bosszúság­tól, reklamációtól, nyomasztó gondtól szabadítja majd meg a fogyasztót és szerelőt. És ad­dig? Ha a vevő P 25-ös, vagy RGA 4-es konvektort, netán WG 125-ös vízmelegítőt vásá­rol, akkor pluszként fizetheti az átalakítást, az alkatrészt és a munkadíjat, hogy Pécsett hasz­nálhassa. A FEG-készülékeket gyári garanciában alakítják át a szerelők, de a Termofég C 21-es központi kislakásfűtő-ké- szüléket nem is lehet átalakí­tani. Az alkatrészellátást is két té­nyező nehezíti: képtelenség a boltban is megvásárolható ké­szülékekhez pontosan alkatrészt tervezni, mivel nem tudni, mennyi és milyen berendezé­sekről van szó. (Jelenleg a há­lózati gázra mintegy 70-80-féle készülék van forgalomban.) A pótrendelések eredménye — sajnos — eleve bizonytalan. Murányi László (Folytatjuk) A juttatásra való jogosultságot a gépjármű forgalmi engedélyével, oi Országos Orvosszakértői Intézet ál­tal korábban kiadott — a gépjár­művezetői alkalmasságot, illetve rok­kantak közlekedésére szolgáló gép­járműre való rászorultságot bizonyító — szakértői véleményével, egyes ese­tekben az illetékes szakrendelés vagy kórházi osztály bizonyítványával, to­vábbá életkörülményeiket, családi át­lagjövedelmüket, vagyoni helyzetüket tanúsító iratokkal kell igazolni. A kérelmek elbírálása államigaz­gatási eljárás keretében történik. Baranya megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya Jogi tanácsadó I B. N. az ' iránt érdeklődik, hogy a szeszadó-kötelezettség kikre terjed ki T A 35/1980. (XI. 5.) PM. sz. rendelet 2. §-a értelmében szeszadót köteles fizetni az, aki: a) bérfőzésben pálinkát vagy borpárlatot saját részére elő­állít vagy előállíttat; b) szeszt engedély nélkül előállít vagy a szeszt az adózás (jövedéki ellenőrzés) alól el­vonja, illetőleg az adózás alól elvont szeszt átveszi. A fogyasztói forgalomba ho­zott szesz után — ideértve a főzetőktől bérfőzés során meg­vásárolt, illetőleg jogerősen el­kobzott és értékesítésre átvett, továbbá a fokolási minta és az elő- és utópárlatok feldolgo­zásából nyert pálinkát is — a fogyasztói forgalmi adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló rendeletben foglaltak szerint fogyasztói forgalmi adót kell fi­zetni. I A. K. ingatlanát felmérték és úgy értesült, hogy annak terű- lete valamivel kisebb lesz. Kérdése: Lehetséges-e ez, s mi a jogszabályi előírás. Igen, lehetséges! A 27/1980. (XI. 9.) MÉM. sz. rendelet az ingatlannyilvántantás átalakítá­sáról szól. Ennek 3. §-a szerint az ingatlanok helyrajzi számá­nak, területének és egyéb ada­tainak megváltozása az ingat­lannyilvántartásba bejegyzett jogokat és tényeket nem érint­heti. Ugyanezen rendelet 4. §-a kimondja, hogy az átalakítás során a munkarészekben feltün­tetett adatokat felül kell vizs­gálni és össze kell hasonlítani az ingatlannyilvántartás szerinti adatokkal. Az ingatlan új adatait kell' elfogadni az átalakítás alap­jául, ha az egyes adatok meg­változása ellenére az ingatlan­nyilvántartásban és a munka­részekben feltüntetett ingatlan azonossága megállapítható. Azonosnak kell tekinteni az ingatlant, ha a földrészletnek az új térképen feltüntetett ha­tárvonalai hasonlóan helyez­kednek el, vagy egybeesnek a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal és a) a földrészletnek az eljá­rás során megállapított új terü­lete azonos az ingatlannyilván­tartásban feltüntetett régi terü­lettel, vagy az eltérés az ingat­lannyilvántartás szerinti terület 10 százalékát nem haladja meg, vagy b) a területi eltérés az a) pont szerinti mértéket megha­ladja, de az eltérés a szomszé­dos földrészleteknél nem mu­tatható ki, vagy helyszínelési, illetőleg területszámítási hibá­ból ered. Azonosnak kell tekinteni az ingatlant akkor is, ha a föld­részletnek az új térképen fel­tüntetett határvonalai nem he­lyezkednek el hasonlóan, ille­tőleg nem esnek egybe a ko­rábbi térképen feltüntetett ha­tárvonalakkal, de a) a régi és az új terület kö­zött eltérés nincs, b) a fentebb ismertetett a) illetőleg b) pontja szerinti el­térés áll fenn, c) az eltérés telekalakításból, kisajátításból származik, vagy d) a határvonalak módosu­lása a törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott egyéb jogszabályi előírásokban foglal­tak eredményeként jött létre. Abban az esetben, ha az in­gatlan azonossága a fentebb ismertetettek szerint, nem álla­pítható meg, az eltérés okát az érdekeltek meghallgatásá­val, szükség esetén helyszíni eljárással kell megállapítani. Ha ez sem vezetne ered­ményre, akkor a jogszabályban biztosított egyéb eljárásokat kell alkalmazni. SZERKESZTŐI ÜZENET A Dunántúli Napló november 25-i számában megjelent „Madáretetők" című hírben elírás történt. A helyes szöveg: évente 350 000 márka érték­ben szállíthatnak madáretetőket, mely időközben 30—50 százalékkal növel­hető. Az illetékes válasza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents