Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-01 / 330. szám

Gondatlanság és szándékosság a tragédiák okozója Gázszivárgás — gázhalál Kilenc áldozat két hét alatt November 14., Pécs, Kossuth Lajos utca: holtan találták Ne­mes Istvánné nyugdíjast és Ko­vács Ferenc gépkocsivezetőt. Halálukat feltehetően a gáz­tűzhelyből kiáramló gázömlés okozta. November 17., Kozármisleny- üszögpuszta: Gábriel Gyöngyi, Pál Éva, Szukics Árpád és Vi­dék József vesztette életét egy szobában, ahol szabálytalanul működtettek egy jugoszláv gyártmányú propán-bután gáz­zal működő hősugárzót. November 26-, Pécs, Bánki Donát út: gázmérkezés követ­keztében meghalt Réti Ilona és két gyermeke: a 11 éves Anett, az 5 esztendős György. Tragédiák sorozata. Két hé­ten belül kilenc áldozat. Az ok valamennyi esetben: gázmér­gezés, fulladás. S a sorból sze­rencsére hiányzik a november 21-i eset, amikor is a pécsi Körösi Csorna Sándor utcából három embert szállítottak gáz­mérgezéssel a kórházba. Ebben az esetben még időben érke­zett a segítség a szomszédok jelzése alapján. Az okokat, a felelősöket ku­tatva természetesen a legtöb­ben a Dél-dunántúli Gázszol­gáltató Vállalatot emlegették. A főhatóságok igazoló jelenté­sek sorát kérték az intézmény­től. Gaál Ottó, a DDGáz Bara­nya megyei üzemegységének vezetője: — A tragédiák e sorozata vállalatunk dolgozóit is meg­rendítette. A gondos és alapos vizsgálatok alapján szakértőink és a rendőrség közös megálla­pítása: vállalatunk felelőssége vagy dolgozóink mulasztása egyetlen esetben sem hozható összefüggésbe a bekövetkezett szomorú eseményekkel. Vegyük sorra! A Kossuth Lajos utcában a gáztűzhelyből kiáramló városi gáz okozta a mérgezést. Ez a tűzhely — mint még sokezer ha­sonló berendezés — nem ren­delkezett biztonsági szerelvény­nyel, s. így a csap kinyitása után zavartalanul áramolhatott a gáz.- Az ok: feledékenység, gondatlanság. — A Szukics Árpád lakásán bekövetkezett tragédia fősze­replője egy jugoszláv gyártmá nyú, Bagat típusú hősugárzó készülék. Ezt a tulajdonos saját maga kötötte rá a tartalék pb-gázpalackjára. Az üzembe helyezéshez nem kért engedélyt a gázműtől, noha ezt a jog­szabályok előírják. Megjegy­zem: nem is engedélyeztük volna e készülék használatát, mert nem felel meg a bizton­sági előírásoknak, s nem is al­kalmas fűtésre. A pb-készülé- kek ellenőrzését egyébként minden esetben a fogyasztó­nak kell kérnie. Tudjuk, hogy hétvégi házakban, présházak­ban még sok hasonló készülé­ket használnak. Remélhetőleg a tragédiák figyelmeztetik a tulajdonosokat. Szakembereink díjmentesen kiszállnak minden esetben, s ellenőrzik e készülé­keket. — A harmadik tragédia kö­rülményeit a rendőrség még vizsgálja. Ismereteink alapján egyértelműen megállapítható a szándékosság, hiszen a gáztűz­hely és a sütő valamennyi csapja nyitva volt. Tavaly kilencen, ebben az esztendőben eddig tizenegyen haltak meg gázmérgezés kö­vetkeztében. Baranyában 120 ezer gázfogyasztót tartanak nyilván. Indokolt a figyelmez­tetés: mindenki tartsa be a ke­zelési szabályokat, s ha gázszi­várgást észlelnek, azonnal ér­tesítsék a gázmentőket. A tele­fonszám: 10-111 és 14-400. E. Á. Némelyiket belepi a por Kinek kell postafiók? J elentős változások követ­keznek be 1981. januári­tól a magánerős lakásépí­tések anyagi feltételeiben. A Minisztertanács csütörtöki ülésén egyes lakásépítési formáknál bővitette a lakos­ságnak adható állami ked­vezményeket, kedvezőbbé tette a településfejlesztési koncepció érvényesülését se­gítő pénzügyi feltételeket. Hogy milyen konkrét intéz­kedések segítik a lakásra várókat, építeni szándéko­zókat, arról adott interjút lapunknak Németh Zoltán, a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetője. — Dél-dunántúl, s különösen Baranya az aprófalvas telepü­léshálózat következtében spe­ciális, bizonyos fokig nehezebb helyzetben van, az ország más körzeteihez képest. Milyen pénzügyi intézkedések segítik a későbbiekben a szerepkörrel rendelkező községek lakosság- megtartó erejét? — A falvakra jellemző csalá- aiházas-építkezések alapvető támogatási formája a jövőben is a kedvezményes kamatozású és hosszú lejáratú hitel lesz. A szerepkörrel rendelkező 400 településen az eddigi 50 szá­zalékos kölcsönmaximumot az 5 éves tervidőszak folyamán fokozatosan 60 százalékra nö­veljük. A több generációs együttélés segítése, illetőleg a későbbi családszaporulat és az adott lakás közötti összhang érdekében feloldjuk a kölcsön­nel támogatható lakások nagy­ságára vonatkozó korlátozó ren­delkezéseket. — A magánerős építkezések­nél milyen ösztönző kedvezmé­nyek, állami teherátvállalások várhatók, különös tekintettel a fiatalokra? — Elsősorban a fiatalokat, mindenekelőtt a hitelnyújtás, il­letőleg hiteltörlesztés kedve­zőbbé tételével segítjük. Az volt a cél, hogy a rendszert rugal­masabbá, az egyéni helyzetek sokféleségéhez jobban igazod­va tegyük. Ezért a jövőben le­hetővé válik a személyre szóló differenciáltság a kezdetben alacsonyabb, majd folyamato­san növekvő és a kezdetben magas, majd később egyenle­tes kölcsöntörlesztés révén. — Milyen pénzügyi eszközök állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a lakásra várók a magán­erős építkezést válasszák, ese­tenként a tanácsi lakásigény­léssel szemben is? A tanácsi rendeletekben meg­határozott jövedelemarányok határozzák meg, hogy kik része­sülhetnek tanácsi bér-, illető­leg tanácsi értékesítésé lakás­ban. 1981-től a bérlakásra jo­gosultak számára külön állami támogatást lehet nyújtani, ha vállalják, hogy lakásgondjaikat telepszerű többszintes, személyi tulajdonba kerülő lakás vásár­lásával oldják meg és ehhez munkáltatói kölcsönben is ré­szesülnek. E lakások pénzügyi feltételei lényegében az állami vállalati munkások rendkívül kedvezményes vásárlási feltéte­leinek felelnek meg. — A családi ház (ezen belül is az úgynevezett korszerű cso­portos családi ház) építőinek nyújtható hitel, illetve állami kedvezmény hogyan változik? — Ehhez az építési formához a jövő évtől szociálpolitikai ked­vezményt ad az állam, és így a pénzügyi feltételek teljes egé­szében azonossá válnak az egyedi többszintes lakóházépí­tés feltételeivel. A két építési forma összevonásának eredmé­nyeként a nagyobb lakótelepe­ken az eddiginél változatosabb és esztétikusabb beépítésre nyí­lik lehetőség. A kisebb telepü­léseken pedig szabadabb dön­tési köre lesz a helyi tanácsok­nak a településfejlesztés gaz­daságos és ésszerű kialakításá­ra. Kurucz Gyula Az utóbbi időben több eset­ben találkozhattunk országuta­kon leállított üres teherautók­kal, amelyeknek vezetőit épp a KPM ellenőrei igazoltatták. Az ellenőrzések, számonkérések a szállítóeszközök jobb kihaszná­lása érdekében történtek. Nem új dolog, hogy a válla­latokat a jobb eszközkihaszná­lásra ösztönözzék. Ennek érde­kében emelték fel például 50 százalékkal a vasúti kocsik ál­láspénzét, a közúti díjszabás­ban pedig a rakott kilométerek részarányának növelését, vala­mint az állásidő csökkentését célozza a kedvezmények és pót­díjak 50—100 százalékos eme­lése. Az intézkedések bármennyire okosak és szükségszerű népgaz­dasági érdeket szolgálnak, megvalósításuk csak akkor ha­tékony, ha lebonyolításához megvannak a feltételek, ha kel­lően szervezett. A szervezetlen­ség sokszor eredményezte, hogy a vállalatok nem éltek vele, vagy ha igen, előfordult, hogy nagyobb kárt okozott számukra, mint az üresen futó gépkocsi. Példának említeném, amit Kása József, az Ércbánya Vállalat szolgáltató üzemének vezetője mondott. Vállalatuk gépkocsiai annak rendje-módja szerint a visszafuvart szervező vállalatnál lejeleníkeztek. Előfordult, hogy az irányító diszpécser Kecske­métre továbbította új rakomá­nyával a kocsiját, onnan ismét tovább küldték, csak négy nap múlva tért vissza, a vállalatnak viszont már két nap múlva ége­tően szükség lett volna ró. Az ebből keletkezett kár sokkal na­gyobb volt, mintha üresen jött volna vissza a jármű. És ez a kár nem a szervezőt sújtotta. A szándék tehát jó, de kellő szervezettség híján előfordulhat­nak az előbb említett negatív példák. A lebonyolítás javítá­sát, a vállalatok hozzáállását mindenképp egyéni- és vállalati anyagi érdekeltséggel kell meg­oldani. Az érdekeltség fontosságáról beszélt Albert Ferenc, a Volán igazgatóhelyettese is, aki el­mondta, hogy náluk a fixplatós járművek rakott kilométerek aránya 75 százalék. Ha nem így lenne, talán létezni sem tudna a vállalat az üres járatok vesz­tesége miatt. Azonban ők köny- nyebb helyzetben vannak. Az egész országra kiterjedő diszpé­cserhálózattal rendelkeznek, és amint elindul rakottap egy adott helyre a szállítókocsi, megy d telex, a telefon, a visszafuvart szinte menetközben szervezik. Az üresen futó gépkocsik mindenképp kárt jelentenek a népgazdaságnak. Épp ezért lép életbe 1981. január 1-től a KPM új szigorított rendelete, mely szerint: „Az üzembentartó 100 km-et meghaladó szállítási tá­volság esetében térítést köteles fizetni, ha a tehergépkocsival üresen megtett út hosszabb, mint a rakotton megtett út 30%-a. A térítés összege a ra­kotton megtett kilométerek “szá­mának 30 százalékát meghala­dó üres kilométerek után kilo­méterenként 3 forint." A szigorított rendelkezés sok vállalatot érint majd kínosan. A Volán számít arra, hogy meg­növekedik majd azon közületek száma, amelyek ezentúl velük kívánják a fuvarjaikat lebonyo­lítani, és amely feladatra a meglévő eszközök és jól kiépí­tett szervező hálózatának birto­kában képes lesz. S.Zs. Az egész 10 forintba kerül negyedévenként. Ha valaki pos­tafiókot akar bérelni, mind­össze rendelkezési jogosultsá­gát, személyi azonosságát kell bizonyítani, s lefizetnie az em­lített összeget. Kell még hozzá ezen kívül természetesen posta­fiók is, s ez az, ami nehezebbé teszi az ügyletet. Hogy csak pécsi példáknál maradjunk: az 1. számú „nagypostán" még megy valahogy, ám a többi 19 postafiók esetében már aka­dozik, helyhiány miatt sokban nincs hol felállítani a fiókokat. Hogy kiknek kell postafiók? Természetesen elsősorban a vállalatoknak, intézményeknek. Szó szerint kell, mert a posta­szabályzat szerint akiknek na­ponta húsz 'levélküldeménynél több érkezik, kötelesek fiókot bérelni. Némelyiknek valóban ömlik a levél: a bíróságok, a tanács, a Cipőker, a POTE, a DÉDÁSZ a listavezető: kiló­szám pakolják be az apró fió­kokba a küldeményeket. Egyéb­ként a pécsi 1. számú Posta- hivatalban több mint 400 fiók Pécsi divattal állunk szem­ben, mely pár éve hódít a vá­ros feletti Mecsek-oldal pin­céiben, és a pikantériája mind­ennek, hogy a legjobb férfi fő- zőnek, sütőnek kutyabőrt osz­tanak ki. Besze László szőlősgazda volt az első, aki a szigorú zsűri tanácsára kutyabőrt hajtott fel, gyönyörűen megfogalmazta az elismerést: „Mi, akik többször degeszre ettük magunkat, Tóth Ferenc nek, kedves barátunk­nak, a halételek legjobb készí­tőjének a kiváló halfőző címet adományozzuk." Alul a házi­gazda és a legnevesebb hen­tesekből álló zsűri képviselőjé­nek az aláírása, s legvégül, a cifrabetűs szöveg alján ott csüng a viaszpecsétbe foglalt halpikkely. Tóth Ferenc sofőr, a másik kutyabőr-tulajdonos, a 31 éves Ungvári Sándor műszerész. Ö van, ezek közül mintegy 80-at magánosok bérelnek. Azt már nehezebb megfejte­ni, nekik miért kell. Röpke után­járás után - még a helyben dolgozóknak is feltűnően — ki­derül, hogy közülük talán 4—6- nak érkezik rendszeresen külde­ménye. A többiek? Számos ma­gyarázat lehetséges: szépen mutat a borítékon a felirat: Pf. nn; vagy talán az is motí­vum, hogy nem minden külde­ménnyel kell találkoznia a csa­ládtagoknak .. . Mások üzleti levelezésük diszkréciója érdeké­ben fizetik a negyedévenkénti 10 forintot. Csermely László, a Pécsi Pos­taigazgatóság postaforgalmi osztályának vezetője szerint jó­val többen bérelnének fiókot — ha lenne így — bár néhány most is „gazda” nélkül van — lehetőségük van válogatni. El­sősorban a hosszabb távra bérlőket részesítik előnyben. Az érkezett küldemények mennyi­sége könnyen ellenőrizhető: o fiókok befele nyitottak, előbb- utóbb feltűnik az itt dolgozók­nak, ha portörlésre szorul o doboz. M. A. a legkitűnőbb stifolderkészítő, és állítólag a mecseki szőlős­kertek legnépszerűbb fűszer­felelőse. A számára kiállított, finoman cserzett kutyabőrszö- veg erről is tanúskodik. Húsz stífolderes induló közül győzött, épp az utolsó pillanatban, amikor betoppant remekével. Az első kóstolás után abszolút ■győztesnek kiáltotta ki a negy­ven fős zsűri. Még öt éve is, gúny tárgya volt, ha férfiak szakácstudo­mányáról regéltek a házibuli­kon. Most már elfogadták a férfikonyha diadalát, hiszen ugyanezen társaságokban a „kiközösített” nők később a férfiszakács-receptek alapján rendeznek versenyt. Csuti J. Hétfői □ ITT AZ UJ LAKÁSRENDELET! Segítség a kispénzű fiataloknak Tanácsi lakás helyett családi Kiterjesztik ^ családi házak a Bártfa utcában a szociálpolitikai kedvezményt Szervezés kérdése? Drága lesz az üresjárat A pécsi főposta fiókszekrénye Férfizsüri dönt Kutyabőr a legjobb férfi szakácsnak

Next

/
Thumbnails
Contents