Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-19 / 348. szám
1980. december 19., péntek Dunántúlt llaplo 3 Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka Hetényi István pénzügyminiszter előterjesztése az 1981. évi költségvetésről (Folytatás a 2. oldalról.) A továbbiakban - napirend szerint - a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvény- javaslat tárgyalása következett. A törvényjavaslatot Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai meghaladják az előirányzatot de a hiány a tervezett 4,5 milliárd torint körül alakul. Az előirányzott és tényleges bevételek és kiadások eltéréséről majd a zárszámadásban tételesen beszámolunk. 1981-ben továbbra is az a kulcsfeladat, hogy jobban kibontakoztassuk a hatékony munkát, előtérben tartsuk a gazdasági egyensúly további javítását, és biztosítsuk az elért életszínvonal megőrzését. A hatékonyság érzékelhető javítására, a nemzetközi versenyképesség fokozására építve és a követelményeket nem lazítva 1981- re az 1979-80. évinél kissé nagyobb növekedést irányoz elő: a feladat a nemzeti jövedelem 2-2,5 százalékos, az ipari termelés 3—3,5 százalékos, a mezőgazdasági termelés mintegy 3 százalékos növelése. A kivitelnek a behozatalnál továbbra is lényegesen gyorsabban kell nőnie. Az 1981. évi termelés és várható áralakulás nyomán a népgazdaság összes jövedelme 5— 6 százalékkal növekszik. Az állami költségvetés javasolt bevételei és kiadásai egyaránt 7,1 százalékkal haladják meg az ez évit. A költségvetés hiánya 4,5 milliárd forint. A hiány a gyarapodó bevételek ellenére azért nem csökkent, mivel az életszínvonal megőrzésében, az életkörülmények javításában növekednek a költségvetés kötelezettségei. A költségvetés bevételei között meghatározóak a vállalatok és szövetkezetek befizetései, amelyek a támogatásokkal csökkentve 6,5 százalékkal haladják meg az ideit. Arra számítunk, hogy jövőre a vállalatok nyeresége a korábbinál jobban —az eaész gazdaságban 10 százalékot meghaladóan — emelkedik. Szélesebb körű változás a pénzügyi szabályokban az, hogy a városi és községi hozzájárulás, amely eddig a nyereség 10 százaléka volt, a jövő évtől 15 százalékra emelkedik. A vállalati jóléti és kulturális alap dolgozónként az idei 950 forinttal szemben jövőre 1000 forint lesz. Ez évben tettünk már lépéseket a vállalati szervezetek korszerűsítésére, s a munka folytatódik. 1981-ben többek között megszűnik a Szénbányászati Tröszt, és vállalatai önállóvá lesznek; a Lamport Zománcipari Művekből több vállat jön létre; az üvegipari Művek és a Finomkerámiai Művek néhány vállalata önállósul. Felülvizsgálat alatt állnak azok a szabályozások, amelyek a vállalati tevékenységi kört ésszerűtlenül szűkítik, és amelyek indokolatlan különbségeket hoznak létre kis- és nagyvállalatok, állami vállalatok és szövetkezetek működési feltételei között. A költségvetés kiadásainak nagy szerepük van az életszínvonal és az életkörülmények alakításában. A jövő évi nép- gazdasági terv szerint az egy főre jutó átlagos reáljövedelem 1 százalékkal nő. Ezt lényegében a társadalmi juttatások növekedése teszi lehetővé; a bér- színvonal tervezett növekedése 4,5—5 százalékos, ami természetesen differenciált lesz vállalatok és egyének szerint. Az 1981, évi terv szerint a fogyasztói árak 4,5—5 százalékkal emelkednek, ez megfelel a bérszínvonal emelkedésének. Az árszínvonal emelkedése jórészt a szabad árak változása nyomán következik be; valamivel több, mint 1 3 rész lesz a hatósági' áremelések következménye. Jövő év első heteiben emeljük egyes — nagyobbrészt nem alapvető — fogyasztási cikkek és szolgáltatások árát. Olyan alapvető élelmiszerek, mint a kenyér, zsír, olaj, hús és húsáruk, cukor, tej, vagy pl. a tüzelőanyagok ára azonban változatlan marad. Emelkedik viszont a napilapok és folyóiratok ára és egyes postai szolgáltatások díja. Az év eleji hatósági áremelések összességükben kb. 1 százalékkal emelik a fogyasztói árszínvonalat. Az árpolitika ugyanakkor megfelelő biztosítékot nyújt az élet- színvonal megtartásához. 1981-ben is kiemelt társadalompolitikai feladatnak tekintjük az alapvető egészségügyi, szociális és oktatási ellátás színvonalának javítását. A kormány kötelezte a minisztereket és a tanácsokat, hogy a legközelebbi hónapokban olyan több éves pénzügyi tervet és cselekvési programot állítsanak össze, amely a kiadások növelése mellett számol az intézményrendszer ésszerűsítésével és az eddigi ellenőrzések során feltárt racionalizálási lehetőségek kihasználásával is. Számítunk rá, hogy e munka eredményeként már ez évben megtakarítást érhetünk el — a feladatok megfelelő ellátásának sérelme nélkül — az intézmények költségvetési támogatásában. Mindezt elősegíti a költségvetési szervek 1981-től érvényes új gazdálkodási rendje, amely az intézményeknek több lehetőséget ad az önálló, ésszerű gazdálkodásra. Az egészségügyi kiadásokra előirányzott összeg 1981-ben 8,5 százalékkal több, mint az 1980. évi kiadás. Egészségügyi intézményi hálózatunk 1981. évben mintegy 1200 ággyal bővül, az ellátottság tovább javul. Újabb 25 általános és 40 gyermekorvosi körzet szervezésére lesz anyagi lehetőség. A védelem kiadásai a költségvetési kiadások egészéhez hasonló mértékben nőnek. A nemzetközi helyzet alakulását figyelembe véve és anyagi lehetőségeinkkel összehangoltan biztosítjuk az ország védelmi képességeinek megfelelő szinten tartását. Az igazgatási kiadások számolnak azzal, hogy a Minisztertanács határozata szerint az igazgatási, irányítási feladatokat ellátó és egyéb hasonló gazdálkodó szervezetek létszámát 1981-83-ban összesen 5 százalékkal kell csökkenteni. A terv szerint 1981-ben 76— 78 ezer új lakás épül. Ez az ez évinél sajnos kevesebb, de pénzügyi lehetőségeink nem engednek többet. Ugyanakkor a lakóházjavítás állami támogatása 15 százalékkal meghaladja az ez évi várható szintet. A kormány nemrég jelentős intézkedéseket tett azzal a céllal, hogy már 1981-től javítsuk a lakásgazdálkodás rendszerét, és kiegyenlítettebbé tegyük a pénzügyi terheket. Állami beruházásként elkezdjük a Szolnoki Papírgyár rekonstrukcióját és bővítését, az Árpád-híd szélesítését, s az előkészítés előrehaladásától függően több szénbánya építését. A jövő évben közel 10 milliárd forintot fordítunk a legnagyobb beruházásunkra, a paksi atomerőműre. Jelentős összegeket irányzunk elő kohászati beruházásokra, folytatjuk a Metró észak—déli vonalának építését. Növeljük az oktatási és egészségügyi beruházások előirányzatát. A termelő beruházásoknak közel háromnegyed része a vállalati döntési körben valósul meg. Az ez évihez hasonló összegű hitelt vehetnek igénybe jövőre a vállalatok elsősorban az export árualapokat bővítő vagy az import gazdaságos csökkentését célzó, továbbá gazdaságos energiafelhasználást eredményező beruházásaikhoz. A hitel követelményei azonban szigorodnak. A beruházások állami támogatásának összegét csökkentjük. Jelentős támogatást kapnak azonban az energiamegtakarító beruházások. Befejezésül újra hangsúlyoznom kell a most elfogadott VI. ötéves terv, továbbá az 1981. évi terv és költségvetés szerves egységét. Ez az egység nem csupán az alapvető célok azonosságában mutatkozik meg, hcnem abban is, hogy az 1981. évi gazdálkodás eredményei az ötéves terv végrehajtásának első eredményei is lesznek. Élnünk kell azzal az előnnyel, hogy 1981-ben egy már megkezdett úton kell haladnunk. Ez még akkor is előny, ha az előrehaladás a korábbinál igényesebb és szervezettebb munkát követel. A jó tendenciákat folytatni, a reménykeltő kezdeményezéseket erősíteni, a nem hatékony termelés visszaszorítását pedig gyorsítani kell — zárta beszédét a pénzügyminiszter. A törvényjavaslathoz hozzászóló nem jelentkezett, ezért a országgyűlés a Magyar Népköz- társaság 1981. évi költségvetéséről, valamint a tanácsok 1981- 85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot — vita nélkül — egyhangúlag elfogadta. Czinege Lajos előterjesztése Ezt követően — az ülésszak tárgysorozatának megfelelően — Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter terjesztette elő a honvédelemről 1976-ban alkotott törvény módosításáról szóló javaslatot. — Csaknem öt éve fogadta el az országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényt — kezdte a miniszter. — Amikor most a Minisztertanács megbízásából "a törvény módosítására vonatkozó javaslatot előterjesztem, tisztelettel jelentem, hogy honvédelmi törvényünk kiállta a gyakorlat próbáját. — A törvény hatályba lépése óta a társadalmunkban végbement változások, hazánk, rendszerünk védelme, szövetségesi kötelezettségeink figyelembevételével széleskörűen megvizsgáltuk a sorkatonai szolgálati idő csökkentésének lehetőségét. Úgy ítéltük meg, hogy létrejöttek a feltételek a sorkatonai szolgálati időnek 24 hónapról 18 hónapra való leszállítására. — Az utóbbi években — a követelményekhez jobban igazodó — új, differenciált egészségügyi alkalmassági elbírálási rendszert vezettek be, amelynek eredményeként a katonai szolgálatra alkalmasak aránya a korábbi 70 százalékról 84 százalékra emelkedett. A 80-as években pedig emelkedni fog a sorkötelesek létszáma, ami azt jelenti, hogy a fegyveres erők sorkatona-szükséglete folyamatosan biztosítható és egv- ben érvényt tudunk szerezni annak is, hogy minden katonai szolgálatra alkalmas fiatal behívásra kerüljön. Ez tehát azt jelenti, hogy ugyanannyi idő alott 25 százalékkal több katonát képezünk ki, vagyis gyorsabb ütemben növekszik fegyveres erőink jól képzett személyi tartaléka és javul korösszetétele. — Ismeretes, hogy jelenleg nem a sorköteles kor kezdetén 18—20, hanem átlag 22 éves korban hívjuk be a sorköteleseket. Ennek következtében 30— 32 százalékuk nős, s ezeknek fele egy vagy kétgyermekes. A 18 hónapos szolgálati idő elősegíti, hogy néhány év alatt jelentősen csökkenteni tudjuk a behívóitok átlag életkorát és ezzel a nős családosok arányát. Kedvező feltételekről beszéltem. Ezt követően néhány gyakorlati kérdésről szólt a honvédelmi miniszter: — A 18 hónapos szolgálati időt 1981-ben kezdjük meg bevezetni és 1982-ben fejezzük be az átállást. A jelenleg sorkatonai szolgálatot teljesítőkre vonatkozóan ez azt jelenti, hogy Ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Elfogadták az 1980. évi gazdasági feladatok teljesítéséről száló jelentést, a pártbizottság feladattervét a XII. kongresszus határozatai végrehajtásáról és az 1981. évi munkatervet Tegnap ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. Elsőként Lukács János, a pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót az MSZMP Központi Bizottsága 1980. december 2-i üléséről. A pártbizottság ezt követően megvitatta és elfogadta az . 1980. évi megyei gazdasági feladatok teljesítéséről szóló jelentést, melyben megállapították, hogy a megyei pártbizottság az 1980. évi cselekvési programja értelmében az év során fő figyelmét a termelési folyamatokra fordította, az objektiv gazdasági helyzethez való alkalmazkodás követelményeit tudatosította és érvényesítette. Az ipari termelés szintje az 1979. évi körül alakul, a termelékenység összességében 1 — 2 százalékkal nő. A szénterme-, lés mennyisége a 3 millió tonna felett alakul, továbbra is dinamikusan fejlődött a gépipar. Csökkent az építőanyagipar termelése és megyénk könnyűipara mintegy 4 százalékkal maradt el az 1979-es teljesítménytől, az élelmiszeripar termelése 1 százalék körül nő. A korábbinál erőteljesebb törekvések tapasztalhatók a külkereskedelmi értékesítésekben, a minőség javításában, a gyártmányfejlesztésben és a meglévő kapacitások rugalmasabb működtetésében. A mezőgazdaság termelési értéke az előirányzottnál valamivel nagyobb ütemben, 4—5 százalékban nő. A szántóföldi növénytermesztés hozamai — még a túlnyomórészt kedvezőtlen időjárás ellenére is — a tervezettnél kedvezőbben alakultak. Ugyanakkor csökkent a szőlő-, a gyümölcs- és a nagyüzemi zöldségterület. A szarvasmarha-állomány kismértékben csökkent, de nőtt a sertésállomány, és még ennél is dinamikusabban a juh- és baromfiállomány. A mezőgazdasági nagyüzemek helyzetének differenciálódása — a termőhelyi adottságokkal nem mindig indokolhatóan — tovább folytatódott, a melléküzemági tevékenység bővült, a háztáji és kisegítő gazdaságok szervezettebb keretek között működnek. Ezekben a napokban is még változatlan feladat a kedvezőtlen időjárás zavarta betakarítási munkák befejezése, a termés mentése. A beruházások terén a javuló előkészítés, a sok tekintetben mérsékeltebb feladatok ellenére számos létesítmény esetében a késedelmes megvalósulás, a költségek túllépése tapasztalható, a szervezettség nem javult kellőképpen. Folytatódik a MÉV V. bányaüzemének kivitelezése, a Mecseki Szénbányák kokszolható széntermelés fejlesztési célját az ÁTB elfogadta, a beruházási javaslat kidolgozása folyamatban van. üzembe helyezték a bikali halfeldolgozót, ütemes a pécsi süteményes üzem és a beremendi mészmű építése. Néhány beruházásnál elmaradás tapasztalható: a pécsi baromfifeldolgozó húslisztüzeménél, a mohácsi malomnál, a MESZÖV-székház- r.cl, a DOMUS Áruháznál és a tervezett konyha-étterem építkezéseknél Pécsett. A? új gazdasági szabályozók hatására a vállalati, szövetkezeti nyereség képződése differenciálódott. A foglalkoztatott létszám összességében 2—3 százalékkal csökkent. A munkáltatók többsége felismerte, hogy a politikai döntések, az államigazgatási intézkedések, a közgazdasági és jogi szabályozás változása, a demográfiai kényszer új magatartást követel. A bérgazdálkodásban a differenciálódás korábbinál erőteljesebb jelei tapasztalhatók. A teljesítménykövetelmények fokozása, a teljesítménybérben dolgozók arányának növekedése tapasztalható, ugyanakkora személyi jövedelmek számottevő differenciálódása nem következett be. A lakosság készpénzbevételei a korábbi éveknél alacsonyabb ütemben alakultak. A kereskedelem kielégítette az igényeket, bár néhány cikkből (pl. egyes építőanyagok, fémszerelvények) tartós volt a hiány, illetve szűkös a választék. Az életkörülmények javítását többek között 3570 lakás, 220 bölcsőde és 897 óvodai hely, 350 kórházi ágy, 3680 négyzetméter kereskedelmi-vendéglátó alapterület használatba vétele szolgálja. A pártbizottság megállapította, hogy a megye párt, állami szervei, tömegszervezetei az év során a gazdaságpolitikai célokkal összhangban tevékenykedtek, feladatmegjelöléseiket a megye közvéleménye széles körben megismerte és elfogadta. A politikai munkával szemben támasztott követelményeket fokozták, feltételeit nehezítették a gazdálkodásban tapasztalható bizonytalanságok. Többségükben helyesen ismerték fel, hogy a gazdálkodás gyorsan változó feltételei a politikai munkában is rugalmasságot igényelnek, év közben is áttekintették, szükség esetén módosították a feladatmegjelöléseket. Nagy figyelmet fordítottak a gazdaságpolitikai feladatok megvalósítását segítő, mozgósító munkárc. Ez tükröződik a felszabadulás 35. évfordulója és a párt XII. kongresszusa tiszteletére kibontakozott munkaverseny eredményeiben is. A pártbizottság ezután elfogadta feladattervét a XII. kongresszus határozatai végrehajtására, 1981. évi munkatervét, az első féléves üléstervet. Jóváhagylak, hogy a pártbizottság 1981-ben munkatervében fő feladatnak jelöli meg a XII. kongresszus határozatainak következetes végrehajtását. A gazdaságszervező munkában a VI. ötéves és az 1981. évi terv megyei feladatainak kidolgozása, az éves terv végrehajtása járuljon hozzá a megye lakossága elért életszínvonalának megőrzéséhez, a gazdasági egyensúly és az életkörülmények javításához. A gazdasági, társadalmi, politikai feladataink megértetése, azok megvalósítására történő mozgósítás. a szocializmustól idegen nézetek elleni határozott fellépés jelenti a propaganda és oz ideológiai munka fő irányát. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az eszmei-politikai nevelőmunka közvetlenebbül és hatékonyabban segítse a gazdaságpolitikai célok megvalósítását, a szocialista demokrácia további szélesítését. A párt vezető szerepének további erő- sitése szükségessé teszi a párt belső életének, munkastílusának, c politikai intézményrendszer pártirányításának javítását. A napirendi témákhoz, melyeknek előterjesztője dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkára volt, hozzászóltak: Ra- meisl Ferencné, Czéqény József, dr. Bihari Ottó, Nagy Sándor, a pártbizottság tagjai. A pártbizottság tagjai elfogadták a végrehajtó bizottság beszámolóját a legutóbbi ülés óta végzett munkáról. Végezetül a pártbizottság- döntött személyi kérdésekben, osztályvezetőket mentett fel és nevezett ki a megyei pártapparátusnál. Koós Lászlót, aki más fontos-gazdasági munkaterületre kerül, felmentette a gazdaságpolitikai osztály vezetése és a megyei pártbizottság mellett működő gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottság titkári funkciója alól és dr. Ceizz Mihályt, a gazdaságpolitikai osztály vezetőjének és a megyei pártbizottság mellett működő gazdaság- "'és szövetkezetpolitikai munkabizottság titkárának kinevezte. Dr. Kása Ferencet más fontos állami munkaterületre kerülése miatt felmentette a közigazgatási és adminisztratív osztály vezetése alól, és dr. Sasvári Lászlót nevezte ki osztályvezetőnek. ők is — a folyamatba beillesztve —, már némileg rövidebb időt fognak szolgálni. Az átállást a katonai élet rendjének fokozására is fel kívánjuk használni. Jelenleg a ténylegesen letöltött szolgálati idő szempontjából igen nagy a szóródás, sokféle címen és nagyon eltérő időtartamú kedvezmények vannak érvényben. Ezeket szükséges felülvizsgálni és ahol indokolt az időkedvezmény meghagyása, azt be kell illesztenünk az általános szolgálati idő, váltás stb. rendjébe. A jövőben a sorállomány döntő nagy többségének a váltása — a leszerelés, bevonulás - évente két alkalommal, mindig azonos időpontban, tavasszal és ősszel történik. — A Magyar Néphadsereg, népköztársaságunk fegyveres erői hivatásos állományának nevében biztosítom a tisztelt országgyűlést, népünket, hogy a tisztikar, a tiszthelyettesek, polgári dolgozóink tudatosan vállalják az új sorkatonai szolgálati idő bevezetéséből rájuk háruló többletfeladatokat. — Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy a Minisztertanács nevében beterjesztett — a honvédelmi, valamint a jogi és igazgatási bizottság által támogatott — a honvédelmi törvény módosítására vonatkozó javaslatot fogadja el. Hozzászóló nem jelentkezett, ezért a. javaslat felett nem nyitottak vitát. Az országgyűlés a honvédelemről szóló, 1976. évi I. törvényt egyhangú határozat- hozatallal módosította. Interpellációk A parlament legutóbbi ülésszakán Sándor Dezső o társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény hatálybalépése előtt alacsony összeggel nyugdíjba vonult régi bányászok, valamint az alapitó szövetkezeti tagok nyugdíjrendezése tárgyában nyújtott be interpellációt a munkaügyi miniszterhez. Trethon Ferenc írásban adott választ, amit az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vett. Tarjányi Béláné a nehézipari miniszterhez interpellált egy Du- naharasztin létesítendő új üzemanyagtöltő állomás tárgyában. Simon Pál válaszát - három tartózkodással — elfogadták. Az interpelláló képviselő — Végh György — és az ország- gyűlés ugyanígy tudomásul vette a mozgássérültek szervezett foglalkoztatása tárgyában az egészségügyi miniszterhez benyújtott interpellációra adott dr. Schultheisz Emil-választ. Gilányi János a középiskolás tanulók szabadszombatos munkarendjének ' megszervezése ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. Pozsgay Imre válaszát tudomásul vették. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka - amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal. Péter János, Cserven- ka Ferencné — véget ért.
