Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-14 / 343. szám

1980. december 14., vasárnap Dunántúli napló 11 HDN-előzetes A HDN következő rejtvénye művészeti témájú, a Pécsi Mű­hely öt fiatal alkotójának munkásságához kapcsolódik. A szerencsés megfejtőkre ezúttal is értékes nyeremények /árnak. Az alkotók eredeti grafikai lapokból álló albumokat, több pécsi költő kötetének dedikált példányát, a PIÉRT Ke­reskedelmi Vállalat Dél-dunántúli Kirendeltsége szép posz­tereket, a Képcsarnok pécsi kiállítóterme pedig rézkarcokat ajánlott fel díjként. Bébiétel-dömping Kecskemétről * A zálogházi becsüs üzelmei * Hol nyaraljunk jövőre? * Miről árulkodik a kéz? * Nem amatőr többé a Bóbita! * Anyósverseny * Meddig bírja az ember étlen-szomjan ? * Tenisz — profimódra * A Forma—/ jövője Megjelent a Műhely új száma S3 millió forintos beruházás Gyógypedagógiai intézet épül Komlón Labdapályák és pihenőpark kapcsolódik az épülethez A Győrött szerkesztett Műhely című társadalomtudományi és közművelődési folyóirat ez évi negyedik számának élén A vas­kor — és ami utána történik címmel Gáli István vall írói te­vékenységéről. Ezután tanul­mány következik Vigh Károly tollából Bajcsy-Zsilinsz'ky Endre pályájának baloldali fordulatá­ról. Szabó Jenő Kerpely Jenőt mutatja be, Grábics Frigyes pe­dig felvázoljo Győr kulturális életét a két világháború között. A nyugati horvátok címmel Szász János egy művelődésszo­ciológiai kutatás tapasztalatait írja le. A Híd rovat kitekintést nyújt a mogersdorfi történeti szimpozionro, a burgenlandi festészetre és az első csehszlo­vák-magyar diák honismereti táborra. A versek, novellák között ol­vasható a pécsi Parti Nagy La­jos ,,A fiumei kettes számú ten­gerész-szeretetotthon teraszáról látni a tengert” című verse is. Két beton támfal jelzi csu­pán, hogy épül valami, de az építkezésnek az a csep­pet sem látványos szakasza nyolcmillió forintot vitt el a beruházás összegéből. Kom­lón, a kenderföldi városrész­ben, az új DÉDÁSZ kiren­deltséggel szemközt építik fel a gyógypedagógiai inté­zetet. Megvalósítása több szempontból is fontos: a ré­gi gesztenyési iskola már kicsi, felújítása is időszerű. De nemcsak a városbeli gye­rekek elhelyezését szolgálja majd az új iskola. Nyolcvan személyes kollégiumában a járás és a megye más terü­leteinek tanulóit is elhelyez­hetik. A Baranya megyei Tanács azért is telepítette az intéze­tet Komlóra, mert itt a köz­művesítés gazdaságosan „Minőség­• fi. javító vetélkedő a BOV-ba A minőségi munko javítása érdekében versenymozgalmat hirdetett a Baranycr megyei Ba­romfifeldolgozó és -forgalmazó Vállalat. Az első házi vetélke­dőre december 13-án került sor a BOV központjában. Több mint száz betanított, segéd- és szakmunkás képviselt 14 szo­cialista! brigádot. A házi vetélkedő kezdemé­nyezője a Góczán Ferencné ve­zette Edison műszaki brigád. A sikeren és a kezdődő népszerű­ségen kívül elmondhatjuk, hogy komoly szellemi, műszaki „csa­tát vívtak" az indulók. Mint ki­derült, nem is olyan könnyű az európai színvonalat képviselő minőségi szabványoknak, előírá­soknak megfelelni. Igaz. hogy felkészültek a csapatok, a ruti­nosság is sokat számít, de még többet jelent, hogy a minden­napi munkában valóban a hi­giéniai előírások szellemében dolgoznak-e a szalag mellett az emberek. A minőségkidol­gozás több tucat fokozatát kell elsajátítani úgy, hogy a ruti­nosság szakmailag megalapo­zott legyen. Tegnap szabad szombat volt a gyárban, de a vetélkedőre el­jöttek többek között Sósvertiké- ről, Fékedről, Pécsről és Ver- sendről is: a csapatok elsősor­ban lányokból verbuválódtak. Burján Pálné oktatási előadó szerint a brigádkezdeményezés mindenképpen követendő, hogy a munka minőségi mutatói ja­vuljanak. Az este öt órakor befejező­dő szakmai vetélkedő első he­lyezettje a Kislaci Zoltánná ve­zette Láng György brigád lett. Cs. J. megoldható, és nagy zöld­terület kapcsolódik az épü­lethez. A tervezők ki is hasz­nálták ezeket az adottságo­kat: a domboldalra pavilon- szerűen tervezték meg a há­zat: a tizennégy tantermes iskolát, a három műhelyt, tornatermet és a háromszáz adagos konyhát. Mindehhez nagy labdapályák és pihe­nőpark kapcsolódik. A BA- RANYATERV tervei alapján A Janus Pannonius Múzeum képző- és iparművészeti osztá­lyának feladata, hogy vásárlá­sokkal, ajándékok megszerzé­sével gyarapítsa a múzeum képző- és iparművészeti anya­gát. A gyűjtés három fő irány­ban történik. Az első a XX. századi magyar művészet - ebben teljességre törekszenek. A grafikai gyűjtés a magyar művészek lapjain kívül kiterjed az európai alkotók műveire is, a harmadik irányt pedig az iparművészet regionális feltárá­sa, értékeinek gyűjtése jelenti. Csernitzky Mária osztályveze­tővel Mendöl Zsuzsa és Aknai Tamás végzi a gyűjtés munká­ját, melynek nehézségeibe be­pillantást nyújt két adat. Az osztálynak ez évben 200 ezer forint állt rendelkezésére, hogy képeket, műtárgyakat vásárol­jon, ezzel szemben az ez évi szerzemények értéke közel két­millió forint. A beszerző mun­kát nehezíti, hogy nemigen nyí­lik lehetőség cserére, még in­kább nem arra, hogy a gyűj­teménybe nem illő, vagy ki­sebb művészi értékű műveket aukciókon eladják, s az így szerzett pénzt is vásárlásokra fordítsák. A gyűjtés alapját így ajándékozások jelentik, ez pe­dig az állondóan ápolt sze­mélyes kapcsolatok, kiállítások rendezése révén alapozódik meg. A múzeum képző- és ipar- művészeti osztályának jó mun­káját jelzi, hogy nemrégiben az UNESCO felkérte őket, ké­szítsenek az utóbbi 20 év ma­gyar művészetéről összeállítást, Az osztály munkatársai idén két, a határokon kívül is ér­deklődést és elismerést keltő ki­állítást állítottak össze. A Konst­ruktív törekvések a magyar mű­vészetben című kiállítás Osló­ban, Koppenhágában és Aal- borgban, a Nyolcak és Aktivis­ták című kiállítás pedig St. Etienne-ben, Londonban, Ró­a Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat kivitelezi az épületet. A mélyépítési mun­kákat ez évben elkezdték, részben be is fejezték. Az építés költsége, amely­hez a Művelődési Miniszté­rium is hozzájárult, hatvan­hárommillió forint. A tervek szerint 1982-ben kezdhetik meg a gyerekek itt a tanu­lást. mában, Genovában és Párizs­ban aratott sikert. Az osztály rendezte meg a kerámiabien- nálét, Eszéken a Zsolnay-kiállí- tást, Salgótarjánban, Barcson, Dunaújvárosban, Veszprémben és Miskolcon Vasarely-kiállí- tást, Pécsett és Budapesten pe­dig a Martyn-kiállítóst. Szinte lehetetlen lenne fel­sorolni is itt azokat a műveket, amelyekkel az idén gazdago­dott a múzeum. A magyar kép­zőművészeti gyűjteményt gaz­dagítja például Deim Pál két alkotása, Országh Lili öt fest­ménye, Vilt Tibor egy szobra, Simon Béla festménye, Benkő Ilona és Fürtös György kerá­miaplasztikái. A Bedö-gyűjte- ményből több mű is került Pécsre, így például Berény Ró­bert és Ámos Imre egy-egy festménye, Martyn Ferenc az 1943-ban készült Álarcok című munkáját ajándékozta a múze­umnak. A decemberi aukción vásárolták Kmetty János Park­részlet című védett festményét. Ajándékozásuk idején már, hirt adtunk arról, hogy újabb három szoborral gyarapodott az Amerigo Tot-gyűjtemény. Laborcz Ferenc 15 bronzszobra is a múzeum tulajdonába ke­rült, miképp Haraszti István két világot járt alkotása, a „6.20-as gyors” és az „Energiaátalakító egység”. A nemzetközi grafikai gyűj­teményt elsőrangú francia kol­lekció gazdagítja, a húszezer frank értékű lapokat ajándékba kapta az osztály. A Rajz/Dra- v/ing '80 című kiállítás részt­vevői is — egyébként megsze- rezhetetlen — eredeti lapokkal járultak hozzá a Janus Panno­nius Múzeum gyűjteményének gyarapításához. Idén eddig 139 képzőművé­szeti tárggyal és 22 iparművé­szeti tétellel lett gazdagabb a múzeum gyűjteménye. B. L Könyv Házasságok, szerelmek U m jhelyi János néhány évvel ezelőtt tűnt fel Vágyódás című regényével. Fiatal értelmiségiek sorsát ábrázolta könyvében érdekesen, fordula­toson. Újhelyi azok közé az írók közé tartozik, akik kedve­lik a jó sztorikat, s nem tartják utolsó szempontnak az olvas­mányosságot, mint kortársai közül oly sokan. Most megje­lent Pompeji vörös című regé­nye is ügyesen összekapcsolja a közérdekű mondanivalót a szórakoztatással. A vonzó cse­lekmény mindvégig odafigye­lésre készteti az olvasót, s le­téve a könyvet, minden bizony­nyal arra ösztönzi, hogy a fel­vetett kérdéseken elgondolkoz­zon. Két mai házasság történetét ismerhetjük meg a regényből. Mindkét házasság elüt a szok­ványostól, s mindkettő válás­sal végződik. Gombos Balázs fiatal szobrászművész és falun élő édesanyja olyan kapcsola­tokba bonyolódnak, melyek az idejében fel nem ismert embe­ri hibák miatt kudarcra van­nak ítélve. Mária és Balázs kapcsolata azért, mert két me­rőben ellentétes egyéniség képtelen a harmonikus együtt­élésre. Mária rideg, különc természete nemcsak környeze­tét botránkoztatja meg, de az őt eleinte megérteni próbáló férjét is maga ellen hangolja. Egyetlen kapocs lehetne még, ami menthetné a helyzetet, a közös gyermek, Mária azonban nem tudja kihordani. Érzik, hogy kapcsolatuk egyre, tartal­matlanabbá válik, s végül is szembe kell nézni az elkerülhe­tetlen szakítással. Az anya öregkori házassága a szorongató magány előli me­nekülés. Az író ritkán tapasz­talható őszinteséggel ábrázolja a két idős ember szemérmes kapcsolatát, s a falusi környe­zet reagálását. Újszerű látása ez egy hagyományait még ma is erőteljesen őrző világnak. Az ideálisnck ígérkező házas­ságot is épepn a múlt lap­pangó, továbbélő bajai rontják meg. A kevéske vagyon — ez esetben a ház — öröklése körü­li viták robbantják ki a végze­tes ellentéteket, melyek az ér­zelmeket háttérbe szorítva, egymás becsülését semmivé foszlatva, önkéntelenül előidé­zik két ember sorsának botrá­nyos szétválását. Kunszabó Ferenc, akit eddig jobbára kitűnő valóságfeltáró riportjaiból ismertünk, most egy mai fiatalokról szóló regé­nyével egy másik műfajban bi­zonyítja tehetségét. A Hét nap a hegyen, az örökzöld szerel­mi históriák modern változata, de elevenbe vágó, merész problémafelvetésével jóval több is azoknál. Afféle napja­inkban játszódó Rómeó és Jú­lia történet, ha pusztán a cse­lekmény vázát nézzük. Ám eb­ben az esetben a felmerült kérdések sokkal izgalmasab­bak, mint maga a történet. A veronai szerelmeseket elválasz­tó falak máig sem omlottak le teljesen — sugalmazza az írá­sát némelykor egyesek újakat emelnek. Kunszabó ízig-vérig mai fiataljai - amit nemcsak öltözködésük, viselkedésük je­lez, hanem rokonszenves gon­dolkodásuk is — nem sokat ad­nak a formaságokra, a lehető legtermészetesebbnek tartják, hogy a hivatal áldása nélkül is szeretik egymást. A fiú egy­szerű munkásgyerek, Eszter pe­dig magas vezető állású férfi lánya. S ez a különbség a saj­nálatosan újratermelődő „jobb körök” szemlélete szerint meg­bocsáthatatlan. A két fiatal harmonikus kapcsolatát rafi­nálton tisztességes módon igyekeznek megrontani, végül pedig lehetetlenné tenni. A megalázó beavatkozás öngyil­kosságba kergeti a lányt. Sze­relmük történetét a fiú vissza­emlékezéseiből ismerhetjük meg, mely mintegy kiemelő ke­retet ad az egymásba hatáso­san illeszkedő képeknek. K. S. A Mohács járási-városi Rózsa Ferenc munkásőr zászlóalj bázisán tegnap délután bensőséges ünnepségen adta át a hagyományfalat Borsos János, az MSZMP Mohács városi Bizottságának első titkára, a város és környékének országgyűlési képviselője. Fotó: Schindl József G. M. Festmények, szobrok, grafikák A Janus Pannonius Múzeum gyarapodása, új értékei

Next

/
Thumbnails
Contents